Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-11 / 240. szám
1967. október U. SZOLNOK MEGYEI NSPLAI* s A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Ismerkedjünk az ú| lürvényekkel (A földtörvény) A szövetkezeti föld: szoeialista tulajdonforma II. Kedves Olvasóink ! Mint legutóbbi szerkesztőségi postánkban ígértük, bemutatjuk önöknek munkatársainkat. A gazdaságpolitikai rovattal kezdjük. A rovat elnevezésében, ösz- szetételében egyaránt új. Ez év elején — az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos feladataink felismerése nyomán — született a gazdaságpolitikai rovat. Magában foglalja a korábbi ipari és mezőgazdasági rovatot, valamint a kereskedelemmel foglalkozó munkatársunkat — aki korábban a belpolitikai rovathoz tartozott. Az egyesítést és a vele járó profilváltozást indokolja az a megnövekedett feladat, amely a párt és a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseiből, a gazdasági reform megvalósításából szerkesztőségünkre hárul. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új rovat mind jobban megfeflel az olvasók igényeinek, cikkeik sokat segítenek a gazdaságpolitikai kérdések magyarázásával, a termelést, a kereskedelmet és a fogyasztási illető javaslataikkal, bírálataikkal. A gazdaságpolitikai rovat vezetője M áth é László, a szerkesztő bizottság tagja, a párt régi harcosa. Nagy tapasztalaid újságíró, aki — korábban a Békés, majd a Veszprém megyei lapnál töltött be vezető munkakört — hetedik éve dolgozik szerkesztőségünkben. Ügy olvasói, mint szerkesztőségi munkatársai alaposságát és tárgyilagos állásfoglalásait becsülik nagyra. Helyettese, Borsi Eszter több mint tizenöt éve, lapunknál kezdte újságírói pályafutását. Cikkeiben főként a gazdasági élet különböző területein működő párt- és társadalmi szervezetek munkájával foglalkozik. Az ipari üzemek „gazdája” F áb ián Péter, aki öt évvel ezelőtt Jeezdte szerkesztőségünkben újságírói pályafutását. B o r zá k Lajos — akit érzelemgazdag, színestollú újságírónak ismerhettek, meg olvasóink —■ egykori diáklevelezőnk, főbb mint egy évtizede dolgozik a szerkesztőségben. A mezőgazdasági terület gazdája. A rovat és a szerkesztőség legfiatalabb munkatársa P etr e s Sándor, fiatal közgazdász. Legközelebb ideológiai és kulturális rovatunkat mutatjuk be. Olvasóink írják A nagy október jegyében A kunszentmártoni járási párt-vb megállapította, hogy a járás minden mezőgazdasági, ipari, közlekedési és kereskedelmi egységében lelkesen készülnek a nagy október méltó megünneplésére. A szocialista brigád címért 1966-ban 86 kollektíva versenyzett a járásban. Ez a szám a jubileum tiszteletére 127-re emelkedett. Különösen örvendetes a fejlődés a tsz-ekben. A tavaly versenyző 14 tsz- brigádhoz az idén újabb 16 csatlakozott. A különféle termelési ágakban pedig — a hagyományos forma keretében — 1491 tsz-tag küzd a jobb eredményekért. Több közös gazdaságban „tiszteletverseny” bontakozott ki, amely főleg minőségi áruk előállítására, az export-termékek mennyiségének növelésére irányul. .Sok helyen olyan vállalásokkal egészítették ki az éves felajánlásokat, amelyek a szovjet—magyar barátság elmélyítését, a szovjet nép forradalmi harcának és életének megismerését cé1 ózzák. Baronies Ernőné Kunszentmárton Ismerkedés barátainkkal Október 7-én üzbég—magyar baráti találkozó, valamint honvédelmi nap volt községünkben. A vendégeket a község tanácsi- és tömegszervezeti vezetői fogadták, valamint az úttörők — virággal. Megnézték a tsz új szőlőtelepítését és a tanyaközpontot. A művelődési otthonban értékes előadást hallhattunk az üzbégek életéről, munkásságáról, terveiről. Ezen ünnepség után a szovjet alakulatok együttesének műsora következett. Táncaikkal, dalaikkal sok tapsot kaptak. Sor került magyar katonák és sorköteles fiatalok találkozójára is. A napot bál zárta, ahol zenét felváltva szogáltattak szovjet és magyar katonák. A könyvtárban kiállítást rendeztünk szovjet művekből és