Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-29 / 256. szám
16 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967- október S3 A MAGYAR ÉLELMISZER BRÜSSZELBE'IS így kis filmstatisztika Törökkori szerb sírköveket találtak Budán A budavári Tárnok utca $—13. számú ingatlan területén, a hajdani Esterházy palota barokkori falaiból, a romok elbontása során XVII. századi szerb feliratos sírkövek kerültek felszínre. A görögkeleti vallású budai szerbek sírköveit a XVIII. században — valamelyik törökkori szerb temetőkért feldúlása után — másodlagosan, falazóköveknek használták fel A glagolita betűkkel vésett kőemlékek Buda török-korából, az 1671., illetve az 1678. évből valók. Annak a népes szerb kolóniának anyagi emlékei ezek • sírkövek, amelyről okira- tos emlékek tanúsítják: átélték Buda város 150 éves török megszállását. A — vörös festésű, vésett — feliratok egyikének szövege: l „Itt nyugszik Sára, Isten rabja, 1671”. A másik sírkő a Lippáról származó Radko név fiérfiú sirhálmát ékesítette, s 1678-ból való. A két XVII. századi budai szerb sírkő különös jelentőségét az adja meg, hogy a hódoltság korából hasonló jellegű kőemlékek eddig a magyar fővárosban még nem kerültek elő. Az 1958-as brüsszeli világkiállítás színhelyén, a híres Atomium-torony szomszédságában rendezik meg évről évre az Élelmiszer- és Háztartási cikkkiállítást A baloldali főépületben az olasz, csehszlovák, nyugat-német és más kiállítók mellett találtam meg az idei, 38. kiállítás magyar pavilonját A brüsszeliek még a világkiállítás idejéről jől emlékeznek a magyar étteremre, amely akkor a kiállítás egyik közkedvelt találkozóhelye volt A látogatóknak nagyon ízlettek a magyar ételek, és sokan tapsoltak akkor Lakatosék népi zenekarának. Ugyancsak nagy sikere volt az elmúlt években a Bon Mar- chals áruházban rendezett magyar héten az ott működő magyar vendéglőnek. Nem csoda hát, ha a közönség nagy számban keresi fel az idén is az élelmiszer-kiállítás magyar pavilonját A magyairuhás eladó-lányok alig győzik a kiszolgálást A vevők szívesen vásárolják a szalámit gyulai kolbászt, kon- zerveket, sajtokat A kiállítási polcokon gyönyörű almák, körték, főzelékek, zöldpaprika, nemkülönben a magyar borok, pálinka és* méz kelletik magukat A hazai filmstatisztikusok érdekes adatokat gyűjtöttek össze a magyar filmek szovjetunióbeli sikereiről, s a szovjet filmek magyarországi látogatottságáról. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados jubileuma alkalmából — amiről a mozik is megemlékeznek, ünnepi előadások, kiállítások keretében — állították ossza a statisztikát A legérdekesebb számadat: 1948-tól a Szovjetunióban 116 magyar játékfilmet, mutattak be, ez\ idő ala’tt egy-egy magyar filmnek átlagosan 15 —16 millió nézője volt A felszabadulás óta készült, a Szovjetunióban bemutatott magyar filmeket eddig közel két müliárdan látták, A legnagyobb sikert a vígjátékok, a Meztelen diplomata és az özvegy menyasszonyok aratták. Az utóbbit több mint 20 millióan nézték meg. Megnyerte a szovjet nézők tetszését a Foto Haber, a Karambol, az Űj Gilgames és a Hogy állunk fiatalember? is. A Szovjetunió egyébként a HUNGAROFILM egyik legjobb üzleti partnere, az utóbbi esztendőkben átlagosan minden' második filmünket megvásárolják. A magyar alkotások népszerű-* ségét nagymértékben megnövelte a Húsz óra és az Apa moszkvai fesztiválon nyert nagydíja. Magyarországon a legnagyobb sikert a Szállnak a darvak aratta, egyébként ez az első szovjet film, amely Cannes-ban nagydíjat nyert Hazánkban ez ideig 2674 ezren látták- Kétmillión felül volt a Huszárkisasszony, a Tiszta égbolt A béke első napja. A negyvenegyedik és az Emberi sors és a Ballada a katonáról című filmek nézőinek száma. Legutóbb a Háború és béke második részét és A férfi, akit szeretek című filmeket tűzték műsorra Budapesten. S még néhány adat: elkészült az első magyar—szovjet koprodukciós film, Jancsó Miklós rendezésében a Csillagok, katonák. Magyarországon többek között fogadhatjuk Szergej Bondarcsu- kot, Irina