Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-29 / 256. szám
ím. október SS. mOUiOK MUGxíJ. NÉPLAP f Munkahelyi eszmecserék, szakmai konferenciák, baráti beszélgetések százezrei bizonyítják, hogy gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése, reformja egész társadalmunk ügye lett: milliók gondja. A pártszervezetek, a gazdasági vezetők, a propagandisták s a társadalmi szerveik vezetőinek tájékoztatása mellett immár a legkisebb munkahelyen is folyik a dolgozó emberek tájékoztatása, a munkájukat, keresetüket, körülményeiket érintő részletek átfogó megbeszélése, megvitatása. Százezrek vettek részt a nyáron szervezett pártnapokon, csoportos beszélgetéseken, brigádgyűléseken. Figyelmet érdemel, hogy számos pártszervezetben munkahelyenként, társadalmi rétegenként, s az emberek érdeklődési körének megfelelően dolgozták fel a reformmal összefüggő legfontosabb helyi kérdéseket. Kitűnően beváltak, megannyi fenntartást és bizonytalanságot tisztáztak a népművelőkkel, pedagógusokkal, egészségügyi dolgozóikkal folytatott beszélgetések. Mindenütt jó hatást váltott ki az emberekben, kedvező irányban befolyásolta a tömeghangulatot, hogy számos eszmecserének, vitának a közvetlen munkahelyi vezetők voltak az előadói, vitavezetői. A reformot övező nagy társadalmi érdeklődés felhívja azonban a figyelmet a tömegekkel folytatott eszmecsere, a közvéleményformálás és tájékoztatás néhány fogyatékosságára Is. A pártszervezetek helyesen figyeltek fel arra, hogy egyes gazdasági vezetők tevékenységében még mindig sok a tétovaság, az utasításvárás, az egsézségtelen óvatoskodás, Olyan kérdések esetében is megmutatkozik ez, amikor a világos vállalati koncepció kialakítása és annak a dolgozókkal való megvitatása csak elősegítheti és meggyorsíthatja a hatékony cselekvést. A másik negatívuma a reformmal összefüggő politikai tömegmunkának az, hogy helyenként túlzottan általánosságokban mozog a tájékoztatás. Előfordul az is, hogy egyes gazdasági vezetők — informáltságukat tekintve — nem tartanak lépést az elhatározott központi intézkedésekkel, s ebből következően elégtelen munkatársaik és a dolgozók tájékoztatása. Jogosan teszik szóvá a pártszervezetek, hogy nem mindig elég átgondolt, s nem mindig elég alapos a különböző gazdasági intézkedések politikai hatásának és következményeinek felmérése és elemzése. A negatív jelenségek között utalni kell arra is, hogy a sokrétű véleménycserék mellett is maradtak ki olyan társadalmi rétegek, ahova még nem jutottunk el a reform emberi kihatásainak konkrét és világos megmagyarázásával. Különös figyelmet érdemelnek itt olyan rétegek, mint a kereskedelmi dolgozók, háziasszonyok, művészek, bejáró dolgozók. Mindezek mellett a munkások és a szövetkezeti dolgozók alapvető tömegei őszintén bíznak a reformban, több szervezettséget, tempósabb és hatékonyabb munkát várnak, tőle. Pártszervezeteinkben általános az a vélemény, hogy ez a bizalom a dolgozó embereket még figyelmesebb meghallgatásával, a vállalati döntésekbe való bevonásával —, rövid úton alkotó aktivitássá és szilárd meggyőződéssé változtatható. Lényegében ez a feladat áll ma a pártszervezetek tömegpolitikai munkájának középpontjában, A tömegpolitikal munka tartalmi kérdéseinek sorában a legelső helyen áll a helyi, vállalati munkával konkrétan összefüggő intézkedések politikai kihatásainak elemzése s magyarázása. Alapvető politikai, termelési igényként jelentkezik, hogy minden egyes munkahelyei: ismerjék, értsék a dolgozók az adott terület tevékenységét, jövőjét érintő szervezeti, gyártmányfejlesztési, műszaki fejlesztési, bérezési, munkaszervezési in. tézkedéseket Tudják, értsék az emberek, hogy mi történik körülöttük. Ez pedig c9ak ügy biztosítható, ha magasfokon megvalósul a gazdálkodási, termelési folyamatok kihatásainak igényes politikai elemzése. Mindez alaposabb tájékozottságot, és rátermettséget követel a gazdasági vezetőktől. — és a gazdasági, politikai ég erkölcsi célok együttes érvényesítését Nincs „csak" gazdasági intézkedés. — ilyen, vagy olyan összefüggésben valamennyi döntés kihat az emberekre. Ez pedig már politika! Mindebből következik, hogy a pártszervezeteknek. a kommunistáknak a dolgozó emberek mellett magasfokú politikai szervező munkát kell végezni a gazdasági vezetők körében is. Olyan munkahelyi légkört és közhanBizalom és meggyőződés Nemzetközi grafikai kiállítás a Damjanich Múzeumban A Német Demokratikus Köztársaság az Intergra- fik 67 kiállítással másodízben hirdetett grafikai seregszemlét a világ művészei között Nemzetiségre, fajra vagy nemre való tekintet nélkül felhívást intézett valamennyi képzőművészhez, hogy a béke jegyében egv közős nyelven, a grafika nyelvén szóljanak a világról, a világhoz. Az összegyűlt hatalmas anyag híven szolgálja a rendező szervek célját közvetíti a föld valamennyi népének békevágyát. A Szovjetuniótól Mexikóig, Japántól Spanyolországig ezt bizonyítja ez a művészeti körkép. Kitörölhetetlenül őrzi az emlékezet a világháború borzalmait s a legkülönbözőbb stílusban és formában fogant alkotásokat a „soha többé" akarata egyesíti. A berlini szemle után a vándorkiállítás először hazánkban került bemutatásra. Tíz napon keresztül a Műcsarnokban láthatta közönségünk a kitűnő nemzetközi anyagot S, hogy Szolnok város is megismerhesse a neves gyűjteményt a Damjanich Múzeum munkatársai közel félezer munkából válogatták ki azt az SO művet, amelv kellően reprezentálja az íntergrafik 67 színvonalát A grafika, más képző- művészeti műfajokhoz hasonlóan magán viseli a kor jellemző stílusirányait tükrözi az aktuális művészeti áramlatokat. S miután a XX. század fő jellemzője a változás, az útkeresés, a különböző művészeti irányok egymás mellett élése — a jelen kiállítás anyagát úgy rendeztük, hogy a főbb stílustörekvések helyet kapjanak. A realista koncepciók mellett a szimbolista, szürrealista alkotók, a non- figura ti vitás képviselői mellett az expresszionizmus művészei egyaránt helyet kapnak. S bemutathatjuk a kiállítás keretében múzeumlátogató közönségünknek a magyar származású Viktor Vasarelyt, az op-art egvik fő képviselőjét, akinek „Kék négyzet” című műve az irányzat reprezentáns darabja. Vásárhelyi Viktor 1908-ban születet Pécsett, művészeti tanulmányait Budapesten végezte. 1930-tól él és dolgozik Párizsban. Sokszor díjazott kiváló grafikusi munkássága mellett az utóbbi években az op-art irányzattal vált híressé, amelyet geometrikus elemekre épülő díszítő motívumai miatt különösen a női divat kapott fel. A tárlaton a világ egyik legnagyobb élő művészegyénisége, Pablo Picasso hEestő és modellje” című alkotásával szerepel. A kisméretű remekmű számot md a mester ragyogó rajz- tadóeáról, az aqua tin tatechnfka lehetőségeinek maximális kihasználásáról, s ízelítőt ad a rá jellemző formai és kompozíciós sajátosságokból. Japán, koreai, jugoszláv és svéd grafikusok mellet a magyar művészeket Kass János „Aus- witz” rajza képviseli. A franciák közül két kiváló művészt mutat be a gyűjtemény. A szürrealista indulásé André Massont, aki folt-formákkal és színekkel érzékeltetett „Vidékével jelentkezik, és Jean- Louis Viard-t, akit látomá- sos „Elsüllyedt katedrális” című képe képvisel. Az eltárgyiasult világ rideg visszhangja a cseh Jiri John „Napfogyatkozás" és „Enyészet" című, képi asz- szociádókra épített munkája A szimbolizmus jegyében fogant a nyugat-berlini Zeidler „Halott méh’-e, vagy a fiatal kubai Rafael r Zarza ragyogó rajzi, gon- 1 dolatgazdag „Bikaviadal- őrület” kompozíciója. A mindennapi élet egyszerű és ünnepi eseményei jelentkeznek a vietnami, dán, bolgár, angol, indiai művészek lapjain. A szovjet kiállítók az aktuális események reakciói mellett témáikkal szintén visszanyúlnak a múltba is. Illarion Nekrassov két képét az űrkutatás eredményei ihlették. Illarion Golizyn alkotását a fiatal kémikusok munkássága inspirálta. Vitali Lentschin expressziv linoleum metszete az Auróra győzelmét idézi. Gulianz Wardsi „Háború" című litográfiája pedig azt mutatja, hogy a szovjet művészekben is él a háború emléke. Az íntergrafik 67 anyaga a nemzetközi grafika élvonalbeli művészeinek felvonulása. A kiállított színes litográfiák, metszetek, tusrajzok, karcok a műfaj ezerfajta technikai lehetőségeit igazolják. Képet kapunk a világ sokféle nem- aetének. népének sajátos összetételű kultúrájáról, egyéni vonásairól Egyben tisztán érzékelhetjük a különböző stílusáramlatok hatását, tovább élését, formálódását De egyvalami megdöbbentően közös, lüktet minden művészben, valamennyi formatörekvésben. Egy gondolat, egy fő tartalom, amely a legkülönbözőbb formákban is testet ölt — a háború elleni tiltakozás gondolata. Ez fűzi egybe a román Grigorescu, a spanyol Renau, az argentin Zelaya, az ausztrál Sell- bach, s a magyar Kass János munkásságát Elég a háborúból, elég mindenfajta terrorból! Wolfgang Frankenstein „Vietnam" litográfiája szinte összefogja az egész kiállításon végighúzódó gondolatot. S a béke vágya ott rezeg a mexikói Jesus Alvarez Amaya „Russel" portréján, Sansonow „Bölcsődal”- án, s a lengyel Pakulski klasszikus Niké ihlette „A békéért harcolunk’’ kompozícióján. A berlini kulturális intézmények a béke jegyében hirdették meg az Intergra- fik 67 felhívását. Ezt a gondolatot akartuk mi is követni a Damjanich Múzeum kiállításának rendezésével. Egri Mária aula tot keü , kialakítaniuk, amelyben minden vezetőnek munkaköri kötelessége intézkedései politikai kihatásainak, következményeinek elemzése. Általános tapasztalat, hogy elsősorban a bérviszonyokkal, a vállalati juttatásokkal, az áruellátással, a foglalkoztatással, a kollektív szerződésekkel, a jövő évi tervekkel, s a termelőszövetkezet! törvénnyel összefüggő kérdések foglalkoztatják az embereket A vélemény- cserék, beszélgetések középpontjába ezek konkrét tisztázását kell állítani. Az őszinte eszmecserék lehetőséget adnak a kölcsönös tájékoztatásra, a jő közhangulat megteremtésére. E kérdések konkrét tisztázására azonban senki se várjon receptet. Az emberek többnyire nem azt kérdezik, hogy „általában" miként alakulnak a dolgok. hanem azt, hogy az 6 falujukban, aa ő üzemükben mi és hogyan lesz holnap. Ezt pedig csak a helyi vezetők tudják pontosan megmondani. A doigoxó emberek egyre növekvő érdeklődése, a megbeszélésre váró kérdések sokasága megköveteli a tömegpolitikai munka. a tömegtájékoztatás eszközeinek és formálnak korszerűsítését, fejlesztéséi is. Az élet minden területén növekszik a gyors tájékoztatás, a hatékony informálás Iránt! igény. S Itt minden eddiginél na gyobb szerepet töltenek be a párt és szakszervezeti bizalmiak, a szocialista brigádvezetők. csoportvezetők J ő! teszik a pártszervezetek. ha minél hamarabb rendszeressé teszik e — közvetlenül a dolgozók között élő, velük minden őrá- ban érintkező — vezetők színvonalas, alapos tájékoztatását. Csak a vállalati munka javát szolgálja, ha az igazgató, a főmérnök, vagy a főkönyvelő leül s dolgozók bizalmi embereivel, s tájékoztatja őket a.i egyes aktuális intézkedésekről. kikéri javaslatukat, véleményüket. Ezzel a módszerrel ténylegesen meg- . oldható lesz a dolgozók gyors és pontos tájékoztatása, a tájékozatlanság szülte különböző kombinációk felszámolása. A nagyobb tömegeket érintő gyűlések, pártnapok mellett jól beváltak a 20—30 dolgozó részére szervezett csoportos beszélgetések, ahol kötetlen eszmecsere alakulhat ki. s az összes „nehéz" kérdések megvitatásra kerülhetnek. Ax élet naponta új és úi kérdéseket vet feL Nem lehet megállni, nem lehet lemaradni. Az átfogó és konkrét tájékoztatás, a dolgozókkal való őszinte eszmecsere, a reform alapelveinek helyes és átgondolt érvényesítése a legfőbb eszköze annak, hogy a megértés és bizalom minden jószándékú állampolgárban meggyőződéssé és aktivitássá váljék. A-. fc Vendégül látta nemrégiben a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem dr Nisth Ranjan Kar indiai egyetemi tanárt, aki többek között beszámolt arról, hogy hazájában nagy becsben tartják a híres magyar nyelvész és világutazó, Körösi Csorna emlékét Az általa alkotott tibeti szótár ma is használatos az egyetemi oktatásban.Az indiai egyetemi tanár néhány általa készített eredeti felvételt ajándékozott a debreceni egyetem Földrajzi Intézetének. A képek Körösi Csorna Sándor Darzsiling-i sírjáról készültek, amelyet a professzor közlése szerint a város gondoz és vallási ünnepeken a helyi lakosság Is nagy számban látogatja. Felvételünk a magyar világutazó síremlékét mutatja. A mezőtúrt gépészeti technikum épülő új kollégiuma (Foto: Nagy Zsolt) / \
