Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-29 / 256. szám
1*6T7. október 26. % szol..VÖK KSGYfia »BPLAt 5 Képekben a MÁV-kórhazrél Csupán egy kis hírben közöltük a minap, hogy megkezdte gyógyító munkáját Szolnokon a 86 millió forintos költséggel épült 300 ágyas MÁV-kórház. Akkor elhatároztuk, néhány képpel is bepillantást nyújtunk olvasóinknak a kórház életébe. Napjainkban már több mint kétszáz beteget gyógyítanak a minden igényt kielégítő modern kórtermekben, rendelőkben. Néhány nehéz műtétet is végeztek a kórházban. Ám, hogy megkezdhessék a munkát az orvosok, az ápolónők, az a beruházáson kívül más egyéb feltételekhez is kötődött. Így például csupán gyógyszerből egymillió forint értéket kellett beszerezniük , s kötszereket is mintegy félmillió forintért vásároltak; Államunknak egy kórházi ágy ebben az egészségügyi intézetben 300 ezer forintjába került. Sokan kérdezték már, kiket gyógyítanak ebben az új, egészségügyi intézetben? Elsősorban Tiszántúl vasutas dolgozóit. Mivel azonban a Szolnok megyei kórház túlzsúfolt, így több SZTK-beteg gyógyítását is magukra vállalták a MÁV-kórháziak. A fogászaton és szájsebészeten dr. Koltai György is megkezdte már a rendszeres rendelést Nagy Tibor fékező a két- századik beteg a kórházban. A család nem is tudta, hogy be kellett őt hozni a baleseti sebészetre. — A kórház táviratilag értesítette feleségét. Reméljük azóta Nagy Tibor a gyógyulás útján van Ez az óriási sterilizátor az esztergomi Labor-Műszeripari Művek terméke. Túlhevített telített gőzzel 138 fokig tudnak ezzel sterilizálni. Csupán ez az egyetlen gép, félmillió forintba került Olyan mint egy szanatóriumban. Azok a betegek, akik fel tudnak kelni beteg“ ágyukból, hangulatos ebédlőkben étkeznek Szöveg: V. V. Foto: N. Za. A legkedveltebb kirándulóhely Tihany és Badacsony Mikor terem a dió? Veszprém és Somogy megye statisztikai hivatala összesítette a Balaton nyári főidény idegenforgalmát. A jelentés nem számol be az elő- és utószezonról, amelynek forgalma az idén minden eddigit felülmúlt. Előzetes számítás szerint a május végi, a szeptemberi és az októberi forgalommal együtt a Balaton nyaralóvendégeinek a száma meghaladja az egymilliót. Május közepétől október közepéig több mint 3 millió kiránduló látogatott el a magyar tengerhez. A személyhajók 2 millió utast szállítottak, egymillió ember kelt át a két révkíkö- tő között közlekedő komphajókon. A legkedveltebb hely az idén is Badacsony és Tihany volt, ahova a vendégsereg csaknem fele ellátogatott. összesen mintegy ötmillió diófa érlelte termését az utóbbi hetekben az ország minden részén. A fák száma, s főként termésük mennyisége meglehetősen kicsi ahhoz képest, hogy a dió egyike legjellegzetesebben magyar és legértékesebb gyümölcseinknek. A Perzsiából származó növény magyar neve minden valószínűség szerint , alán eredetű jövevénysza- i vünk. Ez amellett szól, hogy az ősmagyarok már jóval a honfoglalás előtt ismerték, fogyasztották. De hazánk területén is őshonos; a honfoglaló magyarok már kiterjedt dió-ligeteket találtak a Kárpát-medencében. — Erre utalnak olyan helységneveink, mint Diósgyőr. Diósd, Diósjenő stb. Összefüggő dióligeteink ma ugyan már nincsenek, a diófáknak csaknem a fele házikertekben, s több mint egyharmada szórványosan áll —. de megtalálhatók, csaknem egyenletes megoszlásban, az ország valamennyi vidékén; Unikumnak számít a dió értéke szempontjából is. nincs ugyanis még egy növényünk, amelynek fája, lombja, gyümölcse any- nyi értékes terméket adna, mint ez. Fája a bútoripar egyik legértékesebb nyersanyaga. illóolajban Is gazdag zöld részeit — levelét és terméshéját — cserző-, pácoló-, festőanyagként, s nem utolsó sorban a gyógyszeriparban használják. Ami pedig ffvömöl- csét. a dióbelet illeti, — egyes szakemberek szerint ez. kalóriában mérve nagyobb tápértékű, mint a marhahús. ötven-hetven százaléka olaj, 15—25 százaléka fehérje, 6—13 százaléka cukor, s viszonylag tekintélyes mennyiségű B- vitamint is tartalmaz. A dió, illetve