Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-23 / 225. szám
T9C7. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 EGY ÉJSZAKA A külkereskedelem reformja as alkoholisták 99második otthonában66 Vigasztalanul zuhogott az eső. Ketten ültünk az inspekció« orvosi szobában. Az óra pontosan éjfélt mutatott. Dr. M. Lászlóra néztem várakozóan. — Hiába, nem jönnek. Pedig fizetés után vagyunk. Máskor ilyenkor már mind a nyolc ágy foglalt — mondta ő. — Talán az eső miatt— mondtam. — Náluk az időjárás nem számít. — Akkor talán később. — Ha egy óráig vagy fél kettőig nem, akkor reggelig nyugalom lesz. Vártunk. Az inspekciós orvos hivatalból. újabb betegekre és én is hivatalból, újabb riportalanyokra. Éjjel háromkor megegyeztünk abban, hogy neki szerencséje volt, nekem viszont nem. — Különös nap volt a mai — mondta a doktor. — Délután hat óráig mind a négy „vendéget’’ beszállították. Sajnos későn jött. — Sajnos. — Ezt különben döntse el maga. Ha a részegeknek a kijózanító állomásra való megérkezését szerette volna látni, akkor elkésett, lemaradt a személyes élményről, de ha azt veszem, hogy ezáltal megmenekült egy kiábrándító látványtól, akkor ne sajnálja a hiába eltöltött óvókat, pete Istvánná és Bablinszki János ápolók hűen visszaadják majd szóban az elmulasztott élményt. Hajnalban pedig, amikor már ébredeznek, beszélhet a ..betegekkel” is — Szörnyű volt — mondta Bablinszki János —* pedig ez alatt az öt hónap alatt, mióta a kijózanító állomás megalakult sok gusztustalan dolgot láttam. — Mint egy csatatér, úgy nézett ki ez a kezelő helyiség. Majdnem egy időben hozták a négy beteget. (Megfigyeltem, mindig betegnek mondják a részegeket és alkoholistákat.) Kivétel nélkül tetőtől talp>g lucskosak, sárosak voltak. Ki tudja. hol henteregtek meg, hány pocsolyába feküdtek bele. Le kellett fürdetni, csutakolni őket — vette át a szót Pete Istvánná. — Nem voltak gorombák? — A „törzsvendégeket” már ismerjük, tudjuk melyik hogyan viselkedik, K. J. nagyon agresszív volt, káromkodott, köpködött, amíg a hybernál injekció le nem tagiózta. Most kábult, mély álomban fekszik Együtt hozták be a feleségével. K. J -névéi. — Ez a K-né reményié len eset. Idült alkoholista. Pedig milyen rendes asz- szony és családanya volt, mielőtt rászokott az italra Két nagy gyermeke van, az egyik most katona a Pályázati felhívás A Szolnok Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya pályázatot hirdet a jászberényi Mezőgazdasági Szakmunkástanuló Iskola 501-es kulcsszámú kertész-tanári állásának betöltésére. A kertész tanár feladata a szakiskola tantervében megjelölt kertészeti, esetleg szőlő-gyümölcstermelés tantárgyainak oktatása. A tantárgyi gyakorlatok vezetése. A pályázatot 1967. október 15-ig kell megküldeni a Szolnok Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztály címére. Szolnok. Kossuth Lajos út 2. szám. A meghirdetett állást betöltő tanár fizetése a 1107 1966. (MK. 2.) A. MM. számú együttes utasítás szerint történik. Az állást betöltőnek lakást biztosítani nem tudunk. másik technikumba jár A férje elvált tőle és most K. J. vette feleségül. Szintén alkoholista. Budapesten dolgozik az építőiparban. Néha hazalátogat, kegyetlenül berúgnak és akkor ösz- sze-vissza veri az asszonyt. Ha felébred, őszinteségi roham fogja el. Majd meghallgatja. Egyébként huszonegyedszer van a kijózanítóban. Mintha haza menne, úgy jön ide. Mind a huszonegy kezeléssel adós, mert nem dolgozik. Majdnem négyezer forinttal lóg — mondta a doktor. — A második kezelt T. B. kocsikísérő. Ö is harmadszor van itt, cinikus, durva ember, ő is elég magas polcról süllyedt a mocsárba és már aligha tud szabadulni belőle, a harmadik páciens C. S. „első ágyas”. Először van itt. Részegen motorkerékpározott, de nem is ússza meg egy 150 forintos számlával. Ellene szabálysértési eljárás is indul. Üjra az inspekciós orvos szobájában beszélgetünk. Most már csak az ébredést várjuk. — Eddig hányán fordultak meg a kijózanítóban? — kérdeztem. — Pontosan 334-en. a napi átlag két beteg. — Ezek az emberek valóban betegek? — Nagyon sok olyan embert hoz be az URH-s kocsi, akit hullarészegen a földről szednek fel. Rendes emberek, akik tivor- nyázó társaságba keveredtek, nem bírják az italt és ledönti őket. Ezek természetesen nem. Ezek reggel szégyenkezve ébrednek, nagyon sokszor sírnak a szégyentől és rimánkodnak, hogy ne tudassuk a munkahelyükkel vagy a feleségükkel. Nem tudják hogy nálunk a szigorú titoktartás kötelező. — A feleség úgyis megtudja. hiszen reggel kerülnek haza. — Igen. de a számla majdnem minden esetben engesztelőleg hat rájuk. Bizonyíték, hogy hogy nem léptek „félre”. A férfi fektetőben orrfacsaró bűz csapott az orromba. Időbe tellett, míg valamennyire megszoktam Megnyugtattak, semmi különösebb bűz nincs. ez csak a részegek lehellete. Drogériái illat ez ahhoz, ha „pelenkázni” kell őket C. S. a részeg motoros nyitott szemmel feküdt. Sértődött volt. Hiszen ő csak három korsó sört ivott egész nap. Na, meg egy A jászberényi járás közös gazdaságaiban rendkívül nagy az eltérés a búza termésátlagainál. A jászbol- dogházi Aranykalász Tsz- ben 22. a jászapáti Alkotmány Tsz-ben 17, Jászteleken 15 mázsa búzát takarítottak be holdanként. Ugyanakkor a jászkiséri tsz-ekben és Jászdózsán csak 8 mázsa az átlagtermés. A járási termésátlag is alatta van a megyeinek. A járási tanács végrehajtó bizottsága és a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály is felfigyelt e kiáltó ellentétekre. Megállapították, hogy a nagyarányú eltérés) nem a természeti és ta kis pálinkát. Hát igen, egy kevés bort is. A homlokán zúzott seb. T. B. is felébredt a beszélgetésre. Ügy válaszolga- tott kérdéseinkre, mintha mi lettünk volna ittasak. Érdekes. Kocsikísérő, havi 1800-at keres, ebből 130C- at hazaad édesanyjának, a többit fordítja étkezésre, apróbb vásárlásokra és még arra is telik, hogy öntudatlanra igya magát, és egyre gyakrabban. K. J. zavaros tekintettel bámult ránk. Brutális arc, eltorzult vonások, kócos haj. Nagy nehezen kinyögte: — Egy pohár vizet! A pohár táncolt reszkető kezében. a víz a lepedőre lötyögött. Sajnálatra méltó, — hiszen ember. K. J.-né a szomszéd, női fektetőben aludta az alkoholisták álmát. Amikor beléptünk. megmozdult. — Vizet! — mond'a rekedi hangon. Az arca, keze és a lábfeje puffadt. A doktor a fülembe súgta: — A kezdődő májzsugorodás tagadhatatlan jelei. — Mária, azt mondtad, többször nem találkozunk itt — mondta szelíden az ápolónő. — Drága anyám — zokogott. — Miből fizeted ki a négyezer forintot? — Dolgozni fogok. A gyerekeim is azt mondták, hogy magukhoz vesznek, nem hagynak el a drágák. Hol van K.? — kérdezte hirtelen. — Itt van a drága? Hogy a sárga főd szíjjá ki.... — Menthetetlen — szögezte le tárgyilagosan az inspekciós orvos. — Jöjjön. Reggel hét óra. A négy ember, a négy szánalmas figura öltözni kezd. Megborzongok, pedig ők húz- gálják magukra az este levetett vizes és sáros ruhadarabokat. Aztán ki így. ki ügy köszönve meg az éjszakai gyógykezelést (szitkozódva, vagy morogva, az „újonc” lesütött szemmel) elvonulnak. Van, akiben életre szóló rossz emlék marad a kijózanító egy éjszakája. van aki csak ?. legközelebbi kocsma első pohár boráig emlékszik rá ☆ K. J.-né másnap már ű;- ra a kijózanítóban töltötte az éjszakát. Huszonkettedszer, — és ha a megrögzött alkoholisták érdekében nem születik valami megoldás - npm nMISra, Bognár János lajadottságok okozzák. Sokkal inkább a termesztés technológiájával van baj. A búzatermés nö- lésének lehetőségeit a já-' rási osztály egy tanácskozáson is megvitatta a szövetkezetek elnökeivel és főmezőgazdászaival. A legjobb búzatermelő gazdaságok szakvezetői készséggel beszámoltak tapasztalataikról: hogyan értek el kiváló eredményeket. A járási tanács yb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának szakemberei most a legjobbak tapasztalatainak felhasználásával — kidolgozták a búzatermesztés részletes technológiáját. Rögzítették a helyes talajA külkereskedelem eddig szervezetileg elkülönült az egyéb gazdasági folyamatoktól — a termeléstől és a felhasználástól — s egyidejűleg hiányos volt a külső és a belső piac, a termelés és a külföldi értékesítés, valamint az import és a felhasználás közötti gazdasági kapcsolat. A gazdasági mechanizmus reformja éppen ezért a külkereskedelem állami Mentik a rizst Mezőtúron Előbb azt hittem, nem jó helyen járok. Az épület falán ugyan ott függött & cégtábla: Vörös Október Termelőszövetkezet, Mezőtúr. De a székház szobái kongtak az ürességtől. Végül egy kis helyiségben emberre akadtam. Az idősebb anyagkönyvelőre, rábízták a házőrzést. — A többiek, mind kinn vannak a rizstáblákon. Mentik a termést — közölte. Mindjárt ki is derült miről van szó. A közös gazdaság 350 holdon vetett rizst az idén. Szépen mutatott, 10 mázsán felül ígért, bíztak is benne nagyon. Erre megjöttek — szokatlanul korán — az őszi esők. Csak szerdán délután 70—80 milliméter csapadék hullott a rizsföldekre. S hiába csapolták le korábban az öntöző vizet, ezúttal az esővíz gyűlt meg a táblákon. A levágott kévékben, kúpokban összemelegedtek a kalászok, s a nedvességtől csírázni kezdtek. Minden perc drága, minden pillanat pénzt jelent. A szövetkezet vezetői nagy gondban voltak, hogyan osszák be az amúgy is kevés embert. A kévéket gyorsan ki kell hordani a táblákból, vagy legalább is megfordítani, hadd szellőzzenek, hadd száradjanak. S akkor hozakodtak elő az irodai dolgozók: nekik se esik le a pecsétgyűrű az ujjúkról, ha egy napra kimennek segíteni. A közös gazdaság elnöke nagy örömmel fogadta az ajánlatot. így ürült ki teljesen a Vörös Október Tsz székháza. S így tettek magasfokú' érettségi vizsgát a mezőtúri irodisták a közösségért érzett felelősségből. B L. előkészítés módszereit, a műtrágya felhasználását, a fajta kérdést, a vetésszerkezetet, a gépesítettséget. Ugyanis e tényezők együttes hatása döntően befolyásolja a hozamokat. A jászberényi járásban az idén — szinte mindenütt — csak a kiváló Be- zosztája I-es fajtát termesztik. A tsz-ek jő minőségű vetőmagvakat kaphatnak. A járási osztály a napokban a részletesen kidolgozott technológiát sok- szorosítatta, s minden termelőszövetkezethez eljuttatta. Minden bizonnyal hasznosítják is azt. A jászberényiek kezdeményezése követésre méltó. Búzatermesztési technológia a jászberényi járás szövetkezeteinek Hasznos tanácsolt a hozamok emeléséért monopóliumának fenntartása mellett a gazdasági folyamatok átfogóbb egységét kívánja megteremteni s ahol ez indokolt, ennek szervezeti feltételeit is biztosítja. A külkereskedelem szervezetét, a termelők és a külkereskedelem új elszámolási kapcsolatait szabályozó kormányrendelet értelmében a jövőben ipari és kereskedelemi vállalatok is végezhetnek külkereskedelmi tevékenységet, ha ebből — az export—import-jogból — pótlólagos előnyök származnak. — A Gazdasági Bizottság határozata jelentős mértékben növelte a külkereskedő ipari és egyéb vállalatok számát Export—import jog Ebből a szempontból annak van döntő jelentősége, hogy 1968-tól kezdve a külföldi piacok értékítélete — a tényleges devizaár — közvetlenül hatással legyen a termelésre. Az ipar- vállalatok exportból szárma- zó bevételét — akár közvetlenül exportálnak, akár külkereskedelmi vállalatok útján — a tényleges devizaár szabja meg, — amelynek forint egyenérté- két az egységes devizaszorzókkal számítják ki. — Ugyanez a helyzet az importnál: a felhasználók a mindenkori devizaköltségeknek megfelelő forint- összeget fizetik a külföldön vásárolt anyagokért, alkatrészekért és gépekért. Az új gazdasági mechanizmusban megváltoznak a termelő- és a felhasználó, valamint a külkereskedelmi vállalatok elszámolási kapcsolatai is. A külkereskedelmi vállalatok eddig fiktív — látszólagos — kereskedői munkát végeztek: fix áron megvásárolták a termelőtől az árut és külföldön eladták, illetve a külföldi piacokon megvásárolt termékeket átadták a felhasználóknafo Még sem voltak igazi, kereskedők, még kevésbé vállalkozók, mert tevékenységük kockázatát az állam viselte, a költségvetés térítette meg — árkiegyenlítés formájában — a belföldi és a külföldi ár közötti különbséget. A jövőben a külkereskedelem az esetek többségében a termelő és a felhasználó bizományosa lesz, csak megbízásra köt export-, im- portügvleteket s ezért. a munkájáért jutalékot kap. A külkereskedelmi és az ipari vállalatok másmilyen elszámolási formákat is választhatnak. Ezeket már az jellemzi, hogy a felek megosztják a termelés és a külföldi értékesítés kockázatát s vállalkozói együttműködésük ered- ménvébnl a szerződésben meghatározott arányban részesülnek. Szabályozás — befolyásolás A külkereskedelmi központ irányításának egyik legfontosabb eszköze a két devizaszorzó, amelyek általában exportra ösztönöznek — ugyanis a devizaszorzóval számított forint- bevétel a legtöbb feldolgozóipari , terméknél kisebb- nagyobb mértékben meghaladja a belső árszintet-, de emellett szocialista és tőkés piac viszonylatban is termelő hatást fejtenek ki. Szabályozó eszköz a vám is. amelynek nagyobb, aktívabb szerepe lesz, mint a múltban. Az állam emellett un. preferenciákkal — azaz: előnyben részesítéssel —, szubvencióval és egyéb módszerekkel — pl. export- és importhitelekkel, letéti rendszerrel stb. — befolyásolja a külkereskedelmi forgalmat. A gépimport-igényeket nyilván tevőlegesen befolyásolja, hogy a felhasználónak a Magyar Nemzeti Banknál a deviza ellenértékéhez igazodó forintletétet kell elhelyeznie, amelynek összege esetenként a vételár többszörösét is meghaladhatja. (Pl. abban az esetben, ha a gépet olyan országban kívánják megvásárolni. amellyel passzív a kereskedelmi mérleg.) A gépimportot azonban az állam preferálhatja is: előnyben részesíti az importengedélyek kiadásánál általában a szocialista országokban történő gépvásárlást, adott esetben pedig mentesítést ad a létét alól. (Pl. amikor az importálandó géppel előállítható termékek exportja révén rövid idő alatt a gépvásárlásra felhasznált devizában térül meg a vételár.) S végül nem feledkezhetünk meg az irányítás egy másmilyen jellegű eszközéről sem: export- és irrmortügv- letek csak a Külkereskedelmi Minisztérium által kiadott engedélyek alapián köthetők. Az imnortnak az engedélyen kívül a deviza forintfedezete is feltétele. A deviza megvásárlásához szükséges forintot a felhasználónak kell biztosítania. Garamvölgyi István NEM FELEJTETTE EL? Tél, a hideg fűtési idény közele»! Szerezze be téli tüzelőjét a GÖZFŰRÉSZTELEPEN Szolnok, Vöröshadsereg út 15. Fenyőhulladék q 28,— Ft. Devi^-fzorzók Export—import jogot kapott a többi között az AGROTRÖSZT, a Magyar Hajó- és Darugyár, az Élelmiszeripari Berendezés- és Gépgyártó Vállalat, a MOM, a Magnezitipari Művek, a Középgépipari Kereskedelmi Vállalat, a Bőripari Vállalat, az Erőmű Beruházási Vállalat. a Tatabányai Szénbányászati Vállalat, a Magyar Villamos Művek, a Telefongyár, az Orion, a Finommechanikai Vállalat, a Budapesti Rádiótechnikai gyár. Továbbá: több építőanyag- és gépipari vállalat, termelőeszközkereskedelmi vállalat lehetőséget kapott arra, hogy a szocialista országok közötti munkamegosztás és a választékcsere lebonyolítására esetenként önállóan exportáljon és importáljon. A kereskedelempolitikai érdekek figyelembevételével az export—importjog további ipari és kereskedelmi vállalatokra is kiterjeszthető. ha azok kérik ezt a jogot s külkereskedelmi tevékenységüket különböző szempontok — pl. a magas exporthányad — indokolják. A későbbiek során azonban az önálló export—importjogot már a külkereskedelmi miniszter engedélyezi: A külkereskedelem új mechanizmusának koránt sem a szervezeti változás a legfontosabb eleme. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a termelés és az értékesítés szervezeti kapcsolata csak bizonyos határok között valósíható meg, mert a kereskedelempolitikai érdekek, a piacon való eredményes fellépés továbbra is indokolják a specializált külkereskedelmi vállalatok fenntartását. A belföldi és a külföldi piac szorosabb kapcsolatát, a termelés és a realizálás gazdasági egységét tehát a szervezeti formáktól függetlenül is biztosítani kell.