Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-06 / 236. szám

II október 6 SZOLNOK MEGYEI ttSFLAJ* 3 Jogvédelem a termelő- szövetkezetekben A Jászság kezdeményezése: főfoglalkozású jogvédők működjenek a tsz-ekben Az új gazdasági mecha­nizmusban erőteljesen nö­vekszik a termelőszövetke­zetek vállalati jellege. Az országgyűlés nemrég sza­vazta meg az új szövetke­zeti törvényt. A tsz-ek az eddigieknél nagyobb lehe­tőséget kaptak az önálló gazdálkodás szervezéséhez, irányításához. Ez azt jelen­ti, hogy szövetkezetek jo­gi felépítménye is meg­változik. A jogok helyes, vagy helytelen gyakorlása visszahat a gazádlkodásra, erősíti, vagy gyengítheti azt. A tsz-ek jogvédelmét je­lenleg az ügyvédi munka­Hátrányos Az új szövetkezeti tör­vény az eddigieknél több joggal ruházza fel a ter­melőszövetkezetek vezető­ségeit. Ez egyúttal nagyobb felelősséget hárít rájuk. — Elengedhetetlen, hogy tsz jogvédője — a vállalatok­hoz hasonlóan, személye­sen is vegyen részt a dön­tést igénylő ügyek előké­szítésében. A tsz-ek nem egyszer azért voltak hát­rányban a jogvitás ügyek­ben — a vállalatokkal szemben —, mert nem volt önálló jogi képviseletük. A Jászberény városi és járási tanács vb-k mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályai a közelmúltban Mit csinál A jogvédők elősegítik a tsz-ekben a szocialista tör­vényesség érvényesülését, a működésre vonatkozó jog­szabályok és az alapszabály betartását. — Előkészí­tik a tsz vezetőszervek ha­táskörébe tartozó határo­zatok tervezetét (a tagok és alkalmazottak fegyelmi és kártérítési ügyeiben is). Résztvesznek a tsz-ek és a vállalatok közötti ter­melési. szállítási-szerződé­sek előkészítésében, meg­kötésében. Megszövegezik a szerződéseket, rögzítik a vállalatokétól eltérő véle­ményüket. Figyelemmel kí­sérik és elősegítik a tsz jogszabályon, hatósági ha­tározaton vagy szerződésen alapuló jogainak érvénye­sítését, kötelezettségeinek teljesítését; A jogvédők elősegítik a tagokkal, a tsz és egyéb személyek között keletke­zett jogviták egyezséggel való rendezését. Felvilágo­sítják a tagokat jogaikról, kötelezettségeikről. A téli közösség tagjai látják el mellékfoglalkozásként, ha­vi 400—1000 forint megbí­zotti díj ellenében. Műkö­désük csaknem kizárólag a különböző bírósági, perbeli képviseletre szorítkozik. — — Kártérítési. fegyelmi ügyekbe is alig kapcso­lódnak be. Ritkán vesznek részt a szövetkezetek ve­zetőségi ülésein, emiatt — s a jogi ismeretek hiányá­ban — ott többször tör­vénysértő határozatok szü­letnek. Ezeket később a járási, városi tanácsok mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának kellett hatálytalanítania helyzetben értékelték a tsz jogvéde­lem helyzetét. Következte­téseiket egy tanulmány- tervben rögzítették, me­lyet a termelőszövetkeze­tek elnökeivel, főkönyve­lőivel is megvitattak. A tervben javasolják: a tsz- ek jogügyeit a jövőben fő­foglalkozású szakemberek intézzék. E célból — a terv sze­rint — Jászberény város és járás területein termelő­szövetkezeti jogi irodákat hoznak létre. A jogi iroda dolgozói a tsz-ek alkalma­zottai, szakemberei len­nének, akik jogtudományi egyetemet végezteki a jogász? időszakban előadásokat, konzultációkat rendeznek a tsz vezetők és a tagok ré­szére. Gondoskodnak a közgyű­lési, vezetőségi, bírósági és egyéb határozatok végre­hajtásáról. Természetesen a bíróságon, egyeztető és dön­tőbizottsági ülésen a jog­védők képviselik a szövet­kezetét. A vállalatoknál kiépült a belső ellenőrzési hálózat. A tsz-ekben — a legtöbb helyen — az ellenőrző bi­zottság hiányosan látja el feladatát. A jászberényi tervezet szerint a jogvédő — az ellenőrző bizottsággal együtt — végezné a jövő­ben a belső ellenőrzést. A jogvédők munkáját a tsz elnöke irányítja. Utasí­tást rajta kívül csak a ve­zetőség és a közgyűlés ad­hat. A jogvédő az általa adott tanácsokért, az ügyek meg­felelő ellátásáért felelősség­gel tartozik. Kivéve az olyan eseteket, melyekben