Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-22 / 250. szám
I98T. október 22. G20LN0K MEGYEI MftPLAI* 5 Elmondjuk magunkról A tenderesielíé a szó Farkunkban szépen virul lak a virágok. Háttérben a tanácsházát látjuk Kenderes az alföldi falvak között az egyik legrégibb település. Már a kőkorszak végén, a rézkorszakba való átmenet idején, Kenderes község területe az ősember lakóhelye volt. Igen értékes leletre bukkantak 1963-ban e kultúra emlékeiből. A honfoglaló magyarok a IX. században telepedtek itt meg. Kér nemzetsége — téli szállásai voltak az ős falu helyén. A falu 1242-ben teljesen elpusztult. A feudális nagybirtok rendszer 1405—1415 között alakult ki Kenderesen három földesúrral, akik közül az egyik a Budai Pálos szerzetes rend. Kenderes lakosságát 1571-ből már névszerint ismerjük a Török defterek alapján. A Rákóczi szabadságharc idején 1705-ben Kenderes ismét elpusztul. Űjratelepüiése 1728-ban történik meg. Ezután a birtokmegoszlás változó. Az 1856-os évet követően 59 nagybirtokos és 545 kisbirtokos élt a községben. A lakosság száma ekkor 4430, a birtokterület nagysága Kakat-Bánhalmával együtt 19 995 katasztrális hold, lényegében megegyezik a mai Kenderes köz- igazgatási területével. A Horthy család egyik birtoka is Kenderesen volt 1918 hold területtel. • Köszönjük a zagyvaréka- siaknak a „hólabdát”, hogy mi is szólhatunk magunkról, eddigi eredményeinkről, terveinkről, problémáinkról. A mai Kenderes a Nagykunság nagy községei közé tartozik. Megtiszteltetés számunkra. hogy a zagyvarékasi elvtársak úgy nyilatkoztak falunkról: ez Szolnok megye egyik legszebb községe. Az igazság az, hogy mi a KÖFA versenyekben elért eredményeink alapján kapott pénzt, összesen 345 ezer forintot (ez az összeg egy kisebb község három évi KÖFA alapjának felel meg), szintén falunk szépítésére, gazdagítására fordítottuk. Több sajtócikk jelent meg már községfejlesztésben elért eredményeinkről, arról hogy például második éve őrizzük az első helyezett községet megillető versenyzászlót, ezért nem szükséges most arról részletesen írnunk. Jogos viszont a kérdés, hogyan lehetett Kenderesnek négy éven keresztül tekintélyes helyét megtartani a nagyközségek versenyében. Szerintünk úgy, hogy a község vezetői a lakossággal, valamint a közigazgatási egvségünk területén működő valamennvi intéz- ménv állami gazdaság szövetkezetekkel karöltve közös feladatunknak tekintjük egvre szénülő községünk továhbfeil esztését. A községfeilesztési terveket me't+árgvnluik a lakossággal. Meehíyiuk az embereket megbeszélésre és elmondtuk. mit akarunk megvalósítani. Tgv történt ez akkor is. amikor új művelődési ház énftését határoztuk el a legszebb u*- cánkhsn. a diüedezö él'ri- vezélves daráló helvén. Közös összefogással 3,5 millió forintos költséggel községfejlesztési alapból két év alatt megépítettük községünk egyik büszkeségét, az emeletes művelődési házat Így történt a nagy feladat megvalósításának előkészítése akkor is, amikor el akartuk juttatni a jó ivóvizet a falu keleti részére. A megbeszélésen száznál többen jelentek meg. többségében háziasz- szonyok. Elmondottuk, hogy 1300 folyóméter vízhálózat megépítését tervezzük, kérjük a társadalmi munkások részvételét. Megelégedésünkre azt kérték, tűzzük ki a vezeték helyét. A kitűzés után a falu apraja- nagyja hozzáfogott a munkához. két nap alatt, szombat és vasárnap az 1300 folyóméter árkot, mintegy 85 százalékban kiásták. Jelenleg több mint 11 kilométer vízhálózatunk van. közkutaink száma 44. Nagy gondot fordítottunk a villanyhálózat bővítésére is. így 1967 év végére befejezzük a község tel i es villamosítását Korszerűsítettük és bővítettük a köz- világítást; míg 1960-ban 50 közvilágítási lámpa volt a községben, az idén már 318 van. Nem volna helyén való, ha csak az elért eredményeinkről írnánk. Meg kell mondanunk őszintén: számtalan probléma bosszantja a kenderesieket. A lakosság pénzéből megépült, minden igényt kielégítő művelődési ház például nagyon rossz állapotban van. Ez abból adódik, hogy az ÉPSZER Vállalat dolgozói hanyag, felületes munkát végeztek. A 450 személyt befogadó színházterem beázik, a mennyezetről a vakolat és a neoncső hullik az emberek fejére. Kérdezzük mi kendere- siek: az ÉPSZER Vállalat illetékesei miért nem hajlandók velünk érezni? Csak javítgatják, javítgatják! — Véleményünk szerint a tervezésre nem lehet áthárítani a felelősséget. Most is csinálgatják a művelődési ház tetejét, csak az a probléma, hogy nem haladnak a munkával. Véleményünk szerint a további keletkező károk az ÉPSZER Vállalatot terhelik. Szóltunk művelődési házunk építéséről. Néhány mondatban ismertetjük annak munkáját. Színháztermünkben fővárosi és vidéki színházak rendszeresen tartanak előadásokat (Déryné, Szigligeti. Csokonai, ŐRI), kényelmes fotelekkel berendezett klubtermünk alkalmas szakkörök, tanfolyamok, úttörő foglalkozások, nyelvoktatások tartására. Egyéb helyiségekben otthonra találnak a sportolók és a különféle játékot kedvelő emberek. De rendszeresen itt tartják termelő- szövetkezeteink közgyűléseiket, s itt rendezzük meg a képzőművészeti kiállításokat. Itt tartja foglalkozásait a zenei munkaközösség. Szolfézs, zongora és hegedű oktatás van itt jelenleg. Ugyancsak a művelődési házban van a községi könyvtár is. Tizenegyezer kötet könyvünk van, olvasóink száma 1065. A kikölcsönzött kötetek száma 1966-ban 33 000 kötet volt, eszerint egy emberre 29 kötet elolvasott könw jut. Ez a szám eléri a megyei átlagot. És most néhány mondatot községünk gazdaságairól is. Kenderes nagykiterjedésű területén két termelőszövetkezet a Haladás és a Vörös Csepel Tsz dolgozik, 9316 kát. hold földön. Mindkettő közepesen gazdálkodik, tiszta vagyonuk 32 millió 730 ezer forint — az egy tagra jutó évi jövedelem a Vörös Csepel Tsz-ben 15 386 forint, a Haladás Tsz-ben 18 252 forint. Fő bevételi forrásuk növénytermesztésből és állattenyésztésből sz.árma- zik. A termésátlagaik elfogadhatók. A Haladás Tsz kiemelkedő eredményt ért el a rizstermelésben. Volt olyan gazdasági év, amikor az átlagtermés me"haladta holdanként a 21 mázsát. Cukorrépa termesztésben közös gazdaságaink elériék a 260 mázsás átlagtermést is. Mindkét tsz köznonti maiorjában vízműről szolgáltatják a jó emberi fogyasztásra is alkalmas vizet. Az álla ti férőhelyek növelése is állandó a tsz-eknél. A Vörös Csepel Tsz megépített egy modern hizlaldát. a Haladás Tsz egy modem borjúszállást. E modern létesítménvek- kel a hozamok növelését kívánják a termelőszövetkezetek elérni, hogy azáltal tovább növekedjék a fogság jövedelme. Ez a terv valóraválik,, igazolja ezt a következő is; Kenderes ez évben nyerte el a „Takarékos község’’ címet. A község lakosságának takarékbetét állománya eléri a 7 millió forintot. csupán a két éve alakult takarékszövetkezetünk betétállománva meghaladja az egvTmllió forintot. Községünkben 32 személyautó és 114 nagy mote*- hTméVnár van Ez. is azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban dolgozó emberek számításaikat megtalálták a közösben. Községünk földműves- szövetkezetének vagyona 10 millió forint. Nem nagy összeg ez a tsz-ek vagyonához kénest. Ám a kiskereskedelem forgalma 1966, évben 26 millió, a vendéglátó üzemág forgalma 6 millió forint volt. A vezetőség a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi a lakosság kívánságait és az anyagi erejéhez mérten igyekszik azokat kielégíteni. Bizonyítja ezt a 367 ezer forinttal felújításból megépített, minden igényt kielégítő áruház, amely a községünk kereskedelmi büszkesége. Több évtizedes problémát oldott meg a József Attila u. 20. szám alatt levő vegyesbolt ön- kiszolgáló bolttá való átalakítása. Ez évben az fmsz a lakosság érdekében megnyitotta másik új kereskedelmi egységét, a tej-kenyér- boltot. Az fmsz vezetősége arra gondolt, nem lesz meg a bolt forgalma — meglett! Havi 80 ezer forint! Az fmsz 13 kiskereskedelmi, 7 vendéglátóipari és 7 egyéb egységein keresztül látja el a község kereskedelmi igényeit. — Községünk külterületén, Bánhalmán van egy vegyesbolt és büfé-falatozó. Megoldatlan a bánhalmi lakosok hússal való ellátása, bízunk azonban abban, hogy egyszerre e probléma is megoldódik. Az elkövetkezendő években egy új, többtőkés húsboltot kíván létesíteni az fmsz. Üjjáépítik a III. sz. italboltot, s a tanács vb által biztosított területen új TÜZÉP-telep és egy gáz-cseretelep létesítését tervezi a földművesszövetkezet. Községünkben egyetlen vegyesipari ktsz dolgozik. Legnagyobb részlege az építőipar, melynek éves termelési értéke megközelíti a három millió forintot. Falunk lakói nagy megelégedéssel nyilatkoznak a ktsz által épített kislakásoknál végzett minőségi munkáról. Ez a ktsz évente 15 kislakást épít fel. És most néhány mondat- ban_ a növénytermesztő gépész szakmunkásképző iskolánkról. Tantermekkel, kollégiumi elhelyezéssel, tanműhelyekkel felszerelve évente százhúsz fiatal szamnnkás képzését biztosítják. Ez a szakmunkásképző iskola valamibor Horthy kastélya volt. Abban a manumentális épületben. ahol valamikor egy ember szűkebb baráti körével vadászat utáni pihenőjét töltötte, most százhúsz egvszerű munkásember gyereke tanulja meg a mezőgazdasági gépszerelés tudománvát. Fi<Tve1emre méltóak az iskola igazgatóságának további tervei. Hat tantermes tanügyi épületet akarnak létesíteni, ezáltal évente kétszáz fiatalt tudnak szakmunkásképzésben részesíieni. Az építkezéssel egyidőben korszerűsítik a kollégiumot is. Kenderes község a megyében arról is hires, hogy itt dolgozik a Szolnok megyei növényvédő állomás. A megye területén évenként 44 ezer katasztrális holdon végzik a növényvédelemmel kapcsolatos feladataikat. Az állomás ittléte kedvezően hat termelőszövetkezeteinkre, mivel részükre rendszeresen adnak szaktanácsot, s elvégzik az export—import növény- és növényi részek vizsgálatát. Az elmúlt években került átadásra a növényvédő állomás központi épülete, s ezáltal biztosítva van, hogy munkájukat korszerű körülmények között végezhetik. Bár cikkünk elején írtunk művelődési házunk munkájáról is, most mégis néhány szót ejtünk községünk egyéb kulturális vonatkozásairól. Falunkban — beleértve a bánhalmi külterületű települést is — 410 televízió és 1632 rádió van. Az emberek 2883 napi- és hetilapot járatnak. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik háznál van egy televízió, minden háznál rádió. S ha művelődés- ügyről szólunk, nem hagyhatjuk ki az általános iskolát sem. Húsz iskolai tantermünkben nyolcszázhat tanulót tanít harmincnégy pedagógus. A község belterületén egy-egy pedagógusra huszonhat tanuló tanítása jut. Bánhalmán ez a szám tizenkilenc. Minden pedagógusnak van megfelelő lakása, csupán egyetlen házaspár lakásproblémája vár megoldásra. Gyerekeink közül tavaly kilencvenkilencen végezték el az általános iskolát, 40 százalékuk középiskolában tanul tovább, 30 százalékuk ipari, 14 százalékuk mezőgazdasági tanuló lett. Egészségügyi helyzetünkről szólva: Kenderesen két körzeti orvos és egy fogszakorvos dolgozik Az elmúlt évben sikerült a körzeti orvosi rendelőnket 110 ezer forintos költséggel felújítani. Állandó bölcsődénkben i«l,"'l“(i JyiK-/ kisgyermeket tudunk el- helvezni. ám ez a szám hússzal bővül nyáron. Végezetül röviden további terveinkről: Ez évben megkezdte a vegyesipari ktsz egyimillió forintos költséggel épülő bisztrónk építését, melyet a földművesszövetkeze, tel közösen létesítünk. Rövidesen elkészül a bisztró környékének rendezési terve. Mi ugyanis ezt a létesítményt egy öt katasztrális hold terület szélére telepítjük, a 4-es számú fő- közlekedési út mentén. Ebben a ligetben helyet kap gépkocsiparkolóhely, egy szép^ botanikus kert szö- kőkúttal és a gyermekek részére játszótér. Igaz, terveztünk egy ifjúsági park építését Kenderesen, amiről tavaly az Üttörő Vezető című lap is beszámolt. Nem rajtunk múlott, hogy eddig nem valósult meg. A község szövetkezetei, intézményei jelentős segítséget ajánlottak fel, csupán a felsőbb vezetéstől nem kaptuk meg a kellő támogatást. Mi fáradhatatlanul munkálkodunk a község szebbétételéért és bizony rosszul esett nekünk, hogy a kért segítség elmaradt Probléma nálunk a község lakosságának foglalkoztatása. Ezért tervezzük, hogy a martfűi Tisza Cipőgyárral felvesszük a kapcsolatot és egy részleget felállítunk itt a községben, ahol száz-százhúsz nő tudna dolgozni. Ezt az elképzelésünket támogatja a járási párt és tanácsvezetés, amiért ezúton is köszönetét mondunk. És természetesen jövőre tovább szélesítjük a kommunális ellátottságot. Most rajtunk a sor, hogy átadjuk a „hólabdát” a következő községnek. — Megtudtuk, hogy Kunmadaras, mint a Kunság egyik nagyközsége jelentős eredményeket ért el a községpolitikában, s szintén elismerésre méltó helyet biztosítottak maguknak a községfejlesztési versenyben. Tudjuk azt is, hogy az elkövetkező években a gáz bevezetésén fáradoznak, amely igen nagyjelentőségű feladat. A községfejlesztési ' versenyben harmadik helyezést elért községnek mi, ken- deresiek adtuk át a zászlót. Legyenek hát ők. akik minket követően vallanak magukról. Szeretnénk megismerni Kunmadaras község életét és szeretnénk, ha megírnák, hol tartanak a gáz bevezetéssel, illetve az előkészületekkel. Biztosan mi is tanulhatunk abból. írták: Lucz István a községi tanács vb-elnöke Bogdán Kálmán a községi tanács vb-elnökhelyettese Macskási Jolán a községi tanács vb-titkára A fotókat Bozai József agrármérnök készítette Valamikor Horthy rezidenciája volt ez a kastély. Ma a mezőgazdasági gépészképp szakiskola diákjai tanulnak itt Ez az a bizonyos művelődési ház, amelynek annyira őrülünk, s amely an*iyi sóik gondot okoz Városon is elkelne ilyen szép áruház, mint a kender-si
