Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-24 / 226. szám
1967, szeptember 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A. Horgászoknak Forgókapocs a fenékólmon A horgászat eredményesebbé tételére rendkívül sok apró változtatást, „trükköt” eszelnek ki a horgászat tudósai”. Ilyen például a fenékólom elhelyezésének kis megváltoztatása. A pontyhorgászok újabban egyre finomabb, köny- nyebb és karcsúbb úszókat használnak, egyre kisebb ólmokat fűznek a zsinórra és halfogó törekvésük — ha van ponyt a vízben — sikerrel jár. — Látszólag több a kapás, ez azonban csak látszólagos, hiszen a ponty nem vizsgálja meg tüzetesen a felszerelést, mielőtt ráharap az illatos főttkukoricára vagy málé- gombócra. A könnyű szerszámmal nem azért fogunk többet, mert jobban kap rá a ponty, hanem azért, mert a finom felszereléssel a csali legkisebb érintését is megérezzük és erre azonnal bevághatunk. A nehéz szerszám viszont csak akkor jelez kapást, ha a hal nagyot húz. vagy éppen már el is akar illanni — szájában a horoggal. A ponty inkább kíváncsi, mint mohó, általában csak kóstolgatja a csalit, játszik vela A finom szerszám jobban jelzi ezt a kóstolgatást — látszólag tehát több a kapás. Nehéz kézségnél a ponty ellenállást érez, amikor le akarja nyelni a zsákmányt, ezért inkább kiköpi. Mindez természetesen csak az úszós horgászatra vonatkozik. Más a helyzet a fenékólmos horgászatnál, itt ugyanis a legtöbb horgász még mindig kitart a nehéz, legalább öt dekás ólomnál és a vastag zsinórnál. Pedig ilyenkor is „több” a kapás, ha köny- nyebb az ólom, vékonyabb a zsinór. A könnyű ólmot és vele a felcsalizott horgot az áramlat önműködően oda sodorja, ahol rendszeresen összegyűlik a haltáplálék. A vékony zsinór nem fekszik félkörben a fenéken, „tőgyei” tehát a legkisebb érintést is megérezzük és több kapásra vághatunk be. Mivel a bot és a csali közötti zsinór szinte egyenes vonalban fekszik, a bevágás biztosan eljut a horoghoz. Nem árt azonban kissé átalakítanunk fenékólmos szerszámunkat, hogy a legkisebb érintést is érzékeljük. A fenékólom általánosan elterjedt formája ugyanis nem tökéletes: hosszú fúrata fékezi a belefűzött zsinórt. Különösen akkor, ha az ólom fúrata nem egyenesen fekszik ahhoz az elképzelt vonalhoz, amely a horgot és a horgászt összeköti. Márpedig a fenékólom legtöbbször ferdén, keresztben vagy éppen háton fekszik fel a fenéken. így a finom kóstolgatást nem érezhetjük a zsineget tartó ujjunkon. Egyszerű fogással viszont kiküszöbölhetjük ezt a nehézséget. Annyit kell csak tennünk, hogy forgókapoes- csal ellátott drótfület rögzítünk az ólom fúratához és a zsineget a forgókapocs szabad fülén át bújtatjulf. Bárhogy is fekszik az ólom, a legkisebb érintést is észleljük, hiszen a forgőka- pocs fékező hatása rendkívül kicsi. Az így felszerelt horgászeszköznél a horog és a horgász között a zsinór mindig nyílegyenes, a bevágás tehát sikeres Belépés a Néplap olvasóinak Bemutatjuk a Magyar Távirati Irodát Naponta találkoznak az újságolvasók, a rádióhallgatók, a tv-nézők ezzel a megjelöléssel: Magyar Távirati Iroda. Közismert rövidítésével MTI-nek. mint a kormány félhivatalos sajtószervének, kettős feladata van: ellátja az ország újságjait, a rádiót és televíziót hazai és külföldi hírekkel, információkkal, fotókkal, s ezzel párhuzamosan magyar vonatkozású hírős fényképanyagot juttat el a külföldi hírszolgálati irodáknak, fotóügynökségeknek. Különleges szerepet biztosít az MTI-nek egész hírközlési mechanizmusunkban az, hogy a Magyar Népköztársaság félhivatalos sajtószerveként adja ki a hivatalos, illetve félhivatalos jellegű közleményeket, nyilatkozatokat. Az MTI 65 hírszolgálati irodával, fotóügynökséggel tart rendszeres, napi munkakapcsolatot. Több mint 200 újságírója, fordítója, fotóriportere van, 18 ország fővárosában tevékenykedik állandó tudósítója. Távgépírói, a telexek naponta 30— 35 ezer szót továbbítanak a legkülönbözőbb hazai szerkesztőségekhez, így hozzánk is, a Néplap szerkesztőségéhez. a lakásában felállított telexgépre gépeli, és szövegét abban a pillanatban már „veszi” is a naphegy: telex-gép. Kapósak a magyar képek 195 ezer négyzetméter fotópapír A Távirati Irodának néhány hónapja saját, nyomdai úton előállított, kétnyelvű napilapja van: a Neueste Nachrichten—Daily News. Jól felszerelt sokszorosító üzemében több mint húsz kiadvány készül a lapok szerkesztőségeinek tájékoztatására. Az MTI Foto tevékenységének méreteire jellemző, hogy fekete-fehér fotópapírból évente mintegy 180 000, színesből 15 000 négyzetméternyit használnak fel, s fotóriporterei minden fontosabb eseménynél jelen vannak., Az MTI három nagy részlegre tagozódik: a belföldi, illetve a külpolitikai szerkesztőségre és a fotoszer- kesztőségre. A belföldi szerkesztőségnek csaknem 100 újságírója van. Magában a budapesti központban — a belpolitikai és kulturális, az ipari, a mezőgazdasági, illetve a sportrovatban 46 újságíró dolgozik. A 20 megyei szerkesztőségben (a 19 megyei székhelyen kívül Dunaújvárosban is van a Távirati Irodának önálló szerkesztősége) összesen mintegy ötven újságíró írja, szerkeszti, továbbítja a híreket A megyei szerkesztőségek munkatársai vasárnap sem pihenhetnek, hiszen „mindig történik valami” amelyről a központot rögtön tudósítani kell. A világesemények A legpezsgőbb az élet a külpolitikai szerkesztőségben, annak rádiólehallgató és telex-szobáiban. Itt 26 újságíró és 16 gépírónő egész nap folyamatosan olvassa, csoportosítja a külföldi hírügynökségektől érkezett közleményeket. A szocialista országok hír- szolgálati irodái s a kapitalista hírügynökségek a nap 24 órájában valósággal árasztják a híreket. A külpolitikai szerkesztőség kiküldött munkatársai, szerkesztői felváltva tudósítják az MTI-t a külföldi fővárosokból is. Naponta átlagban 50—60 hírt, információt továbbítanak a hazai lapokhoz, a rádióhoz és a televízióhoz, s ezek a hírek, közlemények valóban egy-egy nap világeseményeinek tükörképét jelentik. A külföldi információk megszerzésében jó segítséget ad a korszerű technika. Az MTI külföldi tudósítói telexen, telefonon adják tudósításaikat. A moszkvai vagy a washingtoni MTI- tudósító például a megszerzett híreket, információkat A Távirati Iroda harmadik nagy munkahelye a legkorszerűbb apparátussal, laboratóriumokkal ellátott fotoszerkesztőség. Külföldi lapokban sűrűn lehet látni magyarországi eseményt ábrázoló képeket, alattuk az aláírás: „Inter- foto-MTI”. A magyar képeslapokban ugyanakkor < sok külföldi fénykép talál- ' ható „MTI külföldi kép- J szolgálat” megjelöléssel. A képszolgálat egyébként nemcsak a hazai lapokhoz juttatja el a világeseményekről tudósító képeket, hanem a külföldi sajtó- és hírügynökségekhez is továbbítja a magyarországi események fotóit. A sokrétű tevékenységet 16 munkatárs végzi; naponta 80—130 külföldi kép közül válogathatnak a hazai szerkesztőségek, a televízió. A telefoto-szolgálat közvetítésével naponta mintegy 100 fényképet kap az MTI, ugyancsak a világ minden tájáról. Megkapja a szerkesztőség a szovjet TASZSZ, az NDK-beli ADN, a csehszlovák CTK telefotón, rádión érkező képeit is, s ugyancsak nagyon sok képet kap naponta az amerikai UPI vi- lág-telefoto szolgálata révén. Külföldön is kapósak a magyar képek, amelyek az UPI hálózatán keresztül 150 szerkesztőségbe jutnak el Brezsnyev és Koszigin legutóbbi budapesti látogatásakor még/ távolkeleti országok hírügynökséged is jelentkeztek képekért, amelyeket 12—15 perccel az esemény után már kézhez kaptak. Ezt a rendkívüli gyorsaságot a telefoto-szolgálat tudja biztosítani; az MTI-nek öt telefoto vevő- és négy adóberendezése van; egy-egy berendezéssel naponta 100—100 képet lehet venni, illetve továbbítani. U. L. Hidegperiódus közeleg? A meteorológusok már évek óta sejtik, hogy Földünkön ismét hidegebbre fordul az időjárás, de a legújabb tudományos megfigyelések, mérések is erről tanúskodnak. A mérések adatait főként az Atlanti-óceán északi felében 15 éve működő mérőhajók szolgáltatták. A kutatók kb. 380 ezer ilyen adatot dolgoztak fel. Az óceán felületén végzett mérések adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a hőmérséklet két szakaszban (1951— 55 és 1961—65) csökkent. A Föld éghajlata hosz- szú történelme során gyakran ingadozott. Több mint egymilliárd évvel ezelőtt már volt egy jégkorszak, de 600, majd 275 millió évvel ezelőtt ugyancsak támadásra indult a hideg. — Egy millió éve annak, hogy a „jégkorszak”-ként ismert lehülési hullám itt hagyta nyomait: az Európában is oly gyakori morénákat Ez a jégkorszak nem volt egységes: a jég többször is terjeszkedni kezdett. maid rövidebb-hosz- szabb időre visszavonult. Az utolsó jéginvázió 10 ezer éve bontakozott ld. — Ezt váltotta fel egy meleg periódus (i. e. 500—3000); ekkor Európa sokkal melegebb volt, mint napjainkban. Világosan bizonyítják ezt a melegkedvelő növények e korból származó maradványai. Vége a tartós felmelegedésnek 1550-től újra hidegebb korszak következett, amely 100—200 évig tartott. A jég visszahúzódása óta ez hozta magával Közép-Európá- ba a legkeményebb fagyokat. Az erre következő melegebb periódust csak a múlt században szakította meg. egy kisebb hideg-hullám, de a nyolcvanas években ismét tartós felmelegedés indult meg. Hatására olvadni kezdtek a glecs- cserek: az alaszkai nagy Muir-f leccser például évente 400 méterrel hátrált. — Könnyebbé vált a hajózás az északi tengereken: a Spitzbergák kikötői a századforduló táján csak három hónapig voltak nyitva, de ötven évvel később már hét hónapig. A halászat is megváltozott: az eszkimók századunk eleién még nem ismerték a tőkehalat, néhány évtized múlva viszont ez lett a fő táplálékuk. Más halak, sőt a madarak is északabbra húzódtak. Mindezt csupán alig észlelhető, az 'évi kö- Z/éphőmérséklet egy foknyi emelkedése tette lehetővé. Újabb jégkorsxak ? A meleg periódus 1940- ben tetőzött. Mivel a hőmérséklet évről-évre ingadozhat, a kutatók csak esztendőkkel később ismerték fel, hogy ismét általános lehűlés kezdődött. — Több jel mutat erre. 1956 augusztusában a Grönland és a Baffin-száget közötti tengerszorosban ilyenkor szokatlan jégzai’ást figyeltek meg. Izland és a Lab- radrr-félsziget északi részéről is jelentős jégkén- ződést ielentettek. 1950 óta az Északi-tenger felett gyakoribbakká váltak az északi szelek. 1958 óta a sarki medence felett minden hónapban hidegebb volt, mint a korábbi évtizedekben. Az Atlantióceán és Európa északi övezete felett megritkultak a nyugati szelek, ennek nontosan megfelel az északi szelek gyakoribbá válása. ÚJ ÉS RÉGI (Foto: MTI)