meghallgatása, közreműkö­dése nélkül, vagy álláspont­jától eltérő döntésből kelet­kezett kára a tsz-nek. A jogvédő — a tsz veze­tőségének engedélyével el­láthatja a tsz tagjainak, al­kalmazottainak jogi képvi­seletét is, ha az nem ellen­tétes a közösség érdekeivel. Eredménytől rr uggo javadalmazás A javaslat a jogvédők javadalmazásával is foglal­kozik. A 16/1964. FM sz. rendelet szerinti illetmény jár a jogvédőknek. A ter­vezetben ezen felül ered­ményességi javadalmazást ajánlanak, ha a tsz hatá­rozatai helyesek voltak, s nem volt törvénysértés. A bíróság és döntőbizottság előtti eredményes képvise­letért — ha a tsz javára döntöttek — prémium illeti meg a jogvédőket A termelőszövetkezetek jelentős része jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy önállóan foglalkoztasson fő­foglalkozású jogvédőt. Ezért a határozat tervezet azt javasolja, több szövetkezet­nek legyen egy jogvédője. A tsz jogvédő irodát en­nek megfelelően szerveznék meg. Egy-egy gazdaságilag szilárd tsz lenne a bázis szövetkezet, mely munka- szerződést köt a jogvédő­vel. E megállapodáshoz a többi tsz-ek is csatlakoz­hatnak'. A tervezet szenrtt a jog- irodák, jogvédők munkáját a termelőszövetkezetek te­rületi szövetségének jogta­nácsosa koordinálja. A Jászberény város és járás közös gazdaságainak vezetői a tervezetet ked­vezően fogadták. A mező- gazdasági és felvásárlási osztályok írásban is meg­küldték azt a szövetkeze­teknek. Rajtuk múlik, ho­gyan döntenek. Bizonyos, a tsz-ek jogi képviseletét mielőbb rendezni kell. — m. 1. — • • VJ SPOR TA GA T VZOK Hajdan én igen jól verekedtem, és nagyon bátor voltam. Hajdan. De persze ez már a múlté... — Tanulj meg bokszolnij — biztattak a barátaim, s tulajdonképpen ezzel kez­dődött el a dolog. Hát igen, akit az is­tenek el akarnak tenni láb alól, annak legelőször is az eszét veszik el. Így let­tem ökölvívó. Másfél esztendő telt el. Késő este volt már, amikor egyszer edzésről bandukol­tam hazafelé. Nagyon rózsás hangula­tom volt. Rámnevetett a Hold, s megcsil­lant mellemen a Sport Mestere jelvény S közben valami külföldi slágert dúdol- gattam. Ahogy így andalgok, nótaszó üti meg a fülem, egészen közelről. De nem vidám hanem inkább igen-igen bánatos, s nem is külföldi, hanem valódi hazai termék. „Zúgj, zúgj te nádszál.S meq is je­lent előttem ez a ,.zúnó nádszál”. Természe­tesen dülöngőzve. Hozzám lépett és meg­szólított: — Cigarettád van?! — Nincs. — Hazudsz’ — Nem én. — Én mégis tudom, hogy hazudsz: — Dehogy hazudok. No, ennyi volt n d^loa szóbeli része. c ezek után mindkét en felkészültünk a tá­madásra. Az első pofonra a bal kezem ösztönszerűen ökölbeszorult. Még egy mozdulat, és bumm beledurrantok a má­jába. Ez holtbiztos kiütéses győzelem lesz, már csak azért is. mert az ilyen ré­szeg paliknak jóval nagyobb a májuk, s egyszerűbb beletalálni. Hanem én még jó­kor rájöttem, hogy én sportember vagyok, ökölvívó. és nem püfölhetek agyon az utcán egy részeg pókot. Nagy-nagy aka­raterővel tudtam csak úrrá lenni indu­lataimon, úgy hogv a bal kezem eredeti helyére hanyatlott vissza. A részeg nádszál második ütésére a jobb kezem lendült feléje, de csak len­dült és nem ütött. Az előbb említett okok miatt. S ezek után következett a csata. Austerlitz. Borogyino. Waterloo... Olyan szánalmas állapotban érkeztem haza, hogy édesanyám azonnal hívta o mentőket. S ezzel végleg elbúcsúztam az ökölví­vástól. Ha megpillantok egy férfiöklöt, rögtön citerázni kezdek. Hg száz fekete macska szalad el előttem egy nap, nincs olyan kellemetlen előérzetem, mint akkor ha egyetlen egy részeg emberrel talál­kozom. Hanem én nem vagyok olyan em­ber, aki idejekorán beijed. Az elmúlt héi óta új sportágat űzök. Versenyfutással foglalkozom. S bizton remélem, hogy ha­marosan úgy tudok majd futni, hogy sen­kitől sem fogok megijedni! — Z. — Megnyitói októ ti er 16-án Országszerte készül a vietnami hét programja A legkülönbözőbb társa­dalmi és tömegszervezetek összefogásával országszerte javában készül a vietna­mi hét programja, s az ed­dig formába öntött előzetes tervek azt ígérik, hogy október 15 és 21 között újabb nagyszabású ese­ménysorozat bontakozik ki a szabadságáért és függetlenségéért harcoló hős vietnami nép igazsá­gos ügyének támoga­tására. A stockholmi nemzetközi Vietnam-konferencián ha­tározták el; október 21 -e legyen az Egyesült Álla­mok barbár agressziója el­leni tiltakozás és a vietna­mi nép iránti szolidaritás napja. Ezzel egyidejűleg arra szólították a népeket, hogy világszerte tünteté­sekkel, felvonulásokkal békemenetekkel és más de­monstrációkkal bélyegezzék meg a Johnson-kormány politikáját, a terrorbombá­zásokat s a dél-vietnami hazafiakkal szemben el­követett kegyetlenkedése­ket. Az Országos Béketanács elnöksége a stockholmi nemzetközi Vietnam-kon fe­renda határozatainak és felhívásának szellemében hirdette meg új akcióját: egyhetes eseménysorozat előzze meg hazánkban ok­tóber 21-ét. Kezdeménye­zésére a különböző társa­dalmi és tömegszervezetek képviselőiből bizottság alakult a vietnami hét előkészítésére. A testület október 15-én nyilatkozatot tesz közzé, amelyben újabb állásfogla­lásra szólítja az ország népét, majd október 16-án Hatvanban nagygyűlés nyitja meg az eseménysorozatot. A továbbiakban Budapes­ten és vidéken gyűlések, találkozók és más demonst­rációk egész sora ad alkal­mat a városok és falvak la­kóinak arra, hogy megerő­sítsék; helyeslik és támo­gatják a vietnami nép igazságos harcát. Az Országos Béketanács elhatározta, hogy október 16-án találkozóra hívja meg a vietnami nép ma- gyarországon tartózkodó képviselőit és a Vietnam­ban járt magyar delegáci­ók tagjait és a vietnami hét napjaiban ünnepélye­sen átadja azokat az iskolai és kórházi felszereléseket, amelyeket népünk adomá­nyaiból vásárolt a vietna­mi nép megsegítésére. Á kapacitás 60 százaléka már foglalt Az építőiparban az új gazdaságirányítással lé­nyegesen növekvő vállalati önállóságnak megfelelően z jövő évben bővül a köz­ponti kijelölés nélkül elfo­gadható építési munkák köre. Az eddig kiadott új tervezési intézkedések alap­ján csak a kormány által jóváhagyott egyedi nagy beruházás munkáinak el­végzésére kap központi utasítást az építőipari vál­lalat. A minisztérium azon­ban a beruházásoknak még ebben a szűk körében is lehetőleg érvényesíti a sza­bad kapcsolatokat. Lehető­vé kívánja tenni a beru­házó és az építőipari vál­lalat szabad megegyezését, s csak akkor nyúl az uta­sítás eszközéhez, ha fel­tétlenül szükséges. Az építőipari vállalatok jövő évi kapacitásának több mint .60 százalékát már le­foglalták az eddig meg­kezdett és 1988-ra is áthú­zódó munkák. így elsősor­ban a rövidebb ideig tar­tó építési munkákat végző tanácsi építőipari vállala­tok és a mezőgazdasági jel­legű megyék ÉVM vállala­tai bővíthetik szabad vál­lalkozási tevékenységüket. A jövő évi vállalati programok összeállítása, az újabb építési szerződések megkötése megkezdődött. A tervkészítést szabályo­zó rendelkezések néhány végrehajtási utasítását ezekben a hetekben kap­ják meg a vállalatok, így novemberben—december­ben elkészül a végleges 1968. évi építési terv. Eletek, utak, emberek ..... 0~i, u . A gyógypedagógus Beszéde tisztán érthető, csak nagyon halk. Valami baj van a hangszálaival. Énekszakos volt, heti hu­szonöt órát tanított, amel­lett az énekkart vezette. Az orvos azt ajánlotta, változtasson szakot, mert ha nem, végzetes lehet a beszédére. Így lett gyógy­pedagógus. — Először visszaretten­tem ettől a pályától. Talán érthető, hogy az ember megirtózik, ha általános is­kolából, élettől viruló gye­rekek köréből egyik napról a másikra gyógypedagógiá­ra kerül. — Itt első pillanatra fel­tűnő testi elváltozások árulkodnak a szellemi fo­gyatékosságról. öklömnyi fej például, vagy abnormá­lisán nagy, hat ujj egy ké­zen. vagy csak három. — nem ritka az ilyen. De az­után megszereztem a gyógy­pedagógiai képesítést, s