Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
iSm. ssseptecnber Ul HSOLNOK MEGYEI NÉPLAP S MtC ECfSZER az új karcagi kórház eine rezeséről November 5-én adják át rendeltetésének Karcagon az új 450 ágyas kórházat. Beteljesül az álom, melyet először dr. Kátaí Gábor akart megvalósítani, amikor is a múlt században gyűjtést indított Karcagon kórházépítésre. Nem rajta múlott, hogy az elképzelés semmivé lett. Korábban már írtunk arról, hogy Karcag városban néhány lelkes, városát nagyon szerető ember értékes adatok birtokába jutott: A város szülötte volt dr. Kátai Gábor, az 1877- ben megalakult Jász-Nagy- kun-Szolnok megye első főorvosa, több gyógyszerészeti könyv írója. Egész életét a magyar orvostudomány fejlesztésének, a szegény nép egészsége védelmének szentelte. Akkori cikkünkben megemlítettük, nemes hagyomány tiszteletre val- lana, ha az új kórházat Káta Gáborról neveznék el. A lelkes karcagiak javaslatáról — amelyet lapunk is támogat — megoszlottak a vélemények. Egyesek úgy érveltek, ez a kórház nemcsak a karcagiaké lesz, hanem ide járnak majd Heves. Hajdú, Békés megyék közeli községeiből is a betegek, akik nem tudták, ki volt ez a Kátai Gábor. A döntés ezért: le íven a kórház neve Városi Tanács Kórháza Karcag. Ügy tűnik, mintha Karcagon egyesek szégyellnék, hogy a város olyan embert adott a magyar orvostudománynak, mint dr. Kátai Gábor. Érthetetlen és elgondolkodtató, hogy éppen azok nem vallanák magukénak dr. Kátai Gábort, akiknek elődeiért, nagyapákért, ükapákért, a szegénység egészségének védelméért és felvilágosításáért fejtette ki áldozatos tevékenységét? S ha már arról van szó, a szomszéd megyéknek is van némi közük dr. Kátai Gáborhoz. Miért? Röviden életútjáról, melyből ez is kiderül. Szegényparaszti családból született, sokat tanult ma- gászorgalomból. Mikor a Hollay gyógyszertárba került segítőnek, különös világ nyílt meg számára. Vonzotta a gyógyító emberek munkája, a növények gyógyhatása. A Hollay család támogatásával teszi le gyógyszerészsegédi vizsgáját. majd később a pesti és a bécsi egyetemen tanul. Becsben tanárai csodálkozására latin nyelven vizsgázik. Később beiratkozik a pesti egyetem orvosi karára. A tanuláshoz a pénzt úgy teremti elő. hogy előkelő úri házaknál vállal házitanítóskodást. Mire elvégzi az egyetemet, neve már ismert az orvosi hetitanban megjelenő cikkei révén. Előbb gyógyszerész, A jászfényszarul Vegyesipari Ktsx kovács részlegében Lászlóvári Sándor részlegvezető 1930 óta dolgozik a kovács szakmában. Még édesapjától tanulta ezt a mesterséget, aki szintén ebben a műhelyben dolgozok 1901-től (F.: Nagy Zsolt) „TORT AGYAR“félgőzzel Napi 130 torta — Fagylalt van, tricikli nincs — Bőkezűség vagy meggondolatlanság ? A tiszaföldvári fmsz új, jól felszerelt cukrászüzeme második éve ontja a finomabbnál finomabb süteményeket, édességeket Nem ritka az a nap, amikor a hat dolgozó két-háromezer krémest, 1300—1500 mygnont és 120—130 tortát készít. Ezeket az édességeket a tiszaföldvárin kívüli a kengyeli, a martfűi, a rákóczi- falvai, a szajoli és a szan- rtaszöllősi cukrászdák kapják. Auer Ferenc személyében, aki az oroszlányi cukrászüzemet cserélte fel a jelenlegivel, a tiszaföld- váriak hozzáértő, jó kollektív szellemet teremtő vezetőt kaptak. Tisztaság, rend és szorgalom jellemzi a „finom” kis üzemet A felsorolt nagymennyiségű süteménykészítéssel azonban nem merül ki teljesen az üzem kapacitása. Még két nagyteljesítményű fagylaltgéppel és tégelyhűtő berendezéssel rendelkezik. A fagylaltgépek azonban állnak, mert nincs elegendő tricikli, amellyel a mozgós fagvlaltárusok dolgozhatnának. így csupán fagylaltlé készül, amelyet a cukrászdák dolgoznak fel fagylalttá. Régebben a tiszaföldvári cukrászüzem látta el Kunszentmártoni és környékét is — Tiszakürt, Tiszaug, Tiszasas, stb. — sütemény- atyel. Mióta «Bonban megépült a tiszaföldvári „süte- ménygj'ár” pontos mása Kunszentmártonban, ezeket a községeket is a járási székhely látja el áruval. Ez önmagában nem is volna baj, ezzel is bűvült az fmsz termelőüzem hálózata. Ha viszont a földvári üzem kihasználtságát nézzük, más véleményen kell lennünk. Az említett cukrászüzem optimális kihasználásáról ugyanis csak Kunszentmár- ton és környékének ellátásával lehetne beszélni. Ebben az esetben két műszakban dolgozhatnának a tiszaföldvári ak. Ha jól meggondoljuk, akkor felesleges volt a második korszerű „süteménygyár” építése Az sem indokolja e gáláns gesztust, hogy a szállítási távolság csökkent a kunszentmártoni üzem beindításával hiszen az üzemanyag többletköltségét bőven fedezné a második üzem vezetőiének fizetésére, a gépi berendezésekre. rezsiköltségekre és nem utolsósorban az építkezésre fordított jelentős összeg. Egy ilyen cukrász- üzem körülbelül egymillió forirtba kerül. Azért hogy a földművesszövetkezeteknek lehetőségük nyílt termelő üzemek építésére, körültekintőbben és megfontoltabban is megoldhatták volna. • • f f JOYOJUK, AZ IPAR A jászapáti szakmunkás- képző iskolában is megkezdődött az új tanév. Az első napok izgalmai, szervezési gondjai már elültek, a tanítás rendes mederben halad. A nevelőtestületnek már arra is alkalma nyílt hogy az első tapasztalatokat leszűrje. Az iskolának mindössze három tanterme van. Bár a néhány évvel ezelőtti áldatlan állapotokhoz képest ez is Kánaánnak számít: de még mindig kevés a hely. Az elmúlt tanévben százötven gverek járt az iskolába, míg most csaknem háromszáz. Reálisabban mérlegeltek A tanulólétszám emelkedése jelentős és egyben örvendetes is. hiszen azt tükrözi. hogy mind a fiatalok, mind a szülők reálisabban mérlegelték a továbbtanulás lehetőségeit Azaz sokan választják lövőjüknek az ipari pályát. S?á^bermine elsőévest vettek fel. húsz szakmára. A leglöb ben vasasok akarnak lenni (Lakatosok, géplakatosok. esztergályosok stb.) Ez is kedvező jel, hiszen a mezőgazdaság gépesítése fokozódik, szükség lesz tehát az új szakmunkásokra. A lányok, akik az iskolába járók 25 százalékát képviselik, elsősorban fodrász, szabó pálvára szerződtek A nevelőtestületben ez aggodalmat keltett. mert évek tapasztalatai szerint ezekben a szakmákban nehéz elhelyezkedni. Akadt olyan végzett fiatal fodrász, aki cukrászdában vállalt munkát, mert Jászapátiban telítődött ez s szakma. A környező községekbe viszont (akárcsak Budapestről vidékre) nem törekednek a fiatal szakmunkáslányok. Kétségkívül nekik a lövőben számolniuk kell a reális helyzettel. Szerencsére a többi pálván egyszerűbb elhelvezkedni. A tanulók 60 százaléka bejáró így a lakhelyükön levő üzemek szerződtették őket, tehát szakmunkásként is otthon maradhatnak. lis órát a padban A beiárók nagy számából arra is lehet következtetni, hogy az oktató munka megszervezésekor bizony nem mindig lehetnek tekintettel még az alapvető pedagógiai elvekre sem. Például a harmadévesek heti egv alkalommal járnak iskolába és tíz órát ülnek a oadban. Természetesen az utolsó órákban szellemile« kifáradt gyerekeket kell oktatnia a tanárnak. Az átlagos óraszám (6—7) is eléggé magas. Ügy tűnik, hogy a tanterv készítői egyfelől nem számolnak a everekek életkori sajátosságaival, másfelől teljesítőképességével. (A középiskolában elképzelhetetlen. hogy a tanulóknak tfj len napon is.) Minthogy as emeltszintű képzés remélhetőleg mielőbb tért hódít: érdemes azon is elgondolkodniuk az illetékeseknek, elegendő lesz-e a heti egy tanítási nap például a harmadéveseknek. Egyáltalán a tanulók igénybevételét előbb-utóbb mérlegelni kellene. A beiárók az utazásra fordított időt figyelembe véve kilenc—tíz órát „dolgoznak” egy-egy tanítási napon. A gondokat i* örömre A gyakorlati oktatás ma sem korszerű kevés helyen v*n tanműhely. Általában a tanulókat «alt munkások mellé osztják be ami korántsem garantálja a képzés tervszerűségét, módszerességét, a céltudatos nevelést Például a Jászkiséri Gépjavító Állomáson harmincegynehánv különböző szakmát tanuló fiúnak egy főhivatású oktatója van. (Tanműhelyben tíz—tizenegy gyerekre jut egy oktató.) A problémák ellenére (amelyek közé sorolható az is. hogy a tanárok többsége óraadó, s mindössze kettő a főhivatású) a testület derűlátó, buzgó, tele van munkakedvvel. Különösen örvendett annak a hímek, hogy a jövő tanévig még két tanteremmel bővül az iskola és önálló igazgatású lesz. (Jelenleg az általános iskolával közös vezetés alatt áll.) A jászapáti szakmunkás- képző iskolában — akárcsak másutt — új tanév kezdődött. Gond és öröm egvüvé tartozó ott is. A lelkiismeretes, hozzáértő és tapasztalt nevelőtestület már az első tanítási naptól azon fáradozik, hogv a gondokat is örömre fordítsa. A szakmunkások képzése. nevelése tehát 16. magabiztos kezekben van F. P. majd orvos lesz a tudományokat kedvelő szorgalmas karcagi parasztgyerek. Gyógyszerészeti szakkönyvet ad fiatalok és öregek kezébe és megírja az első gyógyszertani könyvet magyar nyelven. Számos külföldi tanulmányt fordít magyar nyelvre. Javaslót« alapján készül el a közegészségügyi törvény. A Magyar Tudományos Akadémia 1877-ben levelező tagságra ajánlja. Szinte csoda, hogy abból a mozdulatlan légkörű parasztvárosból, mint Karcag volt akkoriban, olyan tudósorvos, kutató, mint Kátai Gábor kiemelkedhetett. És 1873-ban miniszteri biztosul nevezte ki őt a belügyminiszter, Pest megye, Kecskemét város, Heves megye tiszántúli részére, a Nagy- és a Kiskunság, valamint Békés megye területére. A nagy kolerajárvány idején ezen a területen küzdött ő munkatársaival együtt a babona, a tudatlanság ellen. Kutatja a kolera keletkezésének és terjedésének okát Hangsúlyozza, hogy a járványt meg kell előzni. Egyik cikkében például ezeket írja: „Hogy Lót felesége sóbálvánnyá változott, hogy Jónást elnyelte a cethal, hogy Ezsau egy tál lencséért eladta elsőszülöttségi jogát, azt, hogy minő lármát ütött Putifár felesége, hogy József csak gallérköpenyét hagyta nála és a többi ezekhez hasonló szent őrültségeket rendületlenül tanítják az iskolában a gyermekeknek. De a tárgyak kiszabásánál nem jut eszükbe hogy ennél sokkal többet érő volna, hogy ha a gyermekeknek az úgynevezett szent történetek helyett egészség és járványtant tanítanának és éveken keresztül azt harsognák fülükbe!, miképpen kell magukról, a közséabeli lakosok egészségérő7 legcélszerűbben gondoskodniuk" Halála után néhány hónappal a debreceni természetvizsgálók egyesülete keivel e te s megemlékezést rendezett tiszteletére, melyen számos karcagi barát, tisztelő, ismerős vett részt. A karcagi iparosok megbecsülésük jeléül az egvik évben báli mulatságuk csekély jövedelmét ajánlották fel: állítson a város szobrot Rátáinak. Miért ne folytathatnák a mai karcagiak azok sorát, akik elfogulatlanul elismeréssel adóztak dr. Kátai Gábor munkásságának. Életével, törekvéseivel a köz érdekében kifejtett tevékenységével beírta 6 nevét a magyar egészségügy történetébe. Rászolgált arra, hogy neve az új karcagi kórházon ragyogjon. Varga Viktória A Ganz Villamossági Művek Hegesztett Gépszer- kezetek Gyára szolnoki gyáregysége felvételt hirdet hegesztői tan folyamra A tanfolyamfelvétel október 1-én indul be. Jelentkezni lehet férfi és női munkavállalóknak szeptember 28-ig. A jelentkezéshez 8 általános iskolai végzettség kötelező. Részletes felvilágosítást a gyár munkaügyi osztálya ad. Telefon: 29—62.
