Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

VUég proletárjai, egyesüljetek! 1 z 1 i i N 11 1 K N E mi | A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA £g£ XVIII. évfolyam, 232. szám. Ara i 80 fillér 1867. október L, vasárnap. Import gépek másfél millióért Még van költhető pénz Új üzemház épül Karcagon A kisipari szövetkezetek fejlesztéséről MEGYÉNK KISIPARI SZÖVETKEZETEI AZ IDÉN IS SOKAT GYARAPODTAK. AHOGYAN A KISZ ÖV VEZETŐSÉGE A LEGUTÓBBI FELMÉRÉ­SEK ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTTA, A SZÖVET­KEZETEK TÖBBSÉGE KIHASZNÁLTA A FEJLESZ­TÉS LEHETŐSÉGEIT. A MEGYE 56 SZÖVETKEZE­TÉNEK HELYI FORRÁSOK, FENNTARTÁSI, FEJ­LESZTÉSI, STB. ALAPOK CÍMÉN AZ IDÉN ÖSSZE­SEN TÖBB MINT 35 MILLIÓ FORINT ÁLLT REN­DELKEZÉSÉRE. Az igénybevétel ugyan nem mindenütt egyenletes, mert a fenntartási alapnak egyelőre alig több mint 10 százalékát használták fel. Számításba véve azonban, hogy az állagmegóvási és karbantartási munkák több­nyire nem igényelnek túl hosszú időt, ezeket az ösz- szegeket is célszerűen hasz­nálhatják fel. Az eddig elköltött össze­gek 1* jól szolgálták a szövetkezetek termelő és és szolgáltató tevékeny­ségét. A Mezőtúri Építőipari Ktsz-ben befejezték a rak­tárépítést, Tiszafüreden el­készült a vegyes ktsz rádió és televízió javító műhe­lye. Jászberényben edző­kemencét, Jászki séren sa- vazót, Kisújszálláson pedig gépműhelyt építettek. Sok értékes géphez is hozzájutottak a kisipari szövetkezetek, A központi devizakeret ter­hére mintegy másfél millió értékű gép került a birto­kukba. Több megkezdett építke­zést még ezután fejeznek be. A Jászberényi Általá­nos Műszerész Ktsz szol­gáltató kombinátjának ki­vitelezését néhány hete kezdték és jövő ilyenkorra lesz kész. Megkötötték a szerződést a mezőtúri asz­talosipari szolgáltató kom­binát építésére is, amelyet szintén egy év múlva fe­jeznek majd be. Túrkevén és Jászapátiban a vegyes­ipari ktsz építtet szolgál­tató házat. Kiegészítő beruházásokra eddig mintegy 6 millió forintot költöttek a me­gye kisipari szövetkeze­teiben. A Jászárokszállási Vas- és Fémipari Ktsz 29 forgácso­ló gépet, a Jászsági Egye­sült Cipész Ktsz 6 cipő­ipari gépet más szövetke­zetek személy- és tehergép­kocsikat, valamint —újabb telephelyek kialakítására — telket vásároltak. A jövő évre vonatkozóan még gazdagabb a fejlesz­tési program. A Karcagi Általános Szerelő Ktsz üzemházat építtet, amely­nek költsége 22 millió fo­rint lesz. Terveit 1968 ta­vaszára készíti el egy ter­vező szövetkezet. A Jász- jákóhalmi Asztalosipari Szövetkezetnek is új üzem­háza lesz. A beruházási programot elkészítették, ta­vaszra pedig a tervdoku­mentációkat is kidolgozzák. A jövő év első felében az eddig felmerülő igények szerint mintegy 4 millió forintot költenek a szövetkezetek gépeik felújítására és új felszerelések beszerzé­sére. Ezenkívül is jelentős bőví­téseket, átalakításokat ter­veznek, autószervizek léte­sítését, stb. tervezik asze­rint, ahogyan azt a min­denkori igények megkíván­ják. A v 093 a fok kapcsolnak Bekötötték a térköibiitosító berendelést Szolnok és Kétpó között Bekötötték az önműködő vasúti térközbiztosító be­rendezést Szolnok és Két­pó között szeptember 23- án. A munkálatokat tovább folytatják és év végéig Me­zőtúrig, tavaszra pedig on­nan Is tovább haladnak a Budapest—Békéscsaba kö­zötti vasútvonal korszerű­sítésével. A felszerelt be­rendezések jelentősen meg­gyorsítják a forgalmat és biztonságossá teszik a köz­lekedést ezen a vasúti sza­kaszon. A vonatok rövid térközökben követhetik egy­mást. és önműködően kap­csolják a jelzőket meg­BRAVÓ GY, CSAK ÍGY TOVÁBB A főtéren több száz ér­deklődő várta Schi rill!) Györgyöt. Európa egvik leg­híresebb hosszú távfutó­jót. A 28 éves budapesti ta­xisofőr percnyi pontosság­gal érte el megyeszékhe­lyünket, hogy 2 órás pihe­nő után tovább folytassa írtját Moszkva felé. Hozzá hasonló korú fiatalok és úttörők köszöntötték vi­rágcsokorral és baráti szó­val. A megyei KISZ bi zottság képviselője pedia azt kérte a szemlátomást jó kondícióban levő spor­tolótól. hogy tolmácsolja Moszkvában a szolnoki fiatalok jókívánságait, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Ä kiséret A rendkívüli vállalkozás főszereplője pénteken 8 óra­kor indult a fővárosból. A több mint 71 kilométeres első szakaszt 5 óra 57 perc és 21 másodperc alatt tette meg. A Cegléd—Szolnok közötti szakaszt — ami 32 kilométer — két és há­romnegyed óta alatt. Szolnokra érkezése után kísérői elmondták, hogy s fantasztikus feladatra vál­lalkozó sportoló naponta két úgynevezett kis pihe­nőt és egv nagy pihenő* tart. az előbbi 20—30 per­cet jelent, míg az utóbbi ? órát. Szombaton a nagypihe­nőt a Kossuth tér melletti irodaház klubhelyiségében, egy székben kényelmesen elhelyezkedve tartotta. A rádió és az újságok képvi­selőit fogadva beszélte el útjának részleteit. Dr. Pr<V nai László. a világsikert aratott öttusa válogatott orvosa, édesapja és Krai- vich versenybíró kísérik út­ján, I hem?uicii€i kitűnő Schirillát kísérő ver­senybíró ég az orvos ei* állj”-ra vagy „szabad’’-ra a korszerűsített szakaszokon. A mezőtúri vasútállomá­son csaknem ezzel egyidő- ben megépítették a vonal legkorszerűbb állomási biz­tosító berendezését, mint­egy 8 millió forintos költ­séggel. Az állomás rakte­rűidének a kövezetét is felújítják, jövőre pedig a? állomástér világítását kor­szerűsítik. A nagy szerelé­si és átalakítási munkák közben olyan pontossággal és figyelmességgel dolgoztak az állomás alkalmazottal, hogy első félévi eredmé­nyeik alapján megtartották az élüzem címet Á9lu9o99 ffZOÍMoííOSI a arobo9emher' mondták, hogy ehhez ha­sonló kísérletre csak né­hányszor került sor a szá­zadforduló után. Ezerki- lencszázkettőt írtak. amikoi egy hosszútávfutó átlag egy mérföldes óránkénti telje­sítményre vállalkozott. Né­hány évtizeddel később, az 1940-es években csak a Párizs—Strasbourg útvona­lon lezajlott verseny ha­sonlítható Schirilla vállal­kozásához, mlvej annak résztvevői mintegy 600 ki­lométeres távott tettek meg Új törvényt alkottak A z ember és a munkaviszony nagy téma, — nyilatkozott az újságírónak még a parlamenti ülés szünetében egy képviselő. És ez a nagy téma szinte tel­jes városi és falusi, ha úgy tetszik, ipari és mezőgazdasági valóságában ka­pott hangot az országgyűlésen, az új Munka Törvénykönyv, valamint a ter­melőszövetkezeti és a földjogi törvény háromnapos vitájában és elfogadásán. A témához illő tájékozottság és élettapasz­talat, .emelkedettség és vitázó szenvedély pedig, amely az előterjesztéseket és a hozzászólásokat jellemezte, különösen jelentős. Igaz, hosszú és fontos előzmények ve­zettek e törvényjavaslatok elfogadásához: az új Munka Törvénykönyv tervezetéről mintegy négyszázezren formáltak véle­ményt az előzetes tanácskozásokon, a két agrár-javaslathoz pedig már hozzászóltak csaknem valamennyi tsz közgyűlésén és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek első országos kongresszusán. És a legkevésbé sem formálisán. Hiszen — kezünkben a bizonyság — ezer meg ezer elhangzott vélemény formálta meg az országgyűlés elé kerüt törvényjavaslatokat. Mindezek után tanácskoztak a képviselők, vagy fél- száz hozzászólás jóvoltából olyan lelki- ismeretesen és mélyrehatóan, hogy — mintegy végső simításként — még jó- néhány módosítás jelzi a választók kíván­ságát. véleményét. B ár, még ez sem az utolsó szól Ezek az immár elfogadott tör­vények ugyanis nemcsak abban hasonlatosak egymáshoz, hogy az ember és a munka viszonyát szabályozzák a közelgő gazdasági reform követelményeinek megfelelően, és nem is csupán abban, hogy messzemenően de­mokratikus szellemüket köszönhetik azok­nak a demokratikus módszereknek is. amelyeknek segítségével létrejöttek. Van még egy hasonlatosság. Úgynevezett ke­rettörvények, amelyek csupán az alapelve­ket rögzítik, a tényleges megvalósítás a helyi viszonyoknak, a való körülmények­nek megfelelően, a vállalati kollektív szerződésekre, illetve — az agrár-törvények esetében — az alapszabályokra, a tsz-ek és a most alakuló területi szövetségek demokratikus szervező és fejlesztő tevé­kenységére hárul. Ebben pedig még pon­tosabban. még személyesebben kifejeződ­het az érdekeltek minden jogos, méltányos kívánsága. Annyi bizonyos: ilyen sok stá­ció, ennyi demokratikus „szűrő” még alig­ha csiszolt, tisztított, munkált nálunk tör­vényt Hogy mi a legfontosabb az új törvé­nyekben, azt meglehetősen nehéz e szűk helyen összefoglalni. Az új Munka Tör­vénykönyv — amely egész sor kérdésben bátran szakít a régi, merev, egysíkú sza­bályozással —, amennyire csak lehetséges igyekszik a kölcsönös érdekek alapjára helyezni a jogokat és a kötelezettségeket a munkáltató és a munkavállaló viszo­nyában. Bérezés, jutalmazás, munkaidó. szabadságidő, munkakörülmények, s min­denekelőtt a munkaviszony létrehozása és megszakítása, az elhelyezkedés, felmondás, elbocsátás — csupa olyan kényes kérdés, amelynek ésszerű rendezését általában mindenki kívánta, sőt sürgette, még ha konkrét esetben elfogult is a maga, vagy a vállalat javára. Az új törvényt dicséri: úgy igyekszik maximális létbiztonságot te­remteni minden tisztességes dolgozó ember számára, hogy közben megfelelő munka­ügyi feltételeket teremt az egész gazda­ság biztonságos fejlődéséhez. a prosperi­táshoz, amely nélkül minden személyes biztosíték csak írott malaszt. H asonlóan nagy jelentőségű, és a kiteljesedő demokratizmus bizo­nyítéka. hogy egyazon tőrvény keretein belül sikerült-e a vál­lalatok minden eddiginél önál­lóbb vezetését és a szakszervezetek min­den korábbinál erőteljesebb érdekvédelmi jogkörét elismerni. A termelőszövetkezeti törvényben viszont a paraszti társulás, az­az a szövetkezeti jelleg erősítésének, va­lamint a nagyüzemi gazdálkodás, tehát a vállalatszerű munka fejlesztésének egy­aránt elismert követelménye jelenik meg párhuzamosan, nem egymással ellentétes, inkább egymást erősítő, kiegészítő ténye­zőként. Társadalmi szempontból vizsgálva pedig- a termelőszövetkezeti mozgalom általános győzelme óta alighanem ez a tör­vény adja a legerősebb ösztönzést a mun­kás, illetőleg a paraszti életviszonyok további közelítéséhez, a különbségek gyor­sabb megszüntetéséhez. Tagadhatatlan, hogy e törvények, éppen mert számos területen elevenbe vágnak, nem zárják ki az élet kisebb-nagyobb kon­fliktusainak lehetőségét. Számolnak a gaz­dálkodás, a munka ellentmondásaival, ne­hézségeivel, a helyi és időleges érdekellen­tétekkel. Ezért is bízzák a részletes rende­zést olyan további szabályozásokra, amelyek körültekintőbben számolhatnak a vállala­tok és a tsz-ek, s mindenekelőtt az érin­tett dolgozók helyi, sajátos körülményei­vel, érdekeivel. Ezért van az is, hogy bár a föld jogi törvény pontosan meghatározza a szövetkezeti földtulajdon bevezetésének elvi, jogi kereteit, a megvalósítást — a méltányosság és a legszigorúbb önkéntes­ség érvényesítésével — a gazdasági té­nyezők, az élet, az idő hatására bízza, de mindenesetre olyan fejlődést Indít el, amely végül is a szocialista földtulajdon általános elterjedésével megteremti a tu­lajdon és a használat egységét, a szövet­kezeti gazdálkodás végleges, szilárd alapját, M indent egybevetve úgy tűnik, olyan törvényeket sikerült al­kotni az országgyűlésnek, ame­lyeknek nem annyira a betűje, hanem eleve inkább a szelleme a mértékadó, sőt utat. mutató. Jogászok a megmondhatói, hogy ez milyen ritka, nagy eredmény. És persze, utóbb, mindazok is így mondanak majd' igent akiknek e törvények segítségével dolgozniuk, vezet­niük, boldogulniuk kell. Akik a megelé­gedés pecsétjét üthetik e törvényekre. B. B uráli látogctás Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká- ránaik vezetésével október első felében magyar párt- és kormányküldöttség uta­zik baráti látogatásra Cseh­szlovákiába. egy hét alatt gyalogolva Ezt a versenyt a”óta ic minden évben megrende­zik. Gyuri ennél sokkal na­gyobb távolságot, több min* 2200 kilométert tesz meg futva. A nem mindennapi tett­re vállalkozó sportolót a Szovietunióban különleges sportcsapat és bizottság fo­gadja. Mintahogy kísérői elmondták, odaérkezve he likopterről színes filmet ké­szítenek futásáról. A ter­vek szerint a Magyar Film­híradó egyórás műsorban mutatja be Schirilla György eddig páratlan fu­tását. Az egyik budapesti újságíró pedig könyvet ír útjáról. Veiik a búzát lénoshidán A jánoshidai Vörös Haj­nal Tsz-ben az esős idők beállta előtt hozzáfogtak az őszi kalászosok vetésé­hez. A csapadék és a me­leg hatáséra már szépen kikelt és bokro- sodni kezd az őszi árpa. A gazdaságban takarmány­keveréket és 300 holdon őszi árpát vetettek. Az idén először takarmánybú­zát is termelnek. A gazdaságban 1880 hol­don termelnek búzát. Csak Bezosztáját vetnek. A talajt már 1200 holdon elő­készítették. Búza után csak 200 hol­don termelnek újra bú­zát. Az elővetemény zöme vö­rös here, lucerna, len és 500 hold kukorica. Ezt is törik már. Kilenc vetőgép dolgozik a szövetkezetben. Eddig 200 hold búzát tét­Csillagászati hét Jelentős eseményhez kap­csolódik az október 4-én Szolnokon kezdődő csilT- cászati hét: az első szovjet szputnyik fellövésének 10. évfordulójához. Ennek je­gyében tartják rendezvény- sorozatukat a TIT csilla­gászai, amelyet Ponori T Aurél- A szovjet csillagá­szat tíz éve című előadása vezet be, maid — ugyan­csak a társulat szolnoki előadótermében — SCHIRILLA GYÖRGY A 2226 KILO­MÉTERES UTAT PONTOS IDŐBEOSZ­TÁSSAL TESZI MEG. TEGNAP DÉLBEN 12 ÖRA 30 PERCKOR RAJTOLT SZOL­NOKRÓL, AZ ÉJSZAKÁT KENDERESEN TÖLTÖTTE, AHONNAN REGGEL 7 ÓRA­KOR INDULT TOVÁBB. KISÚJSZÁL­LÁSRA MA 7 ŐRÁ 40 PERCKOR ÉRKE­ZIK. KARCAGRA 9 ÓRA 10 PERCKOR. ITT 30 PERCES PIHENŐT TART. A KŐ­VETKEZŐ ÁLLOMÁS PÜSPÖKLADÁNY, AHOVÁ ELŐRELÁTHATÓLAG IX ÓRA 29 PERCKOR ÉRKEZIK MEG. az űrkutatás legújabb eredményeiről neves tu­dósoktól hangzanak ei re­ferátumok. A csillagászati hét alkal­mával az űrhajózással kap­csolatos előadásokat, va­lamint csillagászati bemu­tatókat tartanak Jászbe­rényben Karcagon, Tö- rökszentmik'óson és a me­gye más városaiban, közsé­geiben. Papír-fát telepítenek a futófiomokon A jászfényszarui Lehel­kürt Tsz-ben sok a silány, futóhomokos terület.. Hol­danként csak néhány má­zsa rozsot tudtak termelni rajta. Most gazdaságosab­ban hasznosítják e gyenge minőségű földet; 80 holdon nyárfát telepítenek a cel­lulózé. illetve a papírgyár- táj céljaira. Harminc hold területet már megforgattak, ide ez év &zén elültetik a fács- kákat. ötven holdat Is elő­készítenek, ahová a tavasz- szal kerül majd nyárfa. A telepítéshez — a rendelet­nek megfelelően — az ál­lam fs támogatást nyú^í i

Next

/
Thumbnails
Contents