Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-08 / 212. szám
SZOLNOK MEGYEI NEFLAE IMI, azeptamber 8. « Kádár János L. I. Brezsnyev (Folytatás az L oldalról) tathatatlan fölényét a kapitalizmus fölött. Bárhol harcoljanak a világon a haladás. a béke erői. harcuknak realitást és támaszt a Szovjetunió politikája, gazdasági és katonai ereje jelent elsősorban. Felé tekintenek a még elnyomott népek. rettegnek tőle az imperialista zsarnokok, az ő ereje rettenti vissza a kalandorokat a világháborútól. Meggyőződésünk, hogy sem nálunk, sem más szocialista országban, sem kapitalista országban nem nevezheti. magát kommunistánál!, internacionalistának, de még haladó embernek sem az, aki szembéfordul a Szovjetunióval, aki szovjetellenes nézeteket hirdet. Rossz szolgálatot tesz a szocializmusnak, a nemzetközi kommunista mozgalomnak, az imperialistaellenes harcnak, a békének, saját nemzetének az, aki elszigeteli, vagy szembeállítani törekszik országát és népét minden igaz ügy legtekintélyesebb, legnagyobb és legerősebb országával, a Szovjetunióval. A kisebb szocialista és nem-szocialista országokat egyesek azzal ijesztgetik hogy „függő” helyzetbe kerülnek, szuverenitásuk veszélyeztetve lesz, ha a Szovjetunióval kereskednek, vagy más téren együttműködésre lépnek vele. A történelem már kellően bizonyította, hogy bármiféle kisebb ország függetlensége veszélybe kerül, s nem egyszer el is vész, ha gazdasági, vagy katonai szállítások tekintetében az imperialistáknak szolgáltatja ki magát. De bármely kis ország, így Magyarország, függetlensége és szuverenitása éppen akkor és ezáltal és oly mértékben lesz biztos és szilárd, amilyen mértékben a minden ország szuverenitását, függetlenségét és egyenjogúságát tiszteletben tartó Szovjetunió a nemzetközi partnere, mert ez a kapcsolat védi meg őt a legjobban mindenféle imperialista nyomástól és zsarolástól. Őszintén óhajtjuk a háborús veszély csökkentését Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Jogosan mondják, hogy a nemzetközi helyzet bonyolult, s azt is, hogy az utóbbi időszakban ismét éleződött. Azonban a lebonyo- lultabb helyzetben is látnunk kell a történelem fő sodrát és annak irányát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 évvel ezelőtti győzelmével az imperializmus addig egységes, az egész világon uralkodó rendszere megtört, mert kiszakadt belőle a világ egy hatoda. Az elmúlt két évtizedben ismét nagyot változott a világ. Kialakult a2 Európára, Ázsiára és Latin- Amerikára kiterjedő szocialista világrendszer. Széthullott, jórészben megsemmisült a gyarmati rendszer. A ma már mintegy 50 millió tagot számláló kommunista pártok mozgalma korunk legbefolyásosabb politikai ereje lett. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az imperializmus meglévő és le nem becsülhető gazdasági és katonai erejét mozgósítva, különösen az utóbbi 2—3 évben különböző pucs- csok és jobboldali lázadások szervezésével, a vietnami és közel-keleti háborúk kirobbantásával, s más helyi háborúkkal akarja hanyatlása rohamos folyamatát megállítani. Az imperializmus igyekszik kiaknázni és különböző manőverekkel ha lehet fokozni a nemzetközi munkásmozgalomban, a szocialista országok körében jelenleg mutatkozó vitát visszaél azzal, hogy a szocialista országok, a népek sorsáért érzett felelősségüktől indíttatva, kötelességüknek tartják egy új világégés megakadályozását, és a vitás kérdések békés megoldásának útját keresik. Enyhítené a helyzetet, ha a tőkés hatalmak a tények figyelembe vételével szabnák meg politikájukat, elismernék a valóságos helyzetet, a két Németország létét, a háború eredményeként kialakult határokat. Ennek még kevés a jele, különösképpen