Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-26 / 253. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 sek körében gyakran vita­tott A tankönyv mégis rö­viden elintézi ezt a tétéit. Világnézetűnk alapjai Kísérleti tantárgy KisújssáHason A Rudapithecus hungaricus állkapcsának darabja, — négy zápfoggal Fél évvel ezelőtt ezeket az őselefánt-maradványokat találták a mostani leletek közelében Kísérletképpen új tantár­gyat vezettek be tavaly a kisújszállási Móricz Zsig- mond Gimnáziumban: vi­lágnézetünk alapjai címmel. A kísérlet alanyai az egyik IV. osztály tanulói voltak. Ebben a tanévben is tanít­ják ezt a tantárgyat az egyik negyedik osztályban. Azok a tanulók, akik ilyen irányú képzésben részesül­nek, heti két óra művé­szettörténet vagy ábrázoló geometria, plusz pszicholó­gia tanulásától mentesül­nek. Egy év kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetése­ket lehessen levonni az új tantárgyat illetően. Az ösz- szesített tapasztalat sem teljes még, hiszen a me­gyében egyedül Kisújszállá­son szerepel ez az anyag az órarendben. Igaz, Buda­pesten és néhány megyében már többéves gyakorlat alapján lehet értékelni — ez azonban nem lehet még teljes. Az biztos: a „világnézetünk alapjai” tantárgy haszna és egyre inkább érezhető hiánya más intézményeknél — vitathatatlan. A tanulókat korszerű élet- szemléletre neveli, sok se­gítséget nyújt nekik a gya­korlati életben való eligazo­dáshoz. Elősegíti, hogy a realitásokkal számolva, am­bícióval tettrekészen kerül­jenek ki az iskolából. Egyszóval csak helyeselni lehet, hogy a következő tanévtől több középiskolá­ban — lépcsőzetesen — megkezdik ennek a tan­tárgynak tanítását és né­hány év múlva általánossá tételét Az első év után a tanári karnak alapvetően jó a véleménye a tankönyvet helyettesítő jegyzetről is, — bár azon érződik, hogy tan­könyvírói hagyományokkal nem rendelkezünk ezen a területen. Helyenként túl­ságosan tömör, s egyes ré­szeknél — például az igaz­ság fogalmának meghatáro­zásánál — jobban kellene alkalmazkodnia a tanulók életkori sajátosságaihoz, jobban figyelembe venni, hogy milyen gondolatok foglalkoztatják azt a kor­osztályt. Az igazság fogalma például a tizennyolc éve­A világnézetünk alapjai című tantárgy általában kedvelt a diákok között. Anyaga felöleli a termé­szeti törvények, a fejlődés, az ember származása, a társadalmi törvény .zerűsé- gek témakörébe eső alap­vető tudnivalókat. Elsajátí­tása során filozófiai, etikai, logikai, művészeti, a poli­tikai gtízdaságtan körébe vágó és egyéb kérdéseket vitatnak meg. Egyhangú­ságról tehát szó sem lehet. Inkább az vehető fonto­lóra, hogy mindez kellő alapossággal elsajátítható-e? Szabó Lajos tanár ezt a tantárgyat tanítja a kisúj­szállási gimnáziumban. Sze­rinte a diákok képesek a szükséges ismereteket elsa­játítani. Az már inkábD vitatható, hogy milyen mélységig. Annyi bizonyos, a mosta­ninál jobb eredményeket is el lehet majd érni, hiszen e tárgy tanításának mód­szertana gyakorlatilag most van kiforróban, szemléltető anyagrendszeréről sem na­gyon lehet még beszélni. Szabó Lajos tanár most is munkálkodik például azon, hogy saját elgondolásai alapján szemléltetőeszköz készüljön. E tantárgy eredményes tanításának sok egyéb fel­tétele is van. Mivel alap­vető feladata az, hogy egy­séges, materialista világ- szemléletet adjon, hogy a diákok szintetizálva lássák mindazt, amit négy éven át tanultak, — ezért e tantárgy eredmé­nyes tanításához nélkü­lözhetetlen a diákok ré­széről a szaktárgyi anyag alapvető részének ismerete. S nemcsak ez, hanem a gyerekek általánosító ké­pességének fejlesztése. Pél­dát említve: a mozgás fo­galmának meghatározásánál ne csak a fizikai mozgásra gondoljanak. Általában ez­zel összefüggésben tapasz­talható a legnagyobb hiá­nyosság. Mindez a szakta­nárokkal való rendszeres kooperációt tesz szükséges­sé mindazokon a helyeken, ahol a ..világnézetünk alap' jait” bevezetik. Simon Béla Asszonyfurfang Mottó: Bárcsak ennyiből állna a „beruházás.” Milyen nagyra voltam vele, mi­kor a múlt tél küszöbén beszereztem a bőrkalapot. Modem, tehát előité- letmentes pacákként tetszelegtem magam előtt Még finoman össze is teremtettem azokat, akik vaskalapos módon ..viszonyultak” a bőrkalap­hoz. Röviden: Dárius minden kin­cséért nem adtam volna a bőrka­lapomat. Amely... — most már elárulhatom — kissé kisebb fejre készült, mint az ön-fejem, így eleinte meg kellett szoknom a sanda célzásokat is. Mint pl.: „Van az arcodban valami Ma­zsola-szerű ezzel a bőrkalappal.” — Vagy: „Mintha nőtt volna a koba­kod mostanában.” — Avagy — s ezt lehetett lenyelni legnehezebben —: „Mikor hátulról megláttalak ebben a kalapban, azt hittem, valami ka­maszgyerek. És lám...” Ügyannyira, hogy utóbb már fog­lalkoztatott a gondolat, valahol „el kellene hagynom” ezt a kis bőrka­lapot. Kezemre játszott az első idei hű­vösebb nap. Egyik este leszállók a buszról, s nyomban szárnyaim nő- ark az örömtől. Feleségem rég nem tapasztalt derűvel siet elém. Repü­lök feléje, s még ki sem mondom a „Szervusz’-t, ő már nagy hévvel ra­gad karon. — Gyere csak! Alig győztelek vár­ni. Mutatok neked valamit... S valósággal vonszol az Állami Áruház irányába. „Na — mondom magamban —, biztosan megint va­lami roppant olcsó holmi, amit bo­londság volna nem megvenni. De azonnal, mert elkapkodják!” — Ez rendben is volna, ha nem ismétlőd­nék hetenként az „alkalmi vétel”, mégpedig úgy, hogy minden máso­dik alkalommal ez a refrén: „Jaj, van nálad egy százas?... Nem ott­hon hagytam a nagy rohanásban!” — És az éppen nálam levő százas­tól egyszer, s mindenkorra búcsút kell vennem ilyenkor. Most azonban még egy szó sincs az áruházról, ellenben: — Te, fiacskám... Nem kicsi ne­ked az a bőrkalap, amit tavaly vet­tél? — De bizony. Talán ismersz vala­kit, aki kitágítja? Mintha nem is hallaná. — Tudod, az jutott eszembe, hogy nagyszerűen át lehetne alakítani nekem — cseveg angyali ártat­lansággal. — Majd te is segítesz *?> találni, milyen fazon állna nekem legjobban... Gondolkodom, húzom az időt, mintha latolgatnám, adjam-e, nem-e a bőrkalapot? Pedig legjobban azt szeretném, ha felkiálthatnék „Vidd! Ügy is kicsi, legalább veszünk má­sikat.” — Immel-ámmai küllőfére- zek. — Talán... Talán neked is lehetne belőle, de... — Tudtam, hogy ilyen aranyos vagy... Akkor megmondom, már el is vittem — szétfejtve! — Klárika nénihez, a kalaposhoz. — Üjjong és örömében rácsimpaszkodik a karom­ra. — Most pedig láss: ezt akarom neked mutatni. Állunk az áruház egyik nagy ki­rakatrészlege előtt, az üveg mögött kabátok és kabátok garmada. Fele­ségem egy fénylő bőrkabátra böködi mindkét mutatóujját. — Az, az fájdítja a szívem... Kép­zeld el, milyen cuki lesz a te volt bőrkalapoddal... Ugye kérhetek rá kölcsön a mamától, meg az öcsé- méktől?... Drága vagy — cuppant egyet elhidegült orcámra, s beránt az üzletbe. — Tudom, a mama ösz- szerakta a nyugdíját, tehát fog ad­ni... Addig is — adott kölcsön a Böbe... A bőrkalapot csak nem hordhatom a világos átmeneti ka­báthoz. Nem igaz? Mit mondhat erre egy egyenrangú férj? — He... hehe... Tóth István Ismerkedjünk az új törvényekkel 2. Hogyan létesíthető és módosítható a munkaviszony? AZ ŰJ jogszabály a munkavállalást, illetve a munkára való alkalmazást a dolgozó és a vállalat sza­bad elhatározására bízza. A dolgozónak jogában áll az, hogy kiválassza a leg­megfelelőbb munkahelyet, a vállalatnak pedig az, hogy a neki legmegfele­lőbb dolgozókat alkal­mazza. ( Az elhelyezkedést, illet­ve alkalmazást a központi szabály csupán néhány ki­kötéssel korlátozza. Meg­tiltja például, hogy nő­ket és fiatalkorúakat egész­ségükre ártalmas munka­körben foglalkoztassanak. Üj, rendkívül fontos kor­látozó intézkedés az is, hogy a 14—16 éves fiatal­korúakat csak szülői bele­egyezéssel lehet felvenni. Viszont ellenkező elője­lű központi kikötés, hogy az alkalmazásnál egyenlő feltételek esetén előnyben kell részesíteni a terhes- és szülőanyákat és bizto­sítani kell a munkában megrokkant dolgozók fog­lalkoztatását, amennyiben munkaképességüket vissza­nyerték. A terhes- és szülőnők előnybe részesítése jelentős lépés a családvédelem fej­lődésében, s e paragrafus nagyon fontos azokkal a nézetekkel szemben, — amelyek a dolgozó nők egyenjogúságát, érvényesü­lését gátolták. A gyermek és az anyaság megbecsülé­sének ez a legújabb meg­nyilvánulása a legkritiku­sabb időszakban jelent fo­kozott védelmet. a kettős hivatást betöltő dolgozó nőnek. A munkában meg­rokkant dolgozó számára — amint ezt a Munka Tör­vénykönyve és a kormány végrehajtási utasítása ki­mondja — vagy az erede­ti munkakörét kell külön­böző változtatásokkal, a gé­pek, munkaeszközök átala­kításával alkalmassá ten­ni, vagy. ha ez nem lehet­séges, más. alkalmas mun­kakörök felszabadításával, átképzéssel kell a foglal­koztatásukat biztosítani. A MUNKAVÁLLALÁS megalapozottságát segíti a próbaidő olyan ésszerű meghatározása, amely le­hetőséget ad arra, hogy az adott munkakör körülmé­nyeit és feltételeit figye­lembe véve szabják meg a vállalatok a próbaidő tar­tamát. A törvényben meg­szabott három hónapos maximális határon belül, úgy szabályozhatják a kol­lektív szerződésben a pró­baidőt, hogy a nagyobb hozzáértést és szakmai fel- készültséget igénylő mun­kakörökben hosszabb le­gyen. s módot adjon mind a munkavállalók képessé­geinek, mind a munka fel­tételeinek a megismerésé­re. A próbaidő alatt mind­két fél azonnali hatállyal felmondhat. Ha a vállalat úgy látja, hogv a dolgozót más munkakörben tudja csak foglalkoztatni, leg­alább három nanpal a próbaidő letelte előtt erről nyilatkoznia kell, hogy a dolgozó eldönthesse, vállai- ja-e a kínált munkát, vagy nem véglegesíti a munka­viszonyt. A vállalat és a munka- vállaló szóbeli vagy írás­beli megállapodást, mun­kaszerződést kötnek. Az írásbeli munkaszerződést a dolgozó akkor is igényelhe­ti, ha ezt nem írja elő kü­lön jogszabály. A változó munkahelyre szóló __ alkal­mazást azonban minden­képpen írásban kell lefek­tetni. A munkaszerződés rögzíti, hogy a vállalat milyen munkakörbe és mi­lyen bérrel alkalmazza a dolgozót. ŰJSZERÜEN szabályoz­za a Munka Törvényköny­ve a munkaszerződés mó­dosítását, tehát a vállala­ton belüli, illetve más vállalathoz történő áthe­lyezést. Az eddigi szabá­lyozás szerint a vállalat egyoldalúan módosíthatta a munkaszerződést és bárkit, például alacsonyabb mun­kakörbe helyezhetett. Az új szabályozás szerint a munkaszerződést csak kö­zös megegyezéssel lehet módosítani, tehát csak ak­kor lehet a dolgozót más munkakörbe áthelyezni vagy más vállalathoz irá­nyítani, ha ő maga bele­egyezik; Ez a rendelkezés termé­szetszerűen következik ab­ból, hogy a Munka Tör­vénykönyve nemcsak a munkóbalépést, hanem a felmondást is a dolgozó el­határozására bízza és nem korlátozza semmiféle hát­rányos következménnyel; Ha ugyanis a dolgozó hát­rány nélkül felmondhat, akkor nyilván nem vállal­ja el a neki nem alkalmas munkakört, s így semmi értelme őt egyoldalúan ilyesmire kötelezni. Elő­fordul, hogy a vállalat csak azért folyamodik az át­helyezéshez, mert az adott munkakörben a dolgozó nem végez jó munkát. — Amennyiben az illető nem vállalja el a felajánlott munkakört, munkaviszonya felmondással megszüntet­hető. Átmenetileg indo­kolt esetben meg lehet bíz­ni a dolgozót munkakörébe nem tartozó feladatok el­látásával, s ugyanazon a telephelyen belül ideigle­nesen más munkakörben lehet foglalkoztatni. Hogy az átmenetiség és az ideig­lenesség konkrétan meny­nyi lehet, ezt a vállala­toknak a kollektív szerző­désben kell megszabni. — Mindenképpen biztosítani kell. hogy az ideiglenesen vagy átmenetileg más munkakörben foglalkozta­tott dolgozó az eredeti munkakörével járó bérét megkapja, illetve ha en­nél felelősségteljesebb munkát végez, akkor a bé­rezésnél ezt is vegyék fi­gyelembe. S. E. (Folytatjuk) Bemutatkozott a DELTA Űj folyóirattal gazdagodott a magyar sajtó. — Megjelent a Delta, a Magyar Kommunista fjúsági Szövetség természettu­dományos-technikai maga­zinja. Az új folyóiratot az a törek­vés hozta létre, hogy a fiata­lok, az eddiginél is jobban, alaposabban tájékozódhassanak a tudományos-műszaki forra­dalom legújabb vívmányairól. Az első szám — a várako­zásnak megfelelően — máris gazdag tartalommal jelent meg. Csaknem tíz. Igényes, nagyobb lélegzetű cikket ol­vashatunk a különböző tudo­mányos érdekességekről, el­képzelésekről. A holnap energiaforrásai cí­mű népszerű tanulmányból megtudjuk páldául, hogy tá­volabbi jövőben talán sikerül a Hohdat egyetlen, óriási erő­művé átalakítani, — a Föld energiaszükségletének ellátá­sára. A biológia forradalmáról Straub F. Brúnó kétszeres Kossuth-díjas akadémikus ir. — beszámol a Tokióban tar­tott VII. Nemzetközi Biokémiai Kongresszusról, amelynek kö­zel ötezer tudós résztvevője volt. A szívsebészet diadalútja cí­mű írás, a színes televízió le­hetőségéről készült tanulmány gazdagítja még — többek kö­zött — a folyóirat nagyobb cikkeinek sorát. Az ötletparádé rovat tényleg parádés. Megismerkedhetünk a kiránduló hűtőtarisznyával, a guruló ollóval, a poralakú fo­lyadékokkal, — hogy csak né­hány szenzációs ötletet említ­sünk. A szép kiállítású Delta. — amely havonként 48 oldalon jelenik meg, 5 forintos áron. minden bizonnyal hamarosan népszerű olvasmánnyá válik, elsősorban a fiatalok körében. Az első szám tartalmi gam dagsága erre enged követük tetni.

Next

/
Thumbnails
Contents