képes beszámoló* az üzbének életéről. Wandrák Anna Pusztamonostor Aranydiplomások köszöneté Soha nem felejtjük el azt a kedves ünnepséget, am;t a kunszentmártoni járási tanács vb művelődésügyi osztálya és a pedagógus szakszervezet járási bizottsága rendezett a tiszteletünkre abból az alkalomból. hogy öten arany, Barabás Irén nyugdíjas tanítónő pedig gyémánt oklevelet kapott. Sokáig emlékezünk Ferenczi László művelődésügyi osztályvezető szavaira. Az ünnepségre eljött egykori tanítványom. Berta László is a járási pártbizottságtól. Elbeszélgettünk a régi időkről. Kereste közöttünk Érparti Mariska tanítónőt, aki a betűvetésre tanítptta őt. Az úttörők virággal kedveskedtek nekünk. s köszönték meg fáradozásunkat, hogy szüleiket, nagyszüleiket tanítottuk, oktattuk. A pedagógus szakszervezet járási bizottsága az ünnepség után megvendégelt bennünket. Visszapillantottunk a megtett útra, az áldozatvállalásra, a hivatás- szeretettel végzett nevelő' munkára. Szívesen kezdenénk elölről. Szívből köszönjük a megemlékezést. özv. Gyenes Jőzsefné aranydiplomás tanárnő A Néplap előfizetője voltam Három kicsi gyermekem van. A velük kapcsolatos ff»nd, a napi nyolc órai munka, valamint a háztartás nagyon kifárasztott. Egy hónap illetmény nélküli szabadságot kértem munkahelyemen, a Tisza Cipőgyárban. Mindezt azért írom meg, hogy tulajdonképpeni panaszom érthetőbbé váljon. Három újságra fizetünk elő több éve — köztük a Néplapra is. Nem szégyen, inkább kellemetlen, hogy amikor szeptember 28-án jött a postás az előfizetési díjért, nem volt 30 forintom sem. A férjem 29-én kap fizetést. Ö este 6 óra körül tér csak haza. Tudtam ezt, s ezért arra kértem a postást: most az egyszer legyen elnézéssel, lássa be, nem dolgoztam ebben a hónapban. Ígértem: 30-án beviszem a postára az előfizetési díjat. A férjem ment is 30-án délelőtt a pénzzel, de a postás azt mondta: majd a feleségével elintézem. Műszak után magam siettem a postára. A hivatal főnöke közölte: a postás lemondta az újságokat. Tudom, a postásoknak elég gondjuk-bajuk van a sokféle újsággal. Mégis rosszul esett ez az elintézési mód, ugyanis még nem fordult elő velem, hogy nem tudtam időben fizetni. Bizony, hiányzik naponta a Szolnok megyei Néplap. hetente a Nők Lapja és a rádióújság. Azon meg módfelett csodálkozom, hogy éppen most, a lap nemrég indított szervezési kampánya idején egy nap késés miatt töröltek az előfizetők névsorából. Ifjú Korom Ferencné Martfű, Téglagyár önökhöz fordulok panaszommal. mert a községben — láthatóan — tehetetlenek az illetékesek. Sokan vagyunk tsz-tagok, akik a közösben becsülettel helyt- állunk. Tudjuk; úgy kapunk zárszámadáskor, ahogyan dolgozunk. Emellett igyekszünk a háztáji földön és a zártkertben is megtermelni. amit lehet. A gyümölcsből, zöldségféléből, burgonyából piacra vinnénk a felesleget. Csakhogy erre nem igen kerül sor. A községben ugyanis nagyon elszaporodott a mezei lopás. .Vannak, akik egész nap csak henyélnek, nyújtóznak. A munkából csupán az „aratást” vállalják. Leszedik előlünk fáradságunk gyümölcsét — mindenféle termést, amihez hozzájuthatnak. Mit csináljunk? Őrizzük terményeinket. emiatt maradiunk el a közös munkától. vagy mondjunk le a magunk termelte javakról? Sürgősen tenniük kellene valamit az illetékeseknek Nem kellene tétlenül nézniük az ingyenélők. naplo- pók garázdálkodását. Petőfi Tsz tagjai Tiszabő Tűrhetetlen lesz lassan a helyzet a Verseghy út 7. szám alatt, a barakk-épületekben. Sok itt a foglalkozásnélküli lakó. Ráérnek, így a nap minden időszakában kupacokban ülve találhatók — verik a kártyát. Természetesen pénzre. Ahol egyik fél nyer — a másik veszít. Utána veszekedés, nyomdafestéket nem tűrő szavak sorozdta következik. Késő bánat• oda a napi kenyér ára. éhes marad a család, a rendőrséa sokszor tartott már itt ellenőrzést. De mire ők a kék autóval ide érnek — csend és rend honol mindenütt. Az„ügyelet” leadja a „drótot”. Sajnálom az itt lakó becsületes szülőket — köztük magamat is —, akik szeretnének szorgos, dolgos gyermekeket nevelni. Olyanokat, akik a szocialista társadalom hasznára válnak mjd és nem terhére. Így hiába magyarázom én a fiamnak; ahhoz, hogy megéljünk, dolgoznunk kell. Nevetve vágott vissza a minap is. „Ne mondd már, anyu, az is megél, aki egész nav kártyázik.” Nincs ez ellen orvosság? Egy barakklakó Szolnok A földtörvény alapvető célja, hogy a földtulajdon és földhasználat egységének megteremtésével fokozatosan kialakuljon a termelőszövetkezeti földtulajdon, vagyis a közös gazdaságok a földek nagyobb részének ne csak használói, hanem egyúttal tulajdonosai is legyenek. Intézkedik a törvény arról is, hogy a termelőszövetkezetek a használatukban lévő földet akkor is sajátjukként használhatják, ha a földnek nem tulajdonosai, vagy ha a föld nem a tagok tulajdona. — Ilyen értelemben a termelőszövetkezet köteles teljesíteni mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a földtulajdonosra és a földhasználóra megállapítanak. Ezzel az intézkedéssel végeredményben tovább szilárdul hazánkban a termőföld védelme. Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a termelőszövetkezeteket a tulajdonosi viszony nemcsak egyszerűen kötelezi, hanem érdekeltté is teszi abban, hogy minden földet a lehető legcé - szerűbben és a jó gazda gondosságával használjanak. Fontos törekvése a törvénynek, hogy pontosan meghatározza a szövetkezeti földtulajdon lényegét és szabályozza e földtulajdonnal kapcsolatos jogi eljárásokat. Így például alapvető társadalmi és gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a föld tulajdonosa és használója azonos szövetkezet, illetve személy legyen. Ezért a rendezés során fokozatosan megszűnnek az olyan esetek, amikor egy-egy szövetkezeti gazdaság földjét egy más szövetkezet használja és a tsz tagok földjei is abba a szövetkezetbe kerülnek, amelynek ténylegesen tagjai. Természetes, hogy ez a rendezés is hosz- szabb folyamat és a kölcsönös érdekek figyelembevételével — a törvény előírásainak megfelelően — a termelőszövetkezetek egymás közötti kölcsönös megállapodással bonyolítják le a rendezést. Az illetékesek intézkedtek Maradt minden a régiben Lapunk 1967. október 4-i számában Kukri Jőzsefné szolnoki olvasónk panaszát közöltük — „A fürdőszoba falán folyik a szennyvíz” címmel. Néhány nappal ez után — jó hírt remélve — örömmel vettük kézbe a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat válaszát. De mit tudtunk meg a válaszból? Azt, hogy az IKV a papírok szerint valóban intézkedett, illetve a beruházási irodát és a kivitelezőt okolja a jelenleg’ helyzetért. Elismerik a válaszlevélben, hogy Kukri Józsefék többször panaszkodtak, a kivitelező vállalat szerint ki is javították a hibát, ugyanakkor a konyhában és a fürdőszobában a fal és födém nedvesedése továbbra is fennáll. Vagyis hiába történt papíron intézkedés, maradt minden a régiben. Sőt. a kivitelező vállalat olyan határidőt jelölt meg a hiba kijavítására, amilyen dátum nem is létezik; 1968 április 31. Tudomásunk és a naptár szerint április csak 30 napos. Reméljük, hogy 1968 áprilisát nem várja meg a kivitelező vállalat, annál is inkább. mert félő. hogv amíg a vitatkozás tart a beruházó, a kivitelező és az IKV között, addig a lakás teljesen tönkremegy. Ezt csak nem várják meg az illetékesek? A törvény 14. paragrafusa arról intézkedik, hogy a termelőszövetkezet a föld használati jogát tagjai részére háztáji földnek és lakóházépítésre, alkalmazottai részére pedig illetményföld céljára ingyenesen átengedheti. A törvénynek ez a rendelkezés? — az ugyancsak most megSZEGEM TÓM! Gondolom, férj ő, családapa. Névrokonom. Nem ismerem. Ki tudja miért, Szolnokról Budapestre kellett utaznia. Talán két-három napra, vagy egy hétre — hivatalos kiküldetésbe. A búcsúzás érzékeny pillanatában a kis Tóninak lendkerekes autót ígért napidíjából ('), Évinek a Shakespeare-meséket. Anyukának — ha telik a pénzből — esetleg egy szép pár harisnyát. De egy képeslapot feltétlenül. Apuka haza is jöhetett már. Mit hozott övéinek? Nem tudom. — „Még egy vacak képeslapot sem írtál! Fene jól érezhetted magad a fővárosban, hogy eszedbe sem jutottunk!” — hallom „lelki füleimmel” a feleség 1 szemrehányását. Tóni esküdözik égre-földre, hogy írt, ha jól emlékszik... de igen... egészen biztos. A Mátyás templom volt a képen... Magam is tanúsíthatom: istenuccse irt a Tóni. Még a múlt héten. Talán érkezése napján mindjárt. A képeslapot a postaládánkban találtam. Láttán először örültem, de kis forgatás után rájöttem: nem nekem szól. Visszaküldtem egy ismerősömmel, a postára. — Szombaton. A Magyar Posta gyorsasága közismert. Hétfőn már ismét meg is kaptam. Asszonyom! Tóm képeslapját most már saját kezűleg dobom be az önök postaládájába. Hálából, amiért I volt szíves kifizetni kéthavi villanyszámlámat. Feltételezem ugyanis, hogy ezt tette, mert az én számlámnak egyelőre nyoma veszett. A Tóni nevére szólót viszont nekem hozta a pénzbeszedő. Még nem fizettem ki. Valahogy majd csak megegyezünk. Remélem, egyszer meg is ismerkedünk majd. Lakáscímünk azonos. Azaz, dehogy, már én is összekeverem, önök a Kossuth téren laknak — én a Kossuth utcában. F. F.-né Szolnok alkotott termelőszövetkezeti törvénnyel együtt — kifejezésre juttatja a közös és háztáji gazdálkodás egységét. Végeredményben rögzíti, hogy a termelőszövetkezetek, mint tulajdonosok a törvény keretein belül szabadon rendelkezhetnek földjeik használatával. Előfordulhatnak ' olyan etjeitek, hogy egyik-másik termelőszövetkezet a használatában lévő földet különböző okokból — például munkaerőhiány — nem tudja megművelni. Ugyanakkor más szocialista szervezetnek időlegesen szüksége lehet földre. Ezért a termelőszövetkezetek lehetőséget kapnak arra. hogy földhasználati jogukat megállapodás útján, hatósági jóváhagyással más szocialista szervezetnek átengedjék. Ez az intézkedés így azt szolgája, hogy minden földterületet a népgazdasági érdé* keknek megfelelően a lehető legcélszerűbben használjanak fel. Védi a törvény a termelőszövetkezeti földeket) Ezért kimondja, hogy ti- »OS a termelőszövetkezet tulajdonában, vagy használatában álló föld tulajdonjogának, haszálatának a törvény által meg nem engedett módon, vagy célra történő átruházása, illetve átengedése. A termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezeti használatban lévő földjének tulajdonjogát élő személyre át nem ruházhatja. Ezek az intézkedések kifejezésre juttatják, hogy a közös használatban lévő föld általában nem áru. Ezért a termelőszövetkezet tula i- donában álló föld általános szabály szerint nem idegeníthető ei. De figyelembe veszi a törvény a kivételeket is. Ezért úgy intézkedik, hogy hatósági jóváhagyással más szocialista szervezet részére föld-eladásra is sor kerülhet. Ismeretes, hogy ipari üzemek és más nem mező- gazdasági jellegű intézmények létesítéséhez, vagy terjeszkedéséhez gyakran földre van szükség. A jövőben az ilyen tulajdonjogi átruházások nemcsak kisajátítással, hanem adásvétellel is történhetnek. A földrendezés során termelőszövetkezetek tulajdonába kerülhetnek olyan földek is, amelyek nagyüzemi művelésre nem alkalmasak. A törvény módot nyújt arra, hogy a termelőszövetkezetek ilyen földjeiket magánosoknak használatra átengedjék, vagy eladják, abban az esetben, ha azok e földeket rendeltetésszerűen megművelik. Lényeges intézkedése a törvénynek, hogy a termelőszövetkezetek tulajdonában. vagy .használatában lévő földeket — egyes kivételes esetektől eítekint- ve — nem lehet megterhelni. Az eddig keletkezett terhek a mostani törvény hatálybalépésével megszűnnek. A földtörvénnyel öj tu- ’ajdonosi forma alakul ki hazánkban. Fontos eleme e törvénynek, hogy megáll a- nítja: a szövetkezeti földtulajdon az állami tulajdonnal égvén rangú szocia- Msta tulajdonforma. H. L. ' (Folytatjuk.) Vényé»*technikust keres felvételre a Tiszámén ti Vegyiművek. Ingyenélúk, naplopók