Szkobcevát, Ludmilla Szaveljevát, Vjacsesz- lav Tyihonovot, Galina Polszkhit, Grigori j Csuh- rajt, Mihail Rommot, Oleg Sztrizsenovot. Néhány nappal ezelőtt búcsúztunk a Cirkusz című film főszereplőjétől Orlovától és alkotójától, Alekszandrovtót Kossuth Lajos, Bartók Béla — a növénygyűjtő Mi vár ránk a Holdon? Bartók Béla hagyatékában sok ezerre menő virágpreparátum tanúskodik arról, hogy a lélek, s az élet mélyeinek e nagy búvára a természetnek is rajongója volt. Amerre csak megfordult — s rengeteg helyen járt —, mindenütt felgyűjtötte, majd pedig szakszerűen preparálta, s rendszerezte a tájak növényvilágának példányait. Nagy embereknek, nagy alkotóknak sosincsenek „üres órái”! Ezt példázza Kossuth Lajosnak korunkra örökített szép herbáriuma is. Kossuth, turini magányában, nagy szeretettel fordult a növényvilág élete felé. Már 80. életéve körül ballagott, amikor gyalog- szerrel megmászta a Mount Blanc hegyvidékének egyes csúcsait. A Mount Cenisi 20—25 millió éve lehet, hogy a mai Kerepesi út és Fehér út keresztezésénél a sekély tenger iszapján a rákok, csigák és korall ok között százával pumpálták magukat ide-oda a Torton- tenger jellegzetes lakói, a tüskés tengeri sünök. Aztán egyszer megmozdult alattuk a föld, a tengerfenék felemelkedett és a víz lefolyt róla. Azóta évmilliók teltek el, és maradványaikat csak a mostani csatornázási munkák közben találta meg és gyűjtötte ösz- sze Mihály Sándor leendő paleontológus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hallgatója. Ezek a néhány centiméteres állatkák már akkor ismerték a modern „vízsugárhajtás” elvét. Kemény vázuk hátát öt sziromminta díszítette, s a szirmokon kis iyukacskák mutattak a test széle felé. Ezeken át lökte ki * beszívott vizet, hegycsúcs kétezer méteres magasságában például úgynevezett havasi hizókát gyűjtött herbáriumába. Turini otthonának hatalmas, 32 rekeszre osztott növénytárolóiban nem kevesebb, mint 4300 különféle, kivétel nélkül saját maga-szedte növénypreparátumot őrzött Annak ellenére, hogy Kossuth maga nem volt hivatásos botanikus, nemegyszer korrigálta az egyes növényekhez fűződő tudományos meghatározásokat. Hátrahagyott, s a Térmészettu- dományi Múzeumba került gyűjteményének lapjai mutatják, hogy nemegyszer magyar nevet adott olyan növényeknek, amelyeknek eddig magyar elnevezése nem volt, (Borzas Nedit, Kolbászharaszt, Óriás Czimbor, stb.) miután kiszűrte belőle a lebegő élelmet. Ha pedig el akart indulni valamerre, a haladás irányában levő lyukacskáin át belső puha testéből kicsiny nyúlványokat dugott ki, mintegy elzárva a „vízvezeték csapjait”. Így csak a hátrafelé néző lyukakon lökődtek ki a „hajtómű” vízsugarai és lendítették előre az állatkát. Ilyen korú tengeri sünök maradványait megtalálták már a rákosi deltánál is. Ott az egykori felszín közelében voltak, ami azt bizonyítja, hogy a hajdani tenger azon a tájon már a partot mosta. Mivel az új leletek méterekkel mélyebben feküdtek., nyilvánvaló, hogy a tenger ebben az irányban mélyült, ami elárulja, merre kell keresni a folytatását. A 20—25 millió éve élt állatkák tehát a ma kutatóinak adnak útmutatást az ősföldrajzi térkép meg^^rkesztéséhez. A Hold felületi rétegeire vonatkozó értesüléseket eddig csillagászati és radio- fizikai módszerek segítségével, kozmikus készülékekkel történő fényképezés útján szerezték. Bár ezek a vizsgálatok csak távirányított „tapogatózások” voltak, érdekes eredményeket szolgáltattak. Ma már azonban dolgoznak az első programvezéreit laboratóriumok. melyek helyszíni vizsgálódással tárják fel, hogy mi vár a Holdon az emberre! A Hold felszínének nagy részét különböző méretű kráterek borítják, a felület körülbelül 3 százalékán pedig az úgynevezett holdtengerek helyezkednek el. A felszínen mindenütt sok kődarab és tömb található. Optikailag a Hold felülete egynemű és erősen különbözik a Föld felületétől. Jellemző sajátossága, hogy a sötétszürkés-barnás színt csak igen kis mértékben veri vissza és szokatlanok a fényszóródási, illetve fénysarkítási tulajdonságai. Az optikai jellemzők ösz- szessége arról tanúskodik, hogy a Hold felületét mindenütt rendkívül porózus, bonyolult szerkezetű ásványi anyag fedi. A felső réteg igen csekély hőtároló és hővezető képességű, ami a könnyű, porózus anyagok, illetve a nagyon laza porrétegek sajátossága. A hold-talajok teherbíró kénessége, a kis gravitációs erőnelr megfelelően kisebb, hiszen tömörödésüket a gravitáció idézi elő. A kis gravitációs erő következtében a meteoritok becsapódásai során messzebb repülnek A VULKANIKUS bombák és a por! Az erőteljes hőmérsékleti ingadozások nem hatolnak le mélyre és már 60 cm mélységben sem haladják meg a plusz-mínusz 25 Celsius fokot. A felszínen ennek ellenére előfordulhatnak hőmérséklet okozta alakváltozások és megrepedezhet a kőzet, bár itt hiányzik a nedvesség, amely a Földön a mállás alapvető tényezője. Mivel a Holdnak nincs légköre, állandó a meteorok bombázása: 10—30 km másodpercenkénti sebesség, gél csapódnak be a felületre. Ilyen sebességnél a becsapódási energia felér egv hasonló tömegű, igen erős robbanóanyag robbanási energiájával. Becsapódáskor kráter képződik, a felszíni réteg összetöredezik és törmelék vetődik ki. Nagyobb krátereknél a kivetett törmelékdarabok átmérője több méter is lehet és ezek visszahullása újabb, kisebb méretű, másodlagos kráterek képződését eredményezi. Nagyobb meteoritokon kívül becsapódnak a Hold felületére még olyan mikro- meteoritok is, melyeknek tömege a grammnak sokszor csak százmilliomod része. Laboratóriumokban végzett vizsgálatok során megállapították, hogy még az ilyen parányi, de kozmikus sebességgel érkező részecskék is erőteljes porképződéshez vezetnek! — Egyesek szerint a kráterből kivetett törmelékek tömege a becsapódó test tömegének ezerszeresét is elérheti. ’ / A Hold-takaró kialakulására vonatkozó úgynevezett meteorit-elmélet feltételezi, hogy a kőzet jelentős mértékben megsérült a METFORITBECSAPÖDÄSOK következtében ás a felszínen törmelékes, bonyolult felépítésű réteg keletkezik, amelyben hatalmas kőtömbök váltakoznak apró törmelékdarabokkal és porral. A másik, az úgynevezett vulkáni elmélet feltételezi, hogy a felület habosodott lávából és vulkáni salakból áll, s ez akkor keletkezett, amikor a magma a felszínre tört Ezt a porózus takarót a meteoritbecsapódások darabolják, aminek következtében a felszínt törmelék és por borítja. A Hold felületi rétegének további tanulmányozása olyan készülékek segítségével lehetséges, amelyeket kozmikus berendezéseken juttatnak oda. Az első ilyen berendezés a Luna—9 elnevezésű SZOVJET AUTOMATA HOLD-ALLOMÄS volt, a második az amerikai Surveyor—1. A Luna—9 által készített felvételek segítségével megállapították, hogy a talaj felső rétege erősen töredezett, szivacsos szerkezetű, melynek keletkezése részben eróziós folyamatokkal. részben pedig meteoritok becsapódásaival magyarázható. Az erózió következtében helyenként keményebb kőzetek kerültek felszínre. A Luna—9 közeli látókörében semmiféle nyoma nem volt a szerkezettől eltérő por, illetve magma anyagnak. Nem jártak eredménnyel azok a kísérletek, hogy a Földön olyan anyagokat találjanak, melyek optikai-, hő- és elektromos tulajdonságai hasonlóak a Holdéhoz. A Földön gyakorlatilag nem léteznek ilyen anyagok, csupán mesterséges úton állíthatók elő. A természetes anyagok közül leginkább a sötét vulkáni salakok, a hamu és a tajtékkő hasonlóak hozzá. A Luna—10 elnevezésű szovjet berendezés mérte a Hold talajának radioaktivitását, és ennek alapján megállapították, hogy a hold-tengerekben megegyezik a bazalt radioaktivitásával, az ottani „kontinén- sek”-en pedig a meteor- kövek radioaktivitásával. A részletkutatások eredményei bizonyára rövidesen lehetővé teszi a Hold felületén található anyagólt különböző sajátosságainak kellő megismerését. Ligeti György — Ízlik a tokaji. Két kézzel nyúl a pohár után Van Offelen, belga gazda- ságügyi miniszter. Amikor már nem távirányított szondák, hanem emberek közelítik meg majd a Holdat.. „Vízsugárhajtás“ 20-25 millió évvel ezelőtt