az Európa számos pontját megszállva tartó Amerikai Egyesült Államok és Nyu- gat-Németország részéről. A bonni kormánykörök panaszkodnak, hogy „új” keleti politikájukat a szocialista országok majd mindegyike visszautasítja, mert „nem érti”. A szocialista, országok azonban nagvon is értik Bonn „új” keleti politikáját s azt is látiák, hogy az mennyire a régi. Ha valóban új. a ténvek reális figyelembevételén alapuló politikával ielentkez- s* a Német Szövetségi Köztársaság —, és minden szocialista országnál jelentkezne azzal, ideértve a Német Demokratikus Köztársaságot is — akkor találkozhatna a szocialista országoknak az európai helyzet valódi normalizálására törekvő szándékaival. A mi szándékaink és javaslataink világosak. Javasoljuk egy európai biztonsági szerződés megkötését, amelyet valamennyi európai állam aláírna, garantálva a határokat, minden ország biztonságát, a békés egymás mellett élést, és a kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatokat. Javasoljuk a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű megszüntetését, atomfegyvermentes övezetek kialakítását és több más ésszerű lépést. Ez békepolitika. Mint, ahogy a háborús veszély csökkentésének őszinte óhaja vezeti a Szovjetuniót számtalan kérdés megoldására irányuló javaslatával. Ezt bizonyította legutóbb is, amikor Genfben beterjesztette az atomfegyver továbbterjedésének megakadályozására irányuló javaslatát, amellyel a Magyar Népköz- társaság teljes mértékben egyetért. Kedves Elvtársak! Elvtársnők! A szocialista országok, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság is, mindig és minden kérdésben a haladás. a nemzeti függetlenség és a béke érdekében lépnek fel. Ugyanezért vállalt mindkét ország ismét ünnepélyesen kötelezettséget a ma megkötött és aláírt, országaink kapcsolatait meghatározó szerződésben is. Közös feladataink közül is kiemelkedő fontosságúnak tartjuk, hogy a szocializmus és a béke általános érdekei védelmében, erőinket nem kímélve dolgozunk a legfontosabbért, az összes forradalmi és haladó erő tömörítéséért, az imperialista agresszorokkal szembeszegülő akcióegységért. közös frontért. Mi a kommunista világmozgalom valamennyi pártja összefogásának, minden szocialista ország szoros egységének hívei vagvunk. a marxizmus—leninizmus elvei, a proletár-internacionalizmus alapján. Sajnálatosnak tartjuk, hogy egységünket az utóbbi években az internacionalizmussal szemben álló nemzeti elkülönülés. sőt reakciós, nacionalista nézetek, • szov- ietellenes fellépések megbontották, különösképpen és elsősorban Mao Ce-tung és társai káros fellépése nyomán. Ennek a szakadár tevékenységnek az imperialisták komoly mértékben haszonélvezői voltak. Ennek ellenére továbbra sem kívánjuk az ellentétek mélyítését, a viták élezését —, azon fáradozunk, hogy ' a nézeteltéréseket félretéve fogjunk össze vietnami testvéreink, az Izrael által megtámadott haladó arabok, minden arraszoruló nép’ megsegítésére, az imperialista agressziók visszaverésére. A szocializmus, a béke védelméhez szükséges együttes lépések kidolgozásában fontos szerepet játszottak a kommunista és munkáspártok vezetőinek, a szocialista országok kormányfőinek az utóbbi hónapokban megrendezett találkozói. Ügy véljük, hogy ilyen eszmecserékre a jövőben is szükség lesz, akár regionális jelleggel, akár a pártvezetők nagy nemzetközi tanácskozásának formájában. Mi hívei vagyunk a megfelelő előkészítés után azzal a céllal összeülő nagy tanácskozásnak, hogy megvitassuk, melyek mozgalmunk feladatai az antiim- perialista harcban. Szeretnénk, ha a tanácskozáson minden párt képviselője jelen lenne, de úgy gondoljuk, hogy megrendezésével nem kell várni addig, ameddig az összes párt hajlandónak mutatkozik részt venni azon. A kommunista mozgalom ellenségei sem várnak újabb és újabb agresszív terveik kidolgozásával és kirobbantásával, s mi sem engedhetjük meg, hogy további időt nyerjenek. A tanácskozás sikeres lesz, ha azok a pártok, amelyek az adott időpontban érdekeltek a széleskörű eszmecserében, . elküldik képviselőiket a tanácskozásra és ott közösen, elvtársi módon a marxizmus— leninizmus alapján elemezzük a helyzetet, megvitatjuk a tennivalókat. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! íme, ezeket a gondolatokat szerettem volna felvetni a magyar—szovjet barátság e meleg hangulatú, szép gyűlésén, barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk megkötésének napján, és annak kapcsán. A ma aláírt szerződés újabb erőt ad. még nagyobb lendülettel és bizakodássá1 folytatja népünk történelmi harcát és nagy munkáját a szocializmus teljes és végleges győzelméig. Szovjet barátaink! Ha önök hazamennek, mondják el: a magyar párt, a magj^ar munkásosztály internacionalista, a magyar dolgozó nép nagy többsége a szovjet—magvar barátság őszinte híve és a Magyar Népköztársaság a barátsági szerződés szellemében és betűinek betartásán őrködni fog, azokat valóra váltja. Az eszmét, amely ma átformálja a világot és bennünket is vezérel, fél évszázaddal ezelőtt az orosz munkásosztály az egykori cári birodalom népei vitték győzelemre először az emberiség történetében. Erről a nagy évfordulóról hazánkban is méltóképpen emlékezünk meg. A magyar munkásosztály, a magyar nép. amelynek élete, harca az elmúlt öt évtizedben összeforrt a szovjet forradalom sorsával, ezt az évfordulót saját ünnepének tekinti. Felhasználva ezt az alkalmat, nagygyűlésünkről az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvözletünket küldiük a szovjet nénnek, sok sikert kívánunk a nagv Szovjet- ország további felvirágoztatásához. Élien a Szovjetunió Kommunista Pártja és a kommunizmust építő nagy szovjet nép! Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Ellen a kommunizmus és a bétel (folytatás az U oldalról) Ügy gondolom, közülünk senki sem kételkedik abban, hogy az eljövendő esztendőket a magyar—szovjet barátság megszilárdításának újabb sikerei jellemzik. Biztosítom önöket, barátaink. hogy országunk kommunistái, minden szovjet ember erre törekszik, s hogy pártunk Központi Bizottsága és a szovjet kormány megtesz minden erőfeszítést e magasztos cél elmésére. A szocializmus ügye győzelmet győzelem után arat mindenek előtt azokban az államokban. amelyekben sikerrel építik az új, igazságos és humánus társadalmat — a szocializmust és a kommunizmust. A világ népei látják: a szocialista társadalom fejlődésének nincs más célja, mint a nép érdekeinek megvédése és az a törekvés, hogy mind nagyobb mértékben biztosítsa a társadalom minden tagjának anyagi és szellemi igényeit, a szocializmus külpolitikája pedig T- a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának politikája. Éppen ezért a szocialista államok határain túl is az emberek milliói szellemileg és érzelmileg mindinkább a szocializmus és a kommunizmus mellett döntenek. Egyre nő a nemzetközi kommunista mozgalom aktivitása és befolyása. A gyarmati függőség igáját levetett országok sokmilliós néptömegei körében is szilárdul és növekszik a szocializmus vonzó ereje. A szocializmus továbbra is új sikereket arat. Példájának ereje világszerte hat mivel a nép nagy igazát, a szocializmus képviseli, — melyet soha senki sem lesz képes legyőzni. Az imperializmus tábora egjnje jobban megrendül azoknak a mély belső folyamatoknak következtében, amelyek a kizsákmányoló erőszakot gyakorló társadalom lényegéből fakadnak. Növekszik az ősz- tályharc lendülete a fejlett' kapitalista országokban. Utalhatunk például a világimperializmus fő fellegvárában — az Amerikai Egyesült Államokban — Külpolitikánkban továbbra is keményen kitartunk amellett, az elv mellett, amely szerint az államok függetlenségének, szuveré- nitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásával valóban lehetséges a szocialista és kapitalista államok békés egymás mellett élése. És minél erősebbek lesznek a szocialista országok pozíciói, annál több lehetősége tesz arra, hogy ez az elv győzedelmeskedjék a nemzetközi kapcsolatokban. Az imperializmus és reakció erőinek cselszövéseire. mi, kommunisták azzal válaszolunk, hogy még aktívabban törekszünk a kommunista világmozgalom tömörítésére, még határozottabban szembeszál- iunk minden olyan kísérlettel, amely megbonthatná soraink egységét. Az élet nap nap után bizonyítja: nem lehet kommunista az, aki félredobja mozgalmunk legerősebb fegyverét — a proletár internacionalizmust; aki a forradalmi erők nemzetközi egységét és harci szolidaritását korlátolt, ideológiánk számára idegen nacionalizmussal cseréli fel: aki szakadár-politikát szít és ezzel osztályellenségünk kezére játszik. Ezért vált ki az egész világ marxista—leninistái körében olyan felháborodást Mao Ce-tung és cso- I portjának kalandor ténykialakult helyzetre. Ott is észlelhető a munkásmozgalom bizonyos aktivizálódása. Egyre aktívabb ellenállást vált ki az imperializmus neoikolonialista politikája Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika népeinél. é jelenlegi társadalmi fejlődés problémáira, a népeknek a nemzeti függetlenségre. haladásra és békére való természetes törekvésére az imperializmus csak egyetlen választ ismer: erőszak, véres bűntettek a népek ellen. Világos tanulságai ennek az imperialisták olyan cselekedetei, mint az agresz- szió kiszélesítése Vietnamban, a független arab államok elleni izraeli támadás megszervezése, s katonai-fasiszta puccs Görögországban, Bonnak az „egész Németországra” az európai határok módosítására vonatkozó makacs igénye. Manapság az imperializmus erőszakos jellege különösen világossá teszi azt, hogy az imperializmus történelmileg halálra van ítélve. Az imperializmus lényegesen meggyengült, de még mindig elég erős ahhoz, hogy komolyan veszélyeztesse a világbékét, s népek biztonságát A szocialista országok népeié elsőrendű kötelességüknek tartják, hogy megfeleljenek barátaik bizalmának szerte a világon és osztályellenségeik cselszövéseire válaszolva újabb sikereket érjenek el a szocializmus és kommunizmus építésében. A béke és szocializmus érdekei, minden ország dolgozóinak érdekei a szocialista országoktól, a mai feltételek között állhatatosan azt követelik, hogy ez országok mindegyike az egész közösség érdekében tömörítse sorait. Most minden eddiginél fontosabb, hogy erősítsük a szocializmus országainak szövetségét a nemzeti-felszabadító mozgalommal, mindenkivel, aki az imperializmus ellen harcol. Az impeerializmus ka- lan'dorpolitikája megköveteli, hogy mindannyian megőrizzük fokozott éberségünket és szüntelenül erősítsük a szocialista országok védelmét kedése. Ma már az egész világ számára világossá vált e csoport nagyhatalmi, soviniszta irányvonalának igazi célja. A tények arról tanúskodnak, hogy ez a csoport valójában nem az imperializmus ellen, hanem a szocialista országok, a kommunista mozgalom ellen harcol. Mint ezt az utóbbi kínai események mutatják, Mao Ce-tung és cinkosai veszélyeztetik a kínai nép forradalmi vívmányait. Amit Mao Ce-tung csoportja „kulturális forradalomnak” nevez, helyesebb lenne ellenforradalomnak nevezni. Lényegében véve Kínában ma csapást mérnek a népi demokratikus hatalomra. Gyakorlatilag beszüntették tevékenységüket a párt alapszabályzatában feltüntetett szervei és az államhatalom alkotmányosan előírt szervei, szétkergették a szakszervezeteket, a kommunista ifjúsági, társadalmi szervezeteket. A párt és állam sok kiváló és nagy érdemeket szerzett dolgozóját, a kínai forradalom sok ismert funkcionáriusát, több kimagasló katonai vezetőt, a tudomány és kultúra jeles kénviselőit becsmérlik, embertelen represszióknak vetik alá. Megsemmisítik a dolgozók szociális vívmányait és jogait. Fesweres megtorlásnak vetik alá azokat s kínai munkásokat és parasztokat, akik az ország különböző részein fellépnek Mao Ce-tung és kreatúráinak önkényuralma ellen. A kínai események nemcsak a Mao Ce-tung-cso- porlosulás eszmei-politikai hanyatlásáról tanúskodnak hanem arról az erős ellenállásról is, amelybe e csoportosulás politikája a dolgozók széles rétegei, számos párt- és állami beosztásban lévő személy, a fegyveres erők legjobb képviselői körében ütközik. Kína Kommunista Pártja és népe most történelmének kritikus szakaszát éli át. De bármennyire bonyolult is legyen ez a harc, biztosak vagyunk abban, hogy végeredményben találni fognak erői ahhoz, hogy megvédjék a forradalom vívmányait és nagy országukat a helyes útra vezessék. Meggyőződésünk, hogy Kínában végeredményben győzni fog a szocializmus ügye. Ezt az SZKP és az egész szovjet nép, amelynek érzelmeit Kína kommunistái és népe iránt a testvéri barátság és a proletár internacionalizmus szelleme hatja át, közös nagy ügyünk fontos győzelmeként fogja üdvözölni Huszonnégy európai ország kommunistáinak ez év tavaszán Karlovy Vary- ban megtartott konferenciája a testvérpártok kollektív együttműködésének jó példáját mutatta. Ügy látszik, itt az ideje, hogy fokozzuk ilyenirányú közös erőfeszítéseinket. Ilyen álláspontot foglal el sok párt és ezzel mi is teljesen egyetértünk; Az egység harci jelszavunk volt, ma is az és az marad a jövőben is, biztosítani szeretnénk önöket, kedves elvtársak, arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja minden tőle telhetőt megtesz és a jövőben is meg fog tenni annak érdekében, hogy a leghatékonyabban teljesítse történelmi feladatát — betöltse a békéért, nemzeti függetlenségért, demokráciáért és szocializmusért vívott világméretű harc ihletőjének és vezérénél! szerepét. Elvtársak! Az Októberi Forradalom 50. évfordulóját nemcsak a szovjet nép fogja megünnepelni. hanem az egész kommunista és felszabadító mozgalom, az egész haladó emberiség. Jól tudjuk, hogy a magyar kommunisták és a szocialista Magyarorszé a egész népe olyan aktivitással készül a Nagy Október jubileumának köszöntésére, mint saját nagv ünnepére. Ezért mély hálával tartozunk önöknek, drága barátaim. Soha nem felejtjük eh hogy a magyar dolgozó nén fiainak tízezrei aktívan vettek részt az oroszországi októberi forradalomban és harcoltak népünk, a szocializmus ügyének védelmében. E derék internacionalista harcosok közül sokan ma is élnek. A szovjet emberek testvérüknek tekintik őket. • s nagy ünnepük óráiban tisztelettel adóznak nekik, mint Október minden hősének. Október 50. évfordulója lehetőséget ad arra. hogy valóban történelmi méretekben értékeljük annak a nagv tettnek a jelentőségét, amelyet 1917-ben Oroszország munkásai és parasztjai vég- hezvittek. Leninnel és a Bolsevik Párttal az élen. Éljen a magvar és a szovjet nép örök. megbonthatatlan barátsága! Elien a Magvar Szocialista Munkásnárt — a magvar dolgozók kipróbált vezetője! Fejlődjék és arasson új győzelmeket; a béke. a demokrácia. a nemzeti függetlenség és a szocializmus aggj ügyts Kínában van erő a forradalom vívmányainak megvédésére
