Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-06 / 184. szám
\Wt. augusztus 6. SZOLRfOK MBGYBI NÉPLAP / Érdekességek a vasét krónikájából Nyár van, a hosszú utazások. vidám pihentető nyaralások ideje. A repülősép korszakában is százezrek veszik igénybe a gyors, kényelmes közlekedés eszközét, a vasutat. Érdemes ez alkalombál felidézni a vasút történetének néhány érdekességét, íny hexdődött A XVIII. században az angol Királyi Akadémiának a gőzgépek okozták a legtöbb gondot. Ebben az időben sorra jelentkeztek a feltalálók holott az angol tudósoknak az volt a véleményük. hogy a gőzgép haszontalanság. Amikor például Gray angol költő felszólította honfitársait, hogy a gőzgép felhasználásával építsenek egy angliai vasutat az Edinburgh Re*- view című lap azt írta, hogy a poétát öltöztessék kényszer-zubbonyba. Évtizedekkel később, amikor George Stephenson, aki egyszerű gépész volt, ismertette a Stockten és Darlington közötti vasút tervét, az angol mérnökegyesület a tervet közönséges szélhámosságnak tartotta. mivel úgy vélekedtek. hogy a feltaláló által ígért óránként huszonhat kilométeres „fantasztikus” sebességet elérni technikailag lehetetlen. 1825-ben Stephenson diadalt aratott. Terve valóra vált és megindult az első rendszeres személyforgalmat lebonyolító gőzüzemű vasút. 1830-ban átadták a forgalomnak a 1 i ver pool— manchesteri vonalat is. Stepitanson híres mozdonyával, a Rocket-vel. Pullmann-koesi George Mortimer Pull- roann amerikai feltaláló 1864-ben hosszabb utat tett vasúton és egy éjszakát kénytelen volt a vonaton tölteni. De aludni egy percet sem tudott, mert a kocsi irgalmatlanul rázott, a helvek szűkek és kényelmetlenek voltak. Ez az álmatlanság termékenyítőleg hatott Pullmann agyára. aki most már azon törte a fejét, hogyan lehetne a kényelmetlenségen segíteni. Így született meg rövidesen a Pullmann-kocsi. amely meghódította az egész világot. Lényege a közönséges vasúti kocsikkal szemben az, hogy nem két, hanem négy vagy hat tengely forgózsámolyra, forgóalvázra van építve. Két ilyen alvázon áll maga a kocsiszekrény, melynek nyugodt járását a több keréken való futás és kitűnő rugózás biztosítja. Gyártásukra száz esztendővel ezelőtt, 1867-ben Pullmann- gyárat alapított, melynek telepe körül egész városrész fejlődött ki. Iész iék Minden vasúti fülkében fogantyút láthatunk. kis figyelmeztető táblával, mely szerint az „indokolatlan használat” büntetéssel jár. Ez a vészfék. Ha meghúzzuk. a vonat egész rövid távon belül megáll. A foganytú meghúzásával nem a mozdonyvezetőnek adunk jelzést nem ő állítja meg a vonatot. Aki a fogantyút meghúzza, sajátkezűig fékez, az ő kézmozdulatára lép működésbe a gyorsfék. Marija Moskovának, a leningrádi Mérésügyi Intézet mérnökének 30 másodpercre volt szüksége ahhoz. hogy lemérje a „pontot". A golyóstoll által hagyott parányi nyom súlya 0,00001158 grammnak bizonyult. — Ez érdekes és a maga nemében egyedülálló kísérlet — mondotta Louis Polk, az Egyesült Államok ipari Az első gyorsféket száz esztendővel ezelőtt, 1867- ben George Westinghouse amerikai mérnök találta fél, 21 éves korában! Rendszerének lényege abban áll, hogy a mozdonyon légsűrítő készüléket (kompresz- szort) alkalmaznak, amely nagy nyomású levegőt szorít a kocsikon végighúzódó és a kocsik között gumitömlővel összekötött csővezetékbe, valamint az ehhez kapcsolt, minden kocsin alkalmazott fékberendezésbe. A sürített levegő a féket szabad helyzetben tartja. Ha a vészfék fogantyúját meghúzzuk, ezzel hirtelen kibocsátjuk a fékberendezésből a nagynyomású levegőt és a fék teljes erővel azonnal hat: a vonat a legkisebb fékúton megáll. A Westinghouse fékkel ellentétes működésű, de lényegileg azonos elven épült fel a George Hardy francia mérnök által 1878-ban feltalált fékrendszer. Itt nem légsűrítéssel, hanem ellenkezőleg: légritkítással dolgoznak. tehát a csővezetékből és a fékhengerekből kiszivattyúzzák a levegőt. Az így keletkezett légritka térbe fékezéskor kívülről levegőt bocsátanak be és ez a nvomásváltozás hozza működésbe a Hardy-féle fékberendezést, mely ugyancsak önműködő gyorsfék. Z. R. szabványügyi küldöttségének vezetője, aki látogatást tett az intézetben. — Az olyan kvarcmérlegek megkonstruálóinak, amelyekkel még a pont is lemérhető, csak gratulálhatunk. Ez a leningrádi mérleg, amelynek mását a montreali világkiállításon is bemutatták, ezredmilliomod gramm pontossággal regisztrálja a súlyt. Pont a mérlegen Kerbe! alkotásai — Szmoleitszkbewt, Moszkvában Moszkva központjában emelkedik Kari Marx emlékműve. Megalkotásáért Lev Kerbel szobrászt Le- nin-díjjal tüntették ki. — Kerbel 1917. november 7- én Ukrajnában, a szúrni területen, Szemjonovka faluban született, vagyis azon a napon, amikor Petro- grádban (ma Leningrád) a munkások és a katonák győzelmes felkelése a bolsevikok vézetésével megvetette a dolgozók első szocialista államának alapját. — A jövendő szobrász ifjúsága először Szmolenszkban. az ősrégi orosz városban, majd Moszkvában telt el. Mielőtt belépett volna a képzőművészeti intézetbe, lakatosként dolgozott egy moszkvai üzemben. A fiatal szobrásznak négy évre el kellett hagynia a műtermet: jött a háború! Kerbel a flottánál szolgált, tengerész deszant- műveletekben vett részt. A szobrász megalkotta ezredtársai, a katonák és a tisztek arckép-sorozatát. De Kerbel elsősorban a monumentális művészet felé fordul. Egyik emlékművét Szmolenszkban állították fel, azon a helyen, ahol a fasiszta hóhérok elevenen eltemettek 1200 békés lakost. A moszkvai népfölkelők emlékművét májusban leplezték le, azoknak a munkásoknak, alkalmazottaknak. diákoknak, tanároknak az emlékére, akik fegyvert ragadtak, amikor az ellenség a város kapuihoz ért Kerbel befejezte a Szmo- lenszkben és Sziktivkarban felállításra kerülő Lenin- emlékművek terveit. A szovjet fővárosban áprilisban nyitották meg az „Űrhajósak sétányát”, ahol felállítják majd Kerbel szoborportréját Jurij Ga- garinról. (APN) ÚTITÁRSA A HALÁL VOLT... Négy szemközt az egykori szovjet felderítífoet Zsamai István huszonegy éves fűtőházi munkás 1942. október elsején megkapta a behívóparancsot. Négy nap múlva jelentkezett a szolnoki X/l. sz- zászlóaljnál. Magára öltötte az egyenruhát és a nyakába akasztotta a dögcédulát. I. Ma negyvenhat éves. Saruállító a szolnoki vasútállomáson. Nehéz és veszélyes mesterség az övé A gurítódombról vad rohanással leszáguldó vagonokat jámborítja meg az acélékkel, vagyis a saruval. Nem tagja a pártnak, de kommunistának vallja magát Itt ülünk egymás mellett a durva, ácsolt pádon a vasúti őrházban. A haja megőszült. Felsőteste csupasz, csillog a verejtéktől — A titokért jöttem- Tudja, amiről a felszabadulás óta hallgatott — Hallgattam? Miért beszéltem volna? Amikor Becsből hazaindultam a háború után, nem is egy embert láttam, aki a zubbonyából vilotkát csinálta- tott magának. És gimnasz- tyorkát is szerzett. Itthon aztán előállt: véremet ontottam a fasiszták ellen. Kérem a jutalmat• — A titok? — Rádiós voltam, a Hl. Ukrán Front felderítője. Én akkor. 1943-ban az életemet letétbe tettem egy ügyért, amiben hittem. Azóta sem tartottam a markom a kamatért. — Hogyan lett felderítő? — Ez a történet Kőrösmezőn kezdődött2. 1943. február. Kőrösmező. HadszíntérZsamai honvéd összetalálkozott egy falujabeii tanítóval. Az elmondta, a? oroszok elfogták a szakaszát de szabadon engedték. Hadbíróság elé kerülnek. mert gyávaságot tanúsítottak. — Mi újság odakint? — Ágyútöltelék a magyar katona, érted- Hullajelöltek vagyunk. Ezen gondolkozz! Ha lehet, szökj át az oroszokhoz. Nem bántanak. ne félj. A tanítót kivégezték. Zsamai honvéd gondolkozottJúlius 19-én Kolomeánál a szovjetek a hátukba kerültek. A németek ígéretük ellenére cserbenhagyták őket. A tüzelőállásban az elszakadt távbeszélő vezetéket javította. Egyedül volt. Gondolkozott: itt a pillanat- A németekért dögöljek meg? Nem. Megszököm-.« Eszébe jutottak a tanító szavai--- Hidegverejték gyöngyözött a homlokán, pedig meleg éjszaka volt. Néhány száz méterre volt az orosz állásoktól. Eldobta a fegyverét. Magasba tartotta a kezét- Nehéz, kínzó léptekkel megindult a szovjet puskák felé. — Sztoj! összeesett. Az orosz katonák úev húzták be a lövészárokba. 3 — Emlékszik arra mire gondolt abban a pillanatban, amikor átért? — Arra. hogy élek. És rájöttem, félek. Egyetlen szót sem tudtam oroszul. Megmutattam a kérges tenyeremet. hogy lássák: munkáskéz. 4. Zsamai István fogolytáborba került, nem messze a fronttól- Napokon át töprengett. mi lesz a sorsa. Néhány társa jelentkezett a parancsnoknál, 'hogy harcolni akar a németek ellen. Az egyik így szólt hozzá: — Gyere te is. Előbb lesz vége a háborúnak. Hamarabb otthon leszünk Gondold meg-Ebben a háborúban már másodszor mondták neki, hogy gondolkozzon- Kihallgatást kért Egy szovjet tiszt elé vezették. A fogoly- társa tolmácsolt. — Harcolni akarok — mondta ki nagy elhatározását — Mi a neve? — Zsarnai István■ A tiszt elmosolyodott és a kezét nyújtotta. — Rendben van, Sztye- pán elvtárs. Néhány nap múlva hivatták. A parancsnok maga elé ültette. — Harcolni akart, ugye? — Igen* — Bármilyen szolgálatot elvállal? — Természetesen. — A felderítő osztályra kerül. Nemsokára Moszkvába indul, iskolára. 5. Már szovjet katonai egyenruhát viselt- Visszatért a frontra. Rádiós beosztást kapott. Részt vett Budapest felszabadításában. 1945 márciusában Kecskemétre küldték. A felderítő csoport parancsnoka Mária Fortusz őrnagy volt- Egy koratavaszi estén került sor a találkozóra. Máriával együtt várta őt Demeter Gábor volt ludovi- kás főhadnagy, aki szintén a Vörös Hadsereghez állt át és felderítő lett. — A jövőben harcostársak lesznek. Ellenséges területre mennek- Információt adnak maid a német és mapvar csapatok erejéről. mozgásirányáról, a katonák hangulatáról — Mondta Mária. — Mikar kezdjük? — kérdezte a főhadnagy. — Madocsára mennek. Onnan indul a repülőgép- Ejtőernyővel ugranak ki. Március 31-én este nyolckor a madocsai katonai repülőtérről felszállt a gép. Az akció fedőneve ..Budapest fénvei” volt. Magyar egyenruha feszült rajtuk- Zsamai • hamis zsoldköny- vet is kapott. Göcz Ferenc honvéd — ez lett az új neve. 6. — A földetérés után mi történt? — Kalandos utunk volt• Hála kitűnő papírjainknak és Gábor német nyelvtudásának, sikeresen leküzdöttük az akadályokat, utólér- tük a visszavonuló csapatokat. A jelentéseinket nap mint nav továbbítottuk. — Talán egy izgalmas epizódot is elmondhatna. Kutatott az emlékezetében— Meqvanl Kézer Pistával való találkozásomról lesz szó. 7. Reszneket elhagyva és Hétvezér községbe tartva magvar és német egységekkel találkoztak. Zsamai leszállt Demeter mellől. s felugrott az eevik tár- szekérre. beszélgetni a katonákkal. Valaki rákiáltott. — Pista, Pista! A hang irányába fordult. Megdöbbenéssel látta meg Kézer Istvánt, a földijét az egyik lovaskocsin— Pista, gyere már át — szólította újból. — Engem Göcz Ferencnek, hívnak. Te ki vagy? — Kézer Pista, falubelié. Ne tréfálj, hiszen csak megismerlek. A helyzet kínos volt és kockázatos, hiszen a katonáknak bemutatkozáskor az álnevét mondta. A németek mellettük meneteltek. Elővette a zsoldkönyvét és átvitte— Nesze, nézd meg! — Te bizony tényleg Göcz vagy. Nahát, micsoda hasonlatosság! Esküdni mertem volna, hogy Zsarnai Pisla vagy. — Láthatod, tévedtél, 8. 1945 májusában a központ utasítására Murekba mentek. Velük egy házban lakott Ágnes Gerschmer. aki nem titkolta előttük, hogy a Gestapónak dolgozik. Egy délután Zsamai a szobájában hozzákezdett az adáshoz. „Üdvözlünk Mária! Grácban SS laktanya. Teljes zűrzavar. Egyetlen ütőképes egységük sincs.” És ebben a pillanatban nyitott be az ajtón Ágnes GerschmerA kémnő diadalittasan rámosolygott. Abban a pillanatban kemény ujjak fonódtak a torkára. Demeter, aki a földszinten őrködött, még Idejében észrevette a veszélyt utána lopakodott A nőt megkötözték. Éjszaka. egy közéld erdőben agyonlőtték. A világháború 1945. május kilencedikén ért végetők azonban erről csak két nappal később Deutsch- feisítritzben értesültek. A bajtársak együtt ültek le a rádióadó készülék elé. Az utolsó üzenetük ez volt: „Az akciót befejeztük. Mária, béke van.” 9. — Miért nem mesélte el eddig senkinek a háborús élményeit? — Mert erre annak idejében Moszkvában esküt tettem. — És most? — Mária Fortusz a közelmúltban nyilvánosságra hozta az Ország-Világban Demeter 1945-ben irt útijelentését• Ügy érzem, ezzel engem is feljogosított arra, hogy beszéljek. — Soha nem bántotta, hogy elfelejtkeztek magáról? Nem találta ezt méltánytalannak? — Nem, igazán nem. Ugye arra gondol, ha idejében napvilágra kerül, hogy a III, Ukrán Front felderítője voltam a második világháborúban: akár miniszterségig is vihettem volna? — Félreértett. — Az igaz, hogy jólesett volna, ha előbb felkeresnek. Csak úgy barátilag megkérdezik: Sztyepán elvtárs. mi van veled? Ennyi az egész. Kitüntetése nincs. Üdülni egyszer volt életében. A havi jövedelme ezerhatszáz forint Ott dolgozik, ahol 1940-ben elkezdte a munkáséletet Fábián Pifer Lev Kerbel szobrászművész „az 1941-es népfelkelők emlékére” című kompozíción dolgozik
