Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-30 / 231. szám

t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ——mim 1967. szeptember 30.­Három felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés pén­teki — magyar idő szerint délutáni — ülése valami­vel több mint két és fél óra hosszat tartott. — A küldöttek három felszóla­lást — Mahmud Riad EAK külügyminiszter, a venezuelai külügyminisz­ter és az albán ENSZ-kül- dött beszédét hallgatták meg. Az egyiptomi külügymi­niszter cáfolta azokat az állításokat, amelyek sze­rint országa valaha is Iz­rael megtámadására ké­szült volna. Közölte, hogy Nasszer elnök annakidején hivatalosan tájékoztatta Johnson amerikai elnököt- az EAK nem fog elsőként fegyvereket használni. Ez a tény — mutatott rá, hogy a háború kitörése előtt az EAK alelnöke tár­gyalásra Washingtonba ké­szült. jól bizonyítja, hogy Egyiptom minden lépést megtett a helyzet elfajulá­sának megelőzése érdeké­ben. Kínai - indonéziai ellentét A hét elején hozott ren­delkezés szerint a kínai diplomaták nem hagyhatják el Nagy-Djakarta területét, és a nagykövetség szűkebb környezetének elhagyása­kor közölniük kell uticél- jukat, Mivel a kínai dip­lomaták erre nem hajlan­dók. a hatóságok * katona­sággal zárták el a nagy- követség bejáratát, r hogy megakadályozzák a diplo­matákat a nagykövetség elhagyásában. Az AP New York-i keltezé­sű jelentésében Adam Malik indonéz külügyminiszter nyilatkozatát ismerteti. Az ENSZ közgyűlésén részt­vevő indonéz politikust új­ságírók arról faggatták, hogy mi lesz elődjének, a halálraítélt Subandrionak a sorsa. A kérdés felveté­sét az indokolta, hogy szer­dán Dj akartában kivégez­ték Untung alezredest, a Szeptember 30-a Mozgalom vezetőjét és két másik tár­sát V Malik válaszában azt mondotta, hogy Subandrio esetleg elnöki kegyelmet kap. Véget ért a szövget k a ágyakor lat Véget ért az Ukrajna é Belorusszia területén meg tartott „Dnyepr” szovje hadgyakorlat. A hadgyakor latot Grecsko marsall honvédelmi miniszter ve zette. A fegyveres erők alakú iatai és a fegyverneme személyi állománya a had­gyakorlat során magasfokú harcképességéről, a táma­dásban bátorságról és ha­tározottságról, a védelem­ben kitartásról és energiá­ról tett tanúságot. A tisztek és tábornokok nagy hozzá­értéssel szervezték meg és bonyolították le a modern harcokat. A hadgyakorlat megmu­tatta a fegyverzet és a haditechnikai eszközök ki­váló harcászati minőségét, a csapatok készenlétét ha­zájuk megvédésére. Gromiko elutazott New Yorkból Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az ENSZ- közgyűlés XXII. üléssza­kának munkájában részt­vevő szovjet küldöttség ve­zetője csütörtökön este Név. Yorkból visszarepült -s Szovjetunióba. Szíriái panasz U Thanthoz Szíria állandó ENSZ- képviselője levelet intézett U Thant főtitkárhoz, amelyben visszautasította az izraeli hatóságoknak azt az állítását, hogy Szíria felelős, amiért a Jordán folyó nyugati partján az arab lakosság ellenáll a megszálló hatóságoknak. A levél szerint ez a Palesz­tinái nép nemzeti ellen­állása. Az izraeliek rágalomhad­járata azt mutatja, hogy Izrael újabb támadásra ké­szül Szíria ellen. Max Beimann levele Kiesingerhez Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára nyílt levélben fordult Kie­singer kancellárhoz, köve­telve, hogy a nyugatnémet kormány mondjon le a né­met nép egyedüli képvise­letének igényéről. Reimann levelében hangsúlyozza, hogy ha a nyugatnémet kormány elismerné az NDK létezését, akkor meg­felelő alapot teremthetne a két német állam egyenran­gú tárgyalásaihoz. A bonni politika azonban enélkül nem reális és abszurd. Az NDK Központi Bizott­ságának első titkára ezután Willi íStophnak. az NDK Minisztertanácsa elnökének Kiesingerhez intézett leve­lével foglalkozik. „A nyu­gatnémet lakosság jelentős része — írja — komolynak, időszerűnek és reálisnak tartja Stoph javaslatait.” A két állam olyan egyez­ménye, amely elítélné az erőszak politikáját, előse­gítené a leszerelést, az atomfegyverek betiltását, az európai biztonság meg­teremtését. nagy megköny- nyebbülést jelentene mind az NSZK. mind az NDK polgárainak. Kétszáz óra a levegőben i f Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) it a jövőben termelési költségként kell elszámolni Ha abból indulunk ki, ogy a földből új értéket lőállító legfőbb termelő­erő az élő munkaerő, ak- ' or közgazdasági lényegét ékintve nem is lehet más következtetésre jutnunk. A megélhetés biztonsága, 1 munkaerő falun maradá­sa pedig azt követeli meg. hogy a termelési költség­ként elszámolt pénzbeli Tiimkadíjat rendszeresen, 'ehetőleg havonta garantál­ón fizessék ki a szövetke­zet tagjainak. A IX. pártkongresszus át- 'ásfoglalása alapján a ter­melőszövetkezetek országos kongresszusa ez év tava­szán elindította a termelő- szövetkezetek demokratiku­san kialakított társadalmi szervezeteinek létrehozását A kongresszus megválasz­totta a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsát, nyárutóján pedig elkezdő­dött a területi szövetségek gazdasági körzetenként tör­ténő megalakítása. Ezek lé­nyegében önkormányzati testületek, csakúgy, mintáz őket létrehozó termelőszö­vetkezetek. Létrehozásuk és működésük a szövetkezeti demokrácia újszerű tovább­fejlesztését jelenti. Ölnök előtt fekvő tör­vénytervezet megteremti e jogi lehetőségét annak, hogy a termelőszövetkezeti tagok szövetkezetükön be­lül a jövőben önállóbban intézzék saját ügyüket. A törvénytervezet javaslato­kat tesz arra is. hogy a szövetkezeten kívül eső. kölcsönösen egymást ér­deklő feladatok ellátásában a termelőszövetkezetek összefogva, együttesen ala­kítsák ki cselekedeteiket. Mi a feladatuk e társa­dalmi képviseleti szervek­nek? A társadalmi képviseleti szervek feladatai Űrhajósok edsése A fegyveres erők napja alkalmából adott moszkvai nagykövetségi fogadáson az MTI moszkvai tudósítójá­nak alkalma nyílt pár szót váltania Alekszej Leonov űrhajós ezredessel, a Szov­jetunió hősével. Leonov az űrhajósok terveire és éle­tére vonatkozó kérdésre csupán annyit válaszolt, hogy ő is és valamennyi űrhajóstásra kemény ed­zést tart. Hogy ez mit je­lent, arra Nyikolaj Kama- nyin altábornagynak, a Trud pénteki számában meg­jelent nyilatkozata vet fényt. Kamanyin, a Szovjetunió hőse, az űrhajóspilóták ve­zetője elmondja, hogy a szovjet kozmonautáknak a szokásos űrhajósgyakorlato­kon túl kemény sported­zéseket is kell végezniök. Így például Leonov az el­múlt egy esztendő alatt kö­rülbeül 1000 kilométert ke­\ Az É.VM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vál­lalat azonnali felvételre keres: KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT. — ÁCS SZAKMUNKÁSOKAT. KUBIKOS BRIGÁ­DOKAT. valamint FÉRFI SEGÉDMUNKÁ­SOKAT. Jelentkezni lehet: ÉVM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat Munkaügyi Osztályán Szolnok. Ady E. út 117/c. Szolnoki Épületkarbantartó Ktsz azonnali belé­péssel felvesz egy fő építésztechnikust, valamint kőműves szakmunkásokat és segédmun­kásokat. Jó kereseti lehetőségi rékpározott. 200 távolsági futóversenyen vett részt, 300 kilométert sízett. A csillagváros lakói szá­mára azonban a legfonto sabb a repülés. German Tyitov, aki eddig 772-szer ült be a különböző szárnyas járművek pilótafülkéjébe az idén több mint 200 órái töltött a levegőben, hang- sebességet meghaladó, kü­lönböző típusú repülőgépe­ken. Az űrhajósok különösen sok ejtőernyős ugrást haj­tanak végre. Kamanyin al­tábornagy is beszámol — név említése nélkül — eg> esetről, amikor az űrhajós- pilóta ejtőernyője csupán a földdel való közvetlen találkozás előtt nyílt ki. Az űrhajósok és oktatóik valamint a tudósok min­den egyes' ilyen esetet tü­zetesen tanulmányoznak, mint ahogyan beható‘vizs­gálat tárgyát alkotta az az előre nem látott eset, amely a Szojuz űrhajóval és uta­sával. a hősi halált halt Vlagyimir Komarovval tör­tént. Az altábornagy befejezé­sül Gagarin szavait idézte: „Megtanulunk repülni a Szojuzon; ez kiváló űrhajó, repülni fog és mi az új űrhajók kabinjában ülve újabb röppályákat hódí­tunk mea”. A szövetségek fő feláda- a a létrehozó termelőszö- etkezetek jobb együtt­működésének elősegítése, snnek révén az eredmé­nyes, önálló gazdálkodás -’'őmozdítása, érdekvédel­mük hatékonyabb ellátása, lem lehet feladatuk, hogy ’alamiféle termelőszövet- ezetek felett álló hivata- ok legyenek, nem paran­csolgathatnak a fermelőszö- -etkezeteknek és nem is 'áthatnak el állami hatósú- ii jogköröket. Ez az elbü- okratizálódás veszélyét iozná magával és hamaro­san tönkretenné az egész igvet. Ellenben feladatuk a szö­vetségeknek a termelőszö­vetkezetek egymás közötti kooperációjának kifejlesz­tése, anélkül, hogy sérte­nék a részt vevő termelő- szövetkezetek önállóságát. A kooperációnak számtalan ’.ehetősége nyílik minde­nekelőtt a mezőgazdasági termelésben, de az ehhez szorosan kapcsolódó kiegé­szítő tevékenység, a keres­kedelem. az érdekvédelem stb. területén is. A területi szövetségeknek az a feladatuk és szép hi­vatásuk. hogy bátorítsák, támogassák a termelőszö­vetkezeteket ilyen irányú kezdeményzéseikben s mi­után már létrehozták azo­kat — koordinálják mun­kájukat. Gyakran kérdezik, miért van szükség érdekképvise­letre. hiszen a termelőszö­vetkezet és az állam lapvető érdekei azonosak. A termelőszövetkezetek­nek nem is az állammal van naponta elintézni való ügyes-bajos dolguk, hanem a velük gazdasági kapcso­latban álló vállalatokkal. A termelési, értékesítési, beszerzési és egyéb kapcso­latokban előfordulnak ösz- szeütközéseik, érdekellenté­tek. A termelőszövetkeze­tek és az állami vállalatok között. Emiatt van szükség a szövetkezeti érdekek vé­delmére és egyeztetésére. Ezen túlmenően a haté­kony érdekvédelem min­denekelőtt azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek és a vállalatok valóban az egyenjogúság elvének szem előtt tartásával kössék mea a szerződéseket. A Viták és esetleges perek megelő­zése érdekében a szerződé­ses feltételek kimunkálásá­ban feltétlenül vonják be a területi szövetségek képvi­selőit. Eddig 33 gazdasági kör­zetben alakult már meg a _ termelőszövetkezetek terű-" leti szövetsége. Az ősz fo­lyamán a többiben is meg­alakulnak az országban, te­hát összesen 48 területi szövetség lesz. Szeretném felhasználni az alkalmat. hogy erről a helyről tisztelettel és nagy­rabecsüléssel köszöntsem a termelőszövetkezetek már megalakult demokratikus képviseleti szervezeteit, mint szocializmust építő társadalmunk újszülötteit! A termelőszövetkezeti törvény mellett egy másik tervezet is fekszik önök előtt, amely perspektiviku­san is rendezni kívánja a földtulajdon és földhaszná­lat továbbfejlesztését. Földtulajdon és földhasználat Népi demokratikus fejlő- késünk sajátosságainak megfelelően hazánkban a termelőszövetkezetek gya­korlatában a földtulajdon es a földhasználat nem esik egybe: a termelőszövetke­zetbe behozott földeknek csak a használata közös, tulajdonjogilag azonban a tagok magántulajdonában maradtak. Ebből a kettős­ségből eredt és ma is ér­vényes az a jogszabályban előírt gyakorlat, hogy a behozott paraszti földek használatáért a termelő- szövetkezet intézményesen meghatározott összegű föld- járadékot fizet tagjainak. A földtulajdon és föld- használat kettősségében kétségtelenül meglevő el­lentmondás mindazonáltal nemigen zavarta a termelő- szövetkezeteket abban, hogy vezetői és tagjai minden figyelmüket a közös gazda­ság kiépítésére, megerősíté­sére fordítsák. S a mozga- l lom egésze történelmileg és a népgazdaság fejlődése szempontjából is nagy ered­ményeket ért el. A problémák és zavarok akkor kezdtek jelentkezni, amikor a nagyszámú idős parasztember kiöregedése és elhalálozása nyomán az örökösök jelentkeztek, s tulajdonosi címen különbö­ző igényekkel álltak elő. Hasonló igényekkel léptek fel a gyors ütemű iparoso­dás vonzó hatására a vá- ' rosba költöző volt termelő­szövetkezeti tagok tíz- és tízezrei. A tulajdonjog ki­felé áramlása a jelenlegi jogszabályozás mellett fel­tartóztathatatlan. Jelenleg már a termelőszövetkezetek használatában lévő földek­nek mintegy egyötöde van kívülálló személyek tulaj­donában. Ez anyagilag is egyre nagyobb terheket ró a termelőszövetkezetekre. Az öröklés és elvándor­lás folytán egyre szaporodó jogviták ma már zavarják a szövetkezeti földhaszná­lat s általában a szövetke­zeti gazdálkodás biztonsá­gát. Ezért kellett és kell napirendre tűzni a kérdés perspektivikus rendezését. Az előttünk fekvő törvény- javaslatnak az a célja és feladata, hogy — elfogadá­sa esetén — a rendezés­hez megadja az elvi és törvényes jogi keretet. A földtulajdon és hasz­nálat egységének ily mó­don való rendezését lehető­vé teszi szövetkezeteink nagy többségének megszi­lárdulása. A szövetkezeti földtulajdon fokozatos be­vezetése és majdan álta­lánossá tétele megfelel a népi demokratikus úton haladó szocialista forrada­lom továbbvitelének is: a szocializmus teljes felépí­tésének végső soron elen­gedhetetlen feltétele. A szocialista földtulajdon törvénybe iktatásával elvi­leg is leszögezzük, hogy a szövetkezeti tulajdon szo­cialista tulajdon. annak egyik formája. Ha szabad megjegyeznem, most termé­szetesen pont kerül annak az iskolás vitának a végére is. amelyben azt állították, hogy a szocialista tulajdon állami-össznépi formája a „következetes” szocialista tulajdon, a szövetkezeti pe­dig a „nem következetes”, vagy „kevésbé következe­tes” kategóriába tartozik. Ügy vélem, a kérdés ily módon való felvetése Idejét­múlt. s a hozzá hasonló dogmatikus filozofálgatást — ha még itt-ott felbukkan — a törvény elfogadása után sürgősen a lomtárba kell vetni. A szövetkezeti földtulaj­don biztosítása és térhódí­tása mindenesetre hosszabb időt vesz igénybe; azt fo­kozatosan és gazdasági esz­közökkel kell megvalósíta­ni. A törvényes rendelke­zés szem előtt tartja a termelőszövetkezetek és az érintett földtulajdonosok érdekeit is, továbbá a kí­vülállók esetében a méltá­nyosságot, a termelőszö­vetkezeti tagok esetében pedig a legszigorúbb ön­kéntesség érvényesítését. Az utóbbival kapcsolatban szükségesnek tartom ez al­kalommal is hangsúlyozni, hogy a megvalósítás során mindenféle erőltetés és kampány szigorúan tilos. Meggyőződésem, hogy a szövetkezeti földtulajdon bevezetése és térhódítása szilárd alapot teremt a szö­vetkezeti gazdálkodás szá­mára. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy a vitára bocsátott törvénytervezetek elfoga­dása és életbeléptetése nagy visszhangra talál és nagy alkotókedvet szabadít fel a szövetkezeti parasztság táborában. Ez magával hozza majd az egész termelőszövetke­zeti mozgalom, az egész mezőgazdasági termelés to­vábbi fellendítését. Fehér Lajos elvtárs a továbbiakban a nemzetközi helyzet néhány problémá­járól szólt s így fejezte be beszédét: Népünk békés építőmun­kával van elfoglalva. Jó) demonstrálja ezt a jelenlegi országgyűlés is, amely az új törvények elfogadásával tovább erősíti szocialista építésünk alapjait. Befeje­zésül kérem pártunk Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány nevében a tisztelt országgyűlést, hogy a mező­gazdasági termelőszövetke­zetekről, továbbá a földtu­lajdon és földhasználat to­vábbfejlesztéséről benyúj­tott törvénytervezeteket fo­gadja el. Fehér Lajos nagy taps­sal fogadott beszéde után dr. Pál István Fejér me­gyei. Illés Dezső Somogy megyei. Szviridov Istvánná Szabolcs-Szatmár megyei, dr. Baskay Tóth Bertalan Pest megyei, Danes Józset Szabolcs-Szatmár megyei képviselő hozzászólása kö­vetkezett, maid az elnök szünetet rendelt el. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents