Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-22 / 250. szám
Vitás proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI f A MÉGVli PÄ3TS1ZOTTSÄG ÉS A MEGYEI TÄÜÄCS LAPJA SVTU. évfolyam, 250. szám. Ára j 80 fillér 1967. október 22„ vasárnap. A minőség optikája MegiQodik az évszázados járműjavító Három variáció a leendő szolnoki Diesel üzem kialakítására Néhány hónappal ezelőtt, a szolnoki MÁV kórház felavatásakor dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter bejelentette, hogy a Diesel mozdonyok javítását Szolnokra telepitik, A miniszter beRégit vagy újat? A szakemberek három lehetőséget vettek figyelembe. Az első: a jelenlegi mozdonyosztály megfelelő átalakítása, megnagyobbf- tása. Ennek azonban sok minden ellene is szól. Elsősorban az, hogy az átalakítás nagyon költséges. — Ugyanakkor a hosszantartó átalakítás akadályozná a jelenlegi termelést. A második meglodási módnak az a megosztott lehetőség kínálkozik, hogy a jelenlegi mozdonymű- helyben zajlana továbbra is a javítás, s csak szerelőcsarnokot építenének teljesen újat. Ez a variáció azonban éppen úgy akadályozná a gőzmozdonyok folyamatos javítását, mint az előző. A harmadik és legcélszerűbbnek ígérkező lehetőség egy teliesen új üzemrész telepítése. Éz nem okoz különösebb gondot, A zaj és az ember Zajos véres-© Szolnok? Igen sok a panasz, hogy a megyeszékhely mindinkább zajossá válik, a közlekedési eszközök és a gvárak igazgatója fokozódóan nyugtalanítja a lakosságot. Munkatársunk felkereste Dr. Sawinsky Antal állami közegészségügyi felügyelőt, hogy Szolnpk zajártalmai csökkenésének lehetőségéről érdeklődjék. jelentése alapján a szolnoki járműjavítóban megindult a szervezés. Helyszíni szemlék és előzetes felmérések alapján e héten befejezték a Diesel javító üzem felépítésére tett javaslatok kidolgozását mert a Körösi út és a Lomb utca térségében van üres teleki az úgynevezett békás gödör, amit egyelőre szeméttárolásra használnak. Ezzel és néhány közel eső földszintes családiház kisajátításával a területi igény teljesíthető. így 30—10 évre vagy esetleg hosszabb időre is megoldhatják a Diesel-mozdonyok javítását A Diesel-park aómét Szolnokon javítják Az üzem megépítésével a Diese1-mozdonyok és motorkocsik nagy és futójavítását Szolnokra koncentrálják. Évente mintegy 700—750 mozdony javítására kerülhet itt sor. A szaVernberek biziosfiésát most tervezik a vállalatA három szerelőmunkást szó ami szó váratlanul érte a kemény büntetés: egy hónapig tartóan kerek egy forinttal csökkentette üzemvezetőjük az órabérüket Mindenre számítottak, csak éppen erre a döntésre nem. Vajon mit követtek el? Tömören megfogalmazva: hanyag munkát végeztek. Egy másfélmillió forint értékű, kettős koksztörö hengerművet felületesen szereltek össze, kockára téve a gyár jó hírnevét Még &z volt a szerencse, hogy hanyagságukra idejében fény derült, s nem akkor, amikor már a megrendelő élhetett volna jogos panasszal, egyben minőségi kötbérrel. Az egyik szerelő igen, a másik kettő nem ismerte el a hibáját és úgy határozott, a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz siet jogorvoslatért. Esen a ponton vett sajátos fordulatot az ügy. Arra számítottak, hogy a műhelybizottságban támogatóra lelnek, hiszen az képviseli érdekeiket. A második meglepetés akkor érte őket amikor a műhelybizottság nem vállalta velük a közösséget sőt kiállt az üzemvezető mellett Egyszerűen abból a meggondolásból, hogy a szerelők a vállalati kollektíva érdekeit sértették meg, I gaz, ami igaz, a műhelybizottság álláspontja kezdetben nem talált osztatlan egyetértésre a szerelőüzemben. Micsoda dolog — hangoztatták egyesek — a szakszervezet nem védelmezi a dolgozók érdekeit! Ezért fizetjük a tagdíjat? Mások úgy vélekedtek. adja meg mindenki a hanyagsága árát Csak a következő termelési tanácskozáson csitultak le a kedélyek. A vállalat igazgatója megerősítette az üzemvezető határozatát, közölve, ha hozzá kerül’ az Ggv, 6 még keményebb büntetést szab ki. Mert mibe került a vállalatnak a szerelők gyenge minőségű munkája — tette fel a kérdést. Harminc órát fordítottak a irhák kijavítására, fizették a szállítási késedelemért a kötbért a megrendelőnek... Percek alatt több tízezer forint kárt mutatott ki az igazgató ami a nvereséget és a dolgozók abból való részesedését terheli. Kinek az érdekei ellen vétettek tehát? A válasz megfogalmazását rábízta a munkásokra. A közhangulat merőben megváltozott, eg vértéi mű lett. a három szerető legszívesebben a föld alá süllvedt volna szégyenében Már nem is a kétszáz forintjukat bánták. inkább azt. hogy őszinte beismerés, az égvén es ú* helyett inkább kiásták a csatabárdot. V égeredményben nem történt más, mint az. hogv a szerelő- üzem dolgozói a minőségi munka védelmére keltek, felismerve abban személyes érdekeltségüket is. A műhelvbizott- ság vezetői kevesellték ezt az eredményt. Arról igyekeztek meggyőzni a munkásokat, hogy a szerelőüzemben elkövetett hanyagság, felületesség az alkatrészeket gyártó esztergályosok, lakatosok, marósok. — vagyis _ becsületesen dolgozó társaik odaadó, kiváló minőségű munkáját teszi tönkre. És végül: a hibás gépért a vevő nem két- három embert tesz felelőssé, hanem a gyárról vonja le a konzekvenciát Az új gazdasági mechanizmusban a rossz hírnév végzetessé válhat, meginog a bizalom a gyár termékei iránt, elfordulnak a megrendelők. Csökken a nyereség, a részesedés, a juttatások. Kinek az érdeke az elsőrangú minőség? Az egész kollektíváé. Ezek az érvek meggyőző erejükkel mindenkire hatottak. Növelték az üzemvezető és a műhelybizottság tekintélyét is. E hhez hasonló jelenségek más vállalatoknál is tapasztalhatók a megyében. Vagyis olyanok, amelyekből kitűnik, egyre inkább felismerik a minőségi munka és a közösségi érdek közötti helyes ösz- szefüggést. Az ÉPSZER villanyszerelői is megértették, úgy kel] dolgozniuk a Nagyalfölctí Kőolajterme- tő Vállalatnak, hogy az jövőre is nagv tételben adjon megrendelést, hiszen a megyében egyre kevesebb munkához jut a cég Minden eddiginél jobb minőséget kell produkálniuk, mert ha az olajosok nem lesznek elé-, gedettek. az drága mulatság lesz. A szerelők hallgattak vezetőik szavára. Legjobban mutatja ezt az. hogy a termelő vállalattal 1968-ra több millió forint értékű megrendelésről tárgyalhatnak, A martfűi Tisza Cipőgyárban meghonosodott a „ne add tovább mozgalom”, amely a minőség állandó javulásában jut kifejezésre. És persze a nyereségrészesedésben is. Vagvis mindenütt megtérül a minőségi munka, ebből következően a követelmények szigorításának jogosságát az igazán jó munkások nem vitatják el. A gépgyári történetünk szereplői is belátták azóta, a minőséget nem öncélúan veszik a vezetők komolvan. hanem az egész kollektíva érdekeit, a vállalat lövőiét védelmezik. A büntetés nem önkénveskedés volt. hanem erkölcsi ösztönzés i* a iobb munkára. igen; ki-ki érdeme szerint. A z új gazdasági mechanizmusban letűnik az egvenlősdi, mindenki annyit remélhet magának, amennyi mnnkáia utáo^valóságosan megilleti őt. Szerelőink egy hónap múlva visszakanják az egy forintjukat. Raituk múlik, végleg-e. vagy sem. Ma már art is tudják, miért van ez ígv. Most ilyen a minőség optikája. Fábián Péter — A „szolnoki zajok” elsősorban Ipari és közforgalmi vonatkozásúak. Mérésük meglehetősen bonyolult feladat, sajnos még nem rendelkezünk minden követelményt kielégítő műszerekkel, de megközelítően pontos tapasztaltaink vannak. — Megállapíthatjuk, hogy Szolnok — a magyar vidéki városok között — erősen közepes zajos város. — Melyek a város „leghangosabb” pontjai? — Az üzemek között, a MÁV Járműjavító, ahol a légkalapácsok az egyes osztályokon a fájdalomérzetig ható zajt fejtenek ki. A 130 phon feletti hangerősség (a phon a hangerősség mértékegységei ugyanis már fájdalmat okoz a hallószervünkben. Ez az üzem a város legzajosabb helye. A köforgalmi zajokban a 4-es főközlekedési útvonal vezet, vagyis a város főutcája. A megnövekedett forgalom zaja a viszonylag keskeny utcán, főleg a nagyobb építmények között, igen erős Ezen csak úgv lehet érdemben változtatni, ha tovább mentesítik a különösen zajos gépektől ezt az útszakaszt. — Orvosi szempontból milyen hatást vált ki azai? — Az egyszerűség kedvéért mondjuk úgy, hogy lélektani és élettani hatást. A pszichés hatások általában közismertek: idegesség, fáradékonyság, pontatlan munka, a baleseti veszély fokozódása. Az élettani hatások között — hogy csak néhányat említsünk — a leglényegesebb a zaj vérnyomásra gyakorolt hatása: nagymértékben emelheti a vérnyomást. Csökkenti viszont az emésztómirivvek elválasztó hatását. Zajos munkakörben egyáltalán nem foglalkoztathatók: a heveny vagy idült középfül gyulladásban, a szív és érrendszeri megbetegedésben szenvedő dolgozók. Nem tanácsos persze a gyomorfekélyes és az idegrendszeri megbetegedésben szenvedők alkalmazása sem a zajártalomnak kitett munkahelyeken. — A szolnoki üzemeli- ben megfelelően védik-e a a dolgozókat a zajártalmak ellen? — Ahol csak lehet, igen. Különösen szép példa erre a papírgyári változás. Néhány zajos üzemrészben — nagy anyagi ráfordítással — olyan hangelnyelő berendezéseket szereltek fel, hogy a zajártalom lényegesen lecsökkent. Szolnok viszonylag szerencsés helyzetben van, — mert az üzemeinek nagyrésze távol esik a sűrűn lakott területektől. így ,ha a 4-es főközlekedési útvonal forgalmának megosztása tovább folytatódik, és a városban bentlévő üzemeknél. A télen már munkásakadémiák keretében alapképzést nyújtanak az érdeklődőknek. Ezt követően pedig több éven át szakmunkásképzést szerveznek. Az üzem építése előreláthatólag mintegy 100 millió forintba kerül. A gépi felszerelések, berendezések értéke valószínű eléri & 200 millió forintot Amennyiben az előzetes elgondolások alapján az üzem kialakítására végleges döntés születik, megkezdődik a tervezése. Az e’gondolások szerint ugyanis az üzemnek 1972- ben már javítania kell. S itt részleges üzembeállításra nem valószínű, hogy adódik lehetőség. Az építkezést a tervek kidolgozása után, 1969-ben megkezdik. így minden előkészület arra mutat, hogy néhány éven belül — ahogyan Kuruez Józsel mérnök. a járműjavító műszaki fejlesztési csoportjának vezetője munkatársunkat minderről tájékoztatta — Szolnokon fel- énül az új üzem. Megijedik a százévesnél is idősebb járműjavító. B. K. ben mindenhol megfelelően védekeznek a zajok ellen, a nagymérvű fejlődés ellenére is, továbbra is csak közepes zajos város marad Szolnolt, ffla: Jászkun Kakas Nyolc építőipari vállalat csökkenti a munkaidőt január 1-től Az Építésügyi- és Város- fejlesztési Minisztérium a Munkaügyi Minisztériummal és az Építő-, Fa- és Építőanyagi pari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben az önként jelentkező ÉVM vállalatok közül kijelölte azt a nyolcat, amely elsőként már 1968. január 1-én áttérhet a Csökkentett munkaidejű termelésre. Ennek alapján az építőiparban a Baranya megyei Építőipari Vállalat, a mélyépítő vállalat és a csőszerelőipari vállalat, az építőanyag- és szerkezetgyártó iparban pedig a Be- íonelemgyártó Vállalat, a Cement- és Mészipari Országos Vállalat Tatabányai Cement- és Mészmű, az Üvegipari Országos Vállalat tokodi üveggyára, és a Finomkerámiaipari Országos vállalat két budapesti gyára már megkezdte a rövidített munkahét bevezetésének előkészületeit. Az első nyolc ÉVM vállalat kijelölt munkahelyein együttvéve mintegy 17 ezer dolgozó térhet januárban a csökkentett munkaidőre, s tapasztalataik fel- használásával készül fel a többi ÉVM vállalat is a rövidített munkahét széleskörű megszervezésére. JSZI NAPSUGÁR (Foto: Reha Klárii