megszerettem ezt a pályát. Az előzményekről ennyit mond Angyal István, a kis­újszállási gyógypedagógiai intézet igazgatója. A neve­lőotthon mellett új iskola épül. annak termeit járva beszélgetünk. — A jövő hónapban át­adják az iskolát. Legalább is úgy szól az egyezségünk. — Mennyibe kerül az építkezés? — Két és fél millióba. A tantermek egyik fala szinte teljesen üveg. Derűs, világos valamennyi. Nagy cserépkályha ontja majd bennük a meleget. Csak mintha kicsik lennének a termek. — A mi igényeinkhez méretezettek. Nálunk tíz­tizenöt gyereknél nem le­het több egy-egy osztály­ban. A parketta-kötegek még -egymás hegyén-hátán, az eblakok, ajtók mázolásra, a falak festésre várnak. — Mi lesz, ha nem adják át a tél beállta előtt az iskolát? — Akkor itt áll majd ki­használatlanul tavaszig. A mi gyerekeinkre különös gonddal kell vigyázni. Nem vállalok felelősséget azért, hogy télvíz idején átadott épületbe települjünk, fa­gyon kellene pedig az új intézet. A régi egy százéves épületben van. Ebben a gyógypedagógiai intézetben lényegében ugyanazt tanulják, amit az általános iskolában, csak csökkentett tananyaggal és lassúbb ütemben. — Az általános iskola el­ső osztályában már olvas­nak a gyerekek akkor, ami­kor nálunk még csak négy­öt betűnél tartanak. A nyolcadikban sem mehe­tünk el az elsőfokú egyen­letig. mint az általános is­kolában. Nekünk a tan­anyagot az átlagosnál ki­sebb részekre kell bontani, s nagy-nagy türelemmel magyarázni. S ha a gyerek így sem érti, tudnunk kell, hogy miért nem értheti, s először arra a szintre kell emelnünk, hogy megért­hesse. — Ezért szükséges nálunk a gyógypedagógiai szakkép­zettség. Tanári karunk jó, de sajnos nvógypedagógiai szakképzettsége csak né­gyünknek van. A következő tanévben két új lakással rendelkezünk majd. remél­jük, akkor nem lesz gon­dunk szakképzett nevelők alkalmazására. Nagyon sokféle gyerek kerül ide. Van közöttük olyan, aki értelmes, szelle­mileg cseppet sem fogyaté­kos, de az otthoni körül­ménye; m>m tették lehetővé értelme fejlődését. Ezeket bizonyos idő után visszairá­nyítják az általános isko­lába. Ezek mellett vannak szel­lemileg enyhén fogyatékos, súlyosabb fogyatékos és olyan gyermekek is, akik nagymérvű terheltségük miatt nem nevelhetők. Ez utóbbiak éveken át ülnek a nevelési tagozatban. Ab­ban, amelynek az a ren­deltetése, hogy életkortól függetlenül a beiskolázha- tóság szintjére emelje az ide került gyerekeket. — Ezért javasoltam, hogy a most felszabaduló régi iskola épületét alakítsák át a nem nevelhető gyermekek otthonává. Legalább hatvan ilyen gyerek van jelenleg a megyében, akikkel nem tudnak mit kezdeni. Az ott­hon irányítását el tudná látni ez az intézet, mind­össze az átalakításra és né­hány nevelő munkába állí­tására kellene pénz. Megszívlelendő, okos gon­dolat ez, társadalmilag sürgető igény kielégítését jelentené valóraváltása. Né­hány évvel ezelőtt — a gyógypedagógiai hálózatot tekintve — nagyon elma­radott volt megyénk. — Egyetlen intézet — a ho­moki — működött, de az is inkább foglalkoztató és nem nevelő jellegű volt. Most már annyit elértek, hogy Homokon csak fiúk, Kisújszálláson pedig csak lányok vannak az intézet­ben, de további specializá- cióra lenne szükség. — A tervek szerint a kö­zeljövőben a szolnoki, illet­ve a karcagi gyów”‘oedag6- giai intézet mellé is építe­nek otthont. Akkor majd lehetővé válik, hogy még- inkább elkülönítsük a szel­lemileg kevésbé fogyatéko­sokat a többiektől. Ezáltal a gyógypedagógiai hálózatot tekintve megyénk a lzQ~ jobbak közé zárkózik. — Csak az utógondozás­ban is előbbre tudnánk jut­ni. Az intézetből kikerülő fiatalok ugyanis sokkal in­kább igénylik a segítséget, az ellenőrzést, mint kor­társaik. Az utcán, a termésüket hozó vadgesztenyék alatt búcsúzunk. Néhány méter­ről visszanézek. Kissé gö» nvedt háttal halad a kapu felé. mintha súlyos teher nyomná zöm^V tp^rnpfét. Simon Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents