Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-27 / 254. szám
Világ proletárjai, egyesül felelt! SZOLNOK MEGYEI lT^GyiT?iÍTÍionÍAiri§Xmegyei tanács laka XVIII. évfolyam, 254, szám, Ara: 50 fillér 1967, október 27,, péntek. A gazdaságirányítási reform előkészítésének tapasztalatai, feladatai megyénkben • » Ülést tartott a Szolnok megyei Pártbizottság Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága tegnap Szolnokon, a pártbizottság székházában ülést tartott. Az ülésre meghívták a járási és városi pártbizottságok titkárait, az állami- és a tömegszervezetek, s a mozgalmak vezetőit és több vállalat párt- és gazdasági vezetőit. A megyei pártbizottság első napirendi pontként megtárgyalta a megyei párt-végrehajtőbizottság beszámolóját az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének politikai, gazdasági, szervezeti előkészítéséről, a felkészülés tapasztalatairól és a további feladatokról. Az írásban elkészített, előre kiküldött beszámolóhoz és határozati javaslathoz a napirend előadója, Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára tartott szóbeli kiegészítést. A pártbizottság vita után határozatot hozott az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének előkészítéséről, a reform megvalósításának közvetlen feladatairól. A pártbizottság második napirendi pontként szervezeti kérdéseket tárgyalt. Előadó: Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára volt. A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója A megyei párt-végrehajtóbizottság bevezetőként tájékoztatta a megyei pártbizottságot az új gazdasági mechanizmus előkészítésének helyzetéről és főbb intézkedéseiről. A végrehajtó bizottság nagy figyelmet fordított a vezetők és a dolgozók felkészítésére. Ez év első felében a pártfőiskolán, a megyeközi és a megyei pártiskolán jelentős számú vezető, illetve propagandista tanulmányozta, s dolgozta fél az új mechanizmussal összefüggő elméleti és gyakorlati kérdéseket. E tanfolyamokon a megyei és járási vezetők, a pártapparátus munkatársai, az alapszervezetek titkárai, a tanácsok és a tömegszervezetek vezetői vettek részt. Az üzemi szakszervezeti bizottságok négyezer tisztségviselőjét készítették fel erre a munkára, A tanfolyamokon több téves nézetet és helytelen elképzelést is tisztáztak. Sikerült eloszlatni az egyes emberek kétségeit. Ehhez a nyilvánosságra hozott központi bizottsági beszámoló, a határozatok, a kormány döntései és rendelkezései is hozzájárultak. A pórt-végrehajtóbizottság nagy gondot fordított arra, hogy az új mechanizmus főbb elveit a dolgozók is megismerjék. Az 1966/ 67-es oktatási évben a különböző szintű párt- és tömegszervezeti oktatás tematikájában kiemelten szerepel a pártkongresszus határozatainak feldolgozása, a III. ötéves terv és a gazdasági mechanizmus összefüggéseinek megismertetése. A TIT előadásait tízezren hallgatták meg. A vállalatok, tsz-ek, intézmények vezetői részére magas képzettségű közgazdászok tartottak színvonalas előadásokat. A tömegpropaganda az elvi vonatkozású kérdések ismertetésére fordította a fő figyelmet. A reform várható hatásával kapcsolatosan nem sikerült minden kérdésre választ adni. A dolgozók nagy részének még hiányos az ismerete. Azért is, mert tájékozo‘la- nok a különböző rendeletekről és nem ismerik munkahelyeik konkrét elképzeléseit. Ezek magyarázására a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Megyénk ipara, mezőgazdasága biztatóan fejlődött A reform bevezetésének előkészítésével egyidejűleg a megyei párt-végrehajtóbizottság nagy jelentőséget tulajdonított az 1967. évi tervek végrehajtásának. — Megyénk iparának I—III. negyedévi munkáját a kedvező eredmények jellemzik. A termelés volumene 12— 13 százalékkal emelkedik az előző évihez képest. A tervezettnél több kőolajipari terméket, égetett téglát, szemcsézett szuperfosz- fótot. töltelékárut, oleumot és akkumulátor-lemezt termelnek. A vállalatok értékesítése és árubevétele a teljes termelésnél is nagyobb ütemben növekszik. A statiszta kai adatok szerint 25 termékből jóval többet állítottak elő, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági üzemeknek az év elején nagy nehézségekkel kellett megküzdeniük. Az ár- és belvíz több mint 18 ezer hold őszi kalászost pusztított ki, — 44 600 hold szántót május 31-ig az üzemek nem tudtak hasznosítani. A kiesések pótlására az üzemek megfelelő erőfeszítéseket tettek. Megyénk mezőgazdaságában az idén rekord búzatermést — 14.7 mázsát holdanként — takarítottak be. Így a tervezettnél 1720 vagonnal több kenyérgabonát értékesítettek. Jelentős kieséssel kell azonban számolni a kukoricatermelésben. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a sertéshizlalást. Megyénk ipari üzemeiben javult a műszaki szervezési tevékenység. Ennek tulajdonítható, hogy nagy számban készítették elő az új termékek gyártását. így például az 50 literes abszorpciós hűtőszekrényt és a gumihuiladék feldolgozó gépsort. Gazdagodott megyénk iparának terméklistája. Az iparVállalatok saját termelésüknek 11 százalékát exportálták. Ez 20 százalékkal haladja meg az 1966 első felében átadott termékek értékét. A termelőszövetkezetek áruértékesítésében továbbra is döntő az állami és szövetkezeti felvásárlás. Megfontoltságra és előrelátásra vall, hogy a szabadpiaci értékesítést csak kiegészítőnek tekintik. A beszámoló elemezte az idei beruházások helyzetét is. A beruházások kivitelezésében lemaradás van. Ez év első felében az éves feladatnak csak 30 százalékát teljesítették. A szuperfoszfát üzem bővítésének éves programjából és a mezőgazdasági gépjavító rekonstrukciójából csak egynegyed rész valósult meg. Időarányosan lemaradtak a többi üzemek bővítésével is. A kereskedelmi vállalatok túlteljesítik áruforgalmi előirányzataikat A termelési, beruházási eszközök és a fogyasztási cikkek áruforgalma a vártnál élénkebb. A lakosság 8—9 %-kal több élelmiszert, 5—6 százalékkal több ruházati terméket, 12—13 százalékkal több vegyesiparcikket vásárol — előreláthatóan az év végéig — mint tavaly. Az árualapok növekedtek, a készletek választéka és összetétele javult, nagyobb a kínálat. A mezőgazdasági üzemek idei termelési értéke mintegy 10 százalékkal lesz magasabb az előző három év átlagánál. A lakosság összes pénzbevétele a bérből és fizetésből élőknél, valamint a falusi termelőszövetkezetekben dolgozóim ál a tervezettnél nagyobb arányban növekedett. Ezt az is elősegítette, hogy az iparban foglalkoztatottak száma mintegy kétezerrel növekedett, s ugyanennyi új tagot vettek fel a termelőszövetkezetekben is. A vállalatok várható nyereségére kedvező kihatással van a termelés volumenének bővülése, a gazdaságosság javítása, s a közgazdasági szemlélet erősödése. A tanács irányítása alá tartozó gazdálkodási egységek ez év első felében nyereségtervünknek 51.3 százalékát teljesítették. A kisipari szövetkezetek is nagyobb nyereségre tesznek szert. Ugyanezt lehet elmondani az ÉM Szolnok megyei vállalatáról is A bevezetett intézkedések jobban ösztönöztek a gazdaságosságba A vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodásában kedvezően éreztették hatásukat a gazdasági reform jegyében bevezetett intézkedések. Nagyobb lett a tervezési önállóság, jórészt megszűntek az anyagi, műszaki ellátás kötöttségei, feloldották a kereskedelmi vállalatok beszerzési kötöttségeit. rugalmasabb a bér- és létszámgazdálkodás, a termelés jobban igazodik a kereslethez és az igényekhez. Mindez jobban ösztönzött a gazdaságosságra és a nyereség növelésére. Csökkentek a kötelező tervmutatók. A tavalyi átlagos 10—11 kötelező mutató helyett 3—4 mutatót kaptak a gazdálkodó egységek. A tsz-ek, az fmsz- ek és a ktsz-ek, már csak egy mutatót kaptak. A beruházások tervezésénél, lebonyolításánál is észszerű változások történtek. Az építőipari vállalatok felügyeleti szerveiktől kevesebb kijelölést kaptak. A vállalatok saját alapjuk mintegy 75 százalékát termelő jellegű beruházások céljaira használják fel. Pozitív vonás, hogy a termelő és értékesítő szervek az idén már érdemben foglalkoznak a piackutatással. A korábban állami kereskedelem által ellátott területeken — Szolnok, Jászberény, Törökszentmiklós — az fmsz-ek új, korszerű egységeket hoznak létre. A A szövetkezetek megszilárdítására tett intézkedések a parasztság helyeslésével találkoztak A tsz-ek gazdasági önállóságának megteremtésében jelentős lépés volt a tavalyi, majd az 1908. január 1-i árintézkedések. A tavalyi mintegy 9 százalékos mezőgazdasági árszínvonal emelés és a hitelrendezés lehetővé tette, hogy a tsz-ek amortizációs alapot képezzenek. Az a tapasztalat, hogy a tsz-ek az eddiginél körültekintőbben használják fel saját alapjaikat és végzik beruházásaikat. A párt IX. kongresszusa határozatainak megvalósítására tett kormányintézkedések kedvező politikai feltételeket teremtettek a tsz- mozgalom további megszilárdulására. (Családi pótlék, új nyugdíjtörvény.) A tsz-ek termelési szerkezetében a természet- és közgazdasági adottságok folytán lényeges változás 1968-ban sem várható. Kisebb arányban növekszik a takarmánygabona, a szálas- takarmányok. a rizs termelése, bővül a szarvasmarha- és a juhtenyésztés. Az iparvállalatok kapacitásuk jelentős iészét lekötötték A vállalati terveknek megfelelően 1963-ban jelentős termelésnövekedéseket irányoztak elő, s törekednek az igények kielégítésére, ennek megfelelően kötötték le, bővítették kapacitásukat. A termékek értékesítésénél fokozottabban számolnak az export növelésével is. A festékipari gépek exportját jelentősen akarják növelni. A hűtőgépgyár termelési volumenét 25—30 százalékkal kívánja emelni. A vegyiművekben növekszik a szemcsés műtrágya termelése, megkezdik a porfesték termelését és nő a kriolit termelése. A tanácsi iparvállalatok többsége is bővíti termelését és az exporthányadot A kapacitás bővülésének ellenére több üzem jelentős megrendelést volt kénytelen visszautasítani. (Hűtőgépgyár, bútorgyár, Aprítógépgyár. asztalosipari vállalat). A kisebb vállalatok és a szövetKczetek megrendeléséit többször visszautasítják, vagy elfogadhatatlan határidőket igazolnak visz- sza. A január 1-től életbelépő új felvásárlási árak hatására ró a szövetkezet sk bruttó jövedelme. A gazdaságilag gyenge tsz-ekben továbbra is nehézségekkel küzdenek. Ezek termelési értékének növekedése alatta marad a megyei átlagnak. Módosul az üzemek szervezeti felépítése Az üzemek szervezeti felépítésében érvényesül a helyi sajátosság. Szinte mindenütt közgazdasági, üzemgazdasági feladatokkal foglalkozó osztályokat, részlegeket, csoportokat s az áruforgalmi értékesítési feladatok ellátására alkalmas szervezeteket hoznak létre. Az építőipari vállalatok megkezdték saját műszaki tervező részlegük kiépítését. A vállalatok, szövetkezetek szervezeti fejlesztésében érvényesül a megfontoltság. A vállalatok, gazdálkodó egységek a megyei bankszervezet hatékony közreműködésével alakítják ki a jövő évi, valamint az 1968—70-es évek beruházási fejlesztési tervét. Számolnak a saját alapokkal és az igénybe vehető hitelekkel. Elkészült a megyei tanács 1968. évre szóló fejlesztési tervjavaslata. A beruházási bank megyei igazgatósága október végéig 35 vállalatnál — gazdasági vezetőkkel együtt — felmérte a vállalatfejlesztési alap várható helyzetét, a közép- és hosszúlejáratú hiteligényeket. Uj munkastílust keh meghonosítani a pártmunkában A gazdasági reform megvalósításával új körű'menyek jönnek létre a párt- bizottságok. pártszervezetek számára is. Most a pártmunka sokiránjai, önálló, elemző mur>l-áf. bátor Kezdeményezést igényel. Az önállóság növekedésével minden szinten növekszik a döntési jogkör, a hatáskör és az ezzel együtt járó felelősség. A pártszervek irányító, (Folyt, a 3. old.) megyén kívüli árubeszerzés értéke 110 millió forint