a diótermesztés egyetlen hátrányának azt tartják, hogy „az ültetőnek csak az unokája szüreteli majd a termést”. A megállapítás azonban csak részben jogos. Igaz, a dió a íeghosz- szabb életű gyümölcsfánk, nem ritkák többszáz éves példányai, s még 80—100 éves korában is bőven terem — tehát nemcsak az unokáknak, hanem déd-, sőt ükunokáknak is. Jut azonban belőle már a telepítőnek is. hiszen — ellentétben a közhittel —. már tizedik évében termőre fordul, s 15 éves korában átlagosan 20—30 kiló diót hoz. Az első szállítmány Kanadába A jászfényszarui kis sajtüzem termékeit már jói ismerik külföldön. Pál- pusztai sajtból például minden héten 10—12 mázsát szállítanak a Német Demokratikus Köztársaságba. Ezt a mennyiséget a közeli jövőben 15 mázsára növelik. A napokban újabb vásárló jelentkezett külföldről: Kanadába kelett sajtmintát küldeniök, 150 kilogrammot. A jászfényszaruiak joggal remélik, hogy ezután Kanada is rendszeres vásárlóik közé tartozik majd. Kénünk a nálpusztal sajt kezelése közben készült. Amikor a fia bevonult katonának, üres lett a ház. Sokáig nem volt otthon maradása. Végtelen nagy szerencsének érezte, hogy a gimnáziumban éppen akkor kerestek politechnikai oktatót. Szívesen vállalta, a tanárok pedig szívesen fogadták a ió hírnevű varrónőt A besegítésből hat év lett... A tiszaföldvári gimnáziumban akkor kezdték tanulni a lányok a varrást. A négy osztályban minden tanítási napon öt órán át varrtak, hímeztek — Szerettek a lányok — mondja. — Én meg a lányokat. Volt közöttük, aki addig tűt se vett a kezébe. Az órákon meg úgy fel- lelkesedett, hogy pénzért is vállalt munkát. Akik leérettségiztek, azok is sokszor eljönnek még hozzá: — Piriké néni! Tessék már segíteni, hogyan is kell az ujját kiszabni; hogvan lehet ezt a szok- nvát átalakítani. E?y kislány volt nála nem régen. Elúiságolta, hogy tovább tanul. Kollégiumban lakik. S hogy a mini a divat. sokan kérik tűzze fel a szoknyájukat. M á sok meemara d+ak P! - rike néni, Illés Toiosné kitartó kuncsaftjaiként. — Persze, csak add'g varratnak amíg férjhez nem mennek — mondja. — Aztán a menyasszonyi ruhával legtöbbször véget is ér az üzletünk. Menyasszonyi ruha pedig sok van. Az id^n már legalább huszonötöt varrt. Nagy szó ez ma. amikor olvan divat a ruhakölcsönzés is. Most o+thon maradt Tl- ’ésné Sok volt n fél naoi fo<dalkozé<?. órára készülés. Mindig jött is még hozzá valami. Jártak Budapestre a divatbemutatókra. kézimunka kiállításokat is szerveztek. — Most ' már nem is varrnak a lányok. A c’nő- gyárba, meg g tsz-ekhe járnak politechnikára. Sajnálom, mert szerintem egy kis varrást minden nőnek tanulni kellene, akár milyen modern világot élünk is. Egy kis alakítást, kézi- munkázást úgy< is meg kell tanulniuk, ha asszonyok lesznek. Hat év után ismét otthon varr Illésné. A fia most is közrejátszott: Kettős értelemben kötelezte el magát. A hivatásos katonai pályára és a családfői ..pályára’’, Megnősült. Az iskolai év kezdetén volt az esküvője. A mama naigyon készült rá. Otthon mégsem maradt Martfűn, a Tisza Cipőgyárban nagyon sok asszony és leány kérte: szervezzenek számukra varró tanfolyamot. Piriké néni vállalta, hogy tanítja őket, hiszen ez az éltető eleme. Mióta varrni tud.otthon is legalább húsz tanulója nnit- B. E. Pályázat nemzetközi gyermekrajz kiállításra Ismét meghirdették a pályázatot az Indiában# — 1949 óta — évenkénti ismétlődő nemzetközi gyer- mekrajz-kiállításra, ahova tizenöt éves korig bárki benevezhet. A korábbi évek gyakorlatához híven Magyarországról az általános iskolások munkáit- rajzait és akvarell képeit — küldi ki Űj-Delhibe a Kulturális Kapcsolatok Intézete. ide (Budapest. V., Dorottya utca 8.) kell eljuttatni a pályamunkákat. November 18-ig, az iskolák közvetítésével. Érdekessége a pályázatnak —■* hogy a kompozícióknak csak a minimális mértékét szabták meg, 20x26 centiméter. „fölfelé” nincs korlátozás. Egyébként a téma is kötetlen, az elbírálásnál elsősorban a kivitelezés mikéntjét veszik figyelembe Piti néni, a maszek
