Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-26 / 253. szám

1967. október 26 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Milyen lesz a szövetkezet 1975-ben Távlati tervek as öesödi Kossuth Tsz-ben A túrkevei Búzajkalász Tsz-ben befejezték a rizs cséplését (Foto: Nagy Zsolt) Imre nagy útra készül Az öesödi Kossuth Tsz gazdálkodásának színvona­la az utóbbi években töret­lenül fejlődött. Négy évvel ezelőtt 2570 forint volt itt az egy kát. holdra jutó ter­melési érték, 1967-ben a 3 ezer forintot is meghalad­ja. Az idén 17,5 mázsás búza, 19 mázsás őszi ár­pa termésátlagot értek el. A zöldborsójuk szemter­mése 300 hold átlagában 16 mázsa volt. A szikes földeken ez igen jó ered­ménynek számít. A gazdaság vezetői és tagjai előbbre akarnak tépni. A szarvasi felsőfo­kú technikum, a szegedi vízügyi igazgatóság — és a saját szakembereik — be­vonásával elkészítették a szövetkezet távlati fejlesz­tési tervét. A tervet a tag­ság is magáénak vallja, mert résztvett annak elő­készítésében. Kommunisták és pártonkívüliek vitatták meg a tervet és a közgyű­lés is jóváhagyta azt. Né­hány év múlva alapvetően / megváltozik a szövetkezet arculata, s tovább javul­nak az emberek életkörül­ményei. Víztároló, kétezer holdas öntözőtelep A szövetkezet 4500 hold szántójából már kétezer holdon megjavították a termőföldet. Digóztak és kémiai javítást végeztek. A talajerő növelése jelen­tősen hozzájárult ahhoz, hogy a növénytermelés hozamai állandóan emel­kedjenek. Ezért további 1300 holdon végeznek fi­zikai és kémiai talajjaví­tást. A szövetkezetben most Is számottevő az öntözés. A jövőben függetleníteni akarják a gazdaságot az aszálytól. A szegedi víz­ügyi igazgatóság már elké­szítette a szövetkezet ön­tözés-fejlesztési tervét. — Eszerint 180—200 holdas víztárolót létesítenek és kétezer katasztrális holdon altalaj rendszerű öntözőtele­pet hoznak létre. A beru­házás költsége 30 millió forint. A kivitelezés már meg­kezdődött. Épül az öntöző­telep villamos berendezése, a jövő évben a földmun­kákat is elkezdik. Az ön­tözőmű 1973-ban üzemelni fog. Gépesített tehenészet és sertéshizlalda A távlati terv előírja a Kossuth Tsz termelésének szakosítását, illetve ennek befejezését. Szakosítják a majorközpontokat és a le­hetőségekhez képest gépe­sítik azokat. Már épül a szövetkezet új gépműhelye, s jövőre teljesen elkészül. Mint Zs. Varga István el­nök mondta: „20 év múlva is korszerű lesz”. Minden gépet maguk javítanak, sőt bérmunkát is tudnak majd vállalni. Az állattenyésztés fő ágazata a szarvasmarha te­nyésztés és a sertéshizlalás. A sertéstelep egy központ­ban van. Az idén már hoz­záfogtak az új férőhelyek építéséhez és korszerűsítik, gépesítik a régieket. — A takarmánykeverőjük is üze­mel. A sertéstelep épüle­teit betonjárdák kötik össze, s a korszerűsítést 1970-ig befejezik. A szarvasmarha telepet szintén szakosítják, bőví­tik és korszerűsítik. Jelen­leg 200 tehenük van. s 1975-ig 400-ra akarják nö­velni a létszámot. Ezért 1969-ben és 1973-ban újabb száz férőhelyes istállókat építenek. Ezzel megoldják ■z öntözött területek talaj­ai utánpótlását im. A Tejipari Tröszttel lét­rejött megállapodás alap­ján az öesödi Kossuth Tsz végzi a tejbegyűjtést, szál­lítást 12 községben. Öcsöd­től Szolnokig. Naponta húsz ezer liter tejet gyűjtenek be, melynek felét 35 helyi üzletben, a másik felét Szolnokra, a vállalat al­központjába szállítják. A tsz elnöke nem tagad­ja: ebből félmillió forint évi haszna van a szövet­kezetnek — Mint ahogy mondja: „Ezt az összeget a fejlesztésre fordítjuk”. Még októberben két tej­üzletet, reggelizőt nyit a tsz Öcsödön, decemberben Kunszentmártonban. jövő­re pedig Tiszaföldváron és Martfűn. A tejivók korsze­rűek lesznek, automatákat állítanak be és megfelő választékról gondoskodnak. (Konkurálnak az fmsz-ek- kel.) Nem mindegy, hogy a lakosság milyen árut kap és mennyiért. A tejüzem építését jövő­re kezdik meg az egyik üzemi központban. — A tervek szerint itt öt féle sajtot, tejfelt, tejszínt és túrót állítanak elő. Tizenhat ösztöndíjas, ötvenhárom szakmunkástanuló A tsz fejlesztésének útja a teljes gépesítés, a kemi- zálás, az öntözés, az állat- tenyésztés fejlesztése és a feldolgozás. Mindezt csak hozzáértő, jól képzett em­berekkel lehet megvalósí-» Aki legalább két napot tölt Jánoshidán, annak ész­re kell venni: hiányoznak a huszonévesek a község­ből. Hol vannak? A fővá­rosban és a nagyobb váro­sokban dolgoznak. Hét vé­gén hazajönnek. A péntek esti autóbuszok ontják a hazatérő eljárókat. Az egyetlen termelőszövetkeze­ten kívül nincs más mun­kalehetőség. Eszes Frigyes tanácstitkár szerint körül­belül hétszázan dolgoznak idegenben. Kettővel beszélgettem kö­zülük. Tóth József 28, Trug- lya Mihály 27 éves. kőfa­ragók. — Amikor mi legényes- kedni kezdtünk, nem lehe­tett úgy végigmenni a köz­ségen, hogy valaki meg ne kérdezte volna: — Jársz-e már Pestre? Akkor az volt a divat. Már szégyellni kezdtem, hogy nem dolgo­zom még Pesten — mondta Truglya Mihály. — Akkor én már fent voltam — mondta Tóth Jó­zsef. — A kőfaragó szak­mát választottam. Mindjárt az Országházhoz kerültem. Odajött Miska is, mert mi barátok vagyunk. Eleinte segédmunkások voltunk, hordtuk a követ. Aztán el­végeztük az elhelyező tan­folyamat, azután elsajátí­tottuk a kőfaragó szakmát is. — Hol dolgoztak az el­múlt években? — A Szabadság Szálló és az Emke aluljáró burkolá­sán. hogy a nevezetesebbe­ket említsem — mondta Truglya Mihály. — Amikor az aluljárót csináltuk bele kerültem az újságba is. — Mennyit keresnek? — Havi két és fél, há­romezer forintot. — Ügye arra gondolt, tani. A tsz vezetői is jól tudják ezt. Épp ezért elő­relátóan intézkedtek. A közös gazdaságnak tizenhat ösztöndíjasa van. havonta 160 ezer forintot „áldoznak” a fiatal szak­emberek képzésére. „A ta­gok is szívesen veszik, ha tam'tatjük gyermekeiket, a szövetkezetnek pedig szüksége van rájuk” — vélekedik az elnök. Az idén négy fiatal vég­zett (agrármérnök, felsőfo­kú állattenyésztő és két felsőfokú gépésztechnikus). Mások állatorvosnak, gé­pészmérnöknek, felsőfokú öntözőtechnikusnak, ker­tésznek és középfokú tech­nikusnak készülnek. A tsz 53 ipari és mező- gazdasági tanulót képeztet szakmunkásnak. Az idén húszán szerződtek le. Köz­tük hat kőműves. Jövőre újból tíz fiatalt akarnak taníttatni. Sok az építeni való. Nemcsak a tsz-ben, a tagok házainál is. Hisz az utóbbi három év alatt 28 családi házat húztak fel a tsz építői. Most parcelláz­ni fognak. A tsz ingyen ad telket, ha az illető fiatal legalább tíz évig a közös­ben dolgozik. Vonzó ez a terv. Közép­pontjában az ember áll. A gépesítés nem szorítja ki az emberi munkát. Kellő előrelátással újabb munka- lehetőséget lehet teremte­ni. A Kossuth Tsz-ben például a jelenlegi hatszáz dolgozó helyett kétezerre lesz szükség. hogy ennyiért már érde­mes? — Mennyibe kerül, hogy eljárnak? — Havi hétszáz forintot költünk szállásra, utazásra, étkezésre és még egy-egy pohár sörre is futja belőle. A munkásszállás kifogásta­lan, úgyszintén az étkezés is. — Megszerettük a szak­mát — mondta Tóth József. — Bennünket is szeretnek, becsülnek. Csak az esték nehezek... — Nem tudunk mit csi­nálni az időnkkel. Mi nem csavargunk. nős emberek vagyunk. Idehaza a ház körül tennénk. vennénk, el­szaladna az idő. Pesten na­gyon rosszak az esték. — A feleségek dolgoznak valahol? — Nem, odahaza vannak. Miska épített én meg vásá­roltam egy házat — mond­ta Tóth József. Láttam, hogy tűkön ül­nek, nem is tartóztattam tovább a két fiatalembert. Siettek haza, mert a ház körül annyi minden vár elintézésre. Jánoshidának nincs ipa­ra. Arra sem lehet számí­tani, hogy a közeljövőben számottevő munkalehetősé­get tudnak teremteni a község vezetői. Ezzel is magyarázható, hogy a la­kosság száma öt esztendő alatt több mint hétszázzal — 4106-ról 3400-ra — csök­kent. Kisebb üzemecske lé­tesítéséhez megfelelő épü­lettel rendelkeznek ugyan, de olyan vállalattal még nem. amelyik legalább egy részlegét oda helyezné. A számbaiöhetők közül azon­ban kihagyták a jászberé­nyi Csökkent Munkaképes­ségűeket Foglalkoztató Vál­lalatot. Tárgyalniuk kellene azzal is. Jelenleg harminc har­Az előszobában, a tanuló- asztalon kék papírba kö­tött tankönyvek sorakoztam katonásan. Látszik, gazdá­juk rendszerető diák lehet. Csakhogy őt sehol sem ta­láltuk. — Imreee! — Tóthné ki­kiáltott az ajtóból. — Fo­gadni mernék, megint a garázsban van — mondta. Néhány másodperc múlva megjelent a fiú. Köszönt és bemutatkozott. Közben el nem tudta képzelni, hogy mit akarhat tőle a három felnőtt. — Imikém, a bácsik hoz­zád jöttek — mondta a i édesanyja. — Mivel érdemelted ki, mincöt asszony foglalkozik bedolgozással. Egyesek a szolnoki háziipari szövetke­zetnek, mások az fmsz-nek dolgoznak. Az utóbbiak tésztát ké­szítenek. Ez a foglalkozás csupán egy éves múltra Te­kint vissza. Három asszonyt ismerek. akik kezdettől fogva kitartottak a tészta­készítés mellett. Földi Fe­rencnél, Mihalovits Károly- nét és Fehér Jánosnét. — Mennyi pénzt hoz a konyhára a tészta? — Nyolcszáz forintot megkeresünk havonta — mondta Földiné, akinek ragyogó tiszta lakásában beszélgettünk. — Nagyon jó, hogy a tésztát idehozták — mondta Mihalovitsné, aki különben a háromtagú brigád veze­tője. — Miért csak ilyen ke­vesen foglalkoznak vele? — Annak idején egy kü­lön járatos busszal mentünk Jászberénybe, orvosi vizsgá­latra. Végül tizenhárom- tizennégyen maradtunk, akik a mai napig is dol­gozunk. Mi azt mondtuk, ha törik, ha szakad kitar­tunk. A többiek meg azt mondták, majd meglátjuk, ti mennyit kerestek. A ta­valyi év nem volt valami jó, de az idén már meg vagyunk elégedve. — Húsz kiló liszttel kezd­tük és már több mint 20 mázsát dolgoztunk fel — mondta Földi Ferencné. — Hármasban jobban megy a munka. — Közös műhelyt is csi­nálunk — mondta Mihalo­vitsné. — Az alsó helyiséget átalakítottuk, ott fogunk majd dolgozni. (Folyt, köv.) „Jánnshidi vásártéren Ica te...” Bognár János hogy a jászberényi járás két kiválasztottja közül te vagy az egyik, aki a Szov­jetunióba utazik — kér­dezem. Hű, de nehéz is erre vá­laszolni egyes szám első személyben. — Szerencsére anyuka segítségére siet. — Fogd be a füled, kis­fiam — s megsimogatta a fejét. — A jó úttörő mun­káért Kiváló Úttörő kitün­tetést kapott. Nagyon sok hulladékot gyűjtött, amiért egy golyóstollat kapott ju­talmul. Csupán papírból ?6 kilót adott le. — Tamás már el is ron­totta a tollat — szólt közbe Imre. — A takarékbélyeg áru­sításban is kiváló ered­ményt ért el — folytatta anyuka. — Ezért meg több­színű golyóstollal jutalmaz­ták. No meg jó tanuló is, ami szintén nagyon fontos. — Milyen elképzeléseid vannak a jövővel kapcsolat­ban? — Technikumba szeret­nék menni. A gépkocsi elektromosság érdekel a legjobban. — A Szovjetunióban, azaz Moszkvában mit szeretnél látni? — Szeretném megnézni az Aurórát, Lenint és a Kremlt. Szeretnék szovjet pionírokkal beszélgetni. — Gyakorolni a nyelvet. A nyolcadikos jászszent- andrási Tóth Imre elsősor­ban a hulladékgyűjtésben elért kiváló eredményéért mehet tizenegy Szolnok me­gyei pajtásával a Úttörő Forradalmi Expresszel no­vember 5-én a Szovjetunió­ba. A szentandrási iskola kategóriájában évek óta a legjobb helyezést éri el az iskolák közötti hulladék- gyűjtő versenyben. S az is­kola erőssége a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójára * Moszkvába készülődő Imre.- bj — Most SZERENCSÉJE LESZ! 4 forintért lakást, autót, külföldi utazást, értékes tár­gyakat, vásárlási utalványokat nyerhet. Vegyen Szerettette Sorsjegyet Kapható a hírlapárusoknál, levélkézbesítőknél, — trafikokban, áruházakban és boltokban. Máthé László OANOSHIDA egy szolnoki szemével III. A fiatalok Pestre járnak Kirándulások előtt Imre feladata az olajszint ellen­őrzése

Next

/
Thumbnails
Contents