Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-06 / 184. szám

.967. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a ej gyógypedagógiai iskola épül Kisújszálláson, melyet az új tanév kezdetére át­adnak az építők — (Foto: Nagy Zsolt) „Felhőkarcolók' és „dűlőutak" A metryesxékhelr Szolnok város épületeiről és útjairól van szó. Természe­tesen mindkettő erős túlzás, a felhőkarcoló és a dűlőút is. Mégis leginkább az ilyen összehasonlítás, az ilyen éles kontraszt illik a város jelenlegi közlekedési útjai­ra. Bizonyításnak eléged­jünk meg a Vosztok út épület és útépítési megol­dásával. Ha Szolnok jelenlegi út és közlekedési viszonyairól beszélünk, a hibákat nem írhatjuk 22 éves ország és városépítő munkánk rová­sára. A nagy alföldi város falusinak is szegényes, föl­des utcáit, s egy-két köves útját úgy örököltük. Elvi­tathatatlan, hogy a főutcá­tól alig ötven méterre ék­telenkedő gidres, gödrös ut­cácskákból többet is ellát­hattak volna már aszfalt burkolattal. Igen ám, de az arra fordítandó pénz jelen­tősen csökkentette volna a lakások építésének amúgy sem gyors ütemét. Ebből a kiindulópontból lehet a megyeszékhely köz­lekedési viszonyairól tár­gyilagosan beszélni és meg­állapítani, hogy nem meg­felelő, csupán a legszűkö­sebb igényeket elégíti ki. Itt van elsőnek a város központját kettészelő 4-es számú fő közlekedési útvo­nal. Óriási átmenő forgal­mat bonyolít le, amit a keskeny úttest, valamint Szolnok belső gépkocsi for­galma, a gyalogosátkelőhe­lyek és egy fontos, de köz­As SO, évforduló tiszteletére Vendégek a KTSZ-ben Délután fél három. A karcagi ifjúsági ház klub­jában vendégeket várnak a helyi általános és szerelő szövetkezet szocialista bri­gádjainak vezetői. Szépen megterítették az asztalokat. Behűtötték a sört, a lányok nagy buzgalommal szend­vicseket készítenek. Sebők Imre, a KISZ szervezet titkára ki-kitekint az ablakon, jönnek-e már? Három szovjet katona ne­vére küldték él a meghí­vót. — Az ötvenedik évfordu­ló tiszteletére munkafel­ajánlásokat tettek a brigá­dok. Közös kívánságuk volt, találkozni szeretnének szov­jet emberekkel, barátságot kötni velük — mondja a titkár, de már nincs több ideje rám, mert közben megérkeztek a katonák, ve­lük jött Kovács István, a városi pártbizottság titká­ra. Ki-ki összeszedi orosz nyelvtudását. Megkezdődik az ismerkedés. Jakovlev tiszt nyomban előveszi a fényképezőgépet, Szakács Tibor brigádvezető szintén. Egész délután nem tágítot­tak egymástól. Szenvedé­lyesen fotóztak. De ne vág­junk az események elébe... Mint lenni szokás, a ven­dégeknek bemutatják a szö­vetkezetét. Először szóban. Csala János elnök tömören felvázolja a ktsz történetét. Elmondja, hogy termelésük nyolcvan százalékát a Szov­jetunióba exportálják. A tolmács suttogva fordít. A N em mindig süt a na-p, ha az ember várja. Néha váratlanul bo­rul be az ég. Fehér Izén­kének már beborult né­hányszor’ Pedig még köze­lebb van a húszhoz, mint a harminchoz. Talán ezért nem tudja még, hogy nem kell min­dent szívre venni, hogy egy s más dologtól még zökke­nőmentesen forog a világ. S az emberek sem megrögzött rosszak, csak néha észre kell téríteni őket. Főleg a férfiakat. Ügy. ahogy az első két héten tette, ami­kor a szünidő kezdetén a szenttamást gazdaságba ke­rült. Délelőtt tolmács, dél­után a presszóban dolgo­zik — így szól a megállaz podás­Van itt munka bőven. Egymást váltják a kastély­ban üdülő külföldiek s a jövő héten jönnek a hib­ridüzem rekonstrukciójához a francia szerelők. Az első gépszállitmány már meg is érkezett. Két vígkedélyű díjont. sofőr hozta. Egy nap, s egy éjszaka megál­lás nélkül hajtottak. Szerették volna lemosni az út porát, kipihenni a fáradalmakat, da nem őr­tisztek jegyezgetnek. Az el­nök éppen a szocialista ver­senymozgalom célkitűzéseit ismerteti: — Az ötvenedik évfordu­ló tiszteletére csaknem szá­zan tettek munkavállalást. A félév tanulsága szerint betartották ígéretüket. Felsorolja a legfontosabb munkasikereket: kifogásta­lan minőség, pontos szállí­tás, tekintélyes nyereség. Mindez javarészt a brigá­dok érdeme. Szergejenko tiszt int, szeretne néhány szót szólni. — Nagyon örülünk a meghívásnak, szívesen jöt­tünk. Nem vagyok a nagy szavak embere: de őszintén megmondom, nagyon jól esik nekünk látni, hogy Önök milyen lelkesen ké­szülnek az első szocialista forradalom ötvenedik év­fordulójára. Remélem, a szocialista brigádok és a szövetkezet egyaránt elérik céljaikat. Engedjék meg, hogy meghívjam valameny- nyiőjüket a mi egységünk­höz, mely jövőre ünnepli fennállásának ötvenedik év­fordulóját. Ha majd meg­tekintik dicsőség szobánkat meglátják, hogy eddig ti- zenketten érdemelték ki a katonák közül a Szovjet­unió Hőse kitüntetést. Belouszov tiszt ajándé­kokkal kedveskedett, a bri­gádvezetők is meglepték a vendégeket karcagi népmű­vészeti tárgyakkal. A prog­ram „hivatalos” része befe­jeződött A szovjet vendé­tették meg egymást a helyi­ekkel. Csak mutogattak- Akkor érkezett oda a tol- mácsi tisztet betöltő Fehér Irénke. A két francia egy­másra nézett, s elnevette geknek bemutatták az elek­tromos üzemet. Egy kis sé­ta, máris a műhelyekben vagyunk. A vendégek közül kettő mérnök. A hajóberendezé­sek iránt érdeklődnek. Szűcs János, a Dinamo rész­leg négyszeres szocialista brigád tagja, a tolmács se­gítségével elmond mindent a vezérlőműről, az ellenőr­ző automatákról. Csopor­tokba verődve beszélget­nek, mintha már régi bará­tok lennének. Másfél órán át tartott az üzemi séta. A tisztek látha­tóan remekül érezték ma­gukat. Aztán visszatért a társaság az ifjúsági házba. Előkerültek a hideg sörös­üvegek. A kánikulában iga­zán megszomjazott minden­ki. Az egyik kislány feltett egy hanglemezt, a Szervusz­tok régi barátok című dalt Stílusos volt Kitűnő volt a hangulat Söröztek, beszélgettek, tré­fálkoztak. Már későre járt. Szergejenko úgy vélte, itt a búcsúzás ideje. Az újsü­tetű ismerősök, barátok ne­hezen váltak el egymás­tól. A katonákat elkísérték a gépkocsijukig. Jakovlev, Belouszov, Szergejenko. Ezt a három nevet jól megjegyezték a szocialista brigádvezetők. Az egyik vendég kiszólt az autó ablakából. — Várunk benneteket. Gyertek mielőbbi F. V. bólintott: igen, mon chef. Így lett ..főnök” írónkéból. S hogy mi lesz belőle egy év múlva, ha a debreceni egyetemen elvégzi a fran­cia—orosz szakot, még 6 Mon chef, Irénke magát A múltkoriban Hód­mezővásárhelyen jártak — magyarázták azután. — Egy hetvenhárom éves anyókát adtak melléjük tol­mácsnak. Ugratták egymást, hogy Szenttamáson is úgy lesz. Nagy örömükre hin tóval vitték őket szállásukra- Tö­rődöttek voltak, mégsem feküdtek le mindjárt. Kiül­tek a kastélyban levő te­raszra és azt mondták: életükben először 6k is grófnak érzik magukat. De aztán hamarosan rájöttek, hogy nálunk nem a gró­foknak urnáinak, hanem azokat ugráltatják. A tol­mácsnő ellentmondást nem tűrő kedvességgel pihenni küldte őket. A két behemót francia nOróf megadóan Eredményes előkészítő tanfolyamok Növelni kell a termelösxövetkexeti akadémiák sxámát sem tudja- Tanár1 Tol­mács? Majd elválik. Kaphatna társadalmi ősz. töndíjat, de nem akarja le­kötni magát. Nem szeretne úgy járni, mint a férje. Az francia—magyar szakos volt. Jóképességű, szakmá­jának élő ember. UNESCO ösztöndíjat is kapott. Az egyetem elvégzése után az egyik szomszédos megyében mégis egy istenhátamögöt- ti helyre tették tanítani, s végzett szakától független tárgyat bíztak rá- Csak mi­nisztériumi közbelépésre helyezték képességének megfelelő hely'-e — s en­nek következtében abban sem volt köszönet. Előbb-utóbb biztosan helyrerázódott volna az éle­te. ha egy szívroham nem Az elmúlt években rend­szeresen emelkedett az ag­rártudományi előadások száma megyénkben. Amíg 1961-ben mindössze 176 előadást tartottak, addig az idén már kettőszázat. Az érdeklődést jellemzi az is, hogy három 150 órás elő­készítő tanfolyamot fejez­tek be. Jászladányban, Ci­bakházán és Jászboldoghá- zán került erre sor. A tisztán agrárjellegű tsz-akadémiák helyett egy­re több községben vegyes témájú akadémiákat kér­nek. A megye jellegét te­kintve növelni kell a ter­melőszövetkezeti akadé­miák számát. Sajnos a kö­zös gazdaságok kevés tá­mogatást adnak ehhez. Pe­dig igen kifizetődő. Mező­túron például a tsz-aka- démián az öntözéssel kap­csolatos kérdéseket, prob­lémákat vitatták meg. Ebben az évben összesen 1720 előadás hangzott el mezőgazdasági területen. Ebből 197 agrárjellegű elő­adáson 103 különböző té­ma szerepelt. Ez azt is bi­zonyítja, hogy a termelő- szövetkezetek egyre inkább a helyi problémák megol­dását várják az előadások­tól. Nagyon hasznosnak bi­végez vele. Felesége Fran­ciaországban volt akkor. Másként gondolta hazatéré­se után az életet... Kisfiúk most hároméves- Törökszentmiklóson van a nagyszülőknél. Vajon örö­költ-e szüleitől tudásvá­gyat, egy napi tétlenséget sem tűrő munkaszeretetei? Az anyja minden szünidő­ben dolgozott eddig. Ta­valy Pesten villanyszere- lőknélf!) — „mert ott volt hely”, azelőtt a baromfifel­dolgozóban. egy évvel még korábban pedig téeszben. S most itt van. Detente két órája sza­bad- Elhatározta, hogy meg­tanul lovagolni. — Mire el­megyek innen, még kart- kásostorral is csattogtatok — évődött. — Csak azt saj. nálam, hogy nincs hosszú hajam, hogu lobogna a szélben. A reggel héttől este tízig tartó munkában ennyi ki- kapcsolódás kell is — fő­leg a vakációban. Bár — szavait idézve —• ha az ember örömét leli a mun­kában, nyaralásnak tű-ik Or- v 8. B. zonyultak többek között a szolnoki mezőgazdasági tu­dományos napok keretében elhangzott előadások. Az érdeklődésre jellemző, hogy több mint ezren vet­tek részt Salamoni döntés Tej rendelés csak öt példányos ügydarabbal A cukrászdák vezetői ed­dig telefonon adhatták fel tejrendelésükct a Szolnok megyei Tejipari Vállalat­nak. A vállalat azután an­nak rendje és módja sze­rint a rendelésekről öt példányban papírt készített és felküldte a budapesti központnak. Nemrég azonban szigorú parancs jött Budapestről: a rendeléseket ezentúl nem lehet telefonon adni, a cuk­rászdák vezetői maguk ír­ják meg a rendelést öt pél­dányban. Kit érdekel ez? — te­hetnénk fel a kérdést. — Néhány cukrászda vezető­nek naponta tíz perccel több papírmunkát kell vé­gezni ez se nem oszt, se nem szoroz, eddig is csi­náltak éppen eleget. Az utasítás azonban sok­kal több embert érint, — mint ahogy első pillantás­ra tűnik. A papíron feladott ren­delés ugyanis sokkal nehe­zebben tudja követni az igényeket, már csak azért is, mert hosszabb idő alatt ér a rendeltetési helyére, mint a telefonhívás. Az új rendelkezés tehát nem iavitia, hanem nehezíti az eljárást Éppen ezért a megyei tejipari vállalattól fel­utaztak Budanestre és elő­adták az ellenvéleményü­ket a rendelkezéssel szem­ben. A vitában salamoni döntés született: a továb­biakban így is — úgy is fel lehet adni a rendelést. Feltesszük a kérdést. — Mtnek a szellemében fo- Ivik ez a huzavona? Az úi eazdas^rf mechanizmusé­ban aligha. B. A. lekedési lámpák nélküli út­kereszteződés rendkívül le­lassít A helytet javítására — minden illúziót félretéve — a következő megoldás adódott: az eddig két for­galmi sávra osztott úttes­tet, ahol az út szélessége engedte tovább felezték és most már mindkét irány­ban két-két forgalmi sáv­ban haladnak a gépjármű­vek. Gyorsabbá vált a for­galom?' A több sávban tör­ténő közlekedés természe­tesen gyorsítja a