Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-28 / 255. szám
19«. október 28, SZOLNOK MEGYEI NßPLAP $ KÉSZ PAZARLÁS Krumplit vettem a MEK szolnoki piactéri bódéjában. Két forint 20 fillér kilója. S még 20 fillér hozzá a stanicli. Az eladónő közölte is velem. A krumplihoz egyetlen földművesszövetkezeti boltban sem jár zacskó. Hát én ebben nagy rációt látok. Mert. A legtöbb ember, ahogy megfigyeltem, legalább öt-hat zsebet hord üresen. Számoljunk csak, mennyi krumpli elférne azokban. Sokszor látom, üres kézzel lófrálnak a vásárlók. Márpedig az ősember is két markában hordta ennivalóját. Gyerekkorunkban hányszor akasztottuk fülünkre a kétszárú cseresznyét. Azóta hány fül marad kihasználatlanul. S kés? pazarlás, ami a liszttel, cukorral, mosóporral történik például. Ezekből fogy a legtöbb, s csomagolva adják. Holott a megoldás milyen egyszerű. Olvasom, az ipar megkezdte a kisméretű konyhaszekrények gyártását. Narnár- most, itt az alkalom. Ezeket a kis konyhakredence- ket nyugodtan a hátára veheti akárki, ha vásárolni akar. Idejében felhívom rá a kereskedelem figyelmét. b. L Jászfényszaru az élre tör Ezekben a napokban már a Madách utca lakói az új járdán lépegetnek hazafelé. Elkészültek vele időre, jöhet az eső, hekik nem kell sárban jámiok. Maguk csinálták, a maguk hasznára. A tanács az anyagot adta. a lakók társadalmi munkában építettek. — A főszervező Czeglédi István bácsi volt. — Ezzel a járdaépítéssel be is fejeződött ebben az utcában a társadalmi munka? — Dehogy — mondja Czeglédi bácsi. — Még a járda szélét fel kell tölteni. Aztán az utca közepén az úton van egy nagy mélyedés, amit szintén. Vár még munka ránk elég. — Dehát megcsináljuk mi ezt épp úgy, mint az előzőt. Czeglédi István, a társadalmi munkások egyik fő szervezője Török Sándor, a községi tanács vb-elnöke, Török Imre, a vb-elnökhelyettes. Mindketten lelkes munkálkodói a községfejlesztésnek. S most egy kicsit drukkolnak is: az ez évi eredmények alapján élre tör-e a községek versenyében Jászfényszaru? — Az igazat megvallva, kicsit bizakodunk — mondta a vb-elnök. — Soha ennyi társadalmi munkát még nem végeztek /a falu lakói, mint az idén. Erre az évre 170 ezer forint értéket terveztünk, de a munka értéke már meghaladta a 330 ezer forintot. Szeptember végéig több mint ezer ember dolgozott társadalmi összefogással falunkban. Év végéig a társadalmi munkában résztvevők száma eléri a két és fél ezret, s az egy személyre jutó munka értéke a 65—70 forintot. — Ezek szerint a tervezett létesítményeket meg is tudták építeni? — Sajnos még az idén is kellett fizetnünk a bankhitelt, amit a művelődési ház építésére vettünk fel — válaszolt a kérdésre ^örök Imre. — Azonban a fogorvosi lakást és rendelőt megvettük, illetve a régi épületet felújítottuk. A munkát a házilagos éoí- főcsoportunk végezte. Ebben az évben megoldódik a falu teljes villamosítása. A napokban kezdi meg a munkát az ÉMÁSZ. MásJANOSHIDA egy szolnoki szemével „Jánoshidi vásártéren Ica te...* — Ha tudná, milyen goromba emberek éltek azelőtt itt — sóhajtott fel a í>l éves Eszes Istvánná, akit a községben mindenki csak Irma néninek ismer. — Honnan tudja Irma néni? — Tudja fiam, mi voltunk az első kocsmárosok Jánoshidán. Mindenki hozzánk jött, mert mi étkezést ■is adtunk. Tudom én, láttam én. Bicskával estek egymásnak az emberek. Beszélgettek bor mellett és a következő pillanatban már a szemközt ülőnek a fejébe vágta a bicskát. Nagyon sok volt a gyilkosság. Most olyan kedvesek, jók az emberek. Másra Is emlékszik Irma néni ez a szikár kis öregasszony, aki olyan érdekesen mondja el az emlékeit, hogy az ember élvezettel hallgatja. Többek között arra, hogy több mint 60 évvel ezelőtt három napig náluk étkezett a nagy zeneszerző, Bartók Béla is, aki népdalgyűjtő körútja alkalmával útbaejtette János- hidát is. — Olyan magas, szőke ember volt, térdig érő kabát rajta, a kezében meg egy keskeny, hosszú táskát tartott. 