Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-03 / 208. szám
UR. szeptember 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 WVWVWWWWWVW /VWWVWWWWWVWWWWWWV\A J ? em mai keletű ’ probléma Jászberényben a szállodagond, i az ehhe2 kapcsolódó üzemélelmezés. Foglalkozott már e témával a megyei tanács vb éppúgy, mim a város vezetősége. a vendéglátóipari vállalat, sőt az OKISZ is. Megoldást azonban még mindig csak részben sikerült találni. A felszabadulás előtt Jászberényben több kisebb-nagyobb vendéglő létezett. s mint reprezentatív szálloda és étterem: a Lehel Szálló. Volt még egy kisebb szálloda is. a Pannónia. melyet 1950-ben megszüntettek. Az épület emeleti részébe a felsőruha ktsz telepedett a földszinten pedig a bútorbolt kapott helyet. Es a Lehelnek csak egy részét üzemeltették tovább mint szállodát és éttermet. Üzletek, klub kaptak ott helyet A város pedig fejlődött egészségesen, minden jászberényi. s minden arra járó ember elismerésére. Most azonban nagy gondként jelentkezik a szállodahiány. s az igényeknek megfelelő üzemélelmezés megoldása. Illetve ez utóbbi már megoldást la nyert. Mi le»» » Pannóniával? Már 1963-ban a jászberényi városi tanács akkori vb elnökhelyettese megkereste az OKISZ elnökét: létesítsenek a felsőruha ktsz részére a városban egy üzemházat, mert a Pannónia épületére a tanácsnak szüksége van. Akkor ígéretet kaptak. hogy az OKISZ a harmadik Ötéves tervben hozzájárul egy üzemház építéséhez. Ezen ígéretre hivatkozva a napokban ismét megkereste Nagy József vb elnökhelyettes az OKISZ elnökét: teliésítse ígéretét s adjon segítséget a ktsz-nek a 3,5 millió forintos beruházás megvalósításához. Ha ez megtörténik, akkor lehetőség nyílik arra. hogy a Pannónia épületében ismét szálloda legyen. Az épület földszintjén 1500 adagos üzemélelmezési konvha nyílna egy étteremmel. a tervek szerint E tekintetben az elképzelések nem egyeznek a vendéglátóipart vállalat Illetve a megvel tanács szakembereinek véleményével. Ever ada<r elegendő A Lehel Szálloda éttermének konyháján ugyanis ezekben a napokban nagyszabású felújítást, bővítési végeznek az építők. A vendéglátóipari vállalat 345 ezer forintot fordít erre a célra. • az ezer adagos A VENDÉGFOGADÓ ÉS A JÁMBOR UTAZÓ konyha hamarosan elkészül A vendéglátóipari vállalat szakembereinek véleménye szerint szükségtelen ezen felül az 1500 adagos újabb konyha megépítése, mert ilyen Igény nincs a városban az üzeméleime- zés iránt Szerintük inkább zenés presszót kellene létesíteni a Pannónia épületének földszintjén, valamint egy sörözőt vagy egy kisvendéglőt ahol meleg ételt is főznének. Ez annál is inkább szükséges lenne, mert a 35 ezer lakosú Jászberényben mindössze két eszpresszó van. s a fiataloknak nincs egy megfelelő zenés, táncos szórakozóhelyük. Inkább maaánhárnál, mint a Lehelben Node, mi lesz az emelettel? A Pannónia épületének emeletén korszerű szállodát kialakítani egyelőre ugyanis nem lehetséges több ok miatt Egy; még ott van a felsőruha ktsz. kettő az épület annyira megrongálódott hogy tetemes költséggel először az épületet szükséges rendbehozni. s azután foghatnának hozzá, hogy szállodává alakítsák vissza. De kell-e egyáltalán? A vendéglátóipari vállalatnál napi téma a Lehel Szálló kihasználatlansága. Szezonban csak hetvenhat szezonon kívül ötvenhat százalékos az igénybevétele és ez a forgalom is egyre csökken. Ml ennek az oka? Azt jelentené ez. hogy Jászberényben nincs szükség szállodára? Szó sincs erről. Hiszen az idegenforgalmi hivatal már ebben az évben bevezette Jászberényben a fizetőven lég szolgálatot s néhány hónap alatt kétszáznegyvenhat vendéget helyezett el több mint négyszáz vendégnap- pal. A hiba ott van. hogy a Lehel Szálló egyáltalán nem féld meg a követelményeknek. rendeltetésének. Űgymond: középkori állapotok uralkodnak ott A szálloda kapualjában tárolják az összetörött asztalokat az étterem konyhafelszereléseit A lépcsőház. a folyosó és a szobák alapos tatarozásra várnak. A fürdőszoba úgyszólván használhatatlan és lehetne tovább sorolni a fogyatékosságokat A minap egy orvos házaspár akart megszállni ott de amikor meglátták azt a szobát amit kaphattak volna, kiielentet- ték: inkább tovább utaznak Budapestre. Külföldi vendéget pedig egyáltalán nem is mernek fogadni. A megyei tanács vb elkészíttetett már egy tervet a szálló korszerűsítésére, de a bekerülési költségre — 2 millió 90 ezer forint — nincs pénz. Akkor pcd's felesleges egy újabb szálló létrehozásáról tárgyalni amikor még a meglevő sem tudják rendben tartani. A Lehel Szálló épülete erős, masszív. A szakembo rek véleménye szerint elbírna még egy emeletet. Ha pedig emeletet húznának rá. nem nyolc. hanem huszonöt—harminc újabb szállodai szobát nyerne ott a város és egyúttal az építkezéssel a meglevőket is rendbe hozathatnák. Ez pedig már megéri a pénzt, a fáradságot. De mi lesz addig? Barátságosabbá. szebbé tenné a szállodát a meglevő húsz szobát, nem kerül milliókba. Ki kellene festetni — a lépcsőházat is — rendbe hozatni a portásfülkét, néhány új bútort, szőnyeget venni. Egy fürdőszoba kicsempézése. új kád, villanyboyler vásárlása sem kerül százezrekbe S hogy búrákat helyezzenek el a szálloda folyosóin levő villanvégőkre. hogy függönyök kerülienek a folyosói ablakokra, kének a falakra, zöld növények a szobákba, folyosóra, ahhoz nem kell még sok hozzáértő vezetés. Megtérülne a befektetés? Minden bizonnyal. A város két nagyüzemébe például szinte minden héten érkeznek kül- és belföldi vendégek és külföldi szerelők, akik hónapokig dolgoznak ott a városban. De azok inkább megán házaknál laknak. És így van ez az átutazó vendégekkel is. Ha ott kellemes környezetet biztosítanának számukra. akkor oda költöznének. s a pénzüket Is oda vinnék. Ennek a vendéglátóipari vállalat látná elsősorban hasznát De hasznát látná a város vezetősége is. mert kellemes emlékekkel távoznának onnét az átutazó vendégek, s elvive a szálloda jó hírét újabb és újabb látogatókat fogadhatnának. Varga Viktória /WVNO/WWWWWWWuW/WNAAa/WAAA.-yV hí far ha Jeqorovva! ŰRHAJÓS TEMPÓBAN Ismeretes, hogy „A Szovjet Tudomány és Technika 50 éve” jubileumi kiállítás alkalmából hazánkba érkezett szovjet korm ányküldöttségnek Borisz Je- gorov űrhajósorvos, a Szovjetunió Hőse is tagja. A rokonszenves űrhajós-orvos nyilatkozatot adott munkatársunknak. — Szeret autót vezetni? S az autóban szereti-e a sebességet? Jegorov elmosolyodik, s hogy mennyire kedves fiatalember ez a komoly orvos-űrhajós, azt már minden magyar tv-né- ző tanúsíthatja. — Nálunk a városokban sebességkorlátozás van... — aztán siet kisegíteni a bizonytalanná vált hírlapírót: — no, de van ahol lehet ..hajtani”, s igen, jó úton megnyomom a gázpedált. ha nem is a kozmikus sebességig... Beszélgetésünk viszont űrhajós tempóban folyik, Jegorovnak zsúfolt a programja. ideges a kíséret, csak 6 nyugodt rendíthetetlenül. Előbb rágyújt a kínált Kossuthra, a aztán válaszol. — Mondják, hogy az űrhajó felbocsátásakor a környéken szinte elviselhetst lenül nagy a zaj— — Ez természetes. Nálunk csakúgy mint az amerikaiaknál, több kilométe rés körzetben senki sincs, kivéve persze az irányító- központban tartózkodó tudósokat. szakembereket. Hiszen egy közönséges lök- hajtásos gép zaja sem csekélység. Nos, az űrhajó másfél kilométerről is olyannak hallatszik, mint egy repülőgép 50—100 méterről. S a zaj persze nem tesz jót az embernek. — S az űrkabinban? — Az indítás nem tart soká. s egyébként is megoldottuk a problémát. — S a többi, az indnás után fellépő ártalom? — Nem okoz gondot az úgynevezett vibráció sem. ami szintén csak rövid ideig tart. a kezdetben. A súlytalansággal kapcsolatos problémákon tovább dolgozunk. Mondanom sem kell, hogy ez bonyolult dolog. sok szempontból lehet vizsgálni, s nincs minden meaoldva. Mindenesetre, a mi űrhajóinkban — márcsak amiatt is, hogy nagyobbak — jobban megoldottuk e kérdést, mint az amerikaiak az övékében. — Szóval nem irreális az elképzelés, hogy a nyolcvanas években már az egyszerű. tehát különleges felkészülés nélküli emberek is utazhatnak űrhajókon, mondjuk az interkontinentális közlekedésben? Jegorov megint elmosolyodik — Ki tudna pontos dátumot megadni? Az biztos, hogy az űrutazás lehetővé válik mindenki számára, t nem is a távoli jövőben. Talán a nyolcvanas években? Meglehet. — Felkészült-e arra, hogy az első űrutazáskor, vagya legközelebbin orvosi beavatkozásra kerül sor a? űrhajójában? Látom rajta, hogy egy picit haragszik. — Azt hiszem, félreérti az orvos foaalmát. Én fizi- ológus vagyok, teoretikus, vagyis elméleti kérdésekkel foglalkozom, nem közvetlen gyógyítással. S nem hiszem, hogy egyszerű beavatkozásra egyébként is szükség lenne, tekintve az űrhajó berendezéseit, a felkészülést. az ellenőrzést. önmentő kérdés: — ugye, disszertációja is elméleti kérdésekkel foglalkozik?— Jegorov hamar megbocsát. — Igen, az aerofizioló- gia bizonyos kérdéseiről írtam. Egyébként viszonylag kevés benne a kifejezett „űr-ügy”. — Jegorov elvtárs. van-e különbség a földi előkészítő kísérletek körülménvei és az űrutazáséi között? — Minden nagyon hasonló. vagyis mindenre jól elő lehet készülni. Kivéve persze a hosszantartó súlytalanságot. S természetesen minden egyes űrutazás újabb tapasztalatokkal szolgált. ami egyre tökéletesebb feltételek kidolgozását tette lehetővé. Egyre lobban felkészültünk az ember hosszantartó űrutazására. — Adott-e valamit a súlytalanság vizsgálata az orvostudománynak? — Feltétlenül, s nem i« keveset. Hosszantartó betegségek. tehát hónapokig való fekvés eseteinek gyógyításánál nagyon fontosak azok a tapasztalatok, amelyeket a súlytalanságba való gyors bekerülés, s magé az állapot nyújtott. — Általános vélemény, hogy a holdutazásra ennek az évtizednek a végén kerül sor. A csillagászok szerint viszont éppen azokban az években erős naptevékenység várható. Nem okozhat ez váratlan veszélyeket? — Az erős naptevékenység valóban problematikussá teszi a kozmoszbeli közlekedést. A mindenkori helyzet alapos vizsgálatára lesz szükség, a napkitörésekről pontos prognózisokat kell adni. hogy e tekintetben maximálisan veszélytelen legyen ez amúgy sem kockázat nélküli űrutazás. — Még egy kérdés. Segíthetnek-e mások is, tehát a többi szocialista országok tudósai az űrutazások előkészítésénél? — Az űrhajózás nagyon széles tudományos munkára támaszkodik, tehát az egész tudomány eredményeire. Vagyis mi máris sokat merítettünk a másutt dolgozó tudósok számtalan publikált eredményéből, ami természetes is. A közvetett segítség példája az is. hogy én megragadtam az allcalmat Szentágo- thay professzor és más magyar tudósokkal a találkozásra, mert nagyon érdekesek az ő kutatásaik az én területemen. S valószínű, hogy a jövőben a nemzetközi együttműködés közvetlenebb is lesz. — Jegorov elvtárs, ez obiigát kérdés— hogy tetszik minálunk? — Hát tudományos komolysága véleményem még aligha lehet... nagyon kedvesek a magyarok, s én jól érzem magam. A. J. RÉVBE JUTOTTAK Törökszentmiklóson a Mártírok útja 102. számú ház omladozó, gerendás épület volt, a Dózsa Tsz évekig gabonarak tárnak használta. Volt a városnak huszon- egynéhány segélyezettje, javarészt magukrahagyott, idős emberek, akiknek szerettek volna valamiféle otthont nyújtani, ahol együtt lehetnek, eltölthetik az időt, megszabadulva a magányosságtól Az ötlet szinte magától adódott. Alakítsák át a romos, düledező épületet az öregeknek. A tsz lemondott róla, belátták, hogy sokkal jobban hasznosíthatják így, mintha gabonaraktár marad. De Törökszentmiklóson sincs mindenre azonnal pénze a városnak, az öregeknek viszont kellett az otthon. Társadalmi munkára volt tehát szükség. A tsz-ek, a kisipari szövetkezetek brigádjai, a város lakosai magától értetődőnek tartották, hogy most dolgozni kell Februárban kezdték a munkát, szeptember elsején huszonegy idős ember, szinte a gyerekek örömével foglalta el második ott- honái A megnyitó ünnepség rövid voll őszinte és családi«* Dk. HU* Mihály tőorvos köszöntötte az otthon lakóit, hosszú, kellemes pihenést kívánt nekik; Szabó István a pártbizottság nevében nemcsak a jelenről szólt, felidézte a régi, nehéz napok emlékét is, köszönetét mondott az öregeknek az elmúlt évtizedek munkájáért, mindazért, amit egész életükben adtak a társadalomnak; Majtényi György tanácstag, Buczkó Béláné, Jávor László Törökszentmiklós díszpolgára, akik személyesen is sokat tettek azért, hogy ez az otthon felépülhessen mind köszönetét mondtak, pedig nekik is köszönet jár. Mindnyájuk szavaiból azt éreztük, hogy nem is várják el a köszönetét, hiszen nem jótékonykodásról van szó, a társadalom csupán visszafizette egy részét annak az adósságnak, amellyel az öregeknek tartozik. Nehéz a választás, amikor az életükről kérdezem őket, hiszen nem riportot, regényt lehetne írni vala- mennviükrőlí Piskor Pál két gyereket nevelt fel s bár fogadott gyermekei voltak, kenyeret adott mindegyiknek. Neki most kevesebb kenyérre lenne szüksége, — mint a gyerekeknek volt akkor, de nem kapja meg tőlük. Sajnos szinte már mindennapos tortánál Eladta a házál a pénzt odaadta egyik nevelt lányának; A pénz elment egy év alatt s akkor megmondták neki, legfeljebb egy ebédre számíthat náluk naponta; Otthagyta őkel mert nyugalmat és békét akart — Egy hozzá hasonló öreg néni fogadta be, aki két gyerekétől és két unokájától összesen háromszáz forintot kap havonta. Ezt is a bíróságnak kellett megítélnie. Egész életükben dolgoztak és nem is akárhogy. Piskor Pál elmesélte, napszámos korában hogyan ásott törött bokával három hétig. Vizes ruhával szorosan becsavarta, mikor végre orvoshoz ment, már kezdett összeforrni; Csodájára jártak a doktorok» Mayer Jánosné sorsa valamivel könnyebb. Saját háza van, földjéért a tsz haszonbért fizel valami kls háztájit is kap, igaz, kevesli. Nyugdíja neki sincs, évtizedekig cseléd volt és gazdái „elfelejtették’' bejelenteni az OTI-ba» Sok hányattatás után úgy tűnik, most révbe jutottak. De hogy ez a nyugalom és elégedettség tartós legyen, sok-sok munkára van szükség Törökszentmiklóson. Legalább any- nyira, mint amennyit eddig végeztek» Bírta* Aad* GÁZELOSZTÖ ÁLLOMÁS ÉPÜL KARCAGON (Foto: Nagy Zsolt)
