Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

i981 szeptember 1. SZOLNOK "FLAP s Növénytermesztési sikereink a kiállításon Kiválóan »serepei a tiazaf&ldvári Lenin, Szabad Kép é» a mezöhéki Táncaié» Tta Az Országos Mezőgazda- sági Kiállításon kiválóan szerepelnek megyénk nagy­üzemi gazdaságai. A nö­vénytermesztésben 19 díjat szereztek az 1966. évi eicd- ményeik alapján. Jóval töb­bet. mint a három évvel ezelőtt rendezett kiállítá­son. A növénytermesztés pavilonjában örömmel ol­vashattuk: a tiszaföldvári Lenin Tsz búzája nagydíjat nyert. Ugyancsak nagydíiat kapott a tiszaföldvári Sza­bad Nép Tsz napraforgója. A legjobbnak járó kitün­tetéshez a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz 20 ezer fo­rintos vásárlási utalványt nyert talajművelő gének beszerzésére A mezöhéki Táncsics Tsz-t pedig egy Rapidtox növényvédő gép­pel jutalmazták. A növénytermesztési na vilon kiállítási táblái a Szolnok megyei növényter­mesztők sikereit hirdetik. Megtudjuk, hogy a tiszaföld­vári Lenin Tsz tavaly 1979 hold átlagában 24,1 má­A Héki Állami Gazda­ság a kiváló takarmányter­melő gazdaságok közé tar­tozik. A növénytermesztés pavilonjában hatalmas fényképpel illusztrált tab­ló mutatja be a lucerna be­takarítás gépesítését. Az állami gazdaságban tavaly 1193 holdon termeltek lu­cernát. s átlagosan 39,33 mázsa szénát takarítottak be holdanként. Ezenkívül 208 holdon ma­A legtöbb szántóföldi növényt termelő gazdaságnak járó különdíj, az UE 50-es tra ktor — (Foto: Nagy Zsolt) Teljesítmény díjjal jutal­mazták a mezöhéki Tán­csics Tsz lucernáját. Vártuk, hogy a tiszaföld­vári Lenin Tsz kitesz ma­gáért. s országos hírnevé­hez méltóan szerepel a ki­állításon Az elért helyezé­sei mégis meglepetést kel­tettek. A kiváló gazdaság egv nagydíjat. két-két arany, illetve bronzérmet hozott el az országos vetélkedő­ről. Teljesítménye egye­dülálló. Elnyerte a legtöbb szántó­földi növénytermelő gazda­ság címét, s ezzel együtt a KGM különdíját. egy EU— 50-es típusú traktort. A Lenin Tsz a búzatermeszté­si nagvdíiial elnyerte az AGROTRÖSZT díját, egv PC típusú csávázó beren­dezést. meghatározott részét fej­lesztésre, illetve a dolgozók jövedelmének növelésére fordíthatja. Így az orszá­gosan 1970-ig előirányzott 12—14 százalékos reáljöve­delem növekedés, illetve a várható túlteljesítés mint átlagszám vállalatonként, üzemenként és dolgozónként is a végzett munkától füg­gően különböző mértékű életszínvonalemelkedést fe­jez majd ki. Hasonlóképpen a vállalatok saját fejlesz­tési eszközei is eltérő mó­don alakulnak. Az a vál­lalat tehát, amely eredmé­nyeivel nagyobb részt vál­lal a szükségletek kielégíté­séből, a társadalmi fogyasz­tási és felhalmozási alapok megteremtéséből, maga is joggal tarthat igényt foko­zott anyagi megbecsülésre és erkölcsi elismerésre. Áz ötéves terv: főirány Az ötéves tervtörvény a népgazdaság fejlődésének fő irányát szabja meg. így egyebek között a nagy be­ruházásokat: új erőművek, vegyi és más gyárak léte­sítését, a vasúti dieselesí- töaét, villamosítását, az ál­zsás búzatermést ért el. Maga mögé utasított olyan híres nagyüzemet is. mint a Mezőhegvesi Állami Gaz­daság. Pedig ennek csak­nem 200 éves múltja van. A nézők közül sokan megállnak a földváriak tablója előtt. Jegyezgetnek, s tanulmá­nyozzák. hogy milyen ag­rotechnikai eszközökkel ér­ték el a kiváló búzatermést. (Idén 28 mázsás a holdan­ként! átlaguk.) A Lenin Tsz-ben csak Bezosztáia búzát termel­nek. E szovjet fájtánál: ka­lászos. kukorica, lucerna és borsó volt az elővetemé- nye. Középmélyszántást és diszktillerezést alkalmaz­tak. A kártevők ellen fer­tőtlenítették a talajt. lami lakásépítkezéseket változatlanul központi ala­pokból finanszírozzuk. A különböző központi gazda­sági szabályozó eszközök, a szervezett szocialista piac aktív felhasználásával sza­bad utat nyer a helyi ön- tevékenység. és kezdemé­nyezés. hogv eleven és gaz­dag tartalommal telítse, részleteiben csiszolja és korrigálja is az ország nagyszabású ötesztendős munkaprogramját. Mit. ho­gyan, milyen színvonalon gyártsanak az üzemek? Ezekre a kérdésekre ezután nem a központi tervutasí­tások, hanem a piaci szük­ségletet, az igények válto­zását, a műszaki fejlődés alakulását tanulmányozó és a hatékony gazdálkodásban messzemenően érdekelt szu­verén vállalatok adják az érdemi választ. Az új helyzetben külö­nösen sok függ a vállala­tok vezetőinek kezdemé­nyező, alkotó, bátor és fe­lelősségteljes munkájától. Akik eddig a síneken ha­ladó vállalati járműnek leg­feljebb csak a sebességét növelték, vagy csökkentet­ték, most el kell, hogy sa­játítsák a mozgékony gép­kocsi kormányozásának tu­gat fogtak. Itt igen jó — átlagosan 1,5 mázsa — ma­got csépeltek el. Büszkék vagyunk me­gyénk élenjáró növényter­mesztőinek a sikereire, és köszöntjük őket ez alka­lommal. Nem akarunk ün- neprontók lenni, de mégis fel kell figyelni arra. hogy összesen csak hat tsz-ünk nyert díjat növénytermesz­tésben a kiállításon. Ezek közül csupán a túrkevei Vörös Csillag Tsz nem ti­szazugi szövetkezet. Jól tudják, hogy a nyertesek földjei a legjobbak közé tartoznak. De k,- meri ál­lítani. hogv csak ezért ér­hettek el kiváló eredmé­nyeket Hol vannak a töb­bi növénytermesztő gazda­ságaink? Ügy véljük, érde­kes ezen is elmélkedni. — m. I. — dományát is. A növekvő vállalati önállóság talaján újra rendeződnek az érdek- viszonyok, s egyben a fele­lősség is minden szinten a helyére kerül. A szocialista állam vezető szervei felel­nek a népgazdaság harmó- nikus, gyors fejlesztéséért, és elsősorban közgazdasági szabályozó eszközökkel irá­nyítják a vállalatokat, hogy működésük összhangban álljon az ország érdekeivel, a harmadik ötéves terv cél­jaival. A kormányszervek szabályozó, irányító tevé­kenysége biztosítja a szük­séges egyensúlyt mind a beruházási. mind a fogyasztási javak piacán, hogv a vállalatok és a dol­gozók kedvező feltételek közt költhessék el eredmé­nyes munkájuk alapján ke­letkező növekvő jövedel­meiket. Együtt a dolgozókkal A vállalatok vezetői vi­szont az irányító szervek és saját dolgozóik előtt egyaránt felelnek vala­mennyi döntésükért és a gazdálkodás hatékonyságá­ért. E két irányi felelősség közt nincs ellentmondás, hiszen csak ez biztosítja, A termelőszövetkezetek támogatásáról9 a földadóról határozott a Minisztertanács A mezőgazdasági nagy­üzemek jövedelemszabá­lyozási rendszeréről szóló kormányhatározat egységes szerkezetben foglalja össze a mezőgazdasági nagyüze­mek (termelőszövetkeze­teknek, állami gazdaságok­nak, egyszerűbb mezőgaz­dasági szövetkezetek kö­zös gazdaságainak) a gaz­daságirányítás új rendsze­rében érvényesülő támo­gatási, anyagi érdekeltségi és adózási rendszerét. A közelmúltban meghir­detett árintézkedések kö­vetkeztében a mezőgazda- sági felvásárlási árszínvo­nal emelkedik. Mivel a mezőgazdasági nagyüze­mek még ennek eredmé­nyeként sem tudják terme­lési, beruházási költségei­ket teljes egészében az ár­bevételből fedezni — bár az intézkedések hatására a saját források aránya a korábbihoz képest számot­tevően növekszik —, to­vábbra is szükséges a me­zőgazdaságban felhasznált ipari anyagok, beruházások és szolgáltatások után ál­lami támogatások, kedvez­mények nyújtása. Az al­kalmazásra kerülő ártá­mogatási rendszer alapve­tő célkitűzése, hogy a me­zőgazdasági üzemek be­szerzési árszínvonala szá­mottevően ne emelkedjék. A kormányhatározat fon­tos intézkedése, hogy a mezőgazdaság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépek és a pótalkatré­szek beszerzési árai. vala­mint a gépjavítás és gépi munka díjai számottevően nem emelkedhetnek. Ez az intézkedés elősegíti az anyagi-műszaki bázis to­vábbi fejlesztését. A gp^dasá'moiitjka ér­vényesítése érdekében az ártámogatás mértéke kü­lönböző lesz. Például 70 százalékos az ártámogatás a szarvasmarha- és a ser­téstenyésztés épületeire, az ültetvények közül a cse­resznye. a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, valamint a történelmi bor­vidékeken végzett minősé­gi borszőlő-telepítésekre; 50 százalékos a támogatás az öntözőtelepek létesítése, a feldolgozó- és tároló- épületek, valamint az üze­mi járulékos beruházások megvalósítása esetén: 30 százalékos a támogatás például a csemegeszőlő és az egvéb gyümölcstelepíté­sek után; Nem nyújtható tá­mogatás a termeléspoli­tikai szempontból nem in­dokolt beruházásoknál, pél­dául őszibarack és téli-al- ma-telepítések után. A kormány határozata — nagy népgazdasági fontos­ságára tekintettel — to­vábbra is jelentős támoga­tást biztosít az állatte­nyésztés, — különösen a szarvasmarhatenyésztés és a gyapjútermelés fejlesz­téséhez. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok továbbra is pénzbeni állami támoga­tásban részesülnek, mint­hogy áruértékesítésből szár­mazó alacsonyabb bevéte­leikből az átlagosnál na­gyobb termelési költségeik nem térülnek meg. Az 1968-tól alkalmazásra kerülő földadó-rendelet szerint az adózók köre bő­vül, mert a rendelkezés többek között az állami gazdaságokra is kiterjed. A földadó továbbra is a föld kataszteri tiszta jöve­delmét veszi alapul, de mértéke a közös gazdasá­gokra nézve a föld minő­ségét jelző átlagos arany­korona-érték szerint diffe­renciáltan kerül megálla­pítására. A földadó-kulcsok a föld értékével együtt arányosan növekednek. Az a gazda­ság, amelynek egy holdjá­ra eső aranykorona-érték 4-nél kevesebb, mentesül a földadó fizetése alól. A földadót pénzben kell fi­zetni , A no PÉNZ Székely Sándor, a tisza­füredi téglagyár kemence­munkása bukkan fel az égető alagútjában. megra­kott csiliét tolva maga előtt. Melle zihál, verejték fénylik inas karjain. Szövetes Zsigmond mű­vezető bemutatja. A mun­kás bütykös kezét nyújtja. A csillével odaáll a kemen­ce fala mellé. — Ne haragudjon, — mondja — hogy mélázok, de szorít a norma. Ha ki­hagynék, nem tudnám be­pótolni. — Jól kifáradhat a mű­szak végére. — Marad még erő más­ra is? — Ugyan mire? — Akad munka mindig. Vállaltam részibe kapálást a szövetkezetben. Ha úgy jön ki a lépés, vályogvetés is kerül. A többiek sorra érkeznek a kemencébe. Tóth György hogy a vállalat egész tevé­kenysége, egyidejűleg szol­gálja a helyi kollektíva ér­dekeit és a társadalmi szükségletek magasfokú ki­elégítését. A dolgozó kol­lektíva növekvő anyagi ér­dekeltsége megkívánja, hogy a vállalati vezetők a reform bevezetésére és az 1968. évi feladatokra ké­szülve messzemenően igé­nyeljék a munkások és az alkalmazottak véleményét, javaslatait, kezdeményezé­seit. így olyan intézkedési és gazdasági tervek készül­hetnek, amelyek tartalmaz­zák a népgazdasági célkitű-. zéseket és a helyi kollek­tíva elképzeléseit is. A re­form, mint az irányítás és a gazdálkodás új eszköze, hozzáértő szocialista válla­latvezetés mellett biztosít­hatja tehát. hogy mind szélesebb dolgozó rétegek tevékenykedjenek tudatosan és alkotó módon a harma­dik ötéves terv feladatainak végrehajtásán, hosszabb tá­von pedig a szocialista gaz­daság teljes felépítésén. Kovács József brigádvezető alig lehet har­minc éves. Ügy látszik megütötte a fülét, amiről beszélgetünk, mert közbe­szólt. — Nemcsak a Sanyi, ha­nem mi is megfogjuk a mellékest. Télen nem ka­punk egy vasat sem, hiszen nincs égetés. A betevőt most kell összegyűjteni, hogy legyen a csalóidnak, amikor nem keresünk. A muszáj viszi rá az embert, hogy eméssze az erejét. — Amíg bírjuk, csináljuk — mondja Székely és ki­ballag a kemencéből. De miért? Számolgatok. Kilenc hónap alatt az idénypótlékkal együtt töb­bet keresnek, mint más szakmunkások átlagosan egy teljes esztendő alatt. „Amíg bírjuk, csináljuk”. De miért? A negyven-ötven fokos hőségben végzett nehéz fi­zikai munka a szívüket ugyancsak megdolgoztatja. A másfél mázsás talicska is embert kíván... De ők kapálni, kukoricát tömi, válvogot vetni mennek mű­szak után. — Megéri a nagv hajsza? — kérdeztem Kolozsi La- ;ostól. — Tíz gyermekünk van. Házat évitek. — Szórakozásra jut-e ideje? — Van is ahhoz kedvem, őrülök, ha leülhetek. Tóth György a feles b't o- önkéntes tűzni*ók­nál tölti. A kemencések minden második vasárnap­ja szabad. Akkor önma­gukra is fordítanak némi :dőt. Talán még egy kis sé- •álásra is futja. Reggel ko­rán csörög a vekker. — Hiszen, ha télen át­állna a nyár valami másra, ‘ehát dolgozhatnánk, akkor rom kellene most duvla ~n.1tsrnkolni — sóhajt fel Székelv. A pénz kell. Többet, töb­fp Arí rtlíácf ami van. Az üzemi koszt nem kell Magyarázzák, az otthoni iobb. Viszont nem­egyszer láttam kipakolni a •Astáből a hideg harapni­való! Lehet, hogy a pénzt '"D ■? «51^- *3 molfaíf A kis pvárban ah'g het­venen dolgoznak. Évente nyolcmillió tévlát égetnek ki. De alig akad aki heéri azzal, amit a borítékban megkap. A nyerstéglát ti­zenöt-húszéves korúak csi­nálják, közülük tizenhat nő. Madarász Józsefné a csillét rakja. Erős terem­tés. — Nem nehéz munka ez magának? — Akadna könnyebb Fü­reden, csak éppen nem ke­resnék havi ezerhatot. — Meddig akar itt ma­radni? — Amíg élek. — Tréfál? — Nem én. A jó pénzt nem hagyja ott az ember egykönnyen. — Strandon volt a nyá­ron? — Nem érek én arra rá. — Mikor pihen. — Kinn a kukoricaföldön, amikor sort váltok — nevet csillogó szemekkel. Húsz éves. Balaskó Ká­rolyról sem hinném, hogy több. — Nincs szakmája? — Két évig voltam gép­lakatos tanonc, de lelép­tem. Nem szerettem. A szü­leim erőltették. — Nem bánta meg utóbb? — Már késő volt. A ko­ntárkodásért most fizetek meg. A csillésló felnyerít. In­dulnak a szárítószínekhez. A nők kihasználva a pihe­nőt igazítanak egyet a fej- kendőjükön. mások a szóra­jukat enyhítik. Aztán újra kapkodják a téglát a szál­lítószalagról. Szövetes művezető még megmutatja a fürdőt. A boylerben melegszik a víz. Keresem az öltözőszekré­nyeket. — Nincs rá szükség. Munkaruhában jönnek be — világosít fel. — Rendszeres orvosi el­lenőrzés van-e? — Nincs. Eszembe jutnak a kemen­ce munkásai, a nők, akik nehéz fizikai munkát vé­geznek. A kapálás, a vá­lyogvetés. És senki sem őr­ködik az egészségük felett „Amíg birjuk, csináljuk”. Az orvos nem szólhat ide­jében közbe. Mert nincs. Hetven ember évi nyolc­millió téglát készít el Ti­szafüreden. Agyag, némi víz szénpor és égetés. Kése a tégla. Fábián Péter-

Next

/
Thumbnails
Contents