Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-14 / 217. szám

löfi?. szeptember 14. fZÖTNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Őszi számvetés Egy járás tizenhatmillió forintjáról A jászberényi járásban a lakosság községfejleszté­si adóra csaknem három és félmillió forintot fizet az idén. Ehhez jön a ter­melőszövetkezetek, az fmsz-ek, a ktsz-ek befize­tése s jelentős az az ösz- szeg is, amit az államtól kapnak hozzájárulásként. A Jászság községeiben ez csaknem másfélmillió fo­rint. A tanács összefoglaló jelentés szerint számotte­vő az az érték is, amit a lakosság társadalmi össze­fogással végez el. — Ha mindezt összeadjuk, akkor kiderül, hogy csupán eb­ben az évben a jászberényi járásban ez az összeg meg­haladja a 16 millió forin­tot (ebben nincs benne Jászberény város község­fejlesztési összege). — Ez pedig már olyan nagy pénz, amellyel, ha ügye­sen sáfárkodnak a taná­csok. mint a községek el­sőszámú gazdái, sokmin- dent építhetnek. Bár — és ezt fontos hang­súlyozni —, ebből csak akkor gazdálkodhatnak a tanácsok, ha valóban rendelkezésültre is áll ez a pénz. Az igazság vi­szont az, hogy a lakosság a hozzájárulását még nem mindenütt fizette be. A járásban még nem érte el az egymilliót a KÖFÁ-ra befizetett összeg. Ha a forint befizetésé­ben nem is, de társadalmi munkában lényegesen jobb eredmények születtek az idén, mint a tavalyi esz­tendő hasonló időszakában. A járásban eddig ugyan­is négyezerötszáztizenhá- rom ember végzett társa­dalmi munkát, s az egy lakosra jutó érték 3 fillér híján 19 forint. Majd 7 fo­rinttal több mint tavaly volt Akadnak olyan községek is. ahol az adón, a fizikai munkán túl még önkéntes pénzbeni hozzájárulást is fizetnek, hogy a kitűzött cél minél előbb megvaló­suljon. így volt ez az idén Jászszentandráson, ahol a lakosság csaknem félmillió forintot fizetett be a köz­ségi tanács számlájára, hogy minél előbb elké­szüljön a villanyhálózat bővítése. Ezekután nézzük, mire fordították vagy fordítják a Jászságban a 16 millió­nál nagyobb összeget Ijondoni divatlevél Pongyola helyett... Tíz, tizenöt évvel ezelőtt a jól öltöző háziasszony legelegánsabb otthoni viselete a hosszú matlaszé pongyola volt. Az utóbbi időben pedig — különösen a gyakori televíziónézés következtében a „Tv-pizsa- ma” terjedt el. Kényelmes, kellemes viselet, s egyre csinosabb is. Az egyik londoni divatbemutatón a mai nő otthoni öltözékét mutatták be: a nadrág-blúz Több iskolai tantermet, orvosi rendelőt, sportpá­lyát öltözőkkel, pedagógus és orvoslakást építenek. — Bővítik a vízvezetékháló­zatot 5200, a villanyhálóza­tot 12 580 folyóméterrel, s terveztek megépíteni 24 420 folyóméter járdát. Felújíta­nak 57120 négyzetméter parkot. A belvíz elvezetése is központi helyet foglal el a községfejiesztési tervek­ben: a járásban 24 750 fo­lyóméter belvízelvezető csatorna megépítését irá­nyozták elő. A tervek valóraváltása azonban már nem minden községben történt meg eddig mara­déktalanul. Jónéhány he­lyen például alaposan el­maradtak a járdaépítéssel, így többek között Jász- árokszálláson a tervezett 4500 folyóméterből csak 1100-at építettek meg. — Jászkiséren az előirányzott 4000 folyóméterből csak 960 valósult meg, s ugyan­csak elmaradtak e felada­tuk teljesítésével a jász­apátiak. A parkok felújításánál a jásztelekiek, a jászfény- szaruiak és ismét a jász­apátiak maradtak adósok; Jánoshidán viszont már beszerezték az orvoslakás felújításához szükséges anyagokat, s a munkát még ez évben elvégzik. Ha mérlegre tesszük mindazt, amit már eddig megcsináltak, s amit még tenni kell a járás közsé­geiben, a mérleg nyelve a már elvégzett munka felé billen Ám jelentős még azon fel­adatoknak megoldása, ame­lyek a mérleg másik ser­penyőjében vannak: a jár­dák, a villanyhálózatok, az elvezető csatornák, s egyebek építése. Erre kell most összpontosítani min­den erőt V. V. Hova állítsák fel a szolnoki felszabadulási emlékművet? A képzőművészeti lekto­rátus, a városi pártbizott­ság és tanács kezdeménye­zésére pályázatot hirdetett a szolnoki felszabadulási emlékmű elkészítésére. A pályázatra három pesti és három szolnoki (Nagy Ist­ván, Simon Ferenc és Sza­bó László) szobrászművészt hívták meg. Az első tervek beküldési határideje 1967. november 30. Mindhárom szolnoki szobrászművész szolnoki építészt választott alkotótársul a munka el­végzéséhez. Nagy István Kovács Józseffel, Simon Ferenc Dúsa Istvánnal, Szabó László pedig Barna Gáborral dolgozik együtt. Az emlékmű kivitelezé­sére, a pályadíjakkal együtt összesen félmillió forintot biztosítottak. Nagyon örülünk, hogy városunkban ilyen nagy­szabású emlékművet he­lyeznek el. A tanácsok na­gyobb önállósága egyben arra is biztosíték lehet, hogy ezúttal kvalitásosabb műalkotás kerül felállítás­ra, mint amilyen a Kos­suth téri emlékmű, de ter­vezett helyével nem érthe­tünk egyet. I. A Tisza-ligeti lejáróhoz- ? A helykijelölés szerint ugyanis az új emlékmű a 4-es számú főútvonal és a Tisza-ligeti lejáró, valamint jelenleg egy erdősáv által határolt területre kerülne. Ez a terület pillanatnyilag másfél, két méterrel mé­lyebben fekszik, mint a 4-es számú főútvonal szint­je. És tudomásunk szerint feltöltést csak aTisza-liget szintjéig tervezik. E terü­let véleményünk szerint két okból alkalmatlan rep­rezentatív szobrászati alko­tás elhelyezésére. Az egyik, hogy a feltöltés csak úgy oldható meg, még ha a te­rület egy részét a 4-es szá­mú főútvonallal hozzák is szintbe, hogy a Tisza-liget felé lejtsen. Ilyen ferde sí­kon pedig úgy szobrászati alkotást elhelyezni nem le­het, hogy főnézete lehető­leg a forgalmas főútvonal felé essék, másrészt min­denképpen a forgalomból kieső terület, oldalt halad el mellette a forgalom, te­hát nincs figyelem közép­pontban. 2. A 4—44-es forgalmi csomóponthoz ? Félhivatalosan, baráti be­szélgetésekben egy másik helyszín gondolata is fel­merült. A 4-es számú főút­vonal és a 44-es számú út- ' vonal találkozásánál lévő forgalmi csomópont. Véleményünk alátámasz­tására Barna Gábortól, a megyei tanács vb építési és közlekedési osztálya he­lyettes vezetőjétől kértünk szakvéleményt, úgy is, mint a pályázatban részt­vevő egyik építésztől: — Az emlékmű jelenleg tervbe vett helyét én sem tartom megfelelőnek. Az út csomópontban való elhelye­zést viszont a magam ré­széről is elleneztem, ez ugyanis a kijelöléskor is felmerült, egyrészt, mert zavarja egy ilyen emlék­mű a kilátást. Másrészt — és ez a döntő ok —, lehe­tetlenné válik ebben az esetben felhasználása, mert a 4-es számú főútvonalat nem lehet lezárni ünnepi alkalmakkor, koszorúzás­kor. — Ezek szerint melyik tenne a legalkalmasabb te­rület az emlékmű elhelye­zésére? — Egy nagyon megfon­tolt, alapos mérlegeléssel lehet csak véleményem szerint kijelölni az emlék­mű számára a megközelí­tően optimális helyszínt. 3. A Ságvári út végére ? — Megfelelőnek tartaná-e például, ha az emlékművet a Ságvári út végén az első világháborús emlékmű he­lyén állítanák fel? — Ez a helyszín valóban sokkal jobb lenne, mint a jelenleg kijelölt terület, — egyetlen hátránya, hogy az itt elhelyezett alkotás há­tulról kapná a megvilágí­tást. — Másik javaslatunk azt célozná, hogy az új emlék­mű a város központjába kerüljön. Véleményünk sze­rint az is megoldható len­ne, ha a jelenleg kijelölt területen a Kossuth téren álló munkásmozgalmi em­lékművet állítanák fel, — részben mert a természet- környezet sokat emelne e szobor hatásán, — részben mert a helyére felállítható lenne az új felszabadulási emlékmű. 4. A Kossuth térre? — Ezt az elképzelést a magam részéről is teljes egészében támogatom. An­nál is inkább, mert rövi­desen lebontásra kerül a Kossuth tér végében lévő 39-es áruház, így a tér meg­hosszabbodik. Ilyen hosszú téglalap alakú téren külön­ben sem szerencsés a hosz- szabb oldalakkal párhuza­mos főnézettel elhelyezett szobrászi alkotás. Ugyan­akkor azt is érdemes lenne megfontolni, vajon anélkül, hogy a munkásmozgalmi emlékművet el kéne he­lyezni, nem bírna-e el egy ilyen megnagyobbodott tér még egy szobrászati díszt. Állásfoglalásunkat — Bar­na Gábor építészmérnök szakértői véleményével alá­támasztva — azzal a gon­dolattal bocsátjuk közre, hogy esetleg további gon­dolatok inspirálója lehet és mindenképpen elősegíti, hogy egy ilyen jelentős szobrászati alkotás, mint a felszabadulási emlékmű, valóban a legmegfelelőbb helyre kerüljön. Rideg Gábor Csók a hivatalban együttest, s a fölötte viselhető házikabátot. íme egy csinos modell: Szürke jersei nadrág, halványszürke, mintás meleg felsőrésszel. Eleje egysoros, a most oly divatos állónyakkal, és két oldalzsebbe]. S mert a szigetországban, hűvös az éghajlat, a s,Tv-együttest” kiegészí'í a blúz anyagából készült és azonos szabású hosszú köntös. K. M Ida megremegett. amikor a főnök vá­ratlanul megcsókolta a nyakát. Szorgal­masan csühölte a gépet, belemélyedt a munkájába. Észre sem vette, amikor Sze­keres zajtalanul végiglépegetett a szőnye­gen. Hirtelen közelebb hajolt és már el is csattant a csók. A lány felugrott. — Mit akar tőlem. Szekeres kartárs? — Elpirult. Indulato­san megrázta magát. — Ez igazán nem volt szép magától. A férfi azonban nem engedett. Köze­lebb lépetf. Üjra próbálkozott. Megfogta a lány vállát és maga felé akarta for­dítani. — Engedjen el! — rázta meg magát Ida. Ügyesen kicsúszott a férfi ujjai kö­zül. Három lépéssel az ajtónál termett. Erőteljesen megrántotta a kilincset és elrohant. — Osztályvezető kartárs! — mondotta a lány szipogva, közben remegő szája elé tartotta a zsebkendőiét. — Szekeres kar- társ példátlan erőszakosságot követett el ellenem. Gyanútlanul dolgoztam. Észre sem vettem, hogy a hátam mögé osont és váratlanul megcsókolta a nyakamat. Az osztályvezető egy pillanatig tanako­dott. Aztán felállt az íróasztala mellől. Odament a lányhoz. Puhán megsímogatta az arcát. I — Adta vén kecskéje, mire nem éhe­zik. Majd adok én neki. Pont a legszeb­bet. a * legcsinosabbat környékezi. Szé- gyellje magát. Gügyögve paskolta a lány kezét. Hom­lokáról elsimította a haját. Vigasztalás közben közelebb hajolt Ida arcához. — Nyavalyát annak a vén betyárnak. Ida bosszúra szomjazva hallgatta és későn vette észre, hogy a férfi váratlanu' szájon csókolja. — Hát maga is? Nem szégyeTli magát, osztályvezető kartárs? — kiáltotta vissza a szoba közepéről Ida. — Nono! Csak semmi komédia! — pró­bálkozott újra a férfi. A lány azonban nagyot lökött rajta. Mire ámulatából ma­gához tért. a lány cipője már a folyosón kopogott. — Gyulai kartárs! — remegett a lány a személyzetis szobájában. — A kartár- sak meg vannak bolondulva. Először Sze­keres kartárs csókolta meg a nyakamat. Panaszra mentem Petneházi kartárshoz. Utóvégre ő az osztályvezető. Arra akar­tam kérni, hogy tegyen át egy másik re­szortba. Néhány szó után váratlanul szá­jon csókolt. A személyzetis nyugodtan végighallgat­ta. Ida őszinte felháborodást olvasott le az arcáról. Biztos volt abban, hogy jó he­lyen jár. A két merénylő, ha egyebet nem is. de illő letolást kap szóban vagy írásban. Amikor a lány valamennyire megnyu­godott. Gyulai helyet mutatott neki az egyik fotelben. Ö maga is odahúzódott szembe Idával. Figyelmesen megkínálta cigarettával. Tüzet adott. A lány bizton­ságban érezte magát és érdeklődéssel hallgatta a férfi megróvó szavait. — Két vén szamár! Ahelyett, hogy a dolgukkal törődnének, csintalankodnak. Legyen nyugodt, nem ússzák meg szára­zon. Nagyon könnyen kaphatnak szigorú írásbeli megróvást. Beszélgetés közben a lány kezefejét paskolta. Egyre közelebb hajolt. Az utol­só szavakat már suttogta Száját ránc­ba szedte, hogy megcsókolja a lányt. Ida észrevette, felugrott. A csók a levegőben csattant. Gyulai megvetéssel nézett a rohanó lány után. De csak egyetlen pillanatig. Ida indulatosan bevágta az ajtót. Az igazgató kartársnál nem próbálko­zott. Pedig jó viszonyban volt a póréval. De még milyen jó viszonyban Rossi Károly Új hintát a vidámparkba Szolnokon a városi ta­nács városfejlesztési cso­portja gondolván a gyere­kekre, egy új játék beszer­zésén fáradozik. Egy 14 mé­ter átmérőjű, körben futó, hullámsínre szerelt hullám­forgó játék megvételét ter­vezik, amelyen egyszerre negyven gyerek szórakoz­hat. A szegedi kultúrpark- ban van egy ehhez hasonló. Amikor meglátták azt a szolnokiak, elhatározták: az ő gyermekeiknek is készít­tetnek egy ilyet. Az új játék 40 ezer fo­rintba kerül, s háromezer forintért állítják fel a szol­noki vidámparkban. Remél­jük, jövő nyáron már bir­tokukba vehetik a gyerekek az érdekes, új játékot. Szökőkút a főtéren Aki ezután keresztül uta­zik Törökszentmiklóson áll­jon meg néhány percre a főtéren, ahol a virágok, cserjék között szép látványt nyújt a nagy szökőkút; A terveit Dávid István, a vá­rosi tanács főmérnöke ké­szítette el társadalmi mun­kában. A hatszög alakú meden­cében, amelyben négy lép­csőt esik a víz, cirkuláció­sán négy-öt köbméter víz mozog. Ezen kívül a dísz­medencében mintegy tíz köbméter víz van. Any a ff- könyvelőt közgazdasági érettségi­vel és ÉPÍTŐIPARI TECHNIKUST azonnali belépéssel fel­veszünk. Jelentkezés a Nagykörűi Vegyesipari Ktsz irodájában.

Next

/
Thumbnails
Contents