Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-17 / 193. szám
1967; augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Üj dohányfajta, az úgynevezett Burley meghonosításával kísérleteznek Rákóczi falván. Egyelőre nyolc holdon telepítették a dús levelű fajtát, amelynek egy tövén 30—32 haszonlevél nő. — Képünkön: szárításhoz fűzik fel a Burley leveleit A dupla az biztos című rejtvényfüzet „nagy nyeremény”-sorsolásán. melyen a helyes megfejtések beküldése mellett a könyv- rendelés is feltétel volt, hétnapos ausztriai körutazásra szóló kétszemélyes részvételi jegyet — II. díjat — nyert Fauszt Sándor szolnoki lakos. A jászberényi Horváth Imréné nyereménye: négy és fél napos prágai társasutazásra szóló részvételi jegy. A „kis nyeremény” sorsoláson Guba Magdolna 200, Kegyes István 100 forintos könyvcsomagot. Ló- czi Katalin pedig egy könyvet nyert. A rejtvényfüzet ifjúsági pályázatának nyertesei: Muhari Béla jászberényi és Zsindely Györgyi kenderesi lakos nyereményük fényképezőgép. Kunhegyesen a művelődési otthonban több alkalommal dokumentumfilmeket vetítettek a báli szünetekben. Sikerrel. Az előcsarnokból, a társalgóból is mindenki a nagyterembe tódult, hogy a tíz-tizenöt Nemes« medvestől — Érdig Űj helyiségnévtár szerkesztését fejezték be a Központi Statisztikai Hivatalban. Az ország „leltára” csaknem 800 oldalon tartalmazza majd hazánk valamennyi lakott településének legfontosabb adatait. Tizenöt rovatban ad választ a közigazgatástól a közlekedésig felmerülő kérdésekre. összesen 68 várost mutat be, a fővároson kívül négy megyei jogú és 63 járási jogú városa van az országnak. Az 1962-ben megjelent helységnévtár adatai módosulnak, mert azóta öt község: Tapolca Tiszaszederkény, Gödöllő, Szarvas és Szigetvár lépett a ranglistán előre, a városok közé. A legkisebb város Tiszaszederkény, ahol 7300 volt az adatgyűjtés alkalmával a lakosok száma. A községek száma csökkent az utóbbi években, 3178 szerepel az új helységnévtárban. a legújabb közöttük Hortobágy, amely az ország legnagyobb területű települése, a legkisebb pedig Pusztakisfala Baranya megyében. A legnépesebb község címét Érd kapta, ahol közel 31 000 lakos él. A legkevesebben — mindössze ötvenen — Ne- mesmedvesen laknak. A szakemberek és a böngészgető olvasók körében nagy érdeklődésre számot tartó kiadvány 10 000 példányban jelenik meg. perces kisfilmet megnézze. Most, az augusztus 20-a alkalmából rendezett bál szüneteiben is lesz filmvetítés. Ez alkalomból az ország újjászületését megörökítő filmkockákat láthatják a kunhegyesiek, Fi hu veti fás báfi szünetekben BUGYBEREK 1S67 Slágerparádé A televízió tegnapelőtt este kiszállt Bugyberekre, az ottani hagyományos retekszüretre. Egybekötve a haszontalant a kellemetlennel. innen közvetítette a hét legújabb slágereinek parádéját is, Bugyberek Az eredményhirdetés után a kritikusok, annak 1 end je módja szerint, nekiestek c slágerparádénak. SzerkesztőBégünkbe ezideig 275 avatott és avatatlan bírálat, hozzászólás. vélemény és egyéb levél futott be, de még mindig dörömböl a postás újabb szállítmányokkal. Hát most mit tegyünk? Mindet nem közölhetjük, annyi szent. No, de mivel a sajtó részrehajlatlan kell. hogy leayen. elhatároztuk, hogy idő- és helyszűkében egyetlen bírálattá vonjuk össze a sok hozzászólást. Az egyik kritikus megkezdi, aztán folytatja a másik, a harmadik, a negyedik stb.. Megszakítás nélkül. 