Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-27 / 228. szám
1967. szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A auuiuiiiiiiiiiiiii TV KÉPERNYŐJE ELŐTT Klasszikusok: Ibsen és Csehov Hovatovább a magyar televízió háziszerzői. Hiszen a norvég drámaíró szinte valamennyi jelentős drámáját láthattuk már, s nem akad Csehov- színmű sem — amelyet nálunk bemutattak —, hogy ne láthattuk volna a képernyőn is. Persze, érthető ez a televíziós buzgólkodás a két életmű körül; ugyanis kifejezésmódjuk, ábrázolási technikájuk lehetővé teszi, hogy a kisméretű színpadon méltóképpen szólalhasson meg az ember, méginkább az ember arca. Legutóbb, az elmúlt héten Ibsent a Rosmerholm képviselte a Madách Színház avatott tolmácsolásában. A felvételről sugárzott dráma, mi tagadás, kissé hidegen hagyott bennünket. A lelkész Rosmer ábrándjai és emésztő kétségei a világ megváltoztatá- sárój — az író Ibsen ábrándjai és kétségei — nem tudták felgyújtani a képernyő előtt ülő néző képzeletét. Anná] inkább Csehov, a novelláiból készült drámai miniatúrákkal. Pedig ezek az írások nem is tartoznak a csehovi termés legjavához. A gondos tálalás azonban így is kellemes és szórakoztató esté avatta megszólalásukat. — Megszólaltatásukra a televízió egyik legegyénibb hangú rendezője, Zsurzs Éva vállalkozott. Szerencsére, mert csak az ő rendezői alázata menthette meg az Irodalmi képeskönyv Csehov-kiadását a túlzásoktól. Ugyanis Csehov derűjétől mi sem áll távolabb, mint a felszínes har- sányság. A legsikerültebb jelenetekben ezt sikerült elkerülnie és így megőriznie Csehov szellemét még a bohózat határát súroló részletekben is. Természetesen kitűnő segítőtársakra talált a Nyaralók színészi gárdájában. Az általuk megformált alakhoz énjük és tehetségük legjavát adták hozzá, így sikerült még az erőtlenebb írásoknak is kiteljesedniük. A Levél című írást is elsősorban Básti Lajos játéka avatta élményünkké. Mérnökre valló pontossággal, költőnek járó ihletettséggel és sok-sok leleménnyel állította elénk az öregedő férfit, a hűséges férjet, akit furcsa módon, de teljesen elfogadhatóan kavar meg egy sze relmi légyottra invitáló le vélke. Hogy mindez csak a feleség ravasz tréfája volt — mit sem törődünk vele. A lényeg: mulatságos helyzetben olyan lelki- strepteaset láthattunk, — melynek révén az ember lelke mélyéig láthattunk. A szellemidézéssel induló Idegekben viszont a sötét erőkkel való paktálás „bosszúját:’ mosolyoghattuk meg. Remek — csaknem bohózati jelenetek sorában győződhettünk meg: milyen veszélyes dolog túl- komolyan venni a szellemeket. Mit tudnak művelni a felbolygatott idegek még egy akkora darab emberrel is, mint Dimitrij, akinek nagybátyja szellemétől száll a bátorság inába. (Bárdi György nagyszerűen találta fel magát a nevetséges Dimitrij alakjában.) Hosszadalmas volta ellenére is szórakoztatott a vőlegényfogás különös módja. Szegény Nyikoláj! Hiába, a vőlegénység olyan háló, melynek szálait széttépni, nincs elegendő emberi erő. A Fattyúban Balázs Samut csodálhattuk meg. — Sorolhatnánk tovább. A legkevésbé „ se füle se farka Elszólta magát tetszett. S ebben a kissé erőltetetten komédiázó fso- ta Irén is ludas. A színészi remeklésekhez nagyszerű képi megoldások Is párosulnak. Csak egyetlen példát: a felesleges ember feleségének vendégei önfeledten tapsolnak egy kitűnő alakítást; gyors vágás, s máris a férjet látjuk, aki viszont fejét csapkodja tenyerével. Ehhez hasonlókkal bőven találkozhattunk a Nyaralókban, így hát az Irodalmi képeskönyv ha nem is Csehov, az író dicsérete, a televízió vállalkozását mindenképp dicséret illeti. Röviden Okos gondolat volt bemutatni a Mata Hariról készült dokumentumfilmet. Legendás alakjának nem egy titkára derült így fény. Elhangzott a felhívás: A Játszótársunk, mondd, akarsz-e lenni? Vértessy Sándor, az új Vitray tette fel, s a hosszú távú furfangos játék bizonyára új formákkal gazdagítja a televíziós vetélkedők táborát és vele a nézők játék-mohóságát. Erőszakolt és nehézkes volt a Gyár a szigeten című riportműsor. — Nem a valóság szülte, hanem a kialakult sémába akarták „ valóságot belegyömöszölni. Hangulatos, tartalmas és ami a fő, televíziószerű volt a Televízió kisfilmje, melyben néphagyományokat és szokásokat idézett művészi reprodukciókban. Toto és Rita Pavone elegendők voltak a Az árintézkedések hatása a Jászság termelőszövetkezeteiben1 Az alacsony felvásárlási árak éveken át kedvezőtlenül hatottak a termelőszövetkezetek fejlődésére. Számos közös gazdaságban az árbevételekből nem tudták fedezni kiadásaikat. A termelés bővítéséhez — a beruházásokra — nem maradt anyagi erőforrásuk. A kormány intézkedései nyomán 1966. január 1-től számos mezőgazdasági termék felvásárlási árát rendezték. A jövő év januárjától —a hízott Sertést, ez év október 1-től pedig újabb termékek termelői árát emelik fel. A jászberényi járás mezőgazdasági és felvásárlási osztálya értékelte az árrendezés hatását a termelő- szövetkezetekben. E témával a végrehajtó bizottság is foglalkozott. Az árrendezés összeségében rendkívül pozitív hatást gyakorolt a közös gazdaságok további fejlődésére. A hatás azonban termelőszövetkezetenként váltakozik, s a termelési profiltól és a gazdálkodás színvonalától függően igen eltérő. A magasabb termelői árak — a járás 21 közös gazdaságában — tavaly 21,6 millió nettó árbevételi többletet eredményeztek. Az egy gazdaságra jutó többletbevétel a jól gazdálkodó tsz-ekben 1,5 millió, a közepesen gazdálkodókban 1,2, a gyengén működő tsz-ekben 690 ezer forint volt. A járás hat zöldségtermelő szövetkezetében csak 65 ezer forint többletet hozott. A holdanként! árbevételi többié is differenciálódik. A jól gazdálkodó tsz-ben 308, a gazdaságilag gyenge tsz- ekben 207, a zöldséges szövetkezetekben mindössze 177 forint. Az értékelésből kitűnik, hogy a nagyobb termelői árak főként a jól gazdálkodó szövetkezeteket érintették. Sajnos a sertéshizlalás nem sok jóval kecsegtet a járásban. Még az új felvásárlási árakkal sem, mert a takarmány ára is emelkedett Az idei gyengébb kukorica- termés is hozzájárul ehhez. A jásztelki Tolbuchin Tsz mindig megtermelte a szükséges abrakot, most náluk is hiány mutatkozik. Helyenként a süldő értékesítésére kényszerülnek. A vállalatok és a szövetkezetek kapcsolata a korábbi évekhez képest sokat változott. Mindinkább *gyenlő partnerként tárgyalnak egymással. Azaz, a tsz-t is egyenjogú- nak ismerik el. Ezt az is elősegítette, hogy a vállalatok a tervkötelezettek, termelési szerződést kell kötniök a tsz-ekkel. A szerződések szövegén még változtatni kell, mert az főként a vállalatok jogait és a tsz-ek kötelezettségeit írja elő. Tehát egyoldalú. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban egy rendelet is megjelent. Szorgalmazza a szerződések szövegének megváltoztatását. Az új felvásárlási árak lehetővé tették az amortizáció bevezetését a szövetkezetekben. A gazdaságok — egy-két kivételtől eltekintve — fedezni tudják beruházásaik költségeit. A január 1-től életbelépő új árak minden bizonnyal tovább ösztönzik a szövetkezeteket a termelés fejlesztésére. — m. 1. — Kiállítás nyílik Műcsarnokban Gazdag kiállítási anyag érkezett a Szovjetunióból a napokban a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum címére: a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kapcsolatos eredeti dokumentumok, tárgyi emlékek, képzőművészeti alkotások. Az október végén vagy november elején a műcsarnokban megnyíló kiállítás anyagának több mint ezer darabját a moszkvai forradalmi múzeum bocsátotta a magyar társintézmény rendelkezésére, de nagy értéket képviselő küldemény, érkezett a Lenin múzeumból is. A Lenin múzeum küld+e el Budapestre annak az öltözéknek, télikabátnak, zakónak és mellénynek — pontos mását, amelyet Lenin az elleni elkövetett merénylet alkalmával viselt. Mit tesz Ön? ^ Mesferszáilási beszélgetések ^ A faluban körülbelül ezerötszázan laknak, néhány utca az egész. Egyetlen termelőszövetkezete van, az Üttörő. itt dolgozik a munkaképes lakosság kilencven százaléka. Van nég egy gépjavító állomás, ott is sokan kapnak munkát. A fiatalok nagyrésze elmegy dolgozni, tanulni Kunszentmártonba vagy még messzebb, és, aki elment, már ritkán jön visz- sza. Pedig Mesterszállás nem valamiféle világtól elrugaszkodott, sárbaragadt község. Szellemileg sem az. F?a a számokat nézzük, kevés magasabb végzettségű ember él itt, de hatásuk fokozott mértékben érezhető a falu életében. Vajon ki mit tesz azért, hogy ez a hatás minél kedvezőbben mutatkozzon? A fcacrr&nómus kény. minden formaság és adminisztráció nélkül működik. Néha oktatófilmet hoznak Szolnokról, azt mindig sokan megnézik. Azok számára, akik más oktatásban nem vesznek részt, minden télen tsz- akadémiát szervezünk. Az elnik — Az értelmiségiek nagyobb része tagja a TIT- nek, ők végeznek kulturális és ismeretterjesztő munkát. A tsz anyagilag is segít, különösen amióta szétválasztottuk a szociális és a kulturális alapot. A szolnoki színház itteni vendég- szerepléseinek a díját részben mi fizetjük, mert a kultúrtermünk kicsi és a bevétel nem fedezi a kiadásokat. A gépjavító állomás elad egy teljes fotófelszerelést, az a szándékunk, hogv megvesszük és fotoszak- kört szervezünk. gári védelmi oktatás is sok ismeretet nyújt. Ott a gyakorlattal együtt 18—20 foglalkozás van évente. Két község tartozik hozzám, Mezőtúrra is bejárok szakrendelésre, többet nem tudok itt dolgozni, pedig jó lenne. A védőnő is tart egészségügyi előadásokat, főleg az iskolában, de felnőtteknek is. — Néhány éve szakkör alakult a növénytermesztésben dolgozó tsz-tagok körében, de most már mások is eljárnak az előadásokra. Van egy húsz—huszonöt tagú törzsgárda, a csoport teljesen öntevéAz orvos — Havonta egyszer egészségügyi ismeretterjesztő előadást tartok, és a pol" Az igazgatónő — Kilenc pedagógus van a községben, a ml feladatunk a felnőttoktatás is, ezen évente tíz—tizenkét ember vesz részt. Megrendezzük a szülők akadémiáját., ezen négy előadás iesz, a következő témákból: egészséges életmód, egységes nevelés a családban, szovjet népek irodalma és zenéje, esztétikai nevelés a családban. A helyettesem kézimunka szakkört vezet, főleg háziasszonyok járnak ide. A foglalkozásokat vagy itt vagy a párthelyiségben tartjuk. B. A. //wwwwwwwwwvwwwvwwvwvwv Kurt Tucholsky t EGY HÁZASPÁR VICCET MESÉL A Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Kisújszállási kirendeltsége férfi munkásokat vesz fel Állandó munkára Jelentkezés hétfőn réggé; 7 órától a közraktárban. — Képzelje, Herr Panter, tegnap este hallottunk egy remek viccet, el kell mesélnünk önnek... — Egy férfi... Walter, ne szórd a dohányt a szőnyegre! Teljesen összepiszkolod a szőnyeget... Szóval a vándor eltéved az Alpokban. Micsoda? Jól van. akkor nem az Alpokban, hanem a Dolomitokban, de ez teljesen mindegy. Bandukol az éjszakában, megpillant egy távoli fényt, és egyenesen odatart... Hagyjál már. hadd meséljem! Igenis hozzátartozik... Ott a kunyhóban lakik egy parasztember és egy parasztasszony Az ember öreg. az asszonyka pedig fiatal és nagyon csinos. Már ágyban fekszenek, illetve dehogy, még nem feküdtek le... — A feleségem nem tud viccet mesélni. Inkább én. Te majd a végén megmondod, hogy így volt-e vagy sem .. Szóval, egy férfi bolyong a Dolomitokban, mert eltévedt. Illetve... most veszem észre, hogy összezagyval- tad az egészet, a vicc nem is így kezdődik. Egészen másképp. Szóval, él a Dolomitokban egy öreg paraszt a fiatal feleségével. Az éjszaka kellős közepén egy vándor kopogtat az ajtón, mert eltévedt, és éjszakai szállást kér. Ámde nekik csak egy ágyuk van és már úgyis ketten alszanak benne. — Walter! A hamu! Nem tudod odavenni magadhoz a hamutartót?! — Ne szakíts folyton félbe!... Szóval, végül is bebocsátják a vándort a kunyhóba, mert közben az eső is eleredt és a szerencsétlennek a ruhájából facsarni lehet a vizet. így hát azt mondja a paraszt, hogy meg- alhat az ágyban, az assszonnyal. — Dehogyis! Egyáltalán nem így volt! Egészen rosszul meséled! Középen kell aludnia, az öreg és a felesége között. — Tőlem legyen középen. Teljesen mindegy. — Szóval, odakint nagy zivatar van. — Megint rosszul mondod. Éppen, hogy eláll az eső. békésen elalszanak, majd később felébred az öreg és azt mondja a feleségének... Trude, vedd már fel a telefont!... Nem, természetesen nem ezt mondja... A paraszt azt mondja a feleségének... Ki az? Ki van a telefonnál? Mondd neki, hogy később hívjon vissza, most • nincs időm... Szóval azt mondja az öreg: kimegyek, megnézem a kecskéket, mert ha elszabadulnak, akkor holnap nincs tejünk. — Walter, bocsáss meg. hogy félbeszakítlak, de Paul azt mondja nem tud később hívni, csak este. — Rendben van, hívjon este. Szóval, az öreg... Hozzál nekünk egy kis kávét... Kimegy és alig csukódik be az ajtó, a fiatal- asszony oldalba böki a férfit... — Rossz! Egészen rossz. Ez nem az első alkalommal történik. Az öreg kimegy, de a fiatalasszony csak harmadszorra kezd bökdösni. , \ — Tehát visszajön az öreg. Aztán hirtelen újra felkel ,és azt mondja: meg kell néznem a kecskéket — és ismét kimegy. — És ekkor oldalba böki a fiatalasszony a vándort és azt mondja: na! — Szó se róla, Walter. Egyáltalán nem azt mondja. — De még mennyire! Hát mit mondjon ? — Azt: most itt az alkalom. — Épp ellenkezőleg: igenis azt mondja, hogy na, és oldalba böki a vándort. — Legalább hagyd, hogy befejezzem, te ellövöd a poént. — Ne dühíts fel, Trude! Ha elkezdek egy viccet, akkor be is fejezem. — Én kezdtem. — Mindegy, akkor is elmondom most már végig; te különben sem tudsz egy történetet tisztességesen elmondani. — Ha nem tetszik, ne figyelj oda! — Nem is figyelek, hanem végre-valahára elmondom a végét, hogy Herr Panternek valami öröme is teljék benne. — Ha te azt hiszed, hogy valakinek örömet szerez, hogy téged hallgat... — Trude! — Most mondja, Herr Panter, hogy lehet ezt kibírni! Egész héten olyan ideges, hogy én... — Te vagy ideges... — A te fegyelmezetlenséged... — Mindjárt azt mondod, „komplexumaid”. Ezt nálunk rossz nevelésnek hívják. — Az én gyerekszobám... — Ki csinálta vissza az egész dolgot az ügyvédnél? No, ki? Talán én? Te! Te kérted, hogy vonjam vissza a válókeresetet... — Hazugság! Bumm! Ajtó-csapódás jobbra. Ajtó-csapódás balra. Most itt állok egy fél viccel. Vajon mit válaszolt a vándoe az ifjú asszonynak? sikerhez — a többire akár oda se kellett figyelnünk. V. M.
