Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
HR. September C. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II AmOsor egyetlen bölcs dolog Bem jut eszembe — az utóbbi időben egyre gyakrabban — szívesen kotorászok népünk bölcsességének kincstárában, melyből mindig sikerül valami elmésséget kibányászni. Szeretem eme bővizű forrást, mely azt is dokumentálja, hogy népünk sok ügyben már évszázadokkal előtte tudta, mitől döglik a légy, ami. szintén egy népi mondás. De az utóbbi időben eme szenvedélyem miatt egyre több kellemetlenség ér. A múltkor például egy részeges huligánról szólván csupán a hangulatfestés miatt azt írtam, hogy iszik, mint a kefekötő. A cikk megjelenése után a Kefekötők Egyesülése levelet intézett a szerkesztőséghez és kérte, hogy adjuk közre tiltakozásukat a súlyos rágalom ellen, amely a becsületes dolgozó kefekötők kollektíváját vérig sértette. A tiltakozó levél kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tartózkodom az effajta, káros általánosításokra felhasználható felelőtlen kijelentésektől, megráznak, mint Krisztus a vargát. A tiltakozó levél megjelenése után a Vargák Szekciója tiltakozó menetben vonult fe] a szerkesztőség elé, ahol a szónok a fejem, valamint azt követelte, hogy sértő kijelentéseméi vonjuk vissza. Ezek után senki sem csodálkozik, hogy milyen szörnyű bajt zúdítottam a fejemre, midőn egyik bíráló cikkemben a népi mondást idéztem, mely szerint baj van Köpecen. A köpeci közős* Ferenci ségi tanács végrehajtó bizottsága memorandumot intézett hozzám, és visszautasította a rágalmat. Közölték, hogy községükben a fel- szabadulás óta semmi baj nincs, rendben halad a betakarítás, okosan gazdálkodnak a községfej- lesztéssel és havonta 35 centi betonjárdát építenek. Hasonló okokból tiltakozott az Állami Biztosító mohácsi fiókjának intézője is, a Több is veszett Mohácsnál című írásomért. Közölte, hogy a mondásban foglaltak, bár megfelelnek az igazságnak, miszerint Mohácsnál már veszett el egy és más, de a cikkben fej kellett volna tüntetni, hogy ennek az volt az oka, hogy nem volt háztartási biztosításuk. Legutóbbi cikkemben takarékosságra intettem feleimet, mondandóm súlyosabbá tételére idéztem népünk tapasztalatainak gazdag tárházából kölcsönkért mondást, miszerint több nap, mint kolbász. A cikk megjelenése után a Kolbászipari Tröszt éleshangú tiltakozó jegyzékben utasította vissza az alávaló rágalmat: „Az efajta demagóg kijelentések csak arra jók, hogy elvegyék dolgozóink kedvét a termeléstől, valamint megingassák népünknek a közellátásba vetett bizalmát” — írták memorandumukban. Hasonló bajt zúdítottam magamra, midőn egy remekbe szabott novellám főhősét imigyen jellemeztem: — Olyan se hús, se hal ember volt! A novellával harminckét irodalmi fő- és aldíjat nyertem, három egyetem választott díszdoktorául és hamarosan az újság is foglalkozott velem. Megírták, hogy ezen kijelentésemmel lejáratom a magyar kereskedelmet A cikk bizonyságul említette a Vásárcsarnok felhozatalának utolsó negyedévi adatait, valamint a halászati termelőszövetkezetek termelési statisztikáját. Ebből világosan kiderült, hogy hús is van,' hal is, sőt vad is, és mi szem szájnak ingere. A méltatlannak érzett tárnádé- ■ sokon elkeseredve berúgtam, mint egy kefekötő... pardon, mint egy disznó és midőn a kocsmából ki akarták tenni a szűrömet, amelyben én is benne tartózkodtam, tiltakoztam. A kiérkező rendőrjárőrt a pincér így tájékoztatta: — A kedves vendég úgy káromkodik, mint egy kocsis. A kocsmában három frakkba öltözött úr tartózkodott, akik a fenti szavakat meghallván a pincérhez léptek, átadták a kocsisok tiltakozó jegyzékét, majd a nevezett vendéglátóipari dolgozót úgy megdorgálták, mint szódás a lovát .:. illetve helyesbítek, miután nem óhajtom, hogy a szódások lovaikkal aláíratott jegyzékben forduljanak hozzám felelőtlen fecsegésem miatt. Hazafelé menet elénekeltem a rótóti legények viselt dolgairól szóló népi balladát és amilyen pechem van, egy lokálból éppen három rátóti legény vonult ki és ott a helyszínen elégtételt vettek rajtam, a község ifjúságának becsmérléséért. A kórházban megállapítottam, hogy cikkeimmel már sok bosszúságot okoztam embertársaimnak és ime rajtam is bekövetkezett a bölcs népi mondás tanulsága: addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Itt természetesen azonnal le kell szögeznem, hogy nem a vas- és edényboltokban vásárolt kiváló minőségű korsókra gondolok, hanem a lelkiismeretlen maszekok által ösz- szeeszkábált vacakokra. Ezt az alkalmat használom fel, hogy megkövessem a magvar ki - iparosok fazekas szekcióját, amely a temetésemen rendezett óriási demonstrációt aljas rágalmaim ellen. »özmonDósoK Á Togliatti autógyár A szovjet Autóipari Minisztérium és az Építőipari Állami Bizottság a Minisztertanács elé terjesztette az olasz Fiat cég és a szovjet tervezőirodák közős munkájával készült műszaki terveket. A Minisztertanács Jóváhagyta a volgai autógyár építési tervdokumentációját A gyárban évente 660 ezer személygépkocsi készül a szükséges pótalkatrészekkel együtt t A gyár tervezésénél, a legkorszerűbb, optimális módszereket alkalmazták a különböző — termelőt segéd és kommunális — rendeltetésű épületek elhelyezésére. Ez lehetővé teszi nagyteljesítményű berendezések és a leghaladóbb technológia alkalmazását, a maximális munkatermelékenység és a kiváló minőség elérése végett. A volgal autógyár építésének kivitelezési munkálatait teljes egészében a szovjet építőipari vállalatok végzik. A Togliatti városból kivezető sima út olyan, mint a rajzpapíron fekete tussal kihúzott vonal. Valóban, nem is olyan régen csak a tervrajzokon létezett. A várostól néhány kilométerre. a síkságon az út váratlanul véget ér. Ez nem jelenti azt. hogy az út építését félbehagyták. Pontosan ott ér véget, ahol az olasz Fiat cég és a szovjet vállalatok együttműködésével felépül az Autógyár. A síkság szélén, a Volga partjánál magasodik egy történelmi nevezetességű domb. a hagyomány szerint itt- táborozott seregével a parasztfelkelés vezére Sztyepan Razin, A síkság szélén, a folyópart közelében, ahova még út sem vezet, megkezdődött Togliatti város új kerületeinek építése. Nehéz elképzelni. de ez a valóság: az ötéves terv diktálta tempó eredményeképpen a gyár 1969-ben állni fog. és a gépkocsik ezrei kerülnek le a futószalagról. A síkságon csak itt-ott látszanak az ekszkavátorok gémjei, az építkezés mérete lopva keríti hatalmába az embert, mert. az úgynevezett ..null-ciklus” kevésbé látványos, de annál jelentősebb munkálatai a felszínnél alaesonvabban folynak. Az új gyár — a tervek szerint — a földalatti kommunális berendezések fejlettségével is kitűnik a többi közül. Az épületek alapjaiba sok-sok köbméter beton kerül lerakásra, a közelben már működnek az acélszer- kezet, építőanyag és beton- elemgyártó üzemek, az építkezés ipari bázisai. A zsigulevi hegyeknél néhány éve a Volgát gáttal vágták át A gát előtt a hatalmas zsigulevi víztároló fenekére került a régi városka, a volgaí Sztravro- pol területe. S a víztároló partján, fenyőerdőben épült fel a régi városka utóda a mai Togliatti. Vele szemben a folyó jobb partján is új város épült. Zsigulevszk Togliattinak jelenleg 150 ezer lakosa van. A várostól kissé távolabb. új — országos jelentőségű — cementipari gépgyártó, szintetikus gumi. nitrogén-műtrágya és vegyipari gyárak létesültek Trolibusz útvonalak kötik össze a gyárakat a várossal. Az építési határidők feszítettek. félrelökik a hagyományos munkamódszerek normáit. A teljes tervdokumentáció elkészültéig az építők nem vesztegetik idejüket, megerősítik ipari ..hátországukat”, megépítik az utakat, a nagyié- szültségű vezetékeket, növelik a dolgozók létszámát. A Togliatti Városi Tanácsnál naffvköteg levelet mutattak, sokan — nemcsak lelkes fiatalok — hanem nagyvárosban lakó. képzett szakmunkások *s felajánlják munkájukat az új gyár építéséhez. Ottjár- tamkor érkezett levél, a Fekete-tenger fenyvesekkel borított, kaukázusi partjáról. G. Szlobodiánvuk darukezelőnőtől. a helyi tanács tagjától, áld férjévé1 és munkatársaival építőnek jelentkezik. A Komszomol védnökséget vállalt az építkezés felett. Az autógyár építői komoly erővel és erőtartalékkal rendelkeznek feladatuk megoldására. Vltalij Alekszandrov De biztos úr, hisz mi szeretjük önt1 Á hippie-k, a szerelem nyara és a gondűző kábítószerek Az Egyesült Államok nagyvárosait meghódította a hippie-kultusz. De nemcsak ott: Párizsban, Londonban, Űj-Delhiben és Katmanduban is akadnak hippie-k — a világon ösz- szesen körülbelül három- százezren vannak. 15—25 évesek —, de akad köztük 50 éves is —•, hajuk hosz- szú és ragad a kosztól; — Megvetik a „polgári” tisztálkodást, a vizet, a szappant, a fogkefét Különös előszeretettel vándorolnak át az álmok világába — a kábítószerek jóvoltából; Példaképük Krisztus és Buddha, Assisi Szent Ferenc és Mahatma Gandhi. Mekkájuk San Francisco Haight Ashbury nevű negyede: mintegy tízezer hippie él ott Ezen a nyáron azonban százezerre szaporodtak: az ország minden részéből San Franciscóba sereglettek, hogy együtt ünnepeljék a „Szerelem nyarát”. Bevezetőként egy hippie felkapaszkodott a sarokház falára, és néhány ecsetvonással megváltoztatta az utca táblaszövegét: a Hight Streetből Love Street (Szerelem utcája) lett Legnagyobbrészt módos családból származnak. A szeretet nemzedékének vagy virággyermekeknek nevezik magukat Politika- ellenesek és barátságosak, adakozóak és vidámak. — Nagyra becsülik a szexet és a kábítószert. Sok kiskorú hippie megszökött szüleitől — például a 16 éves „Tigris” (— Apám több mint százezer dollárt keres évente) —. mert utálja a jólétet, mert nem akarja többé hallani, hogy „ő a család nagy reményű fiacskája”» Néíhányan szüleik beleegyezésével csaptak fel hippie-nek, így a 15 éves Anastasia is, aki igazi énjét szeretné meglelni a Szerelem nyarán, A San Franciscó-i rendőrség hivatalos lapja tele van a családjuktól megszökött és körözött fiatalkorúak fényképével. Csakhogy a képek nem sokat segítenek: a hippie-k valóságos maskarát csinálnak magukból, úgyhogy saját szülőanyjuk sem Ismer rájuk. A hippie-k az utcán» a parkokban gyülekeznek, — fülsiketítő zenekaraik muzsikájára táncra perdülnek, ott szeretkeznek, ahol és amikor nekik tetszik. A járdaszélre telepedve esznek, isznak, s végül —egy heroininjekció hatására — röpke fél órára, fél napra is — elmerülnek a gyönyörűségek világában, A kábítószer elfeledteti velük „gondjaikat”, ilyenkor súlytalannak érzik magukat, szabadon lebegnek az időben és a térben, csak a zenére meg a színekre figyelnek s élvezik a mindent megszelídítő békességet. Néha csoportokba verődve tüntetésbe kezdenek az erőszak, a kapzsiság, az ön_ zés ellen, kárhoztatják az idősebbeket, amiért az anyagiakat többre becsülik a szellemi értékeknél, s amiért elhidegültek embertársaiktól. Mezítláb vonulnak fel a Fehér Ház előtt zenekaraik kíséretében, tiltakoznak a kábítószer-tilalom ellen. Buddhista szerelmi dalokat énekelve telepszenek le a New York-i Tomkins- park pázsitjára, és a gumibotokkal ütlegelő rendőröket a lehető legnyájasabban szólítják meg: — „De biztos úr, hisz mi szeretjük önt!” Vesxélyes-e a hippie-moxgalom? A szociológusok és a pszichológusok szerint sok hippie — noha szüntelenül igyekszik hangsúlyozni individualizmusát — tulajdonképpen konformista. A virágfüzéreket, a csenge- tyűket, a színes tollakat úgyszólván már egyenruhaként hordják. Miben eredeti hát az egyszerű hippie? A megalkuvás általában azokra a hippie-kre jellemző, akik nem sokáig maradnak tagjai a mozgalomnak. ök veszélytelenek. Dr. Benjamin Zablocki szociológus szerint azonban vannak veszedelmes hippie-k is. Felhasználva társaik jóhiszeműségét, fasiszta jellegű mozgalmat is szervezhetnek, A San Frandscó-1 hatóságokat azonban nem any- nyira a jövő, mint inkább a jelen problémái ejtik gondba. Ugyanis a hippie-k között ragályos betegségek terjednek (egyazon injekciós tűvel fecskendezik magukba a kábítószert). — Sok közöttük a nemi beteg is: újabban hatszorosára emelkedett a városban a nyilvántartott nemi betegek száma. Mindettől függetlenül ezer és ezer kiváncsi keresi fel naponta a hippie-k Mekkáját. Meghökkennek, amikor a rózsamintás bikiniben táncoló leányok hozzájuk lépnek, és virágszálat nyomnak a kezükbe. Meghökkennek, de élvezik a látványt. A lányok rájuk szólnak: „Nevessetek!” A kérdésükre, hogy arra meg miért van szükség, ezt a választ kapják: — Mert olyan szép ez a világ! (Der Spiegel) A taskentí Tudományok Palotája Taskentben még ebben az évben elkezdődik a Tudományok Palotájának építése. A tervezői A. M. Suszev és J. P. Platonov, M. A. Kraszinov és más moszkvai építészek. A korszerű tudomány problémáinak megvitatására összehívott köztársasági, összövet- ségi és nemzetközi konferenciák, szinpoziumok és szemináriumok lebonyolítása és méltó környezet biztosítása a Palota rendeltetése. A Palota egy 2000 és egy 600 személyes előadóteremmel, kiállítási csarnokkal, könyvtárral és klubszobákkal áll a látogatók rendelkezésére. A tetőn 700 személyes szabadtéri mozi és kávézó kap helyet. A főtervező A. M. Suszev a makettre mutat. — Amint látja, az épület háromemeletes, homorú oldalai háromszöget zárnak be. — Ezek itt a napsugarakat visszaverő árnyékoló-elemek, az úgynevezett „vitorlák”. A különböző szögekbe állított, vertikális vasbetonelem ékből összeszerelt vitorlák a napsu» garakon kívül az utca zaját ia felfogják, és kiemelik az épületkomplexum egységes építészeti megoldását. A nyitott galériák, az erkélyek, a fákkal beültetett pázsitos belső udvar és az úszómedencék csökkentik a nyári hőséket. Tízezer hippié él San Franciscóban Anastasia igazi énjét keresi Kézelőjükre csengetyűt akasztanak, nyakukba virágfüzért tesznek: marihuánás cigarettát szívnak, LSD-oldatot kortyolgatnak, a kapualjákban tanyáznak, és meg akarják szépíteni a világot: ők a hippie-k, — Amerika új lázadói, akik megvetik szüleik életmódját, és általában a XX század civilizációját; Mintegy másfél évvel ezelőtt váltak ki a beatnikek és a vietnikek hordáiból. Hadjáratot indítottak az erőszak eilen, a békéért, a vidámságért, a jóságért, a szeretetért.