Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-08 / 238. szám

1967. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Elmondjuk magunkról A zagyvarékasiaké a szó Ez a ml művelődési házunk, mely 1962-ben épült Zagyvarékas utolsó köz­ség a Szolnoknál Tiszába ömlő Zagyva folyó partján. A megyeszékhelytől 10 ki­lométerre van. Régi tele­pülés. Avarkori sírokat is tártak már itt fel. Falunk neve először egy 1347. évi jegyzőkönyvben szerepel Villa Rékas néven. A la­kosság száma 1938-ban volt legtöbb: 5300. A világ­szerte tapasztalható urba- nizálódás hatására azonban községünk lakóinak száma rohamosan csökken. Jelen­leg 3951 ember él itt Zagy- varékason. Pedig nem a vi­lágtól elzárt település, jó közlekedése van, hiszen a Jászságot, a Mátra-vidéket és Szolnokot összekötő autóbuszjárat vonalán, és a Szolnokot Budapesttel ösz- szekötő fő vasútvonal men­tén fekszik. ☆ Köszönjük a nagyiváni- aknak, hogy a két falu kö­zött levő nagy távolság el­lenére nekünk, zagyvaré- kasiaknak adták azt a le­hetőséget, hogy a Szolnok megyei Néplap hasábjain másodikként valliunk ered­ményeinkről, jövő terveink­ről és nehezen megoldható problémáinkról. Először talán termelőszö­vetkezetünkről szólunk, me­lyet nemcsak a megyében, hanem országosan is a leg­jobbak között emlegetnek. Több alkalommal nyert já­rási. megyei versenyt, sőt egyik évben országos első is volt. Közös gazdaságunk tiszta vagyona több mint 30 millió forint. Az egy tagra jutó évi jövedelem 21154 forint volt a múlt gazdasági évben. A dolgozó tagok száma: 588. A ter­melőszövetkezet árbevételi statisztikája is mutatja, hogy fő bevételi forrásuk az állattenyésztés. Ebben az évben például eddig Svájc­ba. Olaszországba és Nyu- gat-Németországba 400 hí­zómarhát exportáltak. Ez év január 1-én az ed­dig 7000 katasztrális hol­don gazdálkodó zagyvaré- kasi Béke Tsz egyesült a szászbereki termelőszövet­kezettel és most az egyesült két termelőszövetkezet ösz- szes földterülete 11 ezer hold. Az elért sikerek és a vezetők rátermettsége, ki­váló szakképzettsége, nem utolsósorban a tsz-tagok lelkiismeretes munkája biz­tosítja. hogy a közös gaz­daság útja még jobb ered­mények eléréséhez vezet Lassan az is megvalósul, ami sok termelőszövetkezet álma, hogy fiatal sem .hiányzik” a termelőszövet­kezetben. Ám nemcsak a fiatalság érdekében tevé­kenykednek. hanem a ne­héz munkában megörege­dett emberekről is gondos­kodnak. A 260 forintos öregségi járulékot a tsz szociális kulturális alapjá- ' ból 500, illetve 400 fo­rintra kiegészítik. Gondol­nak a távoli jövőre is. Ra­gaszkodnak a kiváló szak­emberekhez. Ezért a tsz már a jövő évben megkez­di számukra a szolgálati lakások építését. Községünk földművesszö- "etkezete nem rendelkezik a termelőszövetkezethez 'resonló vagyonnal, de hangyaszorgalommal mun­kálkodik. A vezetőség a legmesszebbmenőkig figye­lembe veszi a lakosság kí­vánságait. és anyagi erejé­hez mérten igyekszik azo­kat kielégíteni. Bizonyítja ezt a 60 ezer forintos költ­séggel nemrégen felépült — tanácsi KÖFA és a gáz­tulajdonosok hozzájárulá­sával — a gázcseretelep. A Gólya Kisvendéglőben ebédelő dolgozók száma na­ponta eléri a százharmincat .%. Ezt a kapacitást viszont • ktoveodégVS alig-aüg bír­ja, ugyanis egy régi rozzant épületben kapott helyet. Itt a higiénia minimális fel­tételeivel sem találkozha­tunk. Ezért a földműves­szövetkezet jövőre a jelen­legi cukrászda, önkiszolgáló bolt és italbolt átalakítá­sával presszót és éttermet akar létrehozni. Ám ez a megoldás szerintünk cseber- ből-vederbe jutás, mert az az épület is már többször tol­dozott, foltozott, csak ideig­lenes megoldásnak lehet jó. De hát mit tehetünk? Az anyagiak! Még erre az újabb átalakításra is kö­rülbelül 500 ezer forintot költenek. A lakosság érdekében tej- és kenyérbolt létre­hozásán fáradozunk együtt az fmsz-szel. Helyiség­gondjainkon azonban a te­metkezési vállalat segíthet­ne, de nehezen jön létre a megegyezés, mivel a válla­lat a számára kijelölt új helyiséget nem fogadja el, mondván, az nem a falu központjában, hanem a falu szélén van. Segítette falunk asszonyainak munkáját a földművesszövetkezet azzal is, hogy egy Patyolat fel­vevő fiókot létesített közsé­günkben egybekapcsolva azt a boltot egy általános kölcsönző egységgel. Mivel termelőszövetke­zetünk jól gazdálkodik, gazdag a tagsága. Ez meg­mutatkozik a földműves­szövetkezet áruforgalmában is. A kiskereskedelmi egy­ség áruforgalma 1966-ban 13 millió forint felett volt, a vendéglátóipari egységeké majdnem 4 millió forint. Az elmúlt évben a föld­művesszövetkezet a háztáji gazdaságokból felvásárolt 80 mázsa baromfit és 115 ezer tojást. Véleményünk szerint a háztáji gazdasá­gok árutermelése nem rossz. Ezt bizonyítja az is, hogy a háziasszonyok éven­te több ezer naposcsibét vásárolnak fel. Ezen kívül szép számmal vannak olya­nok is akik szarvasmarha, sertés hizlalással, tehén tartással foglalkoznak. — Meggyőződésünk, hogv a kedvezően alakult . felvá­sárlási árak következtében a. jövőben még több háztá­ji gazdaságban foglalkoz­nak majd állattenyésztés­sel, hizlalással. Falunk lakóinak műve­lődését segíti a kultúrott­hon, mely a régi kis befo­gadó képességű művelődé­si ház helyén épült — községfejlesztési alapból és állami támogatással _ k özmegelégedésre. Csak­nem másfél millió forint­ba került. A falu apraja- nagyja résztvett építésében és több mint 150 ezer fo­rint társadalmi munkát végeztek. Az épületben színházterem, öltözők, klub­szoba, tv-terem van és itt kapott helyet a községi könyvtár is. A legfiatalabbtól a leg­idősebbig mindenki meg­találja itt a kedvére való művelődési, szórakozási le­hetőséget. Híres, külföldön is ismert túdósok, közéleti személyiségek előadásait hallgathatják többek kö­zött az érdeklődők. így például Anghy Csabának, a Budapesti Állatkert igazgatójának előadásakor szűknek bizonyult a 400 személy befogadására al­kalmas terem. Modem eszközök: televízió, rádió, lemezjátszó, magnetofon, keskenyfilm vetítésére al­kalmas vetítőgép segíti a kultúrotthon vezetőségének munkáját. Számtalan cso­port, klub működik a kul- túrotthonban; Leglátoga­tottabb az ifjúsági klub foglalkozása, ötven-hatvan fiatal tölti el alkalman­ként vidáman itt az esté­jét. Hogy jól működik az ifjúsági klubunk, bizonyít­ja. hogy a 66. Országos Me­zőgazdasági Kiállításon szeptember 9-én