Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

im eferöber 8, OTOOfOK 8HSGYSI '&&LA* f Hírünk az országban Á színvonalas gyógyítómunka és föltételei Az elmúlt héten rendez­te meg első ízben Szolno­kon a megyei pártbizottság művelődésügyi és propa­ganda osztálya a kommu­nista orvosok aktíváját Időszerű és nagyon hasz­nos volt e tanácskozás ösz. szehívása. Kiderült ez már az aktíva első perceiben, amikor Majoros Károly, a pártbizottság osztályvezető­je megkezdte beszámalóját. Miről volt szó ezen az aktíván? A megyei pártbizottság 1964-ben határozatot ho­zott az egészségügy terüle­tén jelentkező feladatok megoldására, az egészség­ügyi pártszervezetek mun­kájának további javításá­ra. A feladatok között sze­repelt akkor a lakosság egészségügyi ellátásának állandó Javítása, az orvo­sok. az egészségügyi kö- zópkáclerek marxista mű­veltségének növelése, a tu­dományos munka fokozása és így tovább. Nos, az ak­tíva célja a* volt, hogy mérlegeljék; miként oldot­ták meg ezeket a felada­tokat. hogyan segítették azok megvalósítását a kom­munista orvosok. Feladat volt ezen az aktíván ax is, hogy a további tenni­valókról reális. egységes szemlélet alakuljon ki, kö­vetkezésképpen egységesen oldják is meg ezeket az orvosok és pártbizottságok. hetik azt egy modem, kor­szerű kórházban. A tervek szerint a ne­gyedik ötéves tervben Szol­nokon felépül az 1500 ágya$ új magyei kórház. Am addig is tenni kell va lamit Dr. Csépányí Atti­la, a megyei kórház igaz gatója a fertőző- ás a sze mészeti pavilon építését sürgette. / Lattá• Eredmények Azt a beszámoló, s a vi­tában résztvevők többsége is kifejtette, hogv a me­gyei pártbizottság hatá­rozatának végrehajtásán az egészségügyi párt-alapszer- vezetek éppúgy igyekeztek munkálkodni, mint a járá­sok, városok párt-végrehaj­tóbizottságai. S az együtte­sen végzett munka tükrö­ződik az elért eredmények­ben. Néhány adat erre: 1964-ben 149 egészségügyi körzet volt a megyében, napjainkban 155 van. Csök­kent ezáltal a* egy orvo­si körzetre jutó lakosok száma: 2884-ről 2745-re. És talán nem árt, ha em­lékezünk arra. hogy a fel- szabadulás előtt mindössze hatvanhat körzeti orvos működött megyénkben. Ma viszont ötszázhetvenegy vi­gyázza a nép egészségét. Munkájukat 2475 egészség- ügyi középkáder segíti. De talán nem is volna szükség olyan nagyarányú építkezésre, ha végre meg­valósulna az az elképzelés, hogy a fiatal orvosok is lakáshoz juthatnának Szol­nokon. A megyei kórház-, ban napjainkban körülbe­lül nyolcvan fiatal orvos lakik. Lapunkban már többször írtunk arról, hogy • fiatal értelmiségiek ré­szére valamiféle munkás- szállást kellene építeni. Ka llymódon megoldódna a fiatal orvosok lakáshelyze­te, bővíteni lehetne min­den beruházás nélkül a megyei kórház ágyszámát. A fiatal orvosok élet- körülményeinek javítása nemcsak a kórház zsúfolt­ságán enyhítene Segítene abban Is, hogy a megyénk­be kerülő fiatal szakembe­rek ne legyenek vándor­madarak szívesen teleped­jenek meg nálunk akár egy egész életre. Majoros Károly a beszá­molójában egyébként ami­kor kifejtette, hogy a dol­gozók egészségvédelme csak szakmailag jól felkészült orvosokkal, képzett egész­ségügyi középkáderekkel oldható meg, azt is hozzá­tette, ez a dolog egyik ol­dala. Nekünk olyan orvo­sokra. olyan szakemberek­re van szükségünk, akik el­igazodnak a világ esemé­nyeiben is. igenük a szo­cializmust. értelmileg, ér­zelmileg elfogadják azt. És ez marxista—leninista műveltség nélkül nem le­hetséges. Ezért központi kérdés a szakmai ismere­tek és a marxista—leninis­ta képzettség egységének továbbfejlesztése. Egészség- ügyi pártszervezeteink di- eséretreméltó munkát vé­geztek e vonatkozásban is Felkészültség Zsúfoltság Javult a iáró- és fekvő­betegek ellátása. Termé­szetesen ez utóbbihoz je­lentősen hozzájárult az űj MÁV-kórház létesítése. Il­letve sokat segít majd. ha megkezdi gyógyító mun­káját az új karcagi kór­ház. Mindez jelentős ered­ménynek számít, ám ettől függetlenül el kell ismer­nünk, hogy kórházaink még mindig nagyon zsúfol­tak. a tízezer lakosra jutó kórházi ágy szám országo­san is nálunk egyike a leg­alacsonyabbnak. És itt áll­junk meg egy pillanatra. A felszólalók többsége a Szolnok megyei kórház szint« tarthatatlan állapo­táról szólt, s megoldást sürgetett. A megyei kórház zsúfoltsága közismert Aki járt már ebben az inté­zetben — vagy éppen be­tegen feküdt ott — tudja, mi az a mozaik ágy. (A padokat tolják össze a fo­lyosókon, s arra fektetik a betegeket a helyhiány mi­att.) De láthatták, hogy a kórházi ágyak egész sora áll a folyosókon, mert más­hol nem tudják a betege­ket elhelyezni. Ilyen körül­mények között hiába az orvosok minden jóindulata, akarata. Olyan színvonalas orvosi ellátást nem tud­nak biztosítani, mint te­Ami a marxista—leninis­ta képzettséget illeti; e té­ren Is vannak szép ered­mények, ha azok itt-ott el­lentmondásosak is. A me­gyében hetven orvos vég­zett vagy jár marxista— leninista esti egyetemre. Többségük fiatal ember, s ez a jövőre nézve biztató. Érthetetlen azonban, hogv vannak járásaink. ahol még mutatóban sincs or­vos a* esti egyetemeken. Terjedelmes része foglal­kozott a beszámolónak az egészségügyi pártalapszer- vezetek helyzetével. S ■ felszólalók is hangsúlyoz­ták azt: a fiatal orvosok nevelése, szocialista életre való felkészítésük a kom­munista orvosok és egész­ségügyi alapszervezetek fontos feladata. A beszámoló végén az előadó ezt kérte hallgató­ságától: „Közöttünk, kom­munisták között legyen nyílt, őszinte polémia, hogy az Itt elhangzott vélemé­nyek, észrevételek alapján meggyorsuljon az egészség­ügy területén is a Párt po­litikai befolyásának erő­södése.” A vitában őszinte, nyílt légkör alakult ki. Érződött: • résztvevők valóban fe­lelősnek érzik magukat or­vosaink, egészségügyi kö­zépkádereink világnézeti nevelésének fejlesztéséért, az egész szocialista egész­ségügy fejlődéséért V. V. Kisújszállás szobrot állít Az Arany-szobor egykori praeceptorának öva,asa e‘é A Valóság szeptemberi számában közölte Márkus István tartalmas tanulmá­nyát Karcag mezőgazdasá­gának helyzetéről: ..Az ag­rárkérdés Karcagon” című gazdaságpolitikai tanul­mány felméri a város ag­rárgazdálkodásának fejlő­dését 1950-től, részletesen vizsgálja az egyes években elért termelési szinteket, végül a fejlesztés lehetősé­geire is kitér. 