Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-11 / 240. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK NE6YJEI A MEGYEI PaomiynTTCiic te* ucr.vc tauatc .api* STVIIR évfolyam, 240. szám. Arat SO fillér 1967- október 11, szerda. Látogatás egy túlzsúfolt üzemben Helyszíni szemlén a végrehajtó bizottság Prágában a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége A megyei tanács végrehajtó bizottsága október 10-i ülésén a szolnoki Húsipari Vállalat dolgozóinaK szociális, kulturális, egészségügyi és munkavédelmi helyzetéről tárgyalt. A napirend fontosságára való tekintettel szükségesnek tartották, hogy a helyszínen ismerkedjenek a problémákkal, ezért a reggeli órákban a vb tagjai végigjárták a Húsipari Vállalat üzemrészeit és a szociális helyiségeket, beszélgettek a dolgozókkal . is. Az üzemlátogatás után a vb ülés a megyei tanács termében a vállalatvezetőség jelentésének megvitatásával kezdődött. A jelentés a munkások szociális helyzetét ismertetve többek között a következőket tartalmazta: „A vállalat alakulása óta eltelt 16 év alatt a szoA Húsipari Tröszt megbízottjai szeptember elején Szolnokon jártak, meggyőződtek e helyzetről. Azóta megszületett az elhatározás: 250 főt befogadó feketefehér öltözőt és fürdőt kap a Húsipari Vállalat 1,5 millió forintért. Ez a beruházás nem old meg minden gondot, de a legsúlyosabb problémákat minden bizonnyal enyhíteni fogja. Az üzem kulturális helyzete sem megnyugtató. A szakszervezet által rendezett 2—3 napos kirándulásokon kívül jelentősebb kulturális tevékenység nem igen folyik a vállalatnál. A végrehajtó bizottság tagjai a szocialista brigádok kezdeményező szerepét hiányolták, s a kulturális propaganda fokozására hívták fel a vállalatvezetőség és a szakszervezeti bizottság titkárának figyelmét. A jelentésben a vállalat egészségügyi helyzetéről szóló fejezet rendkívül szűkszavúan ismerteti a tényeket. Elsődleges célnak azt tekinti, hogy az élőállat fertőzéseket megakadályozzák a telephelyen. Az üzemi balesetek száma az élelmiszeriparban foglalkoztatottakra vonatkozó szigorúbb elbírálás miatt tűnik magasnak. A húsiparban jelentéktelen karcolással sem lehet tovább dolgozni, a legapróbb kézsérüléssel is betegállományba kerül a dolgozó. A végrehajtó bizottság tagjainak a helyszíni szemle alkalmával feltűnt a rendkívüli nagy zsúfoltság. Kell kombinát vagy nem ? Az ülésen hangot is adtak tapasztalataiknak, támogatták a vállalat igazgatójának javaslatát, miszerint egy 240 millió forintba kerülő korszerű húsipari kombinátot kellene építeni, vagy a jelenlegit korszerűsíteni. Javaslatát arra alapozta, hogy a megye állat- tenyésztése a jövőben fokozódik, egvre több élőállatot a megyétől távoleső üzemek dolgoznak fel, misek következtében a szálciális létesítmények fejlesztése messze elmaradt a termelés növelését szolgáló építkezések mögött. A 287 munkás fürdésére mindössze 7 zuhany szolgál, öltözőszekrény csak másfélszáz van, fekete-fehér öltöző nincs, annak ellenére, hogy az üzem „A” kategóriába, tehát a különösen tiszta üzemek közé tartozik. Az öltözők túlzsúfoltak, a fürdők fala nehezen tisztítható, a forróvíz-veze'.