Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

*

Világ proletárjai, egyesüljetek l

SZOLHOZ HE6YEI

1A MEGYEI PÁRTBIZDTT5Á6 ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

A

XVIII. évfolyam, 226. szám Ara i SO fillér 1967. szept. 24„ vasárnap.

Bemutatkozik.*

az Országos Anyag- és Árhivatal

Exportra csomagolják a „patkó” gyermekfoteleket a tiszafüredi háziipari szövetkezet kosárfonó részlegében (Foto: Nagy Zsplt)

Keresett exportcikk a rákóczííaivi gyümölcsfa- csemete

Két arany és egy bronzérem a kiállításon Kétmillió vadalany, hatszázezer oltvány évente

Július 1-től az Arhivata.l már Országos Anyag- és Árhivatalként működik. Az átszervezésről kormányhatározat intézkedett. Ezzel az árak és az áruforgalom szabályozási funkciója egyesül. Miért kellett egyesíteni ezt a két feladatot? — ez volt első kérdésünk dr. Csikós Nagy Bélához, a Hivatal elnökéhez.

— Köztudott, hogy az új gazdasági irányítási rendszerben többféle ár lesz. Lesz kötött, maximált, és szabad ár, Hogy melyik termékcsoportnál, melyik árat vezessük be, ahhoz azt Is pontosan tudni kell, hogy milyen az ellátottság az illető termék-csoportból. A termelőeszköz kereskedelemben például csak azoknál a termékeknél alkalmazhatunk szabad árat, csak akkor adhatunk lehetőséget a vállalatoknak a szabad áralkura, ha a szóban forgó termékből van elegendő, s így áruforgalmi kötöttséget szükségtelen bevezetni. Ott szükséges

az árat megkőtn*,

szabályozni a termék-forgalmat, ahol nagyobb a kereslet, mint a kínálat, s így nincs lehetőség a szabad forgalomra. Következésképp, az ár, az árfajta meghatározásakor egyben a termékforgalom szabadságáról, vagy kötöttségéről is dönteni kell. S mivel az árak alakításához figyelemmel kell kísérni a termék- forgalom alakulását, így az a helyes, ha mindkét funkciót, az anyaggazdálkodás és az árforma megállapítás feladatát is egy szerv látja el, hangolja össze.

— Az áruforgalom és az árszabályozás funkciójának egyesítéséről intézkedő kormányhatározat egy helyen így fogalmaz: „...létre kell hozni a termelőeszköz ké- reskedelmet.” Ennek a túlságosan nagy kötöttség ellentmondana.

— A Hivatal nem azzal a céllal kezd most foglalkozni a termékforgalommal is, hogy sok kötöttséget vezessen majd be, ellenkezőleg: azzal az elhatározással fogunk a munkához, hogy ahol csak lehet, ott a megfelelő árarányok — tehát közgazda- sági eszközök — segítségével

minél több korlátozást feloldhassunk

Az új gazdasági irányítási rendszer valójában a szabad áruforgalom elvén alapszik. Ennek az elvnek számos eleme már ma is létezik, — főképp a fogyasztási cikkek piacán. A mezőgazdasági termékek szabad forgalmát széles körben megteremtettük -már 1957-ben, amikor a kötelező terménybeadási rendszerről áttértünk az állami szabad-felvásárlási rendszerre. A korlátozás eddig erőteljesen csak az ipari termelőeszközök forgalmában érvényesült, ám itt is számottevően szűkült a központi gazdálkodás körébe vont termékek száma az utóbbi években. 1953- ban például még 1200 termékkel gazdálkodott az Országos Tervhivatal, 1957- ben már csak 600-zal, majd 350-nel, míg jelenleg kontingenseket már csak 75 termékre adnak. 1968-tól ez a kör tovább szűkül, előreláthatólag mindössze 35 termékre terjed csak ki. De még ennél a 35 terméknél is másképp gazdálkodunk majd. Ma az említett 75 termékre valameny- nyi felhasználó megkapja a keretet — teljeskörű elosztás érvényesül tehát. 68-tól a forgalmat lehetőleg már csak egyetlen ponton kötjük meg: vagy az importot, vagy az exportot, ahogyan azt a lakosság zavartalan ellátása megkívánja. Kontingenst csak egy-két iparcikknél állapítunk meg, s azoknál is csak egy-két nagy felhasználó számára. A kisebbek szabadon gazdálkodhatnak majd. Ilyen termék lesz például a papír, hiszen a kulturális és sajtóigényeket minden körülmények között biztosítanunk kell. Persze, ha valamilyen termék forgalmát megkötjük, mert nincs belőle elegendő, akkor a termelés bővítésérő1 is intézkedünk,

— Ha szűkül a központi gazdálkodás alá vont termékek köre, akkor a hatóságilag rögzített árak körének is szűkülnie kell.

— Jelenleg a lakosság árualapjának — a fogyasztási cikkekből — 15 százaléka szabad áralakulású. A mezőgazdasági piaci termékeknél, a kisipari szolgáltatásoknál tapasztalhatjuk ezt. Ez az arány tovább növekszik. Nem véletlen, hogy az új árrendszer kidolgozása és a termékforgalom új rendjének kialakítása együtt, egymással összhangban történt. Dehát éppen ezért egyesítette a kormányzat az árak és az áruforgalom szabályozásának teendőit.

— A kereslet és a kínálat aránya állandóan változó tényező, a változásokkal, a termékforgalom szabályainak és az áraknak lépést kell tartaniok. Elképzelhető például, hogy a 68-ra kötöttgazdálkodás alá vont egyes termékek kínálata megugrik s 69-ben már szabadforgalomba lehet bocsátani.

— Ezekkel a változáA Tisza-ligeti Napokon valószínűleg az a varázslatos. hogy mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő szórakozási lehetőséget. A futballrajongók szó szerint csömört kaphatnak a ligeti pálya mellett állva, ahol a labdarúgó villámtorna jóvoltából órákig gyönyörködhetnek s legnépszerűbb sportban, hiszen egyik csapat a másikat követi.

De a rendezők jóvoltából nem szorulnak háttérbe más sportágak rajongói sem. Hiszen a futballmérkőzésekkel egy időben folynak a kézilabda mérkőzések és a Tisza-ligeti gát tövében levő kispályán a? úttörők mérik össze erejüket

A szombat délutáni ünnepélye® megnyitó után a

sokkal lépést tud tartani a Hivatal?

— Ez feladatunk. Régebben a hatósági árrendszer évei alatt általában csak 3—4 évenként került sor termelői árváltozásokra, a fogyasztási árak még ennél is ritkábban változtak. — Ezentúl sokkal operatívabb, napra készebb munkát kell végeznünk, a kereslet és kínálat összhangjáért Hazánkban rendkívül jól szervezett termelőeszköz keresőelem, kis- és nagykereskedelmi hálózat működik. Ez a szervezet kitűnő informátor is egyben a gazdasági élet irányítói számára. Az Országos Anyag- és Árhivatal ezt az „információs rendszert” is használja majd, épp azért, hogy gyorsan intézkedhessen a lakosság jó ellátása érdekében. Ez az intézkedés persze többnyire áttételes, hiszen elsősorban a gyárak jó ellátásáról kell gondoskodni — ám ha itt rend van, akkor az üzletek sem maradnak áru nélkül. A feladat rendkívül bonyolult és sokrétű, ezért szoros együttműködésben kell dolgoznunk a minisztériumokkal is. A mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca nélkül például nem , dönthetünk gyorsan és jól

a lakosság húsellátása

ügyében; vagy az import takarmánnyal nélkülük nem lehet jól gazdálkodni. A személy- és tehergépkocsiellátás ügyében a KPM- mel kell együttműködnünk. Az ipari nyersanyagokkal a nemrégiben megalakult Állami Termékgazdálkodási Igazgatósággal együtt gazdálkodunk majd. Mindezek az intézkedések megadják a lehetőséget a rugalmas gazdálkodásra az anyaggal és — hogy úgy mondjam — az árpolitikával egyaránt s összességében a lakosság jobb ellátását, az életszínvonal egészséges alakulását kell, hogy eredményezzék.

G. F.

divatos népi kiszólással élve hárman majdnem négyfelé mentek a fiatalok. A strandfürdő és a vidámpark közötti területen egymás után indították a kisdobos akadályverseny résztvevő őrseit, a kispajtásoknak — akik ideiglenesen partizánokká váltak — hét elméleti és gyakorlati akadályon kellett átverekedni magukat.

Az összetett Honvédelmi Akadályversenyt egy ezer méteres pályán bonyolították le. A résztvevők kúszófolyosón haladtak át, gránáttal célbadobtak, 50 méterről bukó alakra lőttek kispuskával, gerendán futottak keresztül, a fiúknak közben a kötélmászásban is bizonyítani kellett erejüket, A versenyzők az utolMegkapó látványt nyújt a martfűi műút két oldalán húzódó csemetekert. A táblák végén, s az utak mentén petúnia, tátika és őszirózsa virít. a gyümölcsfa-csemeték szépen gondozottak, a föld gyommentes. A külső szemlélődő is észreveszi a jó gazda gondosságát.

Rákóczifalván régi hagyományai vannak- a gyümölcsfa nevelésnek. Az

só métereken egyik „sebesült” társukat cipelték, hogy végül teljes erőbedobással befussanak a célba.

Nem messze a Tisza-ligeti lejárótól, a fák lombja alatt a „haspártiak” adtak randevút egymásnak.

Ugyanis az előbbi rendezvényekkel egvidőben tartják a vacsorafőzési versenyt. A résztvevők halászié vet, bográcsgulyást, pörköltet vagy kolbászos paprikáskrumplit főzhetnek. Alig gyújtották meg a tüzet a bográcsok alatt, a kíváncsi szemeli máris a Mü.M 605. Iparitanuló Intézetének csapatát figyelték, ugyanis ennek tagjai mind az erősebb nem képviselői. A zsűri is kiváncsi, vajon legyőzik-e a lányokból álló csapatokat

— U

egyéni gazdálkodás korában is neve volt a Novotni Miklós, majd szöfce József oltványainak, a csemetekert tulajdonosok szövetkezeti gazdák lettek. Szőke József 1952 óta, ma ő vezeti a nagyüzemi kertel. Kezdetben 5 holdon foglalkoztak a szaporítással, 1962-ben 20 holdra nőtt a területük, jelenleg 1(30 holdas. Mintegy 100 fajtával foglalkoznak. Az alma. körte, szilva,

őszi- és kajszibarack, cseresznye és meggy különböző fajtáit oltják, szemzik és szállítják a kész oltványt a megrendelőknek.

Meglepő számadatok: évenként 2—3 millió vadalanyt nevelnek magról, s 600 ezer oltványt állítanak elő. A rákóczifalvi gyümölcsfa márka lett a hazai és külföldi piacon. A márkára kényesek is a szövetkezet tagjai.

— A f ácskán levő kis táblán feltüntetett fajta

azonosságáért felelősséget vállalunk — vélekedik Horváth Ferenc főmezőgazdász és Szőke József faiskolavezető.

Gyakran érkezik látogató a Rákóczi Termelőszövetkezetbe Nyugat-Német- országból, Ausztriából, Csehszlovákiából, s újabban Jugoszláviából és Bulgáriából is.

— Ny vqat-N émet országból a Hoffman úr és a müncheni Hermann Ulmer céa képviselője jár hozzánk — mondja a főag- ronómus. — Ausztriából a Brunner cég és Joseph Stark a megrendelőnk. Eddig rózsával nem foglalkoz tunk. Stark kérésére jövőre 50 ezer rózsatövet is szállítunk.

— A csehszlovákok a

legnagyobb megrendelőink — büszkélkedik a faiskola vezető. — Évente 150—160 ezer oltványt szállítunk nekik. igen jó partnerek. A tsz-ek, állami gazdaságok maguk jönnek el, s viszik a gyümölcsfákat, a bogáraknak 100 ezer sárgabarack- fa kellett volna, de csak egytizedét tudtuk adni.

— A megye gazdaságainak is szállítanak?

— Kielégítjük a tsz-ek igényeit, az fmsz-eknek az idén 60 ezer csemetét szállítunk. Részt veszünk a nagykörűi cseresznyés rekonstrukciójában is.

A szövetkezetiek tehát alkalmazkodnak a telepítési tervekhez. Jövőre már 30— 40 ezer, azután 130 ezer meggy és cseresznye oltványt állítanak elő.

A rákóczifalvi tsz-ben nevelt csemeték kiváló minőségűek, jó a megeredési százalékuk.

Hozzáértő emberek dolgoznak a csemetekertben. Már húsz tanulót szerződtettek, s többségük szakmunkás bizonyítványt szerzett. Állandó asszony, lánybrigád dolgozik itt. Oltják és szemzik a csemetéket. A csúcsmunkák idején százötvenen is dolgoznak a kertben. Megtalálják számításukat. Naponta 100— 125 forintot is kereshetnek. a nyugdíjasoknak adtak itt elfoglaltságot. A szövetkezet is jól jár, évente több Iftillió forint árbevételhez jut.

Az idei országos mező- gazdasági kiállítás másodszor hozott sikert a Rákóczi Tsz-nek. Kiváló oltványaikért s a faiskola gon- dozottságáért két arany- és egy bronzérmet nyertek. Megérdemel av

Máthé László

Halászlé kontra paprikáskrumpli Futballcsömört lehet kapni

Hegkezdődtek a hagyományos Tisza-ligeti Napok