Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-19 / 221. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1867, szeptember 18. MIN DEN,, FELÖL NEW YORK U Thant, az ENSZ fő­titkára vasárnap megkoszo­rúzta azt az emlékművet, amelyet a hat évvel ez­előtt repülőszerencsétlen­ség áldozatául esett Dag Hammarskjöld főtitkár és szerencsétlenül járt utitár- sai emlékének emeltek. AMMAN Ammanban megnyílt az izlám-konferencia, amely tanulmányozza milyen mó­don lehet felszámolni az izraeli agresszió következ­ményeit. Az értekezleten az arab országok küldöt­tein kívül jelen vannak Uganda, Szomália, Dél-Af­rika, Törökország, Irán, Pakisztán és Indonézia mu­zulmán közösségeinek kép­viselői. BELGRAD Előzetes számítások sze­rint több mint hat millió dollár kárt okozott Belg- rádban a szeptember 11-i felhőszakadás, amikor 35 perc alatt 85 liter víz zú­dult a jugoszláv főváros minden egyes négyzetmé­terére. Belgrád iparát két és fél millió dollár kár ér­te, több mint 300 lakás teljesen használhatatlanná vált — ezeket lebontják — 600 lakás pedig súlycs sé­rüléseket szenvedett. A fel­hőszakadás 66 000 négyzet- méter területű úttestet és járdát söpört el. PHNOM PENH Norodom Szihanuk kam­bodzsai államfő egy sajtó- értekezleten bejelentette, Csou En-laj kínai minisz­terelnök üzenetének vétele és tanulmányozása után Kambodzsa megváltoztatta azt az elhatározását, hogy visszahívja pekingi diplo­máciai képviseletének tag­jait. Az üzenet tartalmáról Szihanuk nem közölt rész­leteket. ŰJ DELHI Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök hétfőn négy­napos hivatalos látogatásra Ceylonba utazott. RÓMA Az Olaszországban tar­tózkodó Nyikolajeva-Tye- reskova szombaton az Olasz Kommunista Párt vezetői­nek vendége volt. A világ első űrhajósnőjét Luigi Longo, a párt központi bi­zottságának főtitkára üd­vözölte. HAMPTON ROADAS Az Atlanti óceán felől jövő Doria hurrikán elérte Virgínia és Észak-Karolina államok partjait s elöntöt­te az alacsonyabb fekvésű területeket. Több ezer em­ber kénytelen volt ottho­nát elhagyni, egy ember meghalt, öt pedig eltűnt. HONGKONG Mint a pekingi rádió je­lenti, a kínai csapatok szombaton átadták az in­diai hatóságoknak a szep­tember 11-i szikkimi ha­tárincidens során meghalt 14 indiai katona holttestét. BOMBAY A Bombaytól négyszáz kilométernyire délkeletre fekvő Solapur városában egy vallási körmenet során összetűzésre került sor a rendőrség és a lakosság között. A rendőrök a tö­megbe lőttek, a felvonulók kövekkel dobálták meg a rendőröket. Egy rendőr meghalt, ötven ember meg­sebesült. DJAKARTA Az indonéz hadsereg hi­vatalos lapja bejelentette, hogy a légierő tíz vezető tisztjét megfosztották tiszt­ségétől, mert állítólag ro- konszenvtiket nyilvánítot­ták Sukamo iránt. A köz­lés a tisztek nevét nem említi. Ma nyílik az ENSZ ülésszaka Osztrák javaslatra elsőbbségi joggal a közel-keleti válság kerül napirendre Hétfőn délután magyar idő szerint 15.45 órakor megnyílt az ENSZ-közgyűlés sürgős, rendkívüli ülésszaka, hogy megvitassa a köze1-keleti válság kérdését. Az ülésszakon 93 szavazattal, ellenszavazat nélkül, három tartózkodással elfo­gadták azt az osztrák indítványt, hogy a probléma további megvitatását utalják át a kedden kezdődő rendes ülésszak elé. elsőbbségi joggal. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének XXII. rendes közgyűlése kedden ma­gyar idő szerint a délutáni órákban ül össze. Az előzetes napirenden több mint 90 kérdés megtárgyalása szerepel, ehhez járul, most a közel-keleti kérdés vitáia. Az ülésszakra New Yorkba érkezett a Magyar Népköztársaság küldöttsége, Péter János külügyminiszter vezetésével. ¥i©f»€8m Vasárnap sem pihentek az USA bombázók — de a VDK légelhárítása sem Vasárnap az amerikai re­pülőgépek két ízben intéz­tek légitámadást Haiphong ellen. Bombázták Hanoi közvetlen környékét is. to­vábbá a kínai határtól mindössze 11 kilométerre egy hidat és a VDK déli részét. Mint a Saigon,- amerikai parancsnokság szóvivőjé­kibékül Dél-Akikával Mzuzu városában szom­baton véget ért Malawi uralkodó pártjának, a Kongresszus Pártnak ez évi kongresszusa. Mint isme­retessé vált. a delegátusok szombaton késő este hatá­rozatot fogadtak el. amely helyesli az ország, kormá­nyának azt a döntését, hogy diplomáciai kapcsola­tokat létesít a Dél-Afrikai Köztársasággal. Hastings Banda elnök a döntést az­zal indokolta, hogy maln- wiaiak tízezrei kapnak munkát Dél-Afrikában. Hozzátette, hogy a függet­len afrikai államok veze­tőit. akik elítélik a Dél* Afrikai Köztársaság fajül­döző rendszerét „idealis­táknak” tartja. Hastings Banda lépése ál­talános vélemény szerint — egyenértékű a független Afrikával való szakítással. Elute zott a Szovjetunió ENSZ- küldcttsége Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter vezetésé­vel hétfőn elutazott New Yorkba a Szovjetunió kül­döttsége. amely részt vesz az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán. A szovjet kül­döttséggel együtt utazott el Ukrajna és Belorusszia küldöttsége is. nek hétfő reggeli közlemé­nyéből kitűnik, a VDK leg­nagyobb kikötővárosa elle­ni légitámadásra a Coral Sea repülőgép-anyahajóról szálltak fel a haditengeré­szet légiereiének Skyhawk típusú gépei. Kétszázötven, ötszáz és ezer kilós bom­bákat dobtak le a város szívében fekvő egyik közúti hídra, valamint a haiphon- gi pályaudvarra és néhány raktárépületre. Mint a VDNA hírügynökség va­sárnap jelentette, a nép­hadsereg légelhárítása Haiphong térségében há­rom amerikai repülőgépet semmisített meg. A nép­hadsereg rakétaegységei a főváros térségében egy amerikai repülőgépet lőt­tek le. pilótáját foglyul ej­tették. Az amerikai légierő Thai­Jugoszlávia. India és az EAK. valamint más el nem kötelezett országok között élénk diplomáciai konzul­táció folyik az ENSZ-köz­gyűlés előestéjén. A világ­sajtó szerint a megbeszélé­sek középpontjában az úgynevezett Tito-terv áll, valójában azonban ilven terv még nincsen: Tito elnök javaslatainak ösz- szessége viszont konkrét határozattervezetté érhet az ENSZ-közgvűlés ülésszakán. Az MTI kairói tudósítója jól tájékozott forrásokból értesült, arról, hogy Tito javaslatainak lényeges pontjai a következők: 1. Az ENSZ-megfigyelők ellenőrzése alatt a június 5-e után elfoglalt terüle­tekről vissza kell vonni az összes megszálló csapatokat; 2. Az összes államok jú­nius 4-í határainak garan­tálása a Biztonsági Tanács, vagy a négy nagyhatalom által a vitás kérdések ren­földön állomásozó F—4 Phantom vadászbombázói a kínai határtól nem egé­szen egy repülőpercnyire — 11 kilométernyire — egy vasúti hidat bombáztak. Az amerikai repülőgépek a Kí­nai Népköztársasághoz eny- nvire közel még nem bom­bázták a VDK területét. Mint az Űj Kína hírügy­nökség jelentette egyébként a kínai . népi felszabadító hadsereg légiegvségei va­sárnap az ország légiteré­ben lelőttek egy pilótanél­küli amerikai felderítőgé­pet. Újból bevetették vasár­nap és hétfőn a VDK ellen az amerikai légierő B—52- es — a sugárhajtású va­dászbombázókhoz képeit lassú — nehézbombázóit is A demilifíirizált övezettől közvetlenül északra és délre. dezéséig (ez garancia Iz­rael számára); 3. A hajózás szabadsága a Tiran-szoroson keresztül mindaddig, amíg nem dönt ebben a kérdésben a hágai nemzetközi bíróság; 4. A Szuezi-csatoma ha­józását illetően visszatérés a június 5-e előtt, állapo­tokhoz, Izraeli zászlók alatt haladó hajók jelenléte tel­jesen elfogadhatatlan len­ne az EAK számára; 5. A szóbanforgó intézke­dések után a Biztonsági Tanács lépéseket tenne a közvetlenül érdekelt felek részvételével a függőben maradó kérdések rendezé­sére. Ezek közül az arabok szempontjából az első he­lyen a Palesztinái menekül­tek problémája. Izrael szá­mára a Szuezi-csatorna használata áll. A kairói megfigyelők bi­zonyos szkepticizmust ta­núsítanak a konfliktus rö­vid távon való rendezésé­nek kilátásait Illetően. Tito javaslatai Közel-Keletről Futballrangadó — 39 halottal A hétfőre virradó éjsza­ka a rendőrség vette át az ellenőrzést a törökországi Kayseri városkában, ahol a vasárnapi labdarúgó-mér­kőzésen kitört tömegvere­kedés 39 halálos áldozatot követelt. A 39 halott közül eddig huszonhármat sike­rült azonosítani: csaknem valamennyien Sivasból kí­sérték csapatukat Kavseri- be. Négv szurkolót már a mérkőzés előtt megsebesí­tettek. hat másikat pedig letartóztattak. mert az utcán tüntettek csapatuk mellett. A tömegverekedés akkor tört ki, amikor a hazai csa­pat a 20. percben megsze­rezte a vezetést. A sivasi szurkolók ekkor a maguk­kal hozott kövekkel dobál­ni kezdték a hazai csapat híveit. Ezek azonnal kések­kel és botokkal rohantak a vendégcsapat szurkolóira. A stadion nézőtere pillanatok alatt csatatérré változott. A nézők pánikszerűen mene­kültek a kijárat felé és egymást taposták halálra. Amikorra a kivezényelt katonaság rendet teremtett, a stadiont halottak és se­besültek borították. Min­denfelé zokogó rokonok &s barátok kutattak az áldo­zatok között. A halottak közt több gyermek is van. A város kórházai megteltek sebesültekkel: az utcákon még órákkal később is ki- sebb-nagvobb összecsapá­sokra került sor. Mind a török főváros­ban. mind pedig a moszk­vai török nagykövetségen bejelentették, hogy Demi- rel miniszterelnök elhalasz­totta moszkvai látogatását. Az AFP értesülése szerint a kormányfő 24 órával ké­sőbb utazik Moszkvába. A miniszterelnök utazá­sának elhalasztása . össze­függ a vasárnap Kayseri városábap lezaiiott sajná­latos incidensekkel. A huszon­kettedik . közgyűlés elé Kü'ön’agss körül­mények között nyílik meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének híressé vált és sok vihart látott üvegpa­lotájában az ENSZ XXII. rendes közgyűlése. Külön­legesnek lehet tekinteni e helyzetet mindenekelőtt azért, mert a nemzetközi életben a megszokottnál is több súlyos probléma zsú­folódott össze. Az ENSZ XXI. közgyűlését elsősor­ban a leszerelés, az európai biztonság és a német kér­dés, valamint a világszer­vezet belső kérdései foglal­koztatták. Mindezt pedig beárnyékolta a vietnami háború. Ez utóbbi formai­lag ugyan nem tartozik és nem is tartozhat az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek hatáskörébe (hiszen alapvetően egy országon belül folyó szabadságharc­ró] van szó az elnyomás erői ellen) — mégis a napi­renden kívüli magasszintű diplomáciai tárgyalások fő témája volt. Nyiltan meg kell monda­ni: a helyzet sok szempont­ból most még bonyolultabb, mint a XXI. ülésszak vé­gén, amikor az akkori köz­gyűlés afgán elnöke, Pash- vak azzal a kegyes kíván­sággal zárta a tanácskozá­sokat, hogy a karácsonyi és újévi tűzszünet nyissa meg a rendezés felé vezető utat. A XXI. ülésszak befeje­zése óta az óhajok és illú­ziók nem vitték közelebb a világot a megoldáshoz. Mindenekelőtt azért nem, mert az amerikai politiká­ban egyre inkább a katonai ultrák, a „héjják” akarata érvényesül. A XXI. ülésszakon Péter János magyar külügymi­niszter joggal beszélt az egész nemzetközi helyzetre nehezedő árnyékról az ame­rikaiak vietnami agresszió­jával kapcsolatban — s ez az árnyék azóta csak söté­tebbé vált! fi tavalyi helyzethez képest új, súlyos bonyodal­mak is adódtak. Mindenek­előtt a közel-keleti háború és a nyomában kialakult válságos helyzet. A XXL ülésszak után az izraeli tá­madás már egy rendkívüli ENSZ-ülésszak témája volt. Ez a rendkívüli ülésszak lényegében eredménytelenül zárult. Közben az arab or­szágok számos értekezleten egyeztették álláspontjukat, s követelésükre egy nappal a mostani rendes ülésszak megnyitása előtt ismét egy rendkívüli ENSZ közgyűlés napirendjére tűzték a közel- keleti kérdést. Miután ebben az esetben az ENSZ-et elsődlegesen érintő kérdésről van szó, a rendkívüli ülésszak 24 órás tanácskozás után ^átala­kul” az Egyesült Nemzetek XXII. rendes közgyűlésévé. A közel-keleti helyzet ily- módpn magának a XXII. közgyűlésnek lesz egyik legfontosabb napirendi pontja. Természetesen még vázlatos jóslatokba sem le­het bocsátkozni a várha­tóan éles közel-keleti vita kimenetelével kapcsolatban. A szocialista országok ál­láspontja világos: minden rendezés elengedhetetlen kezdő lépése csakis az arab területeket megszállva tar­tó izraeli erők visszavonása lehet. Ehhez még azt lehet hozzáfűzni, hogy a khar­tumi arab csúcsértekezlet határozatainak tanúsága szerint — Algéria és Szíria kivételévé] — az összes arab országok a válság po­litikai megoldására össz­pontosítják erőfeszítéseiket. Ilyen körülmények között feltételezhető, hogy az ENSZ-ülésszakon legalább egy későbbi megoldás elvi alapjait sikerül felvázolni. fi s előző ülésszakhoz hasonlóan az ENSZ be'sl szervezeti kérdései a XXII. közgyűlésen is jelentős sze­repet kapnak. Ezek a belső problémák (elsősorban az úgynevezett ENSZ béke- fenntartó erők kérdése) ugyancsak rövid rendkívüli ülésszak napirendjén sze­repeltek 1967 tavaszán. E rendkívüli ülésszak vilá­gossá tette, hogy csak lát­szólag szervezeti — valójá­ban elsőrendű politikai kérdésekről van szó. A vita lényege: a szocia­lista országok azt követelik, hogy csakis a biztonsági ta­nács határozatai alapján, tehát a nagyhatalmak egy­hangú döntésével lehessen megbízást adni a világszer­vezet békefenntartó erőinek bevetésére. Ezzel a szocia­lista diplomácia a harma­dik világ bonyolult és ne­héz helyzetben levő álla­mainak elemi érdekeit védi. A Biztonsági Tanács jog­körének megóvása lehetet­lenné teszi ugyanis, hogy az újgyarmatosítás külön­böző akcióit a világszerve­zet lobogójával álcázzák. A jelek szerint az oly ne­héz helyzetben tanácskozó XXII. ülésszak a leszerelés és az ezzel összefüggő nem­zetközi biztonsági problé­mák területén érhet el leg­inkább értékes és közvetlen gyakorlati jelentőségű elő­rehaladást. Már a XXI. ülésszak egyik számottevő eredménye volt a világűr békés felhasználásáról szó­ló határozat elfogadása. Azóta a genfi leszerelési konferencián az ellenőrzés kérdéseivel foglalkozó 3. cikkely kivételévé] sikerült szovjet—amerikai szövege­zést beterjeszteni az atom­fegyverek továbbterjedé­sét akadályozó nemzetközi megegyezéssel kapcsolat­ban. Az atomsorompó egyez­mény tehát egyetlen, bár lényeges ’cikkely kivételé­vel készen áll. Remélhető, hogy az ENSZ közgyűlés vitái során az egyezmény ügye tovább halad előre a teljes megvalósulás felé. fi* ellenőrzéssel foglalkozó 3. cikkely vitája mindenekelőtt Nyugat-Né- metország atom-étvágyát tükrözi. Bonn állt ugyanis, azoknak az államoknak élére, amelyek nem akar­ják elfogadni a Becsben székelő atomenergia ügy­nökség ellenőrző szerepét az atomsorompó egyezmény végrehajtásában. A XXII. ülésszaknak nagy szerep juthat abban, hogy ezt a bonni ellenállást letörje. A szocialista országok diplo­máciája mindenesetre arra hívja majd fej a világ fi­gyelmét, hogy a leszerelés és az európai biztonság problémáinak még részle­ges megoldása is elképzel­hetetlen, ha Bonnt nem kényszerítik revan s- és atomigényeinek nyílt fel­adására. — le — A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszent­miklósi gyáregysége felvételre keres — lehetőleg mezőgazdasági gépek szerkesztésében jártas — legalább 2 éves gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt Jelentkezés személyesen vagy írásban a gyáregy­ség üzemgazdasági osztályára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents