Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-22 / 250. szám
IS67. október 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Bemutat'uk a Szolnok melyei Állategészségügyi Állomást Beszélgetés dr. Tóth Bálinttal, az állomás igazgatójával Ismeretes, hogy ez év júliusában átszervezték a tahácsok mezőgazdasági osztályait. Az osztály apparátusából kivált és önálló szerv lett a Szolnok megyei Állategészségügyi Állomás. Létrejött a megyei növényvédő állomás és a megyei földhivatal is. Felkerestük dr. Tóth Bálintot, a megyei állategészségügyi állomás igazgatóját, hogy nyilatkozzék az állategészségügy helyzetéről. az állomás feladatáról, hatósági jogköréről. — Miért vált szükségessé az állategészségügyi állomás létrehozása? — Az állategészségügyi munkát gátolta a közigazgatási besorolás. Hiányzott az önállóság. Például a fertőző állatbetegségek esetén önállóan nem vehettünk fel újabb munkaerőt. Nem tárgyalhattunk az emberegészségügy. a kereskedelem vezetőivel az építési ügyekben mert be kellett tartanunk az ügyrendet. Nem volt egységes az állategészségügyi szolgálat, mely a külkereskedelmi forgalmat is akadályozta. A külföldi partnerek nemegyszer megkérdezték: ki az a jogi személy, aki a nemzetközi szerződések betartásánál az államot képviseli. A Gazdasági Bizottság ezért — 1965-ben — határozatot hozott az egységes állategészségügyi szolgálat megszervezéséről. Az állomás létrehozásáról — 19 megyében és a fővárosban — a 14/1967. július 5-én megjelent MÉM utasítása intézkedik. Az átszervezés messzemenő segítséget ad ez állategészségügyi munkához, a jogkörünk megnövekedett, de a felelősségünk is nagyobb lett. Természetesen ezután is szoros kapcsolatunk lesz a tanácsi és tömegszervekkel. A hatósági jogkör gyakorlása enélkül lehetetlen lenne. \ — Milyen az állo> más szervezeti fel/ építése? — Az állomás igazgatóját mindig a megyei tanács vb nevezi ki. Az igazgató egyszemélyi felelős vezető, jogi képviselő. Az állomás önálló elszámolási, anyaggazdálkodási intézmény. — Felügyeleti szerve a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állategészségügyi főosztálya. Az igazgató egyben a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjének szakmai helyettese. Az állomás vezetőjének két helyettese van, akik szakállatorvosok. Az egyik, a szarvasmarha tbc-méntesítést irányítja, (ide kapcsoljuk a szarvas- marha és sertés brucellózis mentesítését is) vezetője dr. Katona István. A másik helyettes a szak- igazgatást és a hatósági feladatokat irányítja (megelőzés. járványügv. állat- egészségügy. gyógyítás, építkezés, stb.). A vezetője a mindenkori szakállator- vos. (Ezt a beosztást még nem töltöttük be.) A szak- igazgatás irányítója természetesen a megye összes állatorvosainak munkáía felett felügyeletet gyakorol. Az anvagi és pénzügyeket a pénzügyi osztályunk fogja össze. Az állomás tovább nem tagozódik. A helyi feladatokat a járási és városi főállatorvosok irányítják, ök megfelelő állategészségügyi jogkörrel rendelkeznek. — Egyben a járási és városi mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetők szakmai helyettesei, őket az Illetékes tanács vb nevezte ki. A főállatorvosok fogják össze az állategészségügyi körzeteket. Ezek nagyságát, területét megállapítottuk. A járásokban és városodban tbc-mentesítő és élelmiszer higiéniai szakállatorvosok is működnek, ök közvetlenül a megyei állomástól is kaphatnak utasítást — Milyen feladata van az állomásnak és hogyan gyakorolják a hatósági jogkört? — Az állategészségügyi feladatokat a MÉM rendeleté két szerv kezébe adja. Vannak olyan feladatok, melyekben csak a megyei, járási és városi tanács vb-k, illetékesek. Az állomás ügyrendjét, a járási, városi és községi hatásköröket egyébként most dolgozzuk ki. Az a törekvésünk, hogy a lehetőségekhez képest nagyobb jogkört adjunk le. Egyébként az állomás feladatkörébe tartozik a fertőző állatbetegségek elleni fellépés, ezek felszámolása. Közegészségügyi feladatkör az állati eredetű élelmiszerek vizsgálata, csak így juthatnak el azok a fogyasztókhoz. A megter- mékenyüléstől, a vágóhídi tőkéig ellenőrizzük a hízottsertéseket. A tehenészetben úgyszintén. Nagy gondot fordítunk az állatról emberre (és viszont) terjedő betegségek megelőzésére. Ebben kooperálunk a KÖTÁLL-lal. a tüdőbeteggondozó intézettel és a bőr- és nemibetr-g- gondozó intézettel. A bőrbetegségek elterjedése sok gondot okoz. Ezek az emberre is nagyon veszélyesek. A higiénia betartása ezért nagyon fontos. A helyzet e téren az utóbb! években sokat javult. A hatósági jogkört most nem a mezőgazdasági osztályvezetők gyakorolják, hanem az állomás, a járási és városi főállatorvosok. (Például egy udvar, vagy gazdaság tb mentesítése új hentesüzlet megnyitása stb.) Szolnok város kivételével a szak. és körzeti állatorvosok végzik a vágó- hidakon a húsvizsgálatokat Az exportra menő állatok ellenőrzése különösen fontos. Ezt nemzetközi egyezmények szabályozzak. A megyében az exportkövetelmények betartását, vizsgálatát a járási, városi főállatorvosok végzik Ha a vevő úgy kívánja előzetesen háromszor kell vakeinázni. s többször megvizsgálni a jószágokat. Ebben nagyon korrektül kell eljárni, mert a jó hírünket veszélyeztetnénk. Eddig ugyanis e téren nem voltak panaszok. A feladat és jogkör igen sokrétű. Az állatorvosoknak abc-szerűen kell is- memiök az ezzel kapcsolatos rendeleteket. s erről vizsgázniuk is kell. Egyébként gondot fordítunk a továbbképzésükre. arra törekszünk, hogy szakképesítést szerezzenek. Rendszeresebbé tesszük a központi laboratóriumban végzett továbbképzést, tapasztalat- cserét is. — A korábbi években több járvány sanyargatta megyénk állatállományát. Jelenleg milyen az állategészségügy helyzete? — A fertőző szái- és körömfájást 1965-ben külföldről Dunántúlra hurcolták be, onnan hozzánk is eljutott A járvány idaie alatt állatorvosaink igen derekas munkát végeztek. Gyakran az istállókban aludtak. A betegséget sikerült megállítani, a kórokozót teljesen kiirtottuk és megszűnt az. Jelentős a javulás a nem fertőző betegségek területén is. Javult az állatok elhelyezése. takarmányozása, s a gazdaságokban nagyobb gondot fordítanak a higiéniára. A korábban sok kárt okozó gyomor, és bélgyulladás szinte teljesen megszűnt. A tbc mentesítésben is jó eredményeink vannak. E munka Karcagon kezdődött 1962-ben. Azóta 39 tsz-ben és 5 állami gazdaságban fejeződött be. Jelenleg 5 tsz és 3 állami gazdaság mentesítés alatt áll. A tehénállomány 40 százaléka tb mentes a megyében. A tervek szerint jövőre újabb 10 gazdaságban kezd jük el ezt a munkát. A nyugati országokban tízszer is újból kezdték a mentesítést, mert az állomány újból fertőződött. Nálunk mindössze két helyen kellett újból kezdeni. A helyhiány gátolja az elkülönítést. Egyébként ahol csak lehet, a tb és a brucellózis mentesítést összekapcsoljuk a gazdaságokban — fejezte be a beszélgetést dr. Tóth Bálint. — m. 1. — T. Nagy Mihály, az önként-s tűzoltótestület parancsnoka szeretettel oktatja a fiatalokat. Nagy Gyurka n nteadik osztályos tanuló az úttörők között már „veterán” tűzoltónak számít A műveiödési ház és a parasztság Jászberényi jegyzet öt mezőgazdasági termelőszövetkezet működik a városban, a Déryné művelődési ház közülük kettővel tart fenn szorosabb kapcsolatot, a Leninnel és a Március 15-tel. Ezek a szövetkezetek használják fel a legjobban a kulturális alapot, ösztöndíjakat adnak, ismeretterjesztő előadásokat kötnek le. Megszüntették azt a régebbi helytelen gyakorlatot, amelyben á szociális és kulturális alap nem volt szétválasztva és a pénz inkább szociális célokra ment el. A szövetkezetek közül a Március 15 veszi leginkább igénybe a művelődési lehetőségeket. Tizenkét előadásból álló ismeretterjesztő sorozatot indítottak részükre mezőgazdasági témákról. például a szőlő, gyümölcs, zöldségtermesztésről, a mezőgazdasággal kapcsolatos jogi és köz- gazdasági kérdésekről. A Lenin Tsz-ben három előadást rendeztek. A témák változatosak, felölelik a közgazdaság (új gazdasági mechanizmus), az erkölcs (közélet-magánélet) és a politika (hazánk és a nyugati országok) főbb kérdéseit. A többi szövetkezetben nem sikerült ismeretterjesztő előadásokat szervezni. A vándormozi hetenként kijár még néhány szövetkezetbe és tanyaközpontba, ezzel azonban véget is ér a művelődési háznak a városon kívüli kulturális tevékenysége. Sok olyan rendezvényünk van azonban, amelyre szívesen bejönnek a külső területeken lakó, a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok, sőt az idősebbek is. A szabás-varrás és a tánctanfolyam résztvevőinek jelentős része a tanyavilágból jár be. Érdekes kettősség alakult ki a kuturális programban. A Vízi utcai helyiségben BORSOS A KIFLI A napokban a város központjától elég távol eső kis élelm'szerboltban felfedeztem a piros kiflit. Azt mondták, újdonság. Mint minden újdonságot, amit élelmiszeriparunk produkál és amit látok, ezt is azonnal kipróbáltam. Kettőt vásároltam belőle és azon melegében, a pultnál beleharaptam. ízlett. Jó borsos, paprikás íze volt. Azután fizettem. Hetven fillér volt a piros kifli darabja. Üjra haraptam egyet, és ekkor mintha borsosabbnak tűnt volna. Lehet azonban, hogy ez az érzés csak az ár hallatára kerített hatalmába. Másnap azután egészen ille'ékes helyről megtudtam, hogy a kifli különleges tésztából készük valódi pirospaprika és bors van benne. így már más. Különben is, annyi borsos ár van mostanában, pont a borsos kifli árán akadjanak fenn? — bj — tartott rendezvényekre inkább a környékbeli, paraszti lakosság jár, a Lehel klubba pedig a helybeliek, a gyárakból, iskolákból. Ezt bizonyítja, hogy a Vízi utcai terem felügyelője rendszerint kétszáz műsorfüzetet kap, ezeket a szövetkezeitekbe és a tanyákba küldi szét név szerint a „törzsgárdának”. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a fajta elkülönülés eltűnőben van és mindinkább átadja a helyét egy másféle megoszlásnak, melynek az alapja már nem a foglalkozás, inkább az életkor, A húsz év körüliek szívesebben táncolnak gitárzenére a Lehel klubban, az „idősebbek” inkább a Vízi utcai hagyományos tánczenekart kedvelik. Ott működik a néptánc csoport is. Újabban általános jelenség a megyében és valószínűleg az egész országban is, hogy az erősödő, gyarapodó termelőszövetkezetek szívesen költenek a színházra és a tagok is sokszor hosszú utazást vállalnak, vonaton, autóbuszon vagy akár teherautón, hogy meg- nézhesenek egy-egy előadást. Ezért érthetetlen, hogy Jászberényben nemhogy tájcentrumot nem sikerült szervezni, de még a helyi bérletezést sem oldották meg. Pedig igény ott is van erre. A művelődési ház dolgozói szerint körülbelül kétszázötven embernek van bérlete a városban — budapesti színházakba. Félreértés ne essék, nem ezt kifogásoljuk, hanem azt, hogy az ilyen igények mellett sem sikerült megnyugtatóan megoldani a helybeli színházi el'adások megszervezését B. A. A 80. évforduló Ünnepeltek as önkéntes tűsollók Fegyvern eken Az Országos Levéltár adatai szerint 1887. október 21-én alakult meg Fegyverneken a községi önkéntes tűzoltótestület. A 80. évforduló tiszteletére tegnap vacsorával egybekötött ünnepi megemlékezést rendeztek, melyen resztvettek a legöregebbek, s a legifjabb tűzoltók, a nyolctagú úttörő raj tagjai is. Ünnepi beszédet Vásárhelyi József, a községi tanács vb-elnöke mondott. Megemlékezett a megalakulásról, arról, mennyit fejlődött a kis tűzoltótes- tület az elmúlt nyolc évtized alatt. Szólt arról is, hogy napjainkban már korszerű felszerelés áll az önkéntes tűzoltók rendelkezésére, hogy néhány évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a 300 ezer forintos beruházással épült tűzoltószertárat, s hogy napjainkban szervezik a gimnáziumban a tűzoltószakkört. A harmincöttagú önkéntes tűzoltótestület tagjai közül többen kaptak a jubileumi ünnepségen országos, megyei parancsnoki dicséretet, jutalmat, s többen előléptetésben részesültek.