5-én a Nép- szabadságban Máté György „Együtt, egymásért” cím­mel fejtegeti, hogy egy községben a tsz-ek és a tanács összefogásából mi­lyen kommunális létesít­mények jöhetnének létre. Jó példaként elemzi a jász. apáti és a tiszakécskei tsz- ck és a helyi tanácsok kap­csolatát. a szeptemberi me­zőgazdasági kiállításon a tiszaföldvári Lenin Tsz megint dicsőséget aratott. Bezosztája 1 búzájukkal a holdankénti 24.1 mázsa át­lagtermésért elnyerték a nagydíjat mellesleg kuko­ricájukkal aranyérmet, őszi árpával és rostkenderrel bronzérmet szereztek. Eb­ből az ünnepi alkalomból ír róluk a Magyar Mező­gazdaság szeptember 6-1 számában Illés Tibor. Az „Időben, jó minőségben” kezdetű riport a kiváló eredmény „titka” után nyo­moz a Bódi Imrével és Szabó Bélával folytatott be­szélgetésben. A Népszabad­ság 12-én ismerteti az Or­szágot Mezőgazdasági Ki­állítás vándordíjainak nyer­teseit. köztük a már emlí­tett Lenin Tsz-t és ír a karcagi birkacsárda nagy sikeréről is. Szeptember 24- én a Szabad Főidben ol­vastunk a tiszaföldvárt&k- ról .,A vándordíja« tsz”-ről Teszkő Sándor írt nagy el­ismeréssel. A Magyar Me­zőgazdaság közölte 13-i szá­mában dr. Fodor Sándor­nak, az Állami Gazdaságok Szolnok megyei Főosztálya termelési osztály* vezető­jének cikkét; „A Szolnok megyei állanái gazdaságok tapasztalatai a gabona termésátlagának növelésé­ről". A szaklap 27-én az öeaődi Szabadság Tsz-ben megrendezett legelőgazdál­kodás! bemutatót ismerteti. A Képes Üjság 23-án a tlszasülyí Lenin Tsz gond­jairól ír: „Túl a mélypon­ton” címmel. A Magyar Konzervipar 27-én a szol­noki Lenin Tsz és a Nagy­kőrösi Konzervgyár gyü­mölcsöző együttműködésé­ről számol be. A gyár lé­nyerőállomást létesített a Lenin Tsz óriási paradi- csomtábláia mellett. A helyben előkészített para­dicsomléből és más. a gyárnak termesztett zöld­ségfélékből tízmillió forin­tot kapott a tsz, ez össz­jövedelmének 30 százalé­kát jelenti. Hónapról hónapra új Ipari létesítményekkel gaz­dagodik megyénk. A fővá­rosból pár éve Szolnok megyébe telepített ipari üzemek terieszkednek. Er­ről ír a Mezőgép szeptem­ber 1-én. A Budapesti Me­zőgazdasági Gépgvár török­szentmiklósi részlege új telephelyre költözik. A gyár lapja 29-én részlete­sen ismerteti az átköltözés ütemét. A Műszaki Élet 7 i számában a Ganz Villa­mossági Művek szolnoki Hegesztett Gépszerkezetek Gyáráról imák. a gyár lapia. a Turbó 9-én a gvár újításaként bevezetett ..Mi­ni” raktáráról ír. A Nők Lapfa 9-én Szebelkó Er­zsébet Birgés Józsefről, az ismert jászjákóbalmi ci­pészmesterről készített ri­portot. A Manyar ifjúság 8-án. a Lobogó 15-én ír a szolnoki Ú1 MHS székház felavatásáról. 21-én a lpí* gyelőben terjedelmes c’kk foglalkozik a Tisza n-vel „Tenger az Amidőn”. 23- án a Kéves ŰjsAa gver- mekruha-divatbemutatót rendezett a Szolnoki Há­ziipari Termelőszövetkezet termékeiből. 25-én az Épí­tők Ijipja a szolnoki épü­letelemgyár jő ütemben haladó építéséről számol be. Szeptemberben sok köz­életi témájú cikk, köz­lemény jelent meg a la­pokban. A Névszava és a Magyar Nemzet 1-én is­merteti a Szolnok megyei tanácsok vb határozatát a szovjet katonáknak adan­dó „Társadalmi munkáért” kitüntetésről. A Népsza­badság, a Népszava és több alföldi megyei lap beszá­molt 2-án Czinege Lajos honvédelmi miniszter lá­togatásáról a szolnoki nem­zetközi barátsági katonatá- borben. 3-án a Tisza-liget- ben elhelyezett táborról hosszabb cikket írt a Ma­gyar Nemzet, 9-én az Ifjú Kommunistában Kőhidi László megyei KISZ-titkár számolt be a Szolnok me­gyei KISZ alapszervezetek kongresszusi akcióprog­ramjainak végrehajtásáról, majd a NOSZF 50. évfor­dulójának megünneplésére tervezett programokról adott tájékoztafást 17-én a Népszabadság 23-án a Néphadsereg, 26-án a Tü­kör ismertette a Kilián Re­pülő Műszaki Főidcolán megtartott tiszt- és tiszthe­lyettesavatást. A Polgári Védelem g-én számolt be a Szolnokon megrendezett Polgári Védelmi Napokról és a vetélkedőről. amit Bo- da Ferenc, a megyei ta­nács gondnoka nyert meg. 23-án a lap munkatársa Fodor Mihály megyei ta­nácselnökkel készített in­terjút a polgári Védelmi Napokkal kapcsolatban. 26-án a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a Nép­szava Nemes Dezső Szol­nok megyei látogatásáról számolt be. 28-án az Esti Hírlap Kis­újszállás negyedszázados ünnepségéről ad részletes tájékoztatást: „Októberben avatják Arany János szob­rát”. A Munka és Iskolá­ban Makó Menyhért az ál­talános iskolák és s kö­zépiskolák szertárainak fejlesztéséről számol be. A Magyar Nemzetben Oel- macher Anna a Szolnoki Damjanich Múzeumban megrendezett észt grafikai kiállítást ismerteti szep­tember 1-én. örömmel szá­molhatunk be Gácsi Mi- sály ismert grafikusművé­szünk Dürer-terembeli ki­állításának széles körű saj­tójáról. Az Esti Hírlap 1-én ..A magyarok bejövetele” címmel kezdi a művésszel készített interjút. Ugyan­csak i-én a szomszédos Petőfi Népe ír a kiállítás­ról és hozza a ..Könyvége­tés” metszetet. 17-én a Fe­jér megyei Hírlap szintén a „Könyvégetés”-sel illuszt­rálja Gácsiról szóló cik­két. 24-én a Csongrád me­gyei Hírlap számol be a tárlatról, palicz József ki­állításának megnyitásáról 2-án adott hírt az Esti Hírlap. A Művészet szeptemberi számában Kovács Gyula tárgyilagos kritikáját ol­vassuk a közép-magyaror­szági képzőművészek szol­noki tárlatáról. A Fővárosi Mozi Műsor ismerteti Né­meth István filmjét „Szol­nok művészeiről”. 15-én a Népszabadság és a Magyar Nemzet közli, hogy ugyan­csak ' Németh István ren­dezésében dokumentum­film készül Szolnok me­gyéről. 6-án a Magyar Nemzet folyóiratszemléjében a Ti- szatáj történelmi regény­ről szóló vitájával foglal­kozik. Részletesen ismerte­ti Szathmáry Gvörgvné ta­nulmányát, amelyben a Szolnok megyei Verseghy Könyvtárban végzett törté­nelmi regények olvasásá­nak elemzéséről számol be a könyvtár munkatársa. Dr. Kardos Józsefné A szobrot ma délután 3 órakor leplezik le a gimnázium előtt. Kattős Arany-évfordulót ünnepelhetünk ebben az évben: március 2-án volt születésének 150., október 22-én halálának 85. évfor­dulója. Szerte az ország­ban ünnepi megemlékezé­seken idézték a költő em­lékét, aki pedig életében soha nem vágyott rangra, címre, kitüntetésre, s ha mégis rákerült néha a sor, a kitüntetések miatt érzett lelkmdezés helyett kis rög­tönzéseiben önmagát gú­nyolta ki, mint a követ­kező két sora is blznyítja. Csillagot keresztet noha rám aggattok, Boldog ez a kebel nem lesz már alattok. A fiatal Arany János egy évig Kisújszálláson tanítós- kodott. 1834 márciusában két kisújszállási presbiter hozta a kollégiumiból az új segédtanítót, a 17 éves Arany Jánost, akit az ak­kori rektor, a későbbi híres tudós pesti püspök Török Pál ajánlott erre a meg­bízatásra. a nagyszalontai szabad hajdúk ivadéka szű­kös anyagi viszonyai miatt hagyta ott a debreceni kol­légiumot s jö(,t el a nagy­kunok városába tanítónak. A praecetorságot nem te­kintette végleges állásnak, de kötelességének mégis becsülettel eleget tett. Ma Is megvan még az az anya­könyv, amelyet tanulóiról saját kezével írt s a vég­zett évi anyagról a tanmenet eredeti példánya. A jegyző­könyvekben pedig ma is elismerő szavakat olvasha­tunk becsületesen végzett, eredményes működéséről, tanítványai iránti szerete- téről. Az egykorj praeceptor ké­sőbb nagyon szűkszavúan nyilatkozik a tanítva-tanul- va itt töltött egy eszten­dőről. Török Pál szép könyvtárában olvasgatott szabad idejében, ismerke­dett a világ és a korabeli magyar irodalom legjele­sebb képviselőivel. írásról, verselésről egész ifjúkori munkásságát összefoglalóan annyit ír, hogy volt néhány kísérlete, de azokat meg­semmisítette. Ezeket az ifjú­kori kísérleteket barátai, diáktársai ismerhették, ol­vashatták, s így maradha­tott fenn idegen kéz máso­latában egy fiatalkori Hu­moros verse, amelyben a ványaiak egy állítólagos felsülését énekli meg az akkori kollégiumi diákpoé- Zis Csokonait utánzó ver- selési stílusában. A ványai iuhbehajtás komikus-szati­rikus költemény alapgon­dolatát Kisújszálláson Is­merhette meg és Innen vi­hette magával, hiszen az alapötletet adó falucsúfoló história még a legutóbbi időkben is ismeretes volt Kisújszálláson. Az ifjúkori élmények, be­nyomások majd többször ts felbukkannak az érett költő munkásságában. Az elve­szett alkotmány falusi Isko­lájának rajzában bizonyára közrejátszott a kisújszállá­si praeceptorság emléke is. A bajúsz című verse témá­jához hasonló eset a múlt század elején Kisújszállá­son is történt, s talán köz­rejátszott a vers megírásá­ban. Kisújszállás városa most a Művelődésügyi Mi­nisztérium segítségével szo­borral örökíti meg Arany emlékét. A bronzszobor Is- pánky József szobrász Arany egyéniségét, egysze­rűségét művészien tükröző alkotása, s az Arany egy­kori Iskolájából kifejlődött gimnázium épülete előtt várja vasárnap délutáni le­leplezését. A szobor leleplezésekor meg kell emlékezni egy nemes, de félbemaradt terv jubileumáról is. 1917-ben, az első világháború esemé­nyei köziben zailottak le az Arany születésének cente- nárius ünnepségei. A gim­názium 1916—17. évi év­könyvében a következőket olvashatjuk az önképzőkör munkájával kapcsolatban: „1917. március 4-én d. u. 4 Órakor Arany János 10U éves születési évfordulója alkalmából egy nyilvános díszgyűlést rendeztek... E díszgyűlésen körünk a „Nagyszalontai Arany Em­lék Egyesület” alapító tag­jai közé lepett és a szép számú közönség nagylelkű adakozásából befolyt 331 kr. 96 fillért egy, a váro­sunkban felállítandó „Arany János szobor” alapja javá­ra teljes összegben hivata­losan városunk pénztárához juttatta.” A háború és az azt kö­vető infláció miatt a szép tervből akkor nem lehetett semmi, a nagylelkű adako­zók által összeadott pénz megsemmisült Most, 50 év­vel később művelődésügyi kormányzatunk segítségével a terv megvalósulhatott, s Móricz Zsigmond után 10 évvel Arany János emlékét is emberi és költői nagy­ságához méltó szobor hir­deti Kisújszállás város fő­utcáján. Ágotái László Magyar egyházi delegáció utazott Japánba dr. Bartha Tibor református püspök vezetésével, a keresztyén békekonferencia japán re­gionális bizottságának októ­ber 24—30 közötti tokiói béke összejövetelére. A megbeszéléseken arról tárgyalnak, hogy milyen feladatok hárulnak az ázsiai keresztyénekre az amerikai agresszió mielőbbi beszün­tetéséért vívott harcban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents