Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
Az új Hunka Törvénykönyvről szóló törvénviavaslat Í.‘í*?vya!.™?kezd'° ■ vi tviijjvyv^bvi munkáját az országgyűlés uj ülésszaka Világ proletárjai, egyesüljetekl XVin. évfolyam, 229 szám. 4ra t SO fillér 1987, szept, 28., csütörtök» Veres József előterjesztése Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet Az ülést Kállaii Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés ez év július’ 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula ezután beszámolt arról, hogy a múlt ülésszakon elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat a Minisztertanács megtárgyalta és azokkal kapcsolatban határozatot hozott: felhívta az illetékes minisztereket és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségeit, tegyék meg a szükséges intézkedéseket és a képviselőknek egy hónapon belül válaszoljanak. A képviselők — a határozatnak megfelelően — a válaszokat megkapták. A két ülésszak között került első ízber. sor arra, hogy a terv-, és költségvetési bizottság kibővített ülésén — amelyen részt vettek a többi bizottságok elnökei és a képviselőcsoportok vezetői is — előzetes tájékoztatást kaptak a képviselők a jövő évi állami költségvetésről és az azzal összefüggő gazdaságpolitikai kérdésekről. E tájékoztató alapján megvitatták a jövő évi költségvetés főbb előirányzatait. Az elnök beszámolt arról is, hogy a mostani ülésszakra több képviselő interpellációt jegyzett be. Az interpellációk tárgyát Prieszol Olga jegyző ismertette. Ezt követően Kállai Gyula indítványára az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: 1. A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat; 2. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvényjavaslat; 3. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvény- javaslat; 4. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslat; 5. Interpellációk, Ezután — napirend szerint — megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Verqs József munkaügyi miniszter emelkedett szólásra. Tisztelt Országgyűlés! Az úi Munka Törvény- könyvéről szóló törvényjavaslatot a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megbízásából tisztelettel az országgyűlés elé terjesztem megvitatás és elfogadás céljából. Az új Munka Törvény- könyve elkészítését a hazánk társadalmi, politikai és gazdasági körülménye'- ben bekövetkezett jelentős változások teszik szükségessé. A pártnak és a kormánynak mindig fő törekvései közé tartozott a gazdaság állandó fejlesztése, a szocialista demokrácia szélesítése, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat erősítése, népünk életszínvonalának növelése, szociális körülményeinek javításáért. E törekvések eredményeként az elmúlt 10 esztendőben népünk életszínvonala nagymértékben emelkedett. a bérből és fizetésből élők átlagos reálbére 1956-tól 1966-ig 47 százalékkal, a munkás és alkalmazott népesség egy főre jutó reáljövedelme pedig 64,3 százalékkal emelkedett. A bérből és fizetésből élők számaránya 1951-től 1966-ig több mint másfél- szeresére növekedett. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma pedig 1966-ra az 1951. évinek mintegy kétszeresére nőtt. Régi elavult nyugdíjrendszerünket 1958-ban átalakítottuk egy korszerűbb —és a réginél nyugodtabb öregkort biztosító — nyugdíj - rendszerré. — A mezőgazdaság nagy - üzemesítésével együttjáró jelentős fejlődés lehetővé tette, hogy legutóbb a mezőgazdasági dolgozók számára is — az iparéhoz hasonló — úi nvugdíjrend- szert hozzunk létre. 1959-ben. majd 1965-ben és 1966-ban emeltük a családi pótlékokat, a szülő- anyák és a család megbe- rsi'dését, kifeiező fontos intézkedése volt pártunknak és kormányunknak a szülési szabadság 20 hétre történő felemelése. Az iparban mintegy 210 ezer egészségre ártalmas munkaterületen foglalkoztatott dolgozó munkaidejét 36—42 órára csökkentetjük. Pártunk IX. kongresz- szusa fontos határozatokat hozott dolgozó népünk életkörülményeinek további javítására. Jóváhagyta — 1970-ig történő bevezetéssel — az ipar területén a munkahét 44 órára történő csökkentését. Ennek előkészítése folyamatban van. Az előkészítéshez gondos elemző, szervező munka szükséges, és az. hogy felhasználjuk a munka- és üzemszervezés terén meglevő tartalékokat. Ezek kivétel nélkül minden vá1- lalatnál megtalálhatók. E tartalékok feltárását nemcsak a 44 órás munkahétre való áttérés teszi ottkaégessé, hanem az úi gazdasági mechanizmus bevezetése is, melynek az a célja, hogy a termelékenység gyorsabb méretű növekedésével további eredményeket érjünk el a dolgoA jelenlegi Munka Törvénykönyve 1951-ben jöft létre. A centralizált, utasításokon alapuló gazdaságirányítási rendszerre épült, központilag szabályozta a részkérdéseket is. A törvénykönyvet és végrehajtási rendeletét azóta mintegy 50 alkalommal kellett módosítani. Ennek következtében a rendelkezések — egy sor vonatkozásban — ellentmondásassá is váltak. Ugyanakkor — a módosítások ellenére — nem valósította meg teljes mértékben azokat a követelményeket, amelyeket a bekövetkezett társadalmi, gazdasági fejlődés a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben is indokolttá tett volna. E körülmények önmagukban is indokolják egy új Munka Törvénvkönvve kiadását. De elkerülhetetlenül szükségessé teszi ezt az is, hogy az 1960-ban bevezetésre kerülő új gazdaságirányítási rendszer — a gazdálkodás minden ágában — igen jelentős önállóságot biztosít a vállalatoknak. Az új törvénykönyv tervezetének alapelve, hogv magát a törvényt elvivé tegyük és a részletes szabályozást a végrehatási utasításokra. alapvetően azonban a vállalatoknál megkötendő kollektív szerződésekre bízzuk. Ezzel az ttevek intézése könnyebbé, • áttekinthetőbbé válik. Meggyőződésem. hosv mindazok a törekvések, amelyek pártunkat és kormányunkat vezetik — a dolgozók élet-, munka- és szociális körülményeinek A kollektív szerződések rendszere — azáltal, hogy a részletes szabályokat vállalati szinten határozza meg zók életszínvonala, valamint munka- és életkörülményeinek javítása terén. Jelentős intézkedésként említette meg a miniszter» kormány ez évben hozott határozatát a csökkent munkaképességű dolgozók védelméről. Pártunk IX. kongresszusának határozatai és az annak nyomán hozott intézkedések sorában külön kiemelendők azok, amelyek a nagyüzemi mezőgazdaság útjára tért szorgalmas parasztságunk élet- és szociális körülményeinek további javítására irányulnak. Az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése során — folytatta Veres József — meg kellett vizsgálni. hogy a munkaügyi rendelkezések — és ezek között különösen a Munka Törvénykönyve — mennyiben felel meg az új követelményeknek. fejlesztése tekintetében a törvénytervezetben és annak végrehajtási utasításában világosan kifejezésre jutnak. Tisztelt Országgyűlési A Munka Törvénykönyve tervezetének rendelkezései közül elsőként a vállalati önálló gazdálkodást elősegítő néhány új intézkedésre szeretnék utalni: A Munka Törvénykönyvének 45. paragrafusa a mainál lényegesen szélesebb mértékben vállalati hatáskörbe ad.ia a bérezési szabályok meghatározását Ezzel az intézkedéssel a bérgazdálkodás eddigi túlzott kötöttsége, — amit mind a termelési érdekek, mind pedig a munkaerőgazdálkodás vonatkozásában az utóbbi években erősen vitattak — megszűnik. Lehetőség adódik a vállalatok számára, hogy fokozottabban differenciálhassanak a dolgozók közölt és — a többi tervezett intézkedéssel együtt — hatékonyabb eszközökkel rendelkezzenek a jutalmazás és a fegyelmezés terén is A Munka Törvénykönyve 39. paragrafusa szerint vállalati hatáskörbe kerül a munkaidő-alappal történő gazdálkodás. A vállalat — a köznonti elvek keretei között —, maga határozhatja meg — termelési igényeinek legmetrfeielőbben — a munkaidő beosztást. A vállalati hatáskör növelésével kapcsolatban első között kell említenem a kollektív szerződések rendszerének bevezetését, amelyről a törvényjavaslat 10. paragrafusa rendelkezik. — egyidejűleg szolgálja a vállalati önállóság fejlesztését és egyben a dolgozók érdekeinek fokozott védelmét. A kollektív szerződések tehát végső soron nem mások, mint a Munka Törvénykönyvének üzemi végrehajtási utasításai, amelyeket a dolgozók érdekvédelmi szerve, a szak- szervezet és a vállalat — a dolgozók bevonásával — köt meg. Az üzemi demokráciának ez a széles körű fejlődése, nagymértékben teret ad az alkotó-kezdeményezéseknek, bevonja a vállalatokat ég a dolgozókat az őket érintő legközvetlenebb kérdések rendezésébe. Együttesen döntenek vállalaton belül az anyagi ösztönzők kialakításáról. a munkaidő beosztásáról. az esetleges túlmunka elrendelésének feltételeiről, vagy a dolgozók felmondási idejének meghatározásáról. A kollektív szerződéssel kapcsolatban meg kell említeni. hogy a törvény egyes esetekben kötelezően előírja valamely kérdésnek a kollektív szerződésben történő szabályozását, ez a helyzet például a munkaidő-beosztás rendezésénél, vagy a részesedési alao felosztásánál. Más esetekben, amikor központilag aránylag széles körben rendezhető kérdésről van szó és csak kevés helven kell a sajátos vállalati követelmények miatt a köznonti rendelkezéstől eltérni, a törvény megmondja a szabályt és csupán lehetőséget ad arra. hogy a kollektív szerződések attól eltérően is rendelkezhessenek. (Például a felmondási idő meghatározásánál, vagy a heti pihenőnapok összevonásánál.) Ezekben a kérdésekben csak akkor kell a kollektív szerződésben rendelkezni. ha a központilag meghatározott szabály az adott vállalatra nem lenne megfelelő. Ez a törvény-javaslat megfelel a párt és kormány törekvéseinek, amelyek a szocialista demokrácia továbbfejlesztését célozzák. Már a viták során felmerült, hogy a vállalati önállóság növelése, a gazdasági vezetők szélesebb jogköre nem eredményezi-? a dolgozók véleményének háttérbe szorítását, nem ragadtatja-e a vezetőket túlkapásokra? A másik oldalon a szakszervezeti jogok növekedésével kapcsolatban is felmerültek aggályok; nem lesz-e túl széles körű a szakszervezetek beleszólási joga. s nem fogja-e ez hátráltatni a termelési érdekeket? A mi véleményünk az. hogy a túlzott aggodalomra nincsen ok. Gazdasági vezetőink nem a társadalom céljaival ellentétes alapokon álló, nem valami kapitalista típusú gazdasági vezetők, hanem a mi rendszerünk által nevelt, rendszerhez hű, a jogokat és kötelességeket jól ismerő, a munkásosztály törekvéseit mindenben támogató gazdasági szakemberek. A bizalmat mindenképpen helyes nekik megadni, mert megilleti őket. Másik oldalon áll az, hogy a párt és a kormány — a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében — javasolja a dolgozók érdek- védelmét képviselő szak- szervezetek jogainak növelését. A szocialista demokrácia messzemenő fejlődését jelentik, hogy a szakszervezeteknek törvényben lefektetett joga: a dolgozók érdekeiben bármikor, bárhol fellép' hetnek, joguk van a gazdasági vezetők tevékenységének megítélésére is. Megvagyunk győződve arról, hogy szakszervezeteink a legnagyobb jogkörrel ott fognak élni, ahol erre szükség lesz. Azt hiszem, az a helyes felfogás, hogy a szakszervezetek szélesebb beleszólási lehetősége és a vállalat- vezetés nagyobb hatásköre nem egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő. (Folytatás a 2. oldalon) Képünkön: Ajtay Mikié«, a Minisztertanács elnökhelyettese, Losonczi Pál, u Elnöki Tanács elnöke, és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke Az új munkatörvény csak elveket tartalmaz A kollektív szerződések rendszere f