1967 címmel, napidij és friss retek fogyasztásával egybekötve. A fesztiválon a legnépszerűbb sláger énekesek léptek fel. A díjnyertes sláger a következő: Hát akkor, tessék, kérem. kezdhetjük! „Elvtársak és elvtársnők! Mint ismeretes, a marxizmus nem tagadja azt a tényt, hogy a felnőttek is szeretnek játszadozni. Kisded játékaikban csupán abban különböznek a gyermekektől. hogy ők ezt komolyan csinálják Ebből az elvi szempontból vizsgálva a. buaybereki slágerfesztivál bizonyos konstellációkban pozitívan értékelhető, ámbátor, ha deduktívon szemléljük a gomba módra szaporodó fesztiválokat, meg kell állapítani, hogy..." i,...Ezzel a sláger-parádéval a tévé-gárda ismét leszögezte szakmai felkészültségét, s ez egyben a legjobb biztosíték a nézőközönségnek— mely mostanság egyre jobban áhítja a könnyűzenét —. hogy ilyer és hasonló színvonalú műsort máskor is gyakran lát majd a képernyőn...” „■■■És éppen ez az aggasztó! Lefizet az ember hatezer forintot, bekapcsolja a tévét, az meg, szórakoztató zene ürügyén, olyan istentelen ricsajjal, lepi meg hogy az ember a faira mászik! Nincs ebben a díj nyertes bugybereki slágerben se ízlés, se zenei hozzáértés. se dallam, se ku- tyafüle! Ha ez, kérem, így megy tovább...” „...akkor méltán állapíthatjuk meg hogy végre nálunk is kivívta méltó helyét a modem könnyűzene amely nem avas, andalító dallammal akar hódítani...” „...hanem megragadja, felemeli a hallgatót. és azon szent elhatározásra készteti, hogy életében soha, de soha többé be se kapcsolja a tévét, amikor az ilyesféle sláger-parádékkal akarja szórakoztatni Egyszóval a Kék a retek recece című sláqer-för- medvény minden idők egyik...” „...legjelesebb zenei alkotása, a könnyű-, illetve szórakoztató zene esszenciája, isteni remekmű, amelyre méltán büszke lehet szabad hazánk minden polgára, a szocialista kultúra felvi- rágozása jegyében...” (Magyar Szó.) Zöld a retek recece. je-je. Ha megérik fekete, je-je. Hajnal tájban harmatos a levele Zöld a retek recece je-je. Ha megérik fekete je-je. Én utánam ne bőgjön más gyereke! Ügyis annak a nyomába jááárok. Akinek a csókos száját Egész nyáron nyalták a kapááások. Zöld a retek recece je-je. Ha megérik fekete, je-je. — Beszakadt a nagydobnak a feneke!... Jlíl Uiz Jäiu'ilmxxciL Levél érkezett szerkesztőségünkbe, öregasszony írta, tintával. Panaszkodó, aggódó a hangja. Unokáját íélti, akit kicsi korától kezdve nevelt és szakmával a kezében a maga útját járja. Szolnokra került és rossz hírek jutnak el róla a kisvárosba, ahol az öregasszony él. Szeretné, ha valaki most beszélgetne az unokájával és visszafordítaná őhozzá. Az se lenne baj, ha az a valaki lapunk lenne. Közreadjuk a levelet. Tanulságos, önmagában hordozza, sűríti a dráma jegyeit, s láttatni engedi a szülők, nagyszülők és gyermekek jellemét. És hogy a tanulság könnyebb legyen, kommentáljuk is. Mert csak úgy igaz a levél, a történet, még akkor is, ha fáj. Egy hatvanhat éves öreg, beteg nagymama fordul önökhöz tanácsért és útbaigazításért. Elhalt lányomnak Kiss Imré- né, született Szabó Máriának elhalta után maradt két gyermeke. A fiú 1942-ben, a lány 1947-ben született. A lányom 1953 májusában halt meg. A fiatal férj, aki a házasság megkötésétől nálunk lakott, a lányom halála után is ott maradt még két évig. Majd, amikor újra nősült, akkor ment el tőlünk. Beteg lányom arra kért, viseljem gondját két árvájának, ha majd ő már nem lesz. Ne ólyan semmilyen nevelésben részesüljenek, mint az apjuk. Én a haldoklónak megígértem, megfogadtam, hogy nem hagyom mostoha kézbe kerülni az árvákat. De megnősült a vejem és elvitte magával a fiút. A kislány nálunk maradt. Akkor éppen betegeskedett, a mandula- műtétért 650 forintot kellett kifizetni. Az apja nem akart fizetni. Magánfuvaros volt. A mi gyámságunk alá átírattuk a kislányt. Attól fogva én neveltem... ' (Minden anya szereti gyermekét. Féltőn óvja, felneveli. Becsületes emberként Szeretné látni, aki boldogul az életben. Mindent megtesz ezért. Átdolgozza, ha kell az éjszakákat is, csakhogy ne legyen hiánya a gyereknek semmiben. A nagyszülők is féltőén csüggnek unokáikon. Igv hát jól cselekedett ön is, amikor a két árváról gondoskodott. Csak köszönettel tartoznak érte. Igaz, vejét figyelmeztethette volna, többet törődjön a családjával.) Mi tsz-tagok vagyunk. Most már nyugdíjasok. Havonta 400 forintot kap az uram, én 100 forintot. Ebből neveltük fél a kislányt. Szeretettel, békességgel, egészen amíg a nyolc általános iskolát kijárta. Elérkezett a pályaválasztás. Nem jó tanuló volt, 2,8-at ért el, azt mondták a tanárok, menjen kertészetbe, s bóldo- gul ott is. A kislány beleegyezett, csak azt mondta, hogy ő tsz-be nem megy. Oda nem megy soha. Megcsináltuk a szerződést. Nyáron itthon, télen pedig Jászberényben tanulhatott volna. De megtudta, hogy a termelőszövetkezet szerződtette és elment a kedve a kertészkedéstől. Pár hét múlva, amikor az ipari iskola tíz hegesztőlányt kért tanulónak, ő is jelentkezett. Felbontottuk a szerződést.) (Lám, lám nagymama. Itt követte el az első hibát. Hiszen maguk is a termelő- szövetkezetből élnek, megkapják _ rendszeresen a nyugdíjat és egyéb támogatást. Mégis beleegyeztek, hogy a gyengén tanuló kislány, az unokájuk ne a kertészetben keresse kenyerét. Pedig itt jobban figyelemmel kísérhették volna útját és segíthettek volna neki.) Az unokám megkezdte a munkát. Csinos, szemrevaló kislány. A hegesztés műveletébe elég jól beletanult. A könyvből való tanulás és a számtan nehezen ment. Annál is inkább, mert bizony sok legényke volt a génállomáson és mind udvarolni akart a kis Máriának. Nekem is megmondta, nem dolgozik, semmit se segít. Ö szórakozni is akar. Nem tudtam neki parancsolni, mert az uram is mindig mellé állt mindenben. Én, mint öregasszony nem tűrtem, hogy későn járt esténként haza, meg azt sem, hogy sem ing, sem kombiné nem volt rajta. Nekem a miniszoknya sem tetszett. De az apja (mert engem űny hívott anyám, a nagyapát meg apám) azt mondta, az a divat, ne törődjek vele. Nézeteltérés lett köztünk. Enyszer meg fájt a füle. Tavaly januárjában koponyalék elést kapott. Az apja meg a felesége eljött meglátogatni Marikát. A kislány panaszkodott, hogy nem szeretem, ahogyan ő öltözködik. Az apja, részeges, veszekedős ember. Azt mondta, fejezze be az ipari iskolát és menjen őhozzájuk. Ott nem kell dolgozni, csak otthon lesz két kisebb 'lánnyal. Én elleneztem. Azt mondtam, hogy én neveltem, én ruháztam. Most, mikor hasznát vehetnem, örensénünkre magunkra hagy? (Keveset törődtek a kislánnyal. Veszekedtek, hova is menjen hát. Az édesapjához. vagy maguknál maradion. Így aztán elhanyagolta az iskolát. A szórakozásra több ideje maradt. Nyilván haza se nagvon szeretett iámi. hiszen napirenden voltak a veszekedések. Nem minden kislány rossz, erkölcstelen, aki miniszoknyát hord. A divat változékony. Ezt önnek is be kellett volna látni.) Egyik alkalommal az édesapja elvitte a kislányt. Erőnek erejével. Pedig nem akart menni. Mert korábban, amikor ott járt, az ablakon ugrottak ki a gyerekek részeg ap'juk elől. A volt vejem haragudott. Azt mondogatta, bolondultam volna meg, amikor hegeszteni adtam a lányát. Nem nőnek való szakma és elvitte a kislányt. Majd ő megmutatja, hogy nem megy hegeszteni. Én csak nem hagytam. Ha már két évet tanult, legye le a szakvizsgát is. Táviratoztam hegy jöjjön, összeszedtem a tételeket és átvette. Sikerült a vizsgája. Felszabadult. Hiába hívták vissza a mostohaanyjáéi.. nem ment. Szolnokon kapott munkát. Nekem ez is pénzembe került. A ruháját nem adták ide az apjáék. Munkaruhát vettem neki, útiköltséget adtam, albérletét kifizettem. Több mint ezer forintot költöttem rá. Azt mondta, majd megadja, ha dolgozik és keres. Csak várjak még vagy két hónapot. (Az apja is hibás. Gondolni kellett volna a kislányával, addig, amíg keresett. Most, hogy már hasznát vehette, miért kényszerítette falura, ahol sem munkaalkalmat. sem megfelelő környezetet nem talált a kis Marika? Felelőtlenség így nevelni a gyerekeket. Az első albérleti lakása a Kertvárosban volt. Aztán a Magyar utcában lakott egy néninél, örültem, mert azt hallottam, hogy jó hely, nyolc órán túl nem engedik kimaradni. De a múlt héten hazajött egy jólfejlett lánnyal, akit tizenkét évesnek mondott, s Törökszentmiklósra valónak. Gépeket szerelnek az üzemben, s ezért szabadságot kapott. Itthon_ találkozott egy régebbi fiú ismerősével, és 12 órakor jött haza. Hajnalban útiköltséget kért tőlem mert neki sem volt, se a vendéglánynak. Akkor én kifakadtam. Miért zsarolsz te engem? Hiszen te 1300 forintot keresel mink meg csak 500-at. Ebből csak szűkösen tudunk megélni. Nem vehetjük meg, amit megkívánunk. Ebből kell gyógyszerre is fizetni, hiszen betegek vagyunk. A férjem is, én is. Ne pocsékold el a keresetedet. Erre azt felelte, oda teszem, ahova akarom. Azért csak adtam útiköltségre valót. Másnap már ott volt az ajánlott levél a vállalattól, hogy két nap alatt vegye fel a munkát, ellenkező esetben elbocsátják. A szerszámok árát pedig lefogják a pénzéből. Én el se tudom képzelni, merre csavaroghatott. Minket mindig hazugsággal tart. Most nem tudom, nem valami rossz lány vagy rossz fiú társaságába került-e? (Nem az első eset már. hogy Marika hazudott önöknek. Most is. Sajnos azonban eleinte elnézték ezt neki. Tudták, hogy hazudik, mégis úgy tettek, mintha igaz lenne. Soha senkihez nem fordultait segítségért. Most nyilvánvaló, önvádat is éreznek, hogy a kislány ide jutott. Sajnos egy-két szóval, esetleg egy-két atyai pofonnal nem lehet megváltoztatni, semmisnek tekinteni a helyzetet. S mi sem tudunk semmi varázsszert, amivel visszatéríthetnénk Marikát önökhöz. És nem i3 altarjuk. Nagylány. Értelmes lány. Ha megfelelően válogatja meg ismeretségi körét, barátait, akkor Szolnokon és más városban sem züllik el.) Most nem akarta még a címét se nekem megmondani. Vagy lehet, hogy hazudtak. Ha ennyire beteg nem lennék, elmennék Szolnokra, de az utca végéig se tudok kimozdulni, úgy fulladok. Arra kérem önöket, keressék fel helyettem az érdekelteket. Miért kellett neki egyik lakásból a másikba elmennie és, hogy a vállalatnál hogy viselkedik. A munka a becsület rovására megy-e a szórakozás? Hiszen egyszer azt mondta, hogy egy fiú kikísérte a Kertvárosba és erőszakoskodott vele. még fojtogatta is. Egyszer pedig a Tisza-hídon megállt mellette egy autó és arra kérte a vezető, üljön be, kap 300 forintot. Ezért aggódom és szeretném, ha valaki beszélne vele és meggyőzné, hogy vigyázzon magára. Meg a pénzére és a munkahelyére is. (Eddig a levél. Láthatja nagymama, hogy mennyire hibás ön. Mindig arra várt. hogy majd valaki eligazítja maga helyett a dolgokat. Pedig hát Marika másnak sem fogadna szót. ha önnek sem teszi. Mindannvian hibásak és nem lehet a betegség mögé húzódni. Ez sem mentség. Mi lesz a Marika sorsa? Erre nem tudunk válaszolni. Ahhoz, hogy becsületesen boldoguljon az életben, s munkahelyén megbecsüljék, alaposan meg kell változnia. Felelőtlenül élni senkinek sem szabad. Még csinos, húszéves lányoknak sem. Mindegy, városon vagy falun. Munkája. magatartása után ítélik meg az embert. Erre kellett volna önöknek Is. apjának is nevelni Marikát.) Lakács laue Felelősség nélkül nem lehet élni