4— Mivel vendégelte meg a híres embert? — Nem tudtuk mi azt akkor, hogy híres személy. Szeretett beszélgetni, kedves ember volt, szórakoztatta a társaságot. Libacombot vittem neki, meg tojást. Vacsora után le is fényképezett bennünket. Egy palacsintasütőbe olajat öntetett, kanócot tett bele, azzal világított fényképezés közben. Azt ígérte, majd küld a képből, de nem küldött. — Mit csinált a kocsmában esténként Bartók Béla9 — Beszélgetett az emberekkel, hallgatta a dalaikat, 8 maga is nagyon szépen énekelt. A gazdák nagyon megvendégelték. Ha jól emlékszem, volt vagy nyolc liter forralt bor az asztalon. Bartók Béla jánoshidai látogatásának szemtanúját, a nyolcadikos Banya Erika és úttörőtársai fedezték fel, régi leírások alapján. Erika cigánylány és abban az időben az 6 nagyapja cigányprímás volt. Talán ő húzta a nagy zeneszerző fülébe, hogy a „Jánoshidi vásártéren Ica te...”, amit e gyűjtőútján kottázott. le Bartók. Meg azt, hogy „Sárga szeme van a kukoricának...” Banya Erika és Burai Gabriella már más életet élnek, mint nagyapáik. Tavaly Jánoshidáról ők ketten vettek részt a járási fogalmazási versenyen — mondta Papp Béla iskola- igazgató. — Mindenki nagyot nézett,- amikor dr. Laczkó Ottóné magyar szakos nevelő megjelent a két kislánnyal. Banya Erika a járási versenyen második helyezést ért el. — Vrílt egy tanulónk — mondta Papp Béla —, aki négy év alatt perfekt lett oroszból. Zámbori Jóska orosznyelvi járási tanulmányi versenyen két első, megyei versenyen egyszer második helyen végzett. Beszéltem Eszes Frigyessel, a községi tanács titkárával. Azt mondta, hogy központi községként jönnek számításba. Sokat gondolkoztam azon, miben is nyilvánul ez meg. Körzeti fmsz működik Jánoshidán. A szövetkezeti áruelosztás tehát a központiságot mutatja. Ezenkívül még mi? Nehéz lenne válaszolni erre. Talán kulturális vonatkozásban ? Egyáltalán nem. A községnek nincsenek olyan létesítményei, amelyek erre jogosulttá tehetnék. Van egy művelődési ház, jelenleg átalakítás, javítás alatt áll. Egy régi vályogépület melyet majdnem 400 ezer forintért renoválnak. Nincs új, korszerű iskola Jánoshidán. A tanuló létszám 440—460 között váltakozik. Annak ellenére, hogy országszerte erősen csökkent az elsős létszám az iskolákban, Jánoshidán a demográfiai hullám alig észrevehetően vonult át. Az első osztályban mindössze tizenöttel kevesebb a tanuló, mint a tavalyi évfolyamban volt. Ez azt jelenti, hogy a jövőben sem várható csökkenés. Az utánpótlás folyamatosan meglesz, ám a lakosság rohamos csökkenése azt mutatja, hogy á fiatalságra a községnek nincs vonzó hatása. Molnár István tanító, aki másodállásban a községi művelődési ház igazgatója elmondotta, hogy a hét végén hazatért többszáz fiatal sem marad otthon szombaton este. Kiürül a ' község — mondta. Pedig az emberek szeretik a szórakozást. szeretik a színházat, a művészetet. Na gvon s^k embernek van színházbérlete. Bejárnak a szolnoki Szigligeti Színházba, átmennek Jászboldogházára vagy Alsószentgyörgyre, ha ott tájolnak a színészek. Elmondta azt is, hogy Jászboldogházán olyan hatalmas művelődési ház van. hogy a közsévbMio^ húsz év múlva sem töltik meg. Jánoshidának is kellene egy hasonló művelődési lé- tesítménv, akkor lenne vonzereje saját és a környék fiataljai számára. Jánoshidát a vendég csak a klüsőségekből kiindulva, és lakóinak véleménye alapján, sok mozaikból ösz- szerakva ítélheti meg. E néhány élmény-mozaik — azonban csak felületes, nyers képet adott. A kapott kép azonban nem rossz és bizonyos fokig a község lakóin is múlik, hogv jobb legyen. Vége. Bognár János Marxista középiskolák Pótjeleníkezők — A végzettekről is gondoskodnak — Káderképző szerep Török Sándor vb-elnök fél kilométer hosszú hálózatot építenek, részben állami beruházásból, részben a tanács hozzájárulásából. — Beszéltem a társadalmi munkásokkal, s halottam, hogy utcák hosszú sarában építettek járdát. — Pedig nem is terveztünk járdaépítést erre az évre. Mégis megépített a lakosság eddig három kilométert, mi csak a kavicsot, a cementet adtuk hozzá. — S mit terveznek a jövőre? — Nagy fába vágjuk a fejszénket — mondta ismét a vb-elnök. — Nincsenek meg községünkben az általános iskolai oktató-nevelő munka tárgyi feltételei. Iskolánk rossz állapotban van, nincs politechnikai tanterem. Tizennyolc terem ben kilenc- száztizenöt gyerek tanul. A tanyai gyerekeknek nem tudtunk egy váróhelyiséget adni, ahol eltol! hetnék idejüket a buszok indulásáig. Ezért jövőre öt és fél millió forintos költségTörö;k Imre, a községi tanács vb-elnökhelyettese gél, új nyolctantermes iskolát építünk. A terv már elkészült. Két évi teljes községfejlesztési alapunkat erre fordítjuk. — S mikorra készülnek el? — Ügy tervezzük, hogy az építkezés első üteme, vagyis négy tanterem 1969- ben elkészül, s ott meg is kezdődhet akkor a tanítás. Varga Viktória A törökszentmiklósi járásban az idén több marxista középiskolát szerveztek, mint tavaly, s a hallgatók létszáma is növeke- det. Százhúsz hallgató tanul ezen a fokon. Nemcsak a járási székhelyen és a nagyobb községekben, hanem a Középtiszai Állami Gazdaságban is kérték a párttagok a marxista középiskola létrehozását. Az oktatási évből egy hónap telt el. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A hallgatók megjelenése, felkészülése általában' kielégítő. Köszönhető ez annak, hogy a marxista középiskola propagandistái esti egyetemi végzettséggel rendelkeznek, s emellet annak, hogy a hallgatók kiválogatására nagy gondot fordítottak. Ennek az oktatási fonnának jó híre van a járásban. Bizonyítja ezt a megállapítást az is, hogy — bár pótfelvételről szó sem volt — az utóbbi hetekben többen kérték pótlólagos felvételüket. Kérésüket — azzal az indokkal, hogy tankönyvet nem tudnak most már számukra biztosítani, meg az elmulasztott foglalkozások miatt úgy sem tudnák elérni a megkövetelt színvonalat — nem teljesítették. A marxista középiskola színvonalára azért is fordítanak alapos gondot a törökszentmiklósi járásban, hogy valóban kellő alapot adjon az esti egyetem vagy más, magasabb fokú elméleti ismeretek elsajátításához. A színvonaltartásra irányuló törekvés feltétlenül indokolt. Elvétve tapasztalható volt azonban a járásban az is, hogy az elméleti anyag kifejtésében, a viták színvonalában az esti egyetemen tapasztaltakhoz szabták a mércét. A propagandistáknak a foglalkozásokra való felkészülés során módszertani kérdésekre is kell gon- dolniok. Arra például; a marxista középiskolának éppen az a hivatása, hogy az esti egyetemi szinthez kellő alapokat teremtsen. Mondhatnánk ezt úgy is, hogy az alapok alapjait kell lerakniok. Ezért a színvonaltartás közben ügyelniük kell arra, hogy a hallgatóknak ne menjen el a kedvük a tanulástól. Feltétlenül helyeselhető, hogy Kunhegyesen és Fegy- vemeken elméleti konferenciákra hívják össze a marxista középiskolát végzetteket, így gondoskodnak továbbképzésükről, öt foglalkozáson részben a tanultakat frissítik fel, részben pedig az új gazdasági mechanizmus munkaterületüket érintő kihatásait vitatják. Módszertanilag igyekeznek érdekesebbé, sokoldalúbbá tenni a marxista középiskola foglalkozásait. A járási párt-végrehajtóbizottságtól és egyéb helyekről például előadókat hívnak meg, a hallgatókat kis előadások tartására kérik fel, és így tovább. A tananyag nagyobb fokú, mondhatnánk úgy is: életköze- libb elsajátítása válik így lehetővé. Törökszentmiklóscn sfabilizálódott Törökszentmiklós városban két tanfolyamot indítottak. öt hallgató mindjárt az első napokban „lemorzsolódott”, de heten álltak a helyükre. A „csere” hasznosnak bizonyult, az újonnan jöttek — bár az első két foglalkozáson nem vettek részt — tartják a lépést a többiekkel. A marxista középiskola stabilizálódása annál Inkább eredménynek könyvelhető el a városban, mert tavaly — közvetlenül az évnyitó után — a hallgatók egyharmada kimaradt. Az eddigi foglalkozások alapján nemcsak a létszámok hanem a hallgatók felkészültségét tekintve is sikeresebb ez az oktatási év a ta valjdnál. A marxista középiskolára most felvett hallgatók többsége vezető beosztásban dolgozik vagy valamilyen tisztség — például KISZ-titkár — ellátása hárul rá. Ezért vallják a tö- rökszentmiklósiak hogy ez az oktatási forma most valóban káderképző szerepet tölt be. Az eddigi foglalkozások alapján — érthetően — az elvont kérdés megértése sokkal több problémát jelent a hallgatóknak, mint a gyakorlatibb vonatkozású ak ismerete. A tanulás iránti vágy, a kellő érdeklődés azonban megvan. Sok esetben például a felsoroltakon túl is kémek ajánlott irodáimat. Ez és az élénk viták sokasága biztató ígéret a marxista középiskola sikeréhez. S. B, TÜRELMI IDŐBEN Néhány nappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy Szolnokon a Százados úton megépült az új autószerviz, a 17-es számú Autójavító Vállalat szolnoki üzemegysége. A híradáshoz azonban akkor azt is hozzá kellett fűzni, hogy a munkát műszaki okok miatt nem kezdhették meg. Mivel azonban a munkások a vasipari vállalattól jöttek ehhez a vállalathoz, így egy hétre a városban megszűnt az autószerviz, illetve a halaszthatatlan munkákat Túrkevén végezték el. E héten már. ha mérsékelt lehetőségekkel is. de megkezdődött a munka. — Kedden nyolc, szerdán tizenhét, csütörtökön — áramszünet miatt — tizenhárom kocsin végezték el a kért munkákat. — A műszaki hibák ellenére sincs azonban most már akadálya annak, hogy minden ügyfelet fogadni tudjanak. Ahogyan Szabó István, az üzemegység igazgatója mondja, a jelenlegi műszaki felkészültséggel naponta ötven gépkocsi mosását, javítását is el tudják végezni. Javítanivaló azonban még éppen elég bőven van az üzemen. A víztárolóban — aminek működése pedig alapvető — egyelőre 130 centiméter vizet tárolhatnak a szükséges 300 centiméter magasság helyett. A teljes feltöltés azonban lehetetlen. mert a tartály az első telítés alkalmával megrepedt, szivárog. Az építkezés kivitelezője az ÉM. Szolnok megvei Állami Építőipari Vállalat, s az ügyben érdekelt szakemberek e hét végén tanácskozzék majd meg, milyen műszaki megoldással hárítsák el a hibát. A próbaüzemelés ez év decemberéig tart. Van tehát türelmi idő az adódó — egy kezdő üzemnél általában várható — nehézségek kijavítására. — A szerviz dolgozói pedig arra törekszenek, hogy mindez ne gátolja a pontos munkát. Remélhetőleg a kivitelezők is arra törekszenek, hogy ne nyújtsák meg a türe’mi időt. hanem inkább megrövidítsék. hiszen senki sem vitathatja, milyen szükség van Szolnokon egy precízen, zavarmentesen üzemelő autószervizre B. "