ék szigetelése tönkrement. — Egészségügyi szempontból megnyugtató megoldást csak egy új szociális létesítmény jelentene.” Ezenkívül — az idei felújításig — az üzemi konyha állapota is kriminális volt az étteremben nincs tálaló és mosogató helyiség, nincs üzemorvosi rendelő. Mindezek a helyzet tarthatatlanságára utalnak. lítási költség és a súlyveszteség jelentősen növekszik. A Húsipari Tröszt képviselője azonban határozottan'kijelentette, hogy 1970- ig (a jelenlegi szociális beruházáson kívül) egyetlen fillért sem fordítanak a vállalat fejlesztésére. Egyedül a Tisza-gát kiegyene- sítésével nyert terület rendezéséhez, a túlzsúfoltság megszüntetéséhez járul hozzá a tröszt. Szerinte higiénia szempontjából az üzem nem kifogásolható, mivel az export termelés megkezdése előtt a nyugati országok egészségügyi szakemberei megvizsgálták a szolnoki Húsipari Vállalatot. Az üzem vágási teljesítménye nincs teljesen kihasználva, a feldolgozó kapacitás időközönként nem elegendő ugyan, de a cegMindig voltak lakóhelyüket szerető, városuk, községük múltját kutató szorgalmas amatőr történészek, akik néha évtizedes munkával gyűjtötték össze egy- egy település történelmi dokumentumait. a tárgyi és írásos emlékeket. Egészen a legutóbbi időkig azonban a kutatások eredménye a legritkább esetben kerülhetett nyilvánosságra. Egy- egy cikk vagy vékony füzet napvilágot látott ugyan, de az anyag nagyrésze, közöttük sok érdekes és értékes dokumentum gyakorlatilag elveszett a kutatók és az érdeklődő közönség számára. A párt IX. kongresszusának irányelvei szerint a Hazafias Népfront védnöksége alatt indult meg a honismereti mozgalom, amely éppen az ilyen jellegű kutatómunka kezdeményezését, illetve támogatását tűzte ki célul. Szolnokon 1967. március léd! üzem bármikor kisegítheti Szolnokot. Különben az üzem korszerű feldolgozó pályával rendelkezik. A megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott, melyben többek között kötelezi a vállalatot, hogy a munkavédelmi ügyrendet a legrövidebb időn belül dolgozza ki, a munkavédelmi megbízottat vizsgáztassa le és állítsa munkába. Meggyorsítják a szanálást A határozat kimondja, hogy az új szociális létesítmény építésének mielőbbi megkezdése érdekében a szanálandó lakások lakóit el kell helyezni. A Húsipari Trösztöt pedig felszólítja, hogy a Húsipari Vállalat 1975-lg szóló perspektivikus fejlesztési tervét készítse el. A vb-ülés fontos napirendje volt még az ideg-, elme és fekvő- és járóbetegellátás helyzete. A megyei tanács vb egészség- ügyi osztálya jelentésének megvitatása után olyan határozat született, hogy az egészségügyi osztály 1968 első negyedévében készítsen egy előterjesztést a megye ideg-, elmebeteg-ellátás megoldására. A távlati tervekben azonban szerepeljenek az átmeneti megoldások is. Határozatot hozott a vb arra is, hogy a megyei Idegbeteg Gondozó Intézetének — mely jelenleg a kijózanító állomás épületében működik — megfelelőbb helyet kell biztosítani. BJ. 31-én az országban az elsők között alakult meg a hely- történeti bizottság. Antal Árpád, a megyei levéltár vezetője, a helytörténeti bizottság elnöke a következőket mondotta el, a bizottság eddigi munkájáról és további céljairól: — A honismereti rádiós vetélkedő eddigi sikere bíztató volt számunkra. Reméljük. hogy a rövidesen sorra kerülő döntő méltó befejezése lesz ennek a sorozatnak. A kunszentmártoni járásban igen sok lelkes és szorgalmas helytörténeti kutató van, ezt bizonyítja a döntőben való részvételük is. Éppen ezért szeretnénk megszervezni a járásban a krónikaírást. Ez azt jelenti, hogy minden községben felkérünk néhány embert, hogy jegyezzék fel a kisebb-nagyobb napi eseményeket, adatokat. A későbbi kutatómunka számára nélkülözhetetlen anyagot avüHiink így össze. A krónikaírást később Kedden reggel nyolc órakor a prágai főpályaudvaron és azon az útvonalon ahol végighaladt a magyar párt- és kormányküldöttség gépkocsioszlopa, sok tízezer prágai lakos gyűlt ösz- sze, hogy köszöntse a kedves vendégeket. A magyar párt- és kormányküldöttség különvona- ta rövid időre megállt p Prágától 50 kilométerre levő Kolin iparvárosban, s ott a helyi párt- és állam5 vezetők köszöntötték küldöttségünket. A prágai főpályaudvaron a magyar küldöttség fogadtatására megjelent Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársasági elnök, valamint Oldrich Cer- nik. Jaromir Dolansky. Alexander Dubcek, Jiri Hendrych. Dragomir Holder. Bohuslav Lastovicka és Jozef Lenárt, a CSKP KB A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás, valamint az ellátás helyzetét. Hatvannégy népi ellenőr és szakértő megyénk 39 állami és közös gazdaságába, gépjavító állomásokra s egyéb érintett szervekhez látogatott eL A vizsgálat során kitűnt, hogy megyénk mezőgazda- sági üzemeiben növekedett az erő- és munkagépek száma. 1964 végén 4362 erőgépet tartottak nyilván, ez év augusztus végén már 5028-at. a kombájnok száma megközelíti az ezret, a pótkocsik pedig megduplázódtak. Több tehergépkocsi szállít az üzemekben. Az említett időszakban javult a géppark minőségi összetétele is, mert 204 iz- zófejes traktort és 153 magyar gyártmányú kombájnt kiselejteztek. A gazdaságokban 1966. január 1-vel bevezették az amortizációs alap képzését. Tavaly 89 millió, az idén 92 millió forintot tesz ki az amortizáció összege. A gyenge tsz-ekben az amorszeretnénk az egész megyére kiterjeszteni, sőt az volna q. legjobb, ha nemcsak a községekben, hanem ezen belül az egyes iskolák, üzemek, termelőszövetkezetek is vezetnének krónikát. E hónap végén a bizottság Kunszentmártonban fog ülést tartani, a fő téma a krónika lesz. Reméljük, még ebben az évben meg tudjuk Indítani a munkát. — Távolabbi terveik? — Gyűjtjük a Tanácsköztársaságra vonatkozó dokumentumokat. visszaemlékezéseket. 1970-re szeretnénk kiadni a községeknek és városoknak a felszabadulással kezdődő történetét. Ezt a 25. évfordulóra tervezzük, később pedig valamennyi város és község történetét megíratjuk. Természetesen ez utóbbit csak igen távoli terveink között tartjuk nyilván, hiszen évtizedes kutatómunkára van szükség, hony valóban értékes müvek szülessenek. B A. elnökségének tagjai, Antonin Kapek, Michal Sa- bolcik, Stefan Sadovsky, Martin Vaculik. a CSKP KB elnökségének póttagjai Vladimir Koucky. a CSKP KB titkára, továbbá a kormány tagjai, a társadalmi szervezetek vezetői, a CSKP KB osztályvezetői és a csehszlovák főváros közéletének sok képviselője. \ fogadtatáson jelen volt a prágai diplomáciai testület számos vezetője és tagja. A főpályaudvar a vendégek fogadtatására ünnep; díszt öltött: mindenütt csehszlovák, magyar és vörös zászlók, az épület homlokzatán kétnyelvű felirat; „Forró szeretettel üdvözöljük a testvéri magyar nép képviselőit!” A magyar vendégek kü- lönvonata pontosan kilenc órakor futott be a prágai főpályaudvarra. A tizáció nem fedezi az új gépek beszerzésének költségeit. Az üzemek a maguk erejéből gondoskodnak elhasználódott állóeszközeik pótlásáról. (Állami hitelt is kapnak, de a sajái erőhöz képest nem számottevő.) Az üzemek a korábbiaknál nagyobb körültekintéssel szerzik be az új gépeket. Figyelembe veszik sajátosságaikat és megfontoltan használják fel az amortizációs alapot. Senkinek se kell, de gyártják A megyei AGROKER vállalat 40 millió forintos értékű készlettel rendelkezik. de számos cikkből nem tudja a gazdaságok igényelt kielégíteni. Kevés a kukoricakombájn, tárcsás ve- tőgép. nincs napraforgó és siló adapter, nagv munka- szélességű fűkasza. Vannak olyan gépek — ÁS—18-as silókombájn — melyet annak ellenére gyártanak, hogv az üzemel: nem igénylik, de a forgalmazó vállalat sem rendelte meg. Az AGROKER 250 olyan pótkocsit kapott — RBL—4 típusú — melyből nem is rendelt. Ez ellentmond az új mechanizmus szellemének is. Hiányzik viszont a 161 bevált I—15- ös silózó adapter, de nem gyártják. A vizsgálat során kitűnt, hogy az üzemek sokat panaszkodnak — teljes joggal — a hazai és import erőgépek alkatrész utánpótlása miatt. Az a gyakorlat, hogy az újonnan beszerzett gépekhez egyáltalán nem, vagy alig vesznek tartalék alkatrészt. A legtöbbször nincs Is. Ugvanis a 10/1966 Korm. számú rendelet a szállítási szerződésekkel egvidőben nem kötelezi egyértelműen a termelőket a pótalkatrész gyártására. Az üzemelés első évében, gyakran a legkisebb hibák miatt is ái1- nak a gépek, mert nincs pótalkatrész. t Alinak az úi gépek Gyakran megtörténik, hogy az ú j gépekhez még a garanciális időszak alatt sem tudnak pótalkatrészt biztosítani. A tiszaföldvári Lenin Tsz például az új MTZ—50-es erőgénéhez áramszabályozót, a cibakház! Vörös Csillag Tsz a K—442-es tíousú bálázógépéhez kötözőfejet nem ka- oott. A tószegi Vegyesipari Ktsz az U—28-as erőgépe 4 hónapra esett ki » termeküldöttségnek a vonatból kilépő tagjait Antonin Novotny, a CSKP KB első titkára köztársasági elnök, valamint a CSKP KB elnökségének tagjai, a hivatalos csehszlovák küldöttség és a kormány tagjai, továbbá Jozef Pucik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete üdvözölte, Egymá0 után léptek ki a vonatból a magyar küldöttség tagjai; elsőnek Kádár János, az MSZMP KB első titkára. a küldöttség vezetője, majd Fock Jenő, az MSZMP Pof itikal Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügvminiszterhelyettes, dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnök(Folytatás a 2. oldalon.) lésből a garanciális idő alatt. Emiatt 15 ezer forint keresettel élt. Ám a döntőbizottság az említett kormányrendelet alapján elutasította követelését. A megyében évente 150 millió forint értékű alkatrészt használnak fel az üzemek. Ennek 5 százalékát — a kényszerhelyzet miatt — maguk állítják elő. A Szolnoki Gépjavító Állomás például 1,8 millió forint értékű DT—54-es traktoralkatrészt gyárt. A megye üzemeiben gyártott alkatrészek előállítási költsége magasabb. A Kunszentmártoni Állami Gazdaság D—4—K erőgéphez saját műhelyében gyártott tárcsát (mert nem kapott). Ennek forgalmazási ára 642 forint, előállítási költsége otthon 833 forint. A kisüzemi alkatrész- gyártás többletköltsége a megyében kétmillió forint. Az élettartama csak 50 százalék, mert gyengébb az anyag minősége és esetenként pontatlan a megmunkálása. Csak has7nos gépet gyártsanak I A NEB a gyártással, ellátással kapcsolatosan számos javaslatot tett( Többek között szükségesnek látja, hogy a Gépkísérleti Intézet gondosabban minősítsen. Ugyanig a közelmúltban minősített és gyártás alatt levő U—4'66-os pótkocsi nem vált be a gyakorlatban. Javasolja, hogy a jövőben a mezőgazdasági üzemek az új gépek vásárlásakor a szükséges tartalék- részt is megkapják. A belföldi gépgyártásnál és az import gépek lekötésénél vegyék figyelembe Szolnok megye erősen kötött, szikes talajviszonyait, s erősebb gépeket szállítsanak. A NEB javasolja, hogv a gépkísérleteket a kukoricatermelés komplex gépesítésére. a cukorrépa betakarító gépsorok kialakítására és az állattenyésztés gépesítésének megoldására irányítsák. A jelenlegi gyakorlat szerint az AGROTRÖSZT a megyék igényeit ABC sorrendben elégíti ki. így Borsod megye előbb kapta mea az idén is a kombájnokat, pedig ott a gabona később érik. Szolnok megvé- ben viszont az ara+ás befejezése után küldték a gépeket. A NEB indítványozza: módosítsanak e helyt»« len elosztási médcseren. — tn. t Másfél milliós szociális beruházás Krónikások kerestetnek Munkában a helytörténeti bizottság A mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás helyzete A NEB vizsgálatának tapasztalatai \
