Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

1967. —ptemb«g Ml SZOLNOK MEGYEI NEPLAF u A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi évében fokozott érdeklődés nyilvánul meg azon kérdés iránt, hogy mi a kommunista ideológia szereve a mai világban. Ideológiai ellenfeleink az imperializmus táborában száz meg száz könyvben, cikkben és előadásban azt állítják, hogy a marxizmus—leninizmus elavult, hogy a kommunista ideológia nem tud utat mutatni nap­jaink forradalmi mozgalmainak. A Corriere della Sera című olasz lap nemrég a marxzimust elavult doktrínának nevezte. Az ifjabb Donald Wilhelm, a politikai gazdaságtan és az államigazgatás doktora, »A Nyugat győzhet' címen New Yorkban megjelent könyvében „a marxizmus alapvető tévedéseiről” és „a kommunizmus ideológiai válságáról” ír. A kommunizmus eszmei ellenfeleinek akcióiban meglepő következetesség figyelhető meg. A mar­xizmus megszületése óta. első lépéseitől napjainkig egymást érik a marxista ideológia megcáfolásának makacs kísérletei. A burzsoá ideológusok és propa­gandisták erőfeszítései azonban nem tudták sem le­fékezni. még kevésbé visszafordítani a társadalom­nak a kapitalizmusból a szocializmus felé haladó fejlődési folyamatát. Ez a folyamat tovább tart. s ütem© napról napra fokozódik. A kommunista ideo­lógia valódi pozícióit nem a kapitalista rendszer vé­delmezőinek kijelentéseiből, hanem a világban való­ban lezajló eseményekből és tényekből kell meg­ítélni. „ Melyek ezek a tények? Növekszik a kommunista ideológia követőinek száma. Az Októberi Forradalom óta a kommunisták száma a világon több. mint 120-szorosára. 400 ezer­ről 50 millióra emelkedett Ám gyakran nemcsak a kommunista párttagok vallanak kommunista nézete­ket Ezeket a nézeteket követik sok más párt kép­viselői. a nagy pártonkívüli tömegek. Jellemző, hogy a gyarmati függőség alól nemrég felszabadult szá­mos ország vezetői kanyüatkoztatják, hogy szociális­Felsült „krem!o!ógusok“ must építenek, mert a szocializmusban látják a gyor­sabb fejlődés útját. Növekszik a szocialista világrendszer — a leni­nizmus győzelmének konkrét eredménye, ötven év­vel ezelőtt a világ egyhatodán vonták fel a szocia­lizmus zászlaját, amely ma már a földnek több. min* .negyedrésze felett lobog. Akkoriban a világ lakos­ságának 8 százaléka lépett a szocializmus építésé­nek útjára. Napjainkban az emberiség egyharmada a marxizmus—leninizmus zászlaja alatt halad. A szocialista világ, a kommunista világmozga­lom fejlődésének megvannak a maga problémái, ne­hézségei. Kínában például olyan lehetetlen kísérle­teket tesznek, hogy a marxizmus—leninizmust „Mao Ce-tung eszméivel” helyettesítsék. Nem véletlen, hogy manapság Kínában aktív ellenállás figyelhető meg a Mao-csoport antimarxista kísérleteivel szem­ben. Napiainkban elsődleges jelentőségűvé válik a kommunista világmozgalam egységének megszilárdí­tása a marxizmus—leninizmus. a proletár intema- lionalizmus alapján. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubi­leumi évében a világ minden részéből hírek érkez­nek arról, hogy nagyon megnövekedett az érdeklő­dés a marxizmus—leninizmus iránt. a szocialista építés gyakorlata iránt Még a tőkés országokban is erősen megnőtt a kereslet a marxizmus—leninizmus klasszikusainak művei iránt. A fordítások számát te­kintve Lenin müvei az első helyen állnak a világon A világ népeinek több. mint 110 avehfén adták 1# ezeket a műveket Van még egy mutató, amely alátámasztja, hogy a világban növekszik a kommunista eszmék népsze­rűsége A burzsoá szerzők beismeréseiről van szól Aj Egyesült Államokban „Az újkor száz nagy embere4 címen kiadott könyv Leninről. mint a XX. század egyik legjelentősebb forradalmáráról emlékezik meg. Lenin valódi nevét csak a történészek ismerik, míg felvett neve „a világ minden szegletében ismert és valóban minden nyelven elhangzik — áldással vagy gyűlölettel kiejtve, — hangsúlyozza a könyv. — Ma már kevesen fogják kétségbe vonni, hogy az a rend­szer. amelyet ő adott elmaradott, műveletlen, feu­dális hazájának, az utódok számára lehetővé tette olyan állam megteremtését, amely a XX. század két szuperhatalmának egyike”. Számos burzsoá szerző az ideológia elhalásának, a jelenkori társadalom deideológizálásának tételét hirdeti. Ámde minden ilyen eszmefuttatás alól ki­csúszik a talaj, amikor konkrét tényekkel kerül szembe. Nem véletlen, hogy az imperializmus ugyan­ezen ideológusai körében mind gyakrabban hangzik el a beismerés, hogy századunk — a meggyőződések százada, s ezért az emberek eszéért és szívéért ví­vott harc elvileg nagyjelentőségű azok számára, akik a jövőre gondolnak. Nem általában az ideológia, ha­nem a burzsoá ideológia alkonya közeledik. A Nyu­gat ..állandóan vereséget szenved az eszmék háború­jában” — panaszolja a már említett Donald Wilhelm Hiába sürgeti azonban „a kommunizmus konstruktív alternatívájának” felkutatását. A kapitalista világ nem tud ilyen alternatívát adni. A marxizmus fejlődésének eredményeit elemez­ve. Lenin diadalmasnak nevezte őket. De még na­gyobb diadalt fog hozni a marxizmusnak mint a pro­letariátus tanításának a kővetkező történelhil kor­szak. — írta Lenin. A jubileumi év azt mutatja, hogy Lenin szavai látnokiak voltaik. írta: Y. KeHa Elsőként Magyarországon Á szovjet tudomány és technika kiállítása Vrrandevú? Még nem. Horváth Katalin tolmács va­gyok — mutatkozik be ez a kislány az űrhajósnak. Választ nem kap, hiszen csak modellel „fogott ké­sét”, az élmény azonban így sem mindennapi Szeptember 1-én nyűt meg a Szovjet tudomány és technika 50 éve kiállítás a Budapesti Nemzetközi Vásár hét legszebb pavi­lonjában. A szovjet tudo­mány és technika eredmé­nyeit ilyen teljességében külföldön még sehol sem mutatta be a Szovjetunió, Az újságírónak ezúttal nem sokat kell fáradoznia, keresgélnie igazi újdonság után, a többezer kiállított tárgy, modell és makett minden egyes darabja a tudomány s a technika legújabb eredményeihez tartozik. Sok készülékből, berendezésbőL műszerből még csak 2—3 darab léte­zik mindössze a világon, viszont sok olyan kiállítá­si tárgy akad, amelyekről esetleg alig néhány hó­napja még csak a tudo­mányos szaklapokban ol­vashattunk — a holnap re­ménységének gondoltuk őket — ma pedig itt, a Városligetben azt halljuk róluk, hogy már sorozat­ban gyártják őket. vagy nagyüzemi módon alkal­mazzák. Ez pedig arra utal, hogy a szovjet tudo­mány és technika szerves egységet alkot, s egymás kölcsönhatásában tör az egyre gyorsuló műszaki haladás élére. Valamennyi kiállítási tárgy a maga szakágában a legújabb megoldás, elgondolás rep­rezentánsa. Csak töredékeit villanthatja fel az újság­író) I A föld és kincsei Ezt a címet viseli az 5-ös számú pavilon kiállítása. Az alapanyag termelés új­donságai kaptak itt helyet. Itt számunkra talán első helyen érdekes a földalatti gáztároló makettja, hiszen a hazai földgáz termelés és fogyasztás volumene a következő években gyors ütemben növekszik majd A földgáz kitermelést ér­demes — gazdasági szem­pontokból — azonos szin­ten tartani, viszont a fo­gyasztás mértéke kivált évszakonként erőteljesen változik. Nyáron «okkal kevesebb gázt fogyaszt a lakosság, de az ipar is, mint télen, A fogyasztási csúcsokhoz igazítani a termelést, vagy a szállító csőrendszerek kapacitását, rendkívül gazdaságtalan lenne. Tehát a fogyasztási csúcsokra tartalékokat kell képezni. Ehhez viszont ren­geteg óriás tartályt kelle­ne építeni, ■ ez roppant költséges beruházás. A szovjet szakemberek ezért áttértek a földalatti gáz­tárolásra. A nagyvárosok közelében gáztároló réte­get nyitnak, mélyen a föld alatt. Ez ott lehetsé­ges, ahol 500—1000 méte­res mélységben vízréteg található, % a víz felett agyagos réteg. Ebbe a víz­rétegbe fújják le a gázt az agyagréteg nem engedi elszökni, s amikor a fo­gyasztás megkívánja, a vízrétegből visszaszippant­ják a gázt. Ez a megoldás százszorta olcsóbb, mintha tartályokat építenének. — Már négy ilyen földalatti gáztartályt helyeztek üzem­be, s például a Moszkva melletti tárolóban 2 mil­liárd köbméter földgázt raktároztak e] télire (ösz- szehasonlftásul: idén körül­belül ennyi lesz a hazánk­ban felhasznált földgáz mennyisége), Ónlöxés — láv irányítással Az 5-ös számú pavilon második részében egy kis vezénylő pult szerénykedik, egy sor gomb, két mérőóra — semmi más a műszerfa­lán. Annyira egyszerű, hogy az már csak feltűnhet. Ke­zelője ezt az egyszerűséget tartja a berendezés egyik fontos érdemének: „Gyor­san áttekinthető rajta min­den kapcsolás. Nem téved­het az ember” — mondja. Nos, ezzel az „egyszerű” vezénylő asztallal, s a rá­kapcsolt, frekvenciás táv­működtető rendszerrel — egyetlen esztendő alatt — ott, ahol üzembe helyezték, 10 százalékkal nőtt a ter­méshozam. A berendezés segítségévéi ugyanis egyet­len ember egy 75 kilomé­teres Mr középpontjából Irányíthatja a körzet teljes öntöző-rendszerét Távol­ból ellenőrzi, hogy mennyi víz van a csatornákban, hogy hova, mennyi víz jut| hol kell elzárni a „csapot", hol kinyitni — s egyetlen gombnyomással nyitja-zár­ja ia azokat. Adat egy tablóról: 50 esztendő alatt a Szovjet­unióban kétmillió hektár védőerdőt telepítettek. Egy másik adat: 68-tól— 70-ig egymillió-százötven- egyezer hektárt telepíte­nek be erdővel, s az erdő ültetés munkáját 30 száza­lékban gépekkel kell vé­gezni. Vezessen bennünket a válogatásban továbbra iá a statisztika. A Szovjetunió 100 ezer folyóján jelenleg 143 ezer kilométer a rend­szeres hajójáratok útvonal­hossza. Tavaly 118 millió utast szállítottak a szovjet személyszállító hajók. A szovjet folyamhajózás leg­nagyobb újdonsága pedig a komplex automatizálás a hajók irányításában. A ha­józás történetében először a szovjet hajókon jutottak el a teljesen automatizált vezérlésig. Ma már a fo­lyami szállító hajók 80—90 százaléké ilyen automatá­kéval közlekedik. A kor­mányt, a gépeket a kazá­nokba a fűtőanyag és a le­vegő adagolását a parancs­noki hídról egyetlen ember gombnyomással irányítja, műszerekkel ellenőrzi. — Nincs gépész, fűtő és kor­mányos, — szinte csak a kapitány és a helyettese. Ezzel új hivatás is szüle­tett a Szovjetunióban: „a hajóvezető mechanikusi" Pálya, Egyetlen pavilonban eny- nyi látnivaló. S mikor kint áll az ember újból a pavilon előtt, törheti a fe­jét, hogy melyikben kezd­je élőről! aa űrkutatás pavilonját nézze-e meg, vagy az atommag fizika eredményeit, az új anyago­két? in A l osztok és ami mögötte van A BNV főterén magaso­dik a Vosztok hófehér tes­te. Monstrum. Mégis köny- nyed és elegáns. Ez a köny- nyedséget sugárzó fehér óriás 20 miliő lóerőt zárt magába 1961. április 12-én. Az űrhajó — s mögötte az Űrkutatás pavilonjának valamennyi darabja — va­lójában mindannak a vég­eredménye, ami körülöttük látható: a Föld Kincsei, Az Üj Anyagok, az Energetika, az Atommagfizika pavilon­jaiban. Az űrhajó testének nemes anyagát, hajtóere­jét. irányítástechnikáját csak egy rendkívül gaz­dag tudomány és ipar ál­líthatta elő. A legújabb tudományos eredményeket azonnal megvalósítani ké­pes iparhoz viszont óriási energia bázis kell, Lenin 1920-ban, a gazda­sági csőd, a polgárháború, az intervenció kellős köze­pén a fiata] szocialista ál­lam legfőbb feladataként hirdette meg ennek az •mzM* bázisnak a megte­remtését. Kezdeményezésé­re dolgozták ki 10—15 év­re előre a Szovjetunió vil­lamosításának tervéti I Ener% ia forrás a tenger * 2 Tavaly a szovjet erőmű­vek 545 milliárd kilowatt­órát termeltek, s ezze] a világranglistán a szovjet villamosenergia termelés a 2. helyet foglalja el — ke­véssel elmaradva az USA- tól, s több százmilliárd kWó-val megelőzve Ja­pánt és Angliát. Az Energetika pavilonjá- jában a látogatók megte­kinthetik a világ legna­gyobb erőműjének a Bratsz- ki vízierőműnek géptermeit, duzzasztógátjait. A teljesít­mény 22 milliárd kWó. — Több mint kétszerese a ha­zai villamosenergia terme­lésnek. A Kiszlogubi ár-apály erőmű makettje szintén vonzza a látogatókat: a hozzáértő szakember a magas színvonalú, precíz technikai megoldást mél­tányolja, a nem szakértő látogató pedig az ötletet, a fantáziát érzi ebben a megoldásban. A teneer szé­leskörű, teljes hasznosítá­sa az emberiség legrégebbi, dédelgetett gondolatai közé tartozik. A kísérleti méretű erőmű teljesítmény« 1200 kW-t, I A* atomreaktor házhoz megy Néhány éve még így fo­galmazhattunk volna: — ezek a jövő erőművei. Ma már, a Szovjetunió energia termelésében az atomerő­műveknek egész láncolata dolgozik, A világ első atomerőművét 1954-ben építették. Ma ez az erőmű — 5000 kW-os teljesít­ménnyel — az oktatást szolgálja. Itt képezik ki a szakembergárdát A szov­jet atomerőművek teljesít­ménye jelenleg meghaladja az egymillió kW-ot A ki­állításon a látogatók meg­ismerkedhetnek a mi első atomerőművünk testvérével Is, a novovoronyezsi típus­sal, amelynek 800 mega­wattos változatát — mint köztudomású — már meg­vásároltuk. Az atomerőművek leg­korszerűbb, a világon egye­dülálló változatait is elhoz­ták Budapestre a szovjet szakembereik. A gyorsneut- ronos reaktor az Urán 238- al dolgozik. így a kibá­nyászott uránérc 99.3 szá­zalékát hasznosítja, míg a régebbi típusok csak az uránérc 0,7 százalékát tud­ták felhasználni, az Urán 235-öt. Ennek a típusnak legfőbb előnye még sem ez, hanem az, hogy benne a betáplált magfűtőanyag bővített újratermelése kö­vetkezik be. A hatásfoka azonban még ennek a reak­tornak sem tökéletes: a megtermelt hőenergia 30 százaléka alakul csak át villamosenergiává. —- A ,.Romaska” típusú reaktor­ban azonban már a mag­energia közvetlenül villa­mosenergiává alakul a fél­vezetős termöelemek segít­ségével. Ezáltal a hatásfok — a termőelemek minősé­gétől függően — elvileg itt már tökéletes. Ennek a kiállítási rész­nek érdekessége még a lánctalpas atomreaktor, a kutatóexpedíciók energia­forrása, vagy ha valahol a szibériai rengetegben bá­nyát nyitnak, akkor oda küldenek egy lánctalpas reaktort, s az adja ideig­lenesen az energiát a bá­nya megnyitásához és az ideiglenes munkáskolónia életéhez Is, mindaddig, amíg a helyi erőmű fel nem épül. Másfél mega­watt villamos energiát szállít ..házhoz” ez a moz­gó reaktor. Egy töltéssel napig dolgozik, Ifj. Gerencsér Fens

Next

/
Thumbnails
Contents