az ifjúsá­gi nap keretében a mi if­júsági klubunk tartott be­mutató foglalkozást. A dolgozó nők munkáját könnyíti községünkben is a bölcsőde, az óvoda és a napközi otthon. Sokat se­gítenek, de teljes mérték­ben nem elégiák ki az igé­nyeket, mert a bölcsőde, az óvoda és a napközi ott­hon is szűkös, legalább még egyszer annyi helyre lenne szükség. Feltétlenül és minél előbb szükség len­ne az óvodában a harma­dik csoport létrehozására, de a felsőbb szervek en­gedélyének hiánya miatt ez egyelőre lehetetlen. Nemrég építettünk — a meglévő iskoláink mellé — egy kéttantermes isko­lát, községfejlesztésből és állami beruházásból. Az általános iskolába évente körülbelül ötszáz tanuló iratkozik be. Egyregy ne­velőre átlagosan 23 tanuló jut. Ez ideális állapot, mert ez a nevelési célok megvalósításának alapfel­tétele. Évente két párhuza­mos osztály tanulói fejezik be általános iskolai tanul­mányaikat — Örvendetes, hogy egyre több azoknak a cigánytanulóknak a száma, akik rendszeresen járnak iskolába és elvégzik a nyolc általános iskolát. — Sőt vannak olyanok is, akik tovább tanulnak. Az 1966—67-es tanévben vég­zett 64 tanuló közül 29 iratkozott középiskolába, 27-en szakmunkás tanulók lettek, 8 diák nem tanult tovább. Gondoljuk nem­csak nekünk, más általá­nos iskolának is gondot okoz a szó szoros értelmé­ben jól felszerelt poli­technikai tanterem és a gyakorlati foglalkozások­hoz szükséges megmunká­landó anyag, valamint egy méreteiben és felszereltsé­gében megfelelő tornate­rem hiánya. Iskolánkban jő képessé­gű szaktanárok tanítanak. Ám nincs elegendő peda­gógus szolgálati lakásunk, s emiatt sok nevelő elmegy tőlünk, helyükre mások jönnek. Segítene a peda­gógus törzsgárda kialakí­tásában, ha nevelőink la­kásépítési kölcsönt kapná­nak és mi tudnánk szá­mukra telket biztosítani. Tavaly fogtunk hozzá a község belterületén lévő üres telkek kisajátításához. Eddig hat üres telek kisa­játítását kezdtük meg, he- 1 vükön nyolc, építésre al­kalmas portát lehet majd kialakítani. Sajnos a kisa­játítási eljárás hosszú fo­lyamat. A hat telek közül eddig csak két telek ügyét sikerült rendezni. Ezek tényleges forgalmi értéke és a rendeletben megsza­bott ár között ugyanis igen nagy a különbség. Ez vi­szont azt eredményezi, hogv minden tanácsi hatá­rozat ellen a tulajdonosok. hogy megkapják a forgal­mi árat, keresetet indíta­nak a bíróságnál. Szerin­tünk ez ügyben országos intézkedés szükséges. Községi könyvtárunk sok „vándorlás” után a kultúr, otthonban kapott helyet. — Tavaly a beiratkozott olva­sók száma 752 volt, a köl­csönzött kötetek száma 15 931. Szép eredmény ez, hiszen a községben majd­nem minden ötödik ember a könyvtár olvasója. Egy­egy beiratkozott olvasó át­lagban évente 20 kötet könyvet kölcsönzött. Szép­séghibája azonban ennek az adatnak, hogy a 16 év alatti gyermek olvasók száma ebből 457 a felnőt­teké csak 295. És ez már megszabja e vonatkozásban a feladatot: felébreszteni a felnőtt lakosságban is az olvasás vágyát. Szeretnénk azonban a jelenlegi könyv­tár helyett egy új, modern, minden igényt kielégítő könyvtárat is létrehozni, ahol lenne raktár, egy köl­csönző terem és egy sza­badpolcos olvasóterem is. Ezt a tervünket 1968-ban óhajtjuk megvalósítani. — Bízunk abban, hogy a fel­sőbb szervek is támogat­ják e célkitűzés valóra vál­tását. Falunkban 330 te­levízió és 1038 rádió van, összesen 1277 napi- és heti­lap jár. Tehát majd min­den háznál van rádió, és átlagosan minden házra egy újság jut. Közelmúltban énült köz­ségünkben községfei­lesztési alapból 400 ezer forintos költséggel az egészségház. Ebben ka­pott helyet két orvosi ren­delő, egy gyermekgondozó és egy orvosi lakás. Köz­vetlen közelében építettünk még egy másik orvosi la­kást is. Lakóink egészségé­re két körzeti orvos és egy fogszakorvos ügyel. Munká­jukat segíti egy ápolónő, két védőnő és két orvosir- nok. Fladataink közé tar­tozik, hogy az orvosi ren­delőket a lehető legrövi­debb időn belül teljesen közművesítsük. Ezt a köz­ségi vízmű felépítése után •tudjuk valóra váltani. Már elmondottuk, hogy a helyes községpolitikai mun­ka eredményeként — irá­nyító szerveink támogatá­sával — megépítettük az új művelődési otthont, pz egészségházat, az orvosla­kást, a két tantermes is­kolát lakással. Ravatalozót is építettünk 160 ezer fo­rintos költséggel. Ezenkí­vül lényegében befejeztük a község villamosítását, a járdaépítést. Nagy jelentő­ségű, hogy ebben az évben mintegy kétmillió forint ál­lami költségvetésből fel­újítottuk a község villany- hálózatát. A tanácstagi be­számolókon, de annak ide­jén a jelölőgyűléseken is sokan kifogásolták, hogy a háztartási gépek meghajtá­sára szolgáló villamosener­giának — az ipari áram­nak — a lakásokba való bevezetésére nincs lehető­ség. Nos ebben az évben a felújítás alkalmával szin­te minden utcába elvezet­ték az ipari áramot, ugyan­akkor a transzformátorok számát is növelték. Az utóbbi években egyre sürgetőbbé vált a lakosság ivóvíz ellátásának megol­dása. Ugyanis a község bel­területén fúrt ártézi kutak vízhozama egyre csökkent. Ezért a községi tanács el­határozta — figyelembe vé­ve a távlati terveket — a községben vízmüvet létesít. E munkához ténylegesen még 1964. évben hozzá­kezdünk, amikoris társa­dalmi tervezőkkel megál­lapodtunk, hogy elkészítik a törpevízmű és az ehhez szükséges csőhálózat terv­dokumentációját. A terv elkészítése után azonnal hozzákezdtünk a vízműtársulat megszerve­zéséhez. A lakosság döntő többsége egyetértett annak szervezésével. Így alig két hónap elteltével — a ta­nácstagok aktív közremű­ködésével — 714 család ir­ta alá a belépési nyilatko­zatot és már 1966. május 12-én meg is tartották ala­kuló ülésüket. Az elkészített költségve­tés szerint 5,5 millió fo­rintba került a vízmű. A lakosság 500 ezer forint ér­tékű társadalmi munka el­végzését vállalta. Ugyan­akkor az érdekeltek min­den vízegység után 2700 forintot — tíz éven át évi 270 forintos részletben — fizetnek be a vízműtársu­lat számlájára. A tanács községfejlesztési alapból — 10 éven keresztül — évi 200 ezer forinttal járul hozzá a vízmű megépíté­séhez. A társulat megalakulása óta elért eredmények biz­tatóak. A tanácsháza ud­varán az OVF Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemegysége 710 méter mély kutat fúrt, mely per­cenként 940 liter vizet ad. A kezdeti sikerek, örö­mök után sainos problé­mák is adódtak. Azt akar­tuk ugyanis, hogy még eb­ben az évben megépüljön a gerinchálózat és így bizto­sítsuk a részleges üzeme­lést. Ennek érdekében a szolnoki Építési és Szerelő­ipar! Vállalattal a gépház, az 50 köbméteres tároló- medence, a csőhálózat megérintésére kivitelezési szerződést kötöttünk. A műszaki átvétel—átadás ha­táridejéül kölcsönösen 1968. augusztus 20-át fogadtuk el. Ám az idén kellene meg­építeni a gépházat, a táro­lómedencét és 6000 folyó­méter csőhálózatot. Örö­münkre a kivitelező válla­lat már július hónapban felvonult a munkahelyre és a munkálatokat megkezd­ték. Így jogosan re­ménykedtünk és bíz­tunk abban, hogy a la­kosság ivóvízellátási prob­lémáját már ez év végén megoldjuk. Csakhogy a munka ütemével baj van. A mai napig csupán a gépház és a tárolómedence elkészítéséhez szükséges alapot csinálták meg. A másik probléma, hogy az építő vállalat nem ren­delkezik megfelelő minősé­gű és mennyiségű eternit- csővel. Aggasztó tehát a kivitelező vállalat munkája. Hogy mit hoz a jövő? — erre mi sem tudunk korúi­két választ adni. Annyi bi­zonyos. hogy a község víz­ellátási problémája a víz­mű megépítésével megol­dódik. Mit tudunk javasolni a nagyiváni és a többi köz­ségeknek? Véleményünk szerint erre a kérdésre ne­héz választ adni, mert ami sikerült nekünk, az nem biztos, hogy másutt is úgy lesz. Egyet azonban mond­hatunk; addig a vízmű megépítéséhez ne fogjanak hozzá, amíg megfelelő mi­nőségű és mennyiségű víz­hozamú kút nincs a köz­ségben. Több olyan község van ugyanis, ahol a vízmű működéséhez szükséges összes berendezés már megvan, de megfelelő mi­nőségű és mennyiségű víz nincs. Nem szerénytelenségből, de szeretnénk egy igen hasznos és megszívlelendő tanácsot adni a többi köz­ségeknek. Ebben az év­ben Űjszász, Besenyszög, Szászberek, Zagyvarékas községi tanácsok — figye- lembevéve a megyei tanács vb titkárának 1590/1966. sz. utasítását — közös házila­gos kivitelező csoportot alapítottak. E csoportnak az a feladata, hogv a költség- vetésben. illetőleg község- fejlesztésben előiránvzott építési, fejlesztési és fenn. tartási munkákat, de más szervek tevékenységével kapcsolatban felmerült épí­tési, helyreállítási munká­kat elvégezze. őszintén megmond iuk, hogy a cso­port működtetésével, fenn­tartásával többlet munka jelentkezik. de megéri. Megéri egyrészt azért is. mert a kivitelezési munkák olcsóbbak, mintha ktsz-szel vagy más vállalattal végez­tetnénk. Másrészt azért, mert a tervezett énítési jellegű munkákat határidő­re el tudjuk végezni. Végezetül: tudjuk. Ken­deres megyénk egvik leg­szebb községei közé tarto­zik. Ezenkívül a megyei ta. nács által kiírt községfej­lesztési versenyben is el­ismerésre méltó eredményt ért el. Éppen ezért az úgy­nevezett ..hólabdát” nekik adnánk át. azért, hogv megismerjük közelebbről Kenderes község életét. Szeretnénk megismerni az ő eredményeiket, gondjai­kat. terveiket. f Ír. Kiss Béla p takács vb elnöke Kiss István a k«7'őgi +pnípg vb titkára Agőcs Gyula tanár, ifjúsági klubvezető Ez a kép termelőszövetkezetünk szarvasmarha istálló­jában készült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents