Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
1987. szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a A jászladányí aranyérmes Megyénk sortéstenyésoetót mindössze két közö6 gazdaság, a jászboldogházi Aranykalász és a jászladányi Petőfi Tsz képviseli az országos mezőgazdasági kiállításon. Mindketten aranyérmet nyerték a fehér hús kocasüldőikkel. Boldogháza ismertebb állattenyésztő község, Jászladány kevésbé. Épp ezért, kellemes meglepetést okozott az országos vetélkedőn elért sikere. Méghozzá abból az állatfajtából, melynek tenyésztési színvonalán még sok a javítani való a megyében. A jászladányiak tenyészállataira Szűcs Ignác bácsi vigyáz a kiállításon. Tőle tudjuk, hogy törzskönyvezett állományuk van Évente számos tenyészkant és kocát adnak el más gazdaságoknak. Természetesen, hízóik is vannak. Am a tenyészállat értékesítése nagyobb rangot, elismerést jelent egy- egy gazdaságnak. Különösen, ha azt aranySzűcs Ignác bácsi, az egyik aranyérmessel. (Foto: N. Zs.) Traktoros iskolával is felér a mezőgazdasági kiállítás Az idei mezőgazdasági kiállításon feltűnően sok a gép. Annyi, hogy külön gépbemutatónak is beille- nék. Különösen sok nézője akad a gabonakombájnra szerelhető csőtörő adapternek. Ez a nagyszerű francia gyártmány négy sor tengerit tör meg és mór- • zsol le egy fogásra, naponta 10—12 holdat. Hihetetlen előnye: nem külön gép, csupán olyan szerkezet, amelyet a kombájn vágórészének helyére lehet illeszteni, így sokkal univerzálisabb lett az arató-cséplőgép Is. Hiszen a gabona betakarítása után a nagyértékű gépet még nem kell a színbe vinni, hanem végigdolgozza az őszt is. kezdve a nap- raforgócsépléstől a kukoricatörésig, s fgv tovább. Meggyőződésünk. hogy a szovjet kombájn és a francia csőtörő kombinációja új lehetőséget nyit a magyar mezőgazdaságban. Köztudott hogy hazánkban a gabona vetése, ápolása, betakarítása minden munkafolyamatában gépesíthető és gépesített is. Nagyon a németek háta mögött vagyunk azonban a kapásnövények termesztésének gépesítésében. Itt Szolnok megyében is az idén próbálkoznak meg kísérleti jelleggel — a Héki Állami Gazdaságban például — a cukorrépa gépi betakarításával. Nos. a kiállításon látható német, cseh sőt jugoszláv betakarítógépek mutatják, a mi mezőgazdaságunkban is — alighanem egy-két éven belül — ez lesz a következő. Elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság gyártmányaira lehet számítani. Többfajta répa, burgonya, gyökér, takarmány betakarító konstrukciót mutat nak be. Van olyan gép amelyik csak kiemeli a répát, van amelyik csak lefejeli. S vannak a kombájnok, amelyek mindezt egyszerre végzik, sőt még rakodnak is. A talajművelő gépek sorozatában inkább minőségi változásokról van szó. — Láttunk egy hatalmas eke- szerkezetet. A TE—7—35-ös típusró] van szó. Ennek gerendelyére hét ekefejet építettek be a tervezők. S 27 centiméter mélyen is 245 centiméter szélességben szánt egy fordulóban. Napi teljesítménye — 10 órahosszában számolva — eléri a 20 holdat — Ide csupán olyan erőgép kell, amely képes vontatni. Van ilyen is. A Vörös Csillag Traktorgyár Dutra családjában láttuk az UE—50-es négykerékmeghajtású, háromhengeres univerzális traktort amely szinte minden munkára képes. Üj színfoltot jelentenek azonban az Idei vásáron a kerti gépek. A motorizált kertművelő eszközök. A SZÖVOSZ bemutatja például saját gyártmányaként a motoros kerti' kapát Vizsgáznak a katonák Múlt év őszién és ez év tavaszán széles körű „munkaverseny” bontakozott ki megyénk honvédségi alakulatainál is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóia tiszteletére rajok, szakaszok, századok, sőt zászlóal jak tettek olyan vállalást, hogy megszerzik a kiváló címet. Természetesen ezen belül az egyéni versengés is helyet kapott. A legjobbak — egyre többen varrnak — a most kezdődő vizsgákon adnak számot: mennyire sajátították el a katonai ismereteket. Az elméleti vizsgákon. a lőgyakorlatok végrehajtásán. a harcászati ismeretek gyakorlati alkalmazásán dől él: ki bizonyult méltónak a „Néphadsereg kiváló katonája” és az „Egység élenjáró katonája’ címre. Az egyéni versenyekkel egyi dobén lezárul az alegységek vetélkedésének évi időszaka is és a legiobb rajok. szakaszok, századok, ütegek megkapják a kiváló. illetve élenjáró címet. Akár fakanalat is... Ládakészítő műhelyt rendeztek be a csépai Petőfi Tsz-bem. ahol naponta 60— 100 gyümölcsszállító ládát készítenek Egyelőre csak saját kertészetük termékeinek a szállításához szükséges mennyiséget gyártják, újabban azonban megrendelők is érdeklődnek készítményük iránt. Idén mintegy 50 hektár erdőt termeltek Id a szövetkezet területén és így bőven van feldolgozásra alkalmas nyárfájuk. Ahogyar a szövetkezetiek mondják; a fakanál készítését is megtanulják. ha azt kérnek tőlük. Leáni/kérés a pultnál ... és más, amiről a kedves vevő nem tud Asszonyok, lányok a pultok mögött. Presszókban, élelmiszer-, iparcikkboltokban, vendéglőkben. Csaknem ötezren. Szolnokon a 61-es fűszer csemege boltnál egy teherkocsi állt meg. Az udvarról háromkerekű triciklit tolnak ki. Ötven kilós zsákokat raknak rá. Tízet, tizennégyet. Behúzzák, tolják az udvari raktárba, ott lerakják. Akik az ötven kilós zsákokat emelgetik: nők. Férfi dolgozó nélkül — Tudják, hogy ez szabálytalan ? — Mindenki tudja. De mit csináljunk. Egyetlen férfi dolgozónk van, de az is szabadságon. S ebben a boltban rendszeresen nők cipelik a 60 üveges sörösládát, az olykor mázsán felüi borosgöngyöleget — Mit lehetne tenni? — Férfi dolgozó vagy segédmunkás kellene. Műszakonként legalább eqy-egy. Előfordult, hogy sört kértek a vásárlók, de csak a raktárban volt. A bolt dolgozói a férfi vevőket kérték meg, hogy segítsenek behozni. Ami nehezebb a göngyölegnél Törökszentmiklósan a 334-es élelmiszerboltban a pincében ruháskosárba palackos italárut raknak. Több mint ötven kilót. Két fiatal nő megfogja, a csigalépcsőn felviszi a boltba. — Bírják? — Muszáj. Ha csak 20 kilót rakunk, sokszor kell fordulni, akkor meg a többszöri lépcsőmászás nehéz. Ugyanebben a boltban Bota Józsefné 50 kilós ládákat nyomott fel egyedül a csúzdán. — Nem nehéz? — Nagyon. De meg kell csinálni. — Mennyiért? — Ezerháromszáz forintért plusz a jutalékért. Idei átlaga meghaladja az ezerhétszáz forintot. Ezért már egy férfi is dolgozhatna. Botáné különben tizenhat éve dolgozik a kereskedelemben. Már többször gondolkodott azon, hogy más munkakörbe megy. De szereti szakmáját. Az utóbbi időben gyakran beteg. Fizikailag fáradt. Földes Éva is úgy tanulta. hogy csak 20 kilót szabad emelnie. — Más a gyakorlat. Ha nincs férfi, magunknak kell az árut mozgatni. ö még csak tizenkilenc éves, de a lábán már jól láthatók a kék vonalak. Az emelés, a sok lépcsőjárás jelei. Más baj is van. Amikor a két dolgozóval beszélgettem, egyiknek sem volt a lábán magasszárú cipő. Nem volt idejük felhúzni — mondták. Ezt nem volna szabad elfogadnia a bol a vezetőnek. De azt sem elnéznie, hogy 50—60 kilót rakjanak a ruháskosárba. — Tudjuk, honv ez szabályellenes, de jó lenne, ha ezt a kiszerelő vállalatoknak is megmondanák A kiszerelt áruk emrrésze ugyanis 50 kilón felüli — mondta a boltvezető. Szerinte a kereskedelemben van ennél nehezebb is. Türelmesnek lenni. S a legrosszabb? — A vásárlónak azt mondani, hogy nincs. Hő nem kapható Az Árkád eszpresszóban nem emelnek nehéz ládákat. A női dolgozók munkája azonban itt is nehéz. Napi 12 órát dolgoznak. A pincérek, bár pontosan nem mérték, majd 10 kilométert gyalogolnak naponta, s a pult mögött 12 órát áll, aki főzi a feketét, adagolja a fagylaltot. — Melyik a fárasztóbb? — Mind a kettő. De állni nehezebb. Most már tizedik órája állok itt. s bizony nehezemre esik mosolyogni. De azért mosolyog. Mindenkihez kedves. A szalonban ülők nem is sejtik, hogy a gőzölgő kávéjukat összeszorított fogakkal főzték. — Mit csinál munka után? Rámnéz és csodálkozva visszakérdez. — Hát maga is? Rajtam a csodálkozás sora. Nem tudom, miért e kérdés. Végül tisztázódik. Alig néhány perccel azelőtt egy fiatalember Is ezt kérdezte. Félreértette a mosolyt, a kedvességet, s randevút ajánlott. Még a kezét Is megkérte. — Hiú vagyok én is, mint minden nő. Jólesik, a bók, ha tetszem. De ez már a szemtelenséggel határos. Ezereqyszáz köszönöm Szövetkezetünk tagjainak kívánságára a korábbi években szokásossá vált havi 15 forintos munkaegység előleget az Idén, a tervtárgyaló közgyűlésünk 25 forintra emelte fel. Ezt az évet átmenetnek tekintjük az 1968. január 1-el bevezetésre kerülő készpénzfizetési rendszerhez. Természetesen ennek megvalósításához az idei zárszámadásunkon megfelelő összegű készpénzt tartalékolunk a járandóságok zökkenőmentes kifizetésére. Már megkezdtük a növénytermesztési, állattenyésztési segéd- és feldolgozó üzemi munkák osztályba sorolását, — melynek alapján megállapítjuk az egységnyi munkák elvégzéséért járó készpénz- mennyiséget. A havonta elért keresetek 80 százalékét a következő hónaD elején készpénzben fizetjük ki. Kidolgozzuk a terven felüli jövedelemhányad megfelelő felosztási tervét Is. A rendszeres havi járandóság kifizetése után a visszatartott 20 százalékot és a jövedelem többletet (nvereeévrészesedéstl a zárszámadáskor osztjuk ki tagjainknak. A háztáji állomány tartásához szükséges takarmányt a tagság tu cmlád tagjaik részére szükséges kenyérgabonát a felvett készpénzből lehet majd megvásárolni: Az ál gazdaság* irányítási rendszer viszonyai között termelőszövetkezetünknek számtalan új lehetőség kínálkozik. Az ezek közötti helyes választás a vezetés magasabb szívonalát követeli meg. Elhatározásainkhoz jelentős segítséget nyújtanak s kutatóintézetek által ki. dolgozott termelési, agro- és zootechnikai és kemi- zálási eredmények. Ezek ismeretében bátrabbar vállalkozunk az új, jövedelmezőbb. s a népgazdaság számára is fontos termények termelésére. Tagságunk joggal várja tőlünk, hogy gond nélkül éljen a szövetkezetben. Éppen ezért munkaigényesebb termelési ágazatokat kell kialakítanunk és meg kell hosszabbítanunk a szokásos foelalkoztatási időtartamot. Korábban 14 —16 hold volt a konyhakertészetünk. Az Idén ezt 100 holdra növeltük és kí- sérletkénnen szamócát Is termeltünk. Az Idén első ízben foglalkoztunk a hagyma, nagyüzemi termesztésével. Jövőre haey- matenrf területünket tőről 100 holdra, a szamócát 10 holdra, konyhakertészetünket másfélszeresére fogjuk növelni. Nagy gondot jelent az állati férőhelyek építéséhez szükséges kapacitás biztosítása. Az állattenyésztés gazdaságossága és a növénytermesztési hozamok további növelése is azt követeli tőlünk, hogy a jelenlegi 350-ről—600-ra növeljük a tehenek számát Ezt a harmadik ötéves terv végére akarjuk elérni. A jelenlegi tehénállományunk már tbc negatív, a fejési és az istállóátlagunk jó. Négyszáz tbc negatív üsző vár elhelyezésre. A szarvasmarha-állomány tervezett növelése révén a Tisza II öntözési fürt kiépítése után az öntözéshez több szervestrágyára lesz szükségünk. Az intenezfvebb állattenyésztés érdekében a fiaztató- kat, koca- és kanszállásokat is korszerűsíteni akar- iuk. Az öntözés adta lehetőségek kihasználásával egységnyi területről nagyobb tömegű abraktakarmányt termelhetünk, és jelentősen tudjuk növelni az egvséenvi területre eső hústermelésünket ia. « Sok sx6 esik mostanában te árak aUSnyAMbb értékesítésének lehetőségeiről. Jól tudjuk, hogy az értékesítés végett alaposan kell ismernünk a piacot, hogy az olyan terményeinket, amelyekre az állami felvásárlás nem tart számot, kedvezően adhassuk el. Segítséget fog adni ezen a téren a megalakuló területi szövetség és a termelőszövetkezetek áruértékesítését szervező iroda. — Üzemgazdasági osztályt hozunk létre, ahol vizsgálják a gazdaságos termeléssel és az értékesítéssel kapcsolatos problémákat. Gazdálkodásunk további szilárdítása érdekében az egyetemi végzettségű közgazdászunk feladatát képezi a megfelelő gazdálkodási előtervek és utókalkulációk elkészítése. Keresnünk kell az önköltség- csökkentés helyes útjait is. Termelőszövetkezetünk vezetősége és tagsága több mint egy év óta foglalkozik a vázolt tervekkel. Az előkészítés során az új gazdaságirányítási rendszer szövetkezetünkre vonatko- zó alapjait leraktuk. Bizonyára más termelőszövetkezetek la hasonlóan lő előkészítéssel gyorsabban lehet eredményt elérni. A 15 hónapos felkészülés világossá tette előttünk hogy a gazdasági mechanizmus megvalósulása nem egyetlen fordulónappal következik be. Tudjuk, hogy a népgazdaság valamennyi területén, így a termelőszövetkezetekben is a gazdasági vezetők jól átgondolt, felelősségteljes Iránymutatása mellett a termelésben résztvevő emberek gondos munkáiéra épülő szilárd gazdálkodás, fegyelmezettebb. lelkiismeretesebb termelő munka nyomán lehet nagyobb eredményeket elérni. A hibákat ievekszünk önmagunknál, tagságunknál is jóindulatúan, de kellő elszántsággal nyesesetni A feladatok jó elveszése a helves űt megtalálása teljes embert kíván; A mnownr Tnező<*az- daságnak alanvető feladata a termelés mennyiségi növelése, a termelvénvek minőséej lavítása. Ez a közös gazdaságokban rajtunk. szövetkezeti vezetőkön és tagokon Is múlik. A nagy csemegében Kalász Lászlóné a pénztárban ül. Neki sem könnyű a munkája. Télen fázik, nyáron melege van. S fel sem állhat, nem tehet néhány pihentető lépést sem. mert a boltban mindig vannak. Tizennégy éve csinálja ezt és több mint harmincezer órát ült a Nációnál kassza mögött. Az ő szakértelme a pontosság. Berögződött mozdulatokkal nyomkodja a gombokat, srámolja a pénzt Naponta 35—40 ezer forintot. — Volt-e már hiánya? — Sosem.. Pedig két pénztárt kezelek, mert itt a tra- fikáru is. — Miiven a jő pénztáros? — Nyugodt, udvarias. Jól és gyorsan tud számolni. Beszélgetés közben nincs ideje pihenésre. A vásáriók minduntalan jönnek. Este zárórakor utoljára kattan a Nációnál kassza. A szalagra az 1112-ik beütés kerül. Megcsörrennek a forintok és kissé fáradtan, de kedvesen elhangzik az 1112. köszönöm. Asszonyok, lányok a pultok mögött. Csaknem ötezren a megvében. Nyűi tori műszakban végzik nehéz munkáinkat, s otthon mée vár rájuk a második műszak. Könnyíteni kellene munkájukon. Hódi Imre Aftatnidí ja* tan-elnök Majnái Jóméi
