Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-30 / 231. szám

19#!. szeptember 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Á tiszaroffi kis u tacskók belefutnak a világba Berta István bácsi; a tűzőr sötétlő aljú mélye­dést mutatott az 1846-ban épített öreg torony lábá­ban. Nem lehetett a mély­ségét belátni. Fénytelen ho­mály ásított benne. — Az alagút lejárója — mondta az öreg. Mindjárt el is beszélte Ez az alagút a kastélyok­hoz vezet. Hét kastély, hét uradalmi kúria volt Tisza- roffon. öt még ma is áll belőle, körülveszik a falut. Ezeket mind alagút fűzi össze. Így lehetett a föld alatt kijutni a faluból, ál­lította Berta bácsi. Elmentem Bajusz tiszte- letes úrhoz. Sajnos — lo- hasztott le a pap — az csak egy mély meszes gö­dör, most temetjük ma'jd be. Kedveszegett csalódott­sággal léptem ki a papiak­ból. Romlott, hangulatban Jóvér István párttitkárral ballagtunk a Honvéd ut­cán. megnézni az Aranyka­lász szövetkezet új zöld­ségboltját. Két fiatalasz- szony lépett ki onnan. Egyikük szokatlan fekete arcú. frizurájú. A titkár köszönt nekik, szólt is hozzájuk, a fekete asszony válaszolt. Furcsán, idegen- szerűen. — Ja, — nevetett a tit­kár —, Ratka Petrovna még most szokja a magyart. — Kicsoda? — A Végh Tibi felesége. A roffi dohánybeváltó üzem vezetője Végh Tibor. Dohányipari szakember. Így jutott ki Szófiába. A Balkán szép, nagy városá­ból hozott asszonyt a Ti- sza-parti. pici faluba. A dohánybeváltó üzem köz­vetlenül a folyó partjára települt csodálatos helyen. Petrovna asszony ott dcl- ' gozik. Roiffi lakosként, s az . ottaniaknak nagyon termé­szetesen. És most jöttek a ‘ meglepetések. Elmentünk a Gréte taní- iónénihez. a biedermeier frizurát viselő asszony az iskola tövében lakik. Férje nyugdíjas, ö pedig a ti­szaroffi mindenkori első­söket oktatja magyar nyel­ven írni. olvasni, számolni. Tányért tartott a kezében. Elnézést kértem, amiért ebéd közben zavarjuk. — Dehogy is — hárítot­ta el —, csak kutyának adni. Osztrák lány, Bécsben született, ott is járt iskolá­ba. Édesanyját magyar vasutas vette feleségül, őt a tiszaroffi tanító. Felje­gyeztem noteszomba: Ti- szaroff és a nagyvi­lág. De még magam se gondoltam, a háromezer lel­ket számláló félreeső falu mennyire része a világnak. Mée emlékeiben is az. Igaz. másként. Szalai Lajos nyug­díjas kőművessel üldögél­tem a kis település egyet­len parkjában. Feljöttek a régi idők. I^aios bácsi be­járatos volt az úri kaszi­nóba. — A fülem hallatára je­lentette ki gróf Waldeck György, kérem, hogy ő csak Bécsben tud jó húsle­vest enni. Ottjártam egyik estén. A televízió a Titanic pusztu­lásáról szóló angol filméi vetítette. Feltűnt, mennyi­re megmozdult a falu. A7 új művelődési házban el romlott a készülék. Holló Márton bácsi, a gondnok legalább negyven embert irányított el. — Menjenek a tűzoltók­hoz. Ott nézzék meg. Nekem a kisvendéglő­ben sikerült helyet szoríta­ni. Ott is sokan ültek a képemvő előtt. Azt hiszem a fél falu megnézte a fil­met. Kétségtelen, jó darab. De a tiszaroffi nagv érdek­lődésnek más indítéka is van. a Titanic tragédiá­jának roffi kapcsolata Gróf Waldeck Valéria nászúira ment innen férjé­vel. egy másik arisztokra­tával. Beniczkyvel. Beszél­tem bátyjával, gróf Wal­deck Huberttel, a Roffot kezében tartó huszonhét uraság egyikével, a falu utolsó grófjával. — Igaz, hogy a húga oda­veszett? — Igen kérem. Szeren­csétlen testvérem teteméi fölvetette a tenger, meg­találták. , Ez a család a németor­szági Waldeckiából szár­mazott ide. Egy ottani ulá- nus tiszt benősült Roffra. A gróf unokaöccse, magya­rosított nevén nemzet' utánpótlás-válogatottunk futballistája. Rokonságban a holland királynővel. Amikor kinn járt Hollan­diában a csapat, körülvet­ték a focista grófot. A tiszaroffi szálak így is futnak a világba. Sétáltunk este Molnár Sándorral, az Aranykalász Tsz elnökével a főutcán. Megállított a fiatal agronómust. Lakást keres sürgősen. — Hát ahol eddig lak­tak? — Ajaj — majdnem el­sírta magát a gazdász fe­lesége — aki külföldön ól. annak már semmi sem szent a Pénzen kívül. A gazdász édesanyja Bel­giumban lakik. Nemrég ér­tesítette a családot, el­adja itthohi házát a fia fe­je fölül. Megismertem a kisközség külvilági szálai­nak a másik, a szebb faj­táját is. A szövetkezet köz­gyűlést tartott. Ügy tíz óra tájban, a gyűlés köze­pén felállt egy férfi, s nyomban rá csapatnyi asz- szony is vonult utána. — A kertészek — súgta a mellettem ülő férfi. — Délután árut szállítanak, mennek megpakolni. Viszi őket a bolgár. Az asszonyvezér férfi, Jánosi Péter, mint mond­ták, pár évtizede, hogy idesodródott a faluba ker­tészkedni. Asszonyt talált magának, most a szövet­kezet szakembere. Élt itt — nemrégen' hall meg — orosz föld szülötte is. az öreg Bolsikov apó. Bolsikov Grigor grófi cse­léd. Ügy mesélték, mint hadifoglyot hozták dolgoz­ni az uradalomba az első világháborúban. Itt ra­gadt. A felszabaduláskor ő lett a bevonuló szovjet had­sereg tolmácsa. Családja leszármazottai, a Muka fa­mília munkások, szövetke­zeti dolgozók. Az öreg Bolsikov apó élete utolsó napjaiban megbolydította e falut. Itteni árva fiú a szü­leit kereste. Bolsikov apó visszaemlékezett felszaba • duláskori szép emlékeire. Ki tudja, rosszul vélekedett vagy szép történetet akart, de azt mondta, egy szov­jet felderítő alezredes hagy­ta itt a fiút. Megkezdődött a kutatás szovjet földön. Aztán a hosszúra kerekedi legenda Szolnokon ért vé­get, itt él a fiú édesanyja. Tiszaroffról kétfelé ága- zó út vezet ki csupán a faluból. Mégis hova el nem visz. Moszkvába, Lenin- grádba, Prágába, Drezdába is. Az utóbbi öt esztendő­ben az Aranykalász Terme­lőszövetkezetből tíz ember járt a Szovjetunióban mun­kájával kiérdemelt juta­lomképpen. ősszel. mint hallottam. a megyei nőta­nács küld asszonyokat a félévszázados forradalmi jubileumát ünneplő szocia­lista országba. Ennek s csoportnak tiszaroffi tagjs is lesz. Mondta Gréte tanító né­ni, menjek el a gyógysze­részékhez, ott két néniéi fiú nyaral. Két esztendeje gyakori a német szó a ti­szaroffi szabad strandon. Az itteni úttörők levelez­nek a drezdaiakkal. E nyá­ron meghívták a német gyerekeket roffi családok­hoz nyaralni. Jövőre a? itteniek mennek vissza. Legalább tízen. Ez a mindössze három­ezer lakosú Tiszaroff meny­nyire benne él a vilá? áramában, igaz, eljutottak innen Európába, s távo­labbra urak és szegények régebben is. Az urak lu­xushajón mentek. Orvos Tóth Péter bácsi, öreg roffi parasztember vörös huszár-nadrágban nyomult be földijeivel az első világ­háborúban Oroszországba Harmincegy hónaonyi frontpokol után térdlövés- seil tért vissza. Sokan nem jöttek vele haza. Telik az idő, sok víz le­szalad a regényesen szép roffi Tisza szakaszon is Megváltozott itt a világ. Tiszaroffnak — hiába szug- gerálta belém olyan szé­pen Berta István bácsi — nincsenek a faluból kive­zető alagútjai. Más utai vannak. Világosak, fasor­ral díszítettek, végtelenek. Belefutnak a nagyvilágba. Borzák Lajos Október — múzeumi hónap A már szokásossá vált és nagy népszerűségnek ör­vendő múzeumi hónap me­gyei eseménysorozatát ok­tóber 3-án délelőtt 10 óra­kor nyitják meg Szolnokon, a Damjanich János Mú­zeumban. Az ünnepélyes megnyitó alkalmával bemutatják azt a nagyszabású térkép- és térképészeti műszerkiállí­tást, amelyet a múzeum és a Geodéziai-Kartográfiai Egyesület állított össze. Az érdeklődők megtekint­hetik Szolnok megye leg­régibb térképeit, de a bo­nyolult kartográfiai eljárá­sokkal készült „térkép­csodákat” is, valamint a legmodernebb térképészeti műszereket. A kiállítással párhuzamo­san tudományos előadás- sorozat hangzik majd el , a térképészet fejlődéséről, a legújabb kartográfiai és geodéziai módszerekről. Ide vheleg gondozó intézet Szolnokon A Szolnok megyei beteg- ellátás fontos egészségügyi intézet felállításával to­vább bővül. Október else­jén Szolnokon, a Batthyány utcai kijózanító állomás épületében megkezdi mű­ködését az Idegbeteg Gon­dozó Intézet. Az idegbeteg gondozásra azért van nagy szükség Szolnokon, mert zárt osztály a megye terü­letén nincs, az ideg- és el­mebetegek kezelését Gyön­gyös és Gyula látja el. Az intézet tevékenysége kétoldalú lesz, á megelőzés és az utógondozás. Behívja és meglátogatja a fenti kórházakból kikerült, vagy az elmebetegségre hajla­mos embereket. Ugyanitt történik az alkoholisták utógondozása is és mind­azokkal az egyénekkel fog­lalkoznak mlljd, akiken a ielkibetegségek tünetei mu­tatkoznak. Ha úgy adódik, gyógyító tevékenységet is ellát az idegbeteg gondozó, vagy a neurózis osztályra utalja a pácienseket. A sok­rétű feladatokat egy ideg­beteg szakorvos és négy­tagú asszisztencia látja el. X • • Üzenet a régi iskolának Híres emberek művei a kisújszállási gimnázium jubileumi kiállításán A kisújszállási gimná­ziumban az elmúlt évszá­zadban sok olyan diák ta­nult. aki később a tudo­mány vagy a művészet va­lamely területén országos vagy éppen világhírnévre tett szert. Nemes hagyo­mány. hogy az iskola taná­rai közül is többen foly­tattak tudományos munkát az oktató-nevelő munka mellett és későbbi pályájuk éppen itt, az iskola falai között indult. A gimnázium fennállásá­nak 250. évfordulója jó al­kalom a számvetésre és az ünnepi kiállítás el is végzi ezt a számvetést. Egy éven át tartó munkával össze­szedték azokat a fellelhető dokumentumokat és meg­jelent műveket, amellyel az iskola egykori tanárai és diákjai bizonyságát adták tehetségüknek és felkészült­ségüknek. Arany János néhány ol­dalnyi kézírásának fotó­kópiája, Móricz felvételi és tandíj mentességi kérvénye a kiállítás legérdekesebb darabjai közé tartozik. Az 5 műveik összegyűjtése egy ilyen kiállítás keretében nem lehetséges, hiszen a különböző hazai és külföldi kiadások könyvtárnyi he­lyet foglalnának el. A ma is élő és alkotó tudósok, művészek munkás­ságának egyes darabjait azonban sikerült összegyűj­teni, bár nagyrészt a tel­jesség igénye nélkül, kivá­lasztva a legjellemzőbbeket és a legjobbakat. Néhány esetben ezt a válogatást maguk az alkotók végez­ték el. Dr. Borús József docens, a Századokban és a Had­történeti Közleményekben megjelent tanulmányaival szerepel a kiállításon. Dr. Bölöni István docens a me­zőgazdasági kisgépekről szóló, hazai és külföldi szaklapokban megjelent ta­nulmányait küldte el. Dr. Lévai Zoltán, a műszaki egyetem rektora, dr. Szász Andor matematikus Kis­újszállásról indultak valaha. Dr. Jausz Béla az iskola tanára volt, pedagógiai ta­nulmányait gyűjtötték ösz- sze. Dr. Szathmári István nyelvész elsősorban stilisz­tikai tanulmányaival és könyveivel szerepel. A tudományos munkák anyagához hasonlóan gaz­dag a művészeti anyag is. Korda Béla, aki 1917-ben itt tett hadiérettségit, gra­fikáiból és rézkarcaiból ál­lít ki, Rákosi Zoltán, az Iparművészeti Főiskola ta­nára Kodály és Bartók portréit küldte el a kiállí­tásra. A szépirodalmat hárman képviselik. Az idősebb ge­nerációból Kiss Tamás, 1931 óta megjelent öt kö­tetét, a fiatalabbak közül ' pedig Ladányi Mihály és Csukás István műveit állít­ják ki. A napokban megjelent az évkönyv is, és közli az iskola történetéről írott ta­nulmányt. amelynek meg­írásában a tanári kar több tagja is részt vett. Murisa- ' jukat nem hagyják abba a jubileum után sem. — Űjabb adatokat akarnak felkutatni az iskola és a város történetének jobb, pontosabb megismerése ér­dekében , , , B, A. Szolnokon fut keresztül a „robotember“ Emberfeletti teljesít­ményre vállalkozott Schi- rilla György, amikor elha­tározta. hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának tiszteletére Budapesttől— Moszkváig futva teszi meg az utat. A táv: 2226 kilométer. A 28 éves, három gyer­mekes taxisofőr eddig is kivívta az emberek cso­dálatát. Télen rendszere­sen fürdik a jeges Duná­ban, a 100 kilométeres fo­lyamúszásban rekordot ért el, a napi futóadagja pe­dig 50 kilométer. — S mindezt játszi könnyedség­gel végzi. Most újabb világszenzá­cióra vállalkozott Feltet­ték neki a kérdést: képes lesz-e végrehajtani? — Bízom benne — vá­laszolta. — Naponta hetven kilométert futok, szabad­ban alszom, csokoládé, méz. sajt, citrom, tojás lesz a táplálékom. Négy pár cipőt viszek magam­mal. Schirilla György keresz­tül fut Szolnokon is. — A Kossuth téren ma 10.15-kor ünnepélyesen fogadják. A megyei KISZ bizottság, az MTS megyei elnöksége köszönti a futót, aki né­hány perc után folytatja az útját Moszkvába. Sza badecfy e fentek Szolnokon Gazdag, változatos prog­rammal indulnak a TIT szabadegyetemei a megye- székhelyen. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján a kü­lönböző tagozatokon a leg­magasabb színvonalú tudo­mányos ismeretterjesztést kívánják megvalósítani. — Alapnak általában a kö­zépiskolai, vagy ennek meg­felelő végzettséget tekintik, de néhány tagozaton az előadások már főiskolai, egyetemi tanulmányokra épülnek. A közgazdasági, pedagó­giai, történelmi, irodalmi, művészeti, jogi, mezőgazda- sági és közlekedési tago­zaton a szakterület legne­vesebb művelői tartanak előadásokat. A különböző témák közül igen nagy az érdeklődés a közgazdasági tagozat iránt, ahol külön ipari és mező- gazdasági kollégiumot indí­tanak, elsősorban az új gaz­dasági mechanizmus adta teendők megismertetése ér­dekében. A történelmi tagozat te­matikáját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója jegyében állí­tották össze: — „ötven év küzdelem a háború nélküli világért" — várhatóan az egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért előadás lesz. Az irodalmi tagozaton — többek között — a Szovjet- Észtország irodalmáról szó­ló előadások érdemelnek a legnagyobb figyelmet, te­kintettel Tallinn és Szolnok megye testvéri szerződésére. A képzőművészetek iránt érdeklődőknek is több ínyencséget ígér a szabad- egyetem művészeti'- tagoza­ta. Színes, vetítettképes előadásokat tartanak a vi­lághírű Ermitázsról, a Pus­kin múzeumról, a Tretya­kov képtárról és a Szovjet­unió más nagy múzeumai­ról. Az idén először indít­ják a közlekedési tago­zatot — a Magyar Autó­klub részvételével, amelyen a közúti közleke­déssel kapcsolatos műszaki, jogi és egészségügyi isme­retekről hallhatnak az ér­deklődők. A szabadegyetemek kü­lönböző tagozataira a TIT megyei titkárságán lehet jelentkezni, az előadások — folyamatosan — a közeli hetekben kezdődnek. A tiszaőrs! Búzakalász Tsz-ben átlag 80—90 mázsa burgonya terem holdanként. A fészkekből a termést burgonyaszedő gép hozza a felszínre, s az általába* iskolások szedik kupacokba

Next

/
Thumbnails
Contents