Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-06 / 184. szám

1967. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szófiai levél ALLAH ÁRNYÉKÁBAN Bulgária 1393-tól 1878-ig, azaz 15 év híjával kere­ken ötszáz esztendeig volt török elnyomás alatt. Nem szeretném profanizálni a dolgot, de — a tények is­meretében — állíthatom, hogy Magyarország 15G éves török megszállása csupán kis intermezzónak tekinthető ahhoz a kegyetlen dúláshoz képest, amely­ben a bolgár földnek és népének része volt a Magas Porta részéről. S még valamit: a lakosság 13,5 százaléka ma is a mohamedán vallást követi, s e mohamedánok fele török, fele bolgár nemzetiségű. Ez utóbbiakról azon­ban később szólunk. Az 1878-as felszabadulást követő években az anyaországtól elszakadt török kisebbség helyzete nem volt éppen rózsásnak mondható. E kisebbség 95 szá­zaléka teljesen analfabéta volt• A feudális-burzsoá bolgár kormányoknak nem volt érdekük, hogy javít­sanak a török lakosság életkörülményein, hiszen az „oszd meg és uralkodj” kegyetlen elvét a Balkán-fél­szigetnek ebben a csücskében is ismerték. Az sem kétséges, hogy a hivatalos Bulgária az 500 éves szenvedésekért a kései utódokon akarta elverni a port. Pedig a bűnösöket, a nép szenvedéseit előidéző politika felelőseit nem a török kisvarasztban és a máról-holnapra élő kézművesben kellett keresni, ha­nem a pasákban, a feudális katonatisztekben és a Porta felelős politikusaiban. , „Akié a Rodope. azé a Balkán. hangoztatta a Magas Porul, s nem véletlen, hogy ma is ez a hegy­ség és környéke a török kisebbség központja. Kard- zkali megyében több mint kétszázezer török (a bul­gáriai török lakosság egynegyede) és 23 ezer bolgár mohamedán él. Ez utóbbiak különös csoportot alkot­nak• Az 1600-as években erőszakkal mohamedanizdlt bolgárok leszármazottai ők. Soha nem tartoztak a törökökhöz — nyelvüket sem ismerik — de szokása­ik, vallásuk, egész életmódjuk eltávolította őket a bolgároktól is- Ügy érezték azonban, hogy vallásuk inkább a törökökhöz közelíti őket. így hát érthető, ha régebben hamarabb meghallották az ankarai kor­mány — gyakran lázító — szavát, mint a szófiaiét... E tények is azt bizonyítják, hogy az 1944. szep­tember 9-ét követő népi demokratikus rendszer előtt szinte emberfeletti) feladat állt: a hatalmas analfa­béta tömegeket tudáshoz kellett juttatni (1944 előtt a mintegy félmilliónyi bolgár mohamedánnak csak 5 .százaléka tudott írni, olvasni. négy(!) végzett egye­temet, 12 középiskolát), tanítókat, tanárokat kellett képezni, s ki kellett építeni az egészségügyi hálóza- ot (1932-ben az egyik legnagyobb, mohamedánok lak­ta megyében — Szmoljanban — mindössze egy(!) or­vos dolgozott), az emberi élet színvonalára kelleti emelni több százezer török és bolgár mohamedánt. A felszabadulást követő bolgár kormányok sokai tettek az anyaországgal kacérkodó — s ezt a hivata­los török propaganda mindig ki is használta — tö­rökök életének jobbra fordításáért. S ma? Valótlant állítanék, ha azt mondanám hogy már minden török település utcája rózsaolajjal van felhintve. Láttam még öreg nénikét amint szé­gyenlősen bújt feredzséje mögé, szamarán délcegen ügető férfit, aki mögött szerszámokkal megrakva bandukolt a felesége. De jártam Kardzsaliban. s be­széltem török iskolában, anyanyelvűn tanító török pedagógussal, aki büszkén mutatta a megye török nyelvű újságjában megjelent versét. Ültem osztály­teremben; s hallgattam a gombszemű török aprósá­gokat, amint Kemál Atatürk és Nazim Hikmet nyel­vén válaszolgattak a mosolygós török tanítönéninek. A városban török nyelvű színház működik, de az országban még két színház terjeszti a török szót- Rendszeresen jelenik meg a török kisebbség költői­nek antológiája. Egymás után épülnek az új isko­lák, diákotthonok. Szükség is van rájuk, hiszen a bő gyermekáldás — minden mohamedán családnak 2—3 gyermeke van — megköveteli a gyors tempót. A török lakosság ma már jól tudja, hogy nem az isztambuli és ankarai mézesmadzag felé kell tekin­teni, hanem a realitások számbavételével, bolgár test­véreik földjén, — szülőföldjükön — kell keresni a boldogulásukat, hiszen sorsuk a minden nemzetiség egyenlőségét — szóban és tettekben egyaránt — hir­dető Bulgáriához kötik őket. A török ember már megindult a realitások útján. Ezt bizonyítják azok az újonnan emelt épületek, fal­vak, amelyek az új letelepedés, az új honfoglalás jelképei lehetnek. ötszáz éven át sütkéreztek Bulgária török urai a min­denható. az egy igaz isten, Allah fényében- A pasák és janicsárok kiebrudalása után bolgár földön maradt mohamedánoknak csak Allah árnyéka jutott. 1944. szeptember 9. után lehetőséget kaptak az új élethez. Rajtuk is múlik, milyen gyorsan lépnek ki az ár- I nyékből a fényre — a szocializmus fényére. Molnár Sándor Az Országos Söripari Vállalat kisújszállási lerakatát és töltőteiepét felújítják és bővítik. A régi elavult gépek helyett pedig modern automata gépeket kap­nak — (Foto: Nagy Zsolt) Rab Ráby városa Hetvenezer altéval szüreteltek — A magisztrátus csalókból állt —- Szentendre: barokk ékszer a Duna partján Közismert, hogy a nép­művelési évad eddig nem esett egybe a naptári évvel, hanem gyakorlatilag ősztől tavaszig tartott. A terveket is ennek megíelelően állí­tották össze. Ennek a módszernek több hátránya volt. így például az éves gazdasági tervek­kel, a költségvetéssel nehéz veit összehangolni a nép­művelési terveket. Sok egyéb szempont mellett ez vezetett a tervezés módosí­tására. Az új rendelkezések ér­telmében most december 31-ig szóló, yégrehajtásra alkalmas tervet kell készí­teni, s ajánlatos felvázolni az 1968. évi főbb feladato­kat, hogy a naptári évre történő tervezés zökkenő- mentesebb legyen. Szentendrét Mária Teré­zia emelte városi rangra: nála kilincselt először Ráby , Mátyás, hogy kiharcolja az igazságot magának, s a benne bízó parasztoknak, akiket haramiák módjára sanyargattak uraik. Innét, a ma Ráby Mátyás nevet viselő aprócska tér egyik, jócskán földbe süppedt házából kelt útra murai és rábai Ráby Mátyás, hogy — Mária Teréziánál, majd a kalapos királynál, II. Józsefnél, s végül II. Ferencnél — meghallga­tásra találjon. Három ki­rály pártfogolta, mégis megbukott. A szentendrei magisztrátus csaló és tol­vaj urai, s nemkülönben Pest vármegye hatalma­sai, királyi pátenseket fél­relökve csukatták újra és újra tömlöcbe, hogy vé- "ülis csak álruhába öltöz­ve nyerhessen előíük egér- utat A világhírű „Rosa" A vulkánok formálta táj vadsága messzire tűnt in­nét; évezredek, szele, vi­hara, esője köszörülte s az ember simította-igazgatta, míg csillogó s drága ékszer lett a Duna partján. — A város hegynyi dombokra fölfutó utcáival, barokk temnlomaival, házacskáival jónéhánv lapot kér magá­nak a históriából. A Mac- kó-barlanrból negyven­ezer évvel ezelőtti ősünk kőszerszámai kerültek elő; lakták földjét az illír ere­detű eraviszkuszok, s Ul- „ císia Castra, azaz Farkas­vár néven római erődít­mény volt,' A Ferenczv Ká­roly Múzeum hűvös folyo­sóján asztallapnyi kőtáblák állnak, rajtuk kétezer éve halott asszonyok nevei: Verndubena. Taeattu, s a többiek. S bárhol vág föld­be a csákány, mélved az ásó. a város m'ltiának i'iinbb titkát hozza napvi­lágra. Menpv? más titok is rej­lik itt! A botanikusok vliég- szerte ismerik a Rosa Sancti Andreaert. a sok­tízezer évvel ezelőtt buján tenyésző vadrózsa faltát, amiből — s innét a neve is — már sehol, csak itt, Rzen+endrén található né­hány tő. Szír íjászok tábora Jazlpok laktak a tűipar­ion: féléimeles kezelői vol­tak az finak. A rómaiak szír-fuászcsapatokat hoztak hát ide. mert léeióik csak így tudtak ellen állni a harcias iaziaoknak. Az első „masrvar” emlék is a ró­maiak nyelvén szól: latinul íródott az az 1146-ban kelt okmány is, ahol már Szent-Endre néven szere­pel a település, amely a következő századokban tűzvészeket és pusztító áradásokat egyaránt átvé­szelt. Zsigmond és Albert alatt betelepültek a szer- bek, majd az 1500-as évek végén újabb bevándorlók követték őket, s megte­remtették Magyarország legsajátosabb „szerb” vá­rosát. Majd minden ház falán márványtáblák: Ráby uram lakott itt, amott született Avakumovics Avakum, a szerb költő, zenész; itt bújt meg Perczel Mór Haynau pribékjei elől, míg jóem­berei Angliába szöktették; a Sasfiók és a Cyrano for­dítójának, Ábrányi Emil­nek házán, az emlékeztető- tábla fölött ma az áll, hogy „szülőotthon”, tövében pe­dig Magyarország eddig egyetlen szoborkertje, ben­ne több, mint száz, 1945 óta fölállított köztéri szo­bor hű másolata, alkotóik ajándéka a városnak, mely a hazai művelődésügyben, kul+úrában is jelentős részt vállalt Sok guillotine*... Legszebb a panoráma a Szamár-hegyről: a tekintet átfogja a tájat, a hegyek ormát, a meredeket újra zölddel borító szőlőskerte­ket — valaha, az 1880-as pusztító filoxera előtt 70 ezer akó, azaz 38 ezer hektoliter bort szüreteltek itt minden esztendőben. A venyigéket alig tíz eszten­deje kezdte újra földbe dugffatni a szentendrei ember gondos keze. Gaz­dag város volt: szerb ke­reskedői bort, marhát szál­lítottak a vízen messzire, s a pénzbői jutoH az iste­neknek is. mert hét temp­lomot emeltek, köztük a Po7sarevacska-t. egvedül- álló ikonisztázával, kénfa­lával, a püspöki temnlo- mot, aminek szomszédsá­gában található Magyaror­szág leffeazdagahb szerb epyházmflvészeti gvűjtemé- nve. A vendégkönyvben indiai professzor, amerikai nénraiz-kutató, szovjet tör­ténész neve:.< Gazdag város volt. urai ezért kezdjék rabolni. — 1784-ben írta első följelen­tését Rábv Mátvás. mert a szentendrei magisztrátus 12 taeia „a községet saiát jószáguknak tekintették, amelyből a lehető legna­gyobb hasznot igyekeztek húzni”, fis amikor végleg kudarcot vall, amikor-im- már annyi álruha után az utolsóban, papnak öltözve menekülni kényszerül, így menny dörög: „A törvények itt csak a nemességért és a papságért vannak”. Az urak rablását tetézi a ter­mészet sok csapása: a va­lamikor nyolcezer lakosú város 1891-ben már csak 4260 lelket számlál. Jókai magános hőst fa­ragott a nép panaszait meghalló harcosból. Jutha­tott-e más sors annak, aki a francia forradalomtól rettegő világban így írt: „Ó, milyen sok guillotine-t kellene üzembehelyezni, hogy ez a szép és szeren­csétlen ország megszaba­duljon zsarnokaitól!” A művésíek fölfedezik A tízforintos bankjegy hátán dunai táj látható: Jankó János festette, itt a szentendrei folyam-parton. A sajátos arcú, hangulatú városkát, egymást ölelő apró utcáival, összesímuló csúcsos háztetőivel, a fő­tér többszázéves kereske­dőházaival, sorra fölfedez­ték a magyar piktura nagyjai. Itt élt és alkotott Ferenczy Károly, itt szü­lettek gyermekei, Noémi és Béni, alkotóműhellyé lesz a városka Tornyai János számára is. 1926-ban alakult meg a ma már Európa-hírű mű­vésztelep. A festők nem­csak vásznaik számára fe­dezik föl a várost, hanem a világnak is: Czóbel Béla, Barcsav Jenő, Ámos Imre, s a többi, nagynevű mes­ter híveket, rajongókat to­borzott képeivel itthon s határainkon túl. Ma már több, mint száz a művé­szek, festők mellett szob­rászok. színészek, írók szá­ma kik minden nvarukat itt töltik „Rab Ráby” vá­rosában. Mészáros Ottó Felvételre keresünk budapesti — munkahelyre szerkezetlakatos, he­gesztő, marós, eszter­gályos. muntakészíiő szakmunkást, férfi segédmunkásokat és portásokat, valamint vidéki munkára laka­tosokat. hegesztőket, csőszerelőket' és festő szakmunkásokat. Országos Bányagépgyár­tó Vállalat Budanest. IV„ Baross út 91—95. Nyári > jegyzetek 0 A törökszentmiklósi ba­romfifeldolgozó szép új szolnoki szaküzletében a pult mellett áll a szenzáció­nak ígért elektromos csir­kesütő. — Ezt még nem használ­ták? — kérdeztem az üzlet­vezetőtől. — De igen. Az ünnepé­lyes nyitáskor. — Lehet sültcsirkét kap­ni? — Hogyne lehetne. Előbb azonban rendelje meg. Nem akarom, hogy a nyakamon maradjon. — Mennyibe kerül kilója? — Nyolcvan forint. Még ma is csodálkozom, hogy a kánikula és a mell­bevágó ár hallatára nem estem hanyatt, és még szá­molni is tudtam. A törökszentmiklósiak ál­tal feldolgozott és forga­lomba hozott csirke kilójá­nak kiskereskedelmi ára 37 forint. Mondjuk 3 forintba kerül a sütés. Legyen 30 százalékos a sütésből szár­mazó súlyveszteség. Tizen­egy forintot tesz ki. Ez ösz- szesen 51 forint Mondják meg őszintén, nem sok a kilónkénti 29 forint haszon? 0 Régen volt a sárga, raga­dós anyaggal bekent légyfo­gó. Azután jött a piros szí­nű úgynevezett Toxa-sza- lag. Ez már nem ragadós, hanem büdös. És nem 40 fillér darabja, hanem 3,69 forint. Valamilyen féregölő méreggel van átitatva. Biz­tosan ezért olyan méreg­drága. Drága, drága, — gondol­ja az ember, de legalább jó. Ám, ha a használati uta­sítást elolvasom, a használ­hatóságát és a jóságát is kétségbe vonom. Mert így szól az írás: „A Toxa-szalag nemcsak a helyiségben lévő legyeket, darazsakat pusztítja el, ha­nem azokat is, amelyek be­repülnek. Hatása több hó­napig tart. Egy 5x6 méteres szobában 15 darab Toxa- szalagot fügesszünk ki.” Ez pontosan 54 forintba kerül. Ennyi pénzből 135 hagyo­mányos légyfogót vásárol­hatnánk, s ezzel egy fedett lovarda légyállományát is lépre csalhatnánk. A kétségek azonban ak­kor kerítik igazán hatal­mukba a kedves vásárlót, ha tovább böngészi a hasz­nálati utasítást: „Ha a Toxa-szcClag né­hány hét vagy hónap után hatástalanná válik, csoma­goljuk be és küldjük el fel- újítatni". Ezekután azt hi­szem senki sem kapja be a „legyet”. — bognár — 15 éves korú, 8 általá­nost végzett fiatalokat felvesz 1 éves fonó-szövő ipari­tanulónak 1967. szeptember 1-1 beiskolázással a Ma­gyar Pamutipar. Je­lentkezni; Budapest* IV„ Erkel u. 30. Szak- oktatási Iroda. Lakást biztosítani nem tu­dunk. Továbbá felve­szünk 16 életévüket betöltött leányokat — gépi betanuló dolgozó­nak. EV ÉS ÉVAD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents