Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-14 / 217. szám
löfi?. szeptember 14. fZÖTNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Őszi számvetés Egy járás tizenhatmillió forintjáról A jászberényi járásban a lakosság községfejlesztési adóra csaknem három és félmillió forintot fizet az idén. Ehhez jön a termelőszövetkezetek, az fmsz-ek, a ktsz-ek befizetése s jelentős az az ösz- szeg is, amit az államtól kapnak hozzájárulásként. A Jászság községeiben ez csaknem másfélmillió forint. A tanács összefoglaló jelentés szerint számottevő az az érték is, amit a lakosság társadalmi összefogással végez el. — Ha mindezt összeadjuk, akkor kiderül, hogy csupán ebben az évben a jászberényi járásban ez az összeg meghaladja a 16 millió forintot (ebben nincs benne Jászberény város községfejlesztési összege). — Ez pedig már olyan nagy pénz, amellyel, ha ügyesen sáfárkodnak a tanácsok. mint a községek elsőszámú gazdái, sokmin- dent építhetnek. Bár — és ezt fontos hangsúlyozni —, ebből csak akkor gazdálkodhatnak a tanácsok, ha valóban rendelkezésültre is áll ez a pénz. Az igazság viszont az, hogy a lakosság a hozzájárulását még nem mindenütt fizette be. A járásban még nem érte el az egymilliót a KÖFÁ-ra befizetett összeg. Ha a forint befizetésében nem is, de társadalmi munkában lényegesen jobb eredmények születtek az idén, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. A járásban eddig ugyanis négyezerötszáztizenhá- rom ember végzett társadalmi munkát, s az egy lakosra jutó érték 3 fillér híján 19 forint. Majd 7 forinttal több mint tavaly volt Akadnak olyan községek is. ahol az adón, a fizikai munkán túl még önkéntes pénzbeni hozzájárulást is fizetnek, hogy a kitűzött cél minél előbb megvalósuljon. így volt ez az idén Jászszentandráson, ahol a lakosság csaknem félmillió forintot fizetett be a községi tanács számlájára, hogy minél előbb elkészüljön a villanyhálózat bővítése. Ezekután nézzük, mire fordították vagy fordítják a Jászságban a 16 milliónál nagyobb összeget Ijondoni divatlevél Pongyola helyett... Tíz, tizenöt évvel ezelőtt a jól öltöző háziasszony legelegánsabb otthoni viselete a hosszú matlaszé pongyola volt. Az utóbbi időben pedig — különösen a gyakori televíziónézés következtében a „Tv-pizsa- ma” terjedt el. Kényelmes, kellemes viselet, s egyre csinosabb is. Az egyik londoni divatbemutatón a mai nő otthoni öltözékét mutatták be: a nadrág-blúz Több iskolai tantermet, orvosi rendelőt, sportpályát öltözőkkel, pedagógus és orvoslakást építenek. — Bővítik a vízvezetékhálózatot 5200, a villanyhálózatot 12 580 folyóméterrel, s terveztek megépíteni 24 420 folyóméter járdát. Felújítanak 57120 négyzetméter parkot. A belvíz elvezetése is központi helyet foglal el a községfejiesztési tervekben: a járásban 24 750 folyóméter belvízelvezető csatorna megépítését irányozták elő. A tervek valóraváltása azonban már nem minden községben történt meg eddig maradéktalanul. Jónéhány helyen például alaposan elmaradtak a járdaépítéssel, így többek között Jász- árokszálláson a tervezett 4500 folyóméterből csak 1100-at építettek meg. — Jászkiséren az előirányzott 4000 folyóméterből csak 960 valósult meg, s ugyancsak elmaradtak e feladatuk teljesítésével a jászapátiak. A parkok felújításánál a jásztelekiek, a jászfény- szaruiak és ismét a jászapátiak maradtak adósok; Jánoshidán viszont már beszerezték az orvoslakás felújításához szükséges anyagokat, s a munkát még ez évben elvégzik. Ha mérlegre tesszük mindazt, amit már eddig megcsináltak, s amit még tenni kell a járás községeiben, a mérleg nyelve a már elvégzett munka felé billen Ám jelentős még azon feladatoknak megoldása, amelyek a mérleg másik serpenyőjében vannak: a járdák, a villanyhálózatok, az elvezető csatornák, s egyebek építése. Erre kell most összpontosítani minden erőt V. V. Hova állítsák fel a szolnoki felszabadulási emlékművet? A képzőművészeti lektorátus, a városi pártbizottság és tanács kezdeményezésére pályázatot hirdetett a szolnoki felszabadulási emlékmű elkészítésére. A pályázatra három pesti és három szolnoki (Nagy István, Simon Ferenc és Szabó László) szobrászművészt hívták meg. Az első tervek beküldési határideje 1967. november 30. Mindhárom szolnoki szobrászművész szolnoki építészt választott alkotótársul a munka elvégzéséhez. Nagy István Kovács Józseffel, Simon Ferenc Dúsa Istvánnal, Szabó László pedig Barna Gáborral dolgozik együtt. Az emlékmű kivitelezésére, a pályadíjakkal együtt összesen félmillió forintot biztosítottak. Nagyon örülünk, hogy városunkban ilyen nagyszabású emlékművet helyeznek el. A tanácsok nagyobb önállósága egyben arra is biztosíték lehet, hogy ezúttal kvalitásosabb műalkotás kerül felállításra, mint amilyen a Kossuth téri emlékmű, de tervezett helyével nem érthetünk egyet. I. A Tisza-ligeti lejáróhoz- ? A helykijelölés szerint ugyanis az új emlékmű a 4-es számú főútvonal és a Tisza-ligeti lejáró, valamint jelenleg egy erdősáv által határolt területre kerülne. Ez a terület pillanatnyilag másfél, két méterrel mélyebben fekszik, mint a 4-es számú főútvonal szintje. És tudomásunk szerint feltöltést csak aTisza-liget szintjéig tervezik. E terület véleményünk szerint két okból alkalmatlan reprezentatív szobrászati alkotás elhelyezésére. Az egyik, hogy a feltöltés csak úgy oldható meg, még ha a terület egy részét a 4-es számú főútvonallal hozzák is szintbe, hogy a Tisza-liget felé lejtsen. Ilyen ferde síkon pedig úgy szobrászati alkotást elhelyezni nem lehet, hogy főnézete lehetőleg a forgalmas főútvonal felé essék, másrészt mindenképpen a forgalomból kieső terület, oldalt halad el mellette a forgalom, tehát nincs figyelem középpontban. 2. A 4—44-es forgalmi csomóponthoz ? Félhivatalosan, baráti beszélgetésekben egy másik helyszín gondolata is felmerült. A 4-es számú főútvonal és a 44-es számú út- ' vonal találkozásánál lévő forgalmi csomópont. Véleményünk alátámasztására Barna Gábortól, a megyei tanács vb építési és közlekedési osztálya helyettes vezetőjétől kértünk szakvéleményt, úgy is, mint a pályázatban résztvevő egyik építésztől: — Az emlékmű jelenleg tervbe vett helyét én sem tartom megfelelőnek. Az út csomópontban való elhelyezést viszont a magam részéről is elleneztem, ez ugyanis a kijelöléskor is felmerült, egyrészt, mert zavarja egy ilyen emlékmű a kilátást. Másrészt — és ez a döntő ok —, lehetetlenné válik ebben az esetben felhasználása, mert a 4-es számú főútvonalat nem lehet lezárni ünnepi alkalmakkor, koszorúzáskor. — Ezek szerint melyik tenne a legalkalmasabb terület az emlékmű elhelyezésére? — Egy nagyon megfontolt, alapos mérlegeléssel lehet csak véleményem szerint kijelölni az emlékmű számára a megközelítően optimális helyszínt. 3. A Ságvári út végére ? — Megfelelőnek tartaná-e például, ha az emlékművet a Ságvári út végén az első világháborús emlékmű helyén állítanák fel? — Ez a helyszín valóban sokkal jobb lenne, mint a jelenleg kijelölt terület, — egyetlen hátránya, hogy az itt elhelyezett alkotás hátulról kapná a megvilágítást. — Másik javaslatunk azt célozná, hogy az új emlékmű a város központjába kerüljön. Véleményünk szerint az is megoldható lenne, ha a jelenleg kijelölt területen a Kossuth téren álló munkásmozgalmi emlékművet állítanák fel, — részben mert a természet- környezet sokat emelne e szobor hatásán, — részben mert a helyére felállítható lenne az új felszabadulási emlékmű. 4. A Kossuth térre? — Ezt az elképzelést a magam részéről is teljes egészében támogatom. Annál is inkább, mert rövidesen lebontásra kerül a Kossuth tér végében lévő 39-es áruház, így a tér meghosszabbodik. Ilyen hosszú téglalap alakú téren különben sem szerencsés a hosz- szabb oldalakkal párhuzamos főnézettel elhelyezett szobrászi alkotás. Ugyanakkor azt is érdemes lenne megfontolni, vajon anélkül, hogy a munkásmozgalmi emlékművet el kéne helyezni, nem bírna-e el egy ilyen megnagyobbodott tér még egy szobrászati díszt. Állásfoglalásunkat — Barna Gábor építészmérnök szakértői véleményével alátámasztva — azzal a gondolattal bocsátjuk közre, hogy esetleg további gondolatok inspirálója lehet és mindenképpen elősegíti, hogy egy ilyen jelentős szobrászati alkotás, mint a felszabadulási emlékmű, valóban a legmegfelelőbb helyre kerüljön. Rideg Gábor Csók a hivatalban együttest, s a fölötte viselhető házikabátot. íme egy csinos modell: Szürke jersei nadrág, halványszürke, mintás meleg felsőrésszel. Eleje egysoros, a most oly divatos állónyakkal, és két oldalzsebbe]. S mert a szigetországban, hűvös az éghajlat, a s,Tv-együttest” kiegészí'í a blúz anyagából készült és azonos szabású hosszú köntös. K. M Ida megremegett. amikor a főnök váratlanul megcsókolta a nyakát. Szorgalmasan csühölte a gépet, belemélyedt a munkájába. Észre sem vette, amikor Szekeres zajtalanul végiglépegetett a szőnyegen. Hirtelen közelebb hajolt és már el is csattant a csók. A lány felugrott. — Mit akar tőlem. Szekeres kartárs? — Elpirult. Indulatosan megrázta magát. — Ez igazán nem volt szép magától. A férfi azonban nem engedett. Közelebb lépetf. Üjra próbálkozott. Megfogta a lány vállát és maga felé akarta fordítani. — Engedjen el! — rázta meg magát Ida. Ügyesen kicsúszott a férfi ujjai közül. Három lépéssel az ajtónál termett. Erőteljesen megrántotta a kilincset és elrohant. — Osztályvezető kartárs! — mondotta a lány szipogva, közben remegő szája elé tartotta a zsebkendőiét. — Szekeres kar- társ példátlan erőszakosságot követett el ellenem. Gyanútlanul dolgoztam. Észre sem vettem, hogy a hátam mögé osont és váratlanul megcsókolta a nyakamat. Az osztályvezető egy pillanatig tanakodott. Aztán felállt az íróasztala mellől. Odament a lányhoz. Puhán megsímogatta az arcát. I — Adta vén kecskéje, mire nem éhezik. Majd adok én neki. Pont a legszebbet. a * legcsinosabbat környékezi. Szé- gyellje magát. Gügyögve paskolta a lány kezét. Homlokáról elsimította a haját. Vigasztalás közben közelebb hajolt Ida arcához. — Nyavalyát annak a vén betyárnak. Ida bosszúra szomjazva hallgatta és későn vette észre, hogy a férfi váratlanu' szájon csókolja. — Hát maga is? Nem szégyeTli magát, osztályvezető kartárs? — kiáltotta vissza a szoba közepéről Ida. — Nono! Csak semmi komédia! — próbálkozott újra a férfi. A lány azonban nagyot lökött rajta. Mire ámulatából magához tért. a lány cipője már a folyosón kopogott. — Gyulai kartárs! — remegett a lány a személyzetis szobájában. — A kartár- sak meg vannak bolondulva. Először Szekeres kartárs csókolta meg a nyakamat. Panaszra mentem Petneházi kartárshoz. Utóvégre ő az osztályvezető. Arra akartam kérni, hogy tegyen át egy másik reszortba. Néhány szó után váratlanul szájon csókolt. A személyzetis nyugodtan végighallgatta. Ida őszinte felháborodást olvasott le az arcáról. Biztos volt abban, hogy jó helyen jár. A két merénylő, ha egyebet nem is. de illő letolást kap szóban vagy írásban. Amikor a lány valamennyire megnyugodott. Gyulai helyet mutatott neki az egyik fotelben. Ö maga is odahúzódott szembe Idával. Figyelmesen megkínálta cigarettával. Tüzet adott. A lány biztonságban érezte magát és érdeklődéssel hallgatta a férfi megróvó szavait. — Két vén szamár! Ahelyett, hogy a dolgukkal törődnének, csintalankodnak. Legyen nyugodt, nem ússzák meg szárazon. Nagyon könnyen kaphatnak szigorú írásbeli megróvást. Beszélgetés közben a lány kezefejét paskolta. Egyre közelebb hajolt. Az utolsó szavakat már suttogta Száját ráncba szedte, hogy megcsókolja a lányt. Ida észrevette, felugrott. A csók a levegőben csattant. Gyulai megvetéssel nézett a rohanó lány után. De csak egyetlen pillanatig. Ida indulatosan bevágta az ajtót. Az igazgató kartársnál nem próbálkozott. Pedig jó viszonyban volt a póréval. De még milyen jó viszonyban Rossi Károly Új hintát a vidámparkba Szolnokon a városi tanács városfejlesztési csoportja gondolván a gyerekekre, egy új játék beszerzésén fáradozik. Egy 14 méter átmérőjű, körben futó, hullámsínre szerelt hullámforgó játék megvételét tervezik, amelyen egyszerre negyven gyerek szórakozhat. A szegedi kultúrpark- ban van egy ehhez hasonló. Amikor meglátták azt a szolnokiak, elhatározták: az ő gyermekeiknek is készíttetnek egy ilyet. Az új játék 40 ezer forintba kerül, s háromezer forintért állítják fel a szolnoki vidámparkban. Reméljük, jövő nyáron már birtokukba vehetik a gyerekek az érdekes, új játékot. Szökőkút a főtéren Aki ezután keresztül utazik Törökszentmiklóson álljon meg néhány percre a főtéren, ahol a virágok, cserjék között szép látványt nyújt a nagy szökőkút; A terveit Dávid István, a városi tanács főmérnöke készítette el társadalmi munkában. A hatszög alakú medencében, amelyben négy lépcsőt esik a víz, cirkulációsán négy-öt köbméter víz mozog. Ezen kívül a díszmedencében mintegy tíz köbméter víz van. Any a ff- könyvelőt közgazdasági érettségivel és ÉPÍTŐIPARI TECHNIKUST azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezés a Nagykörűi Vegyesipari Ktsz irodájában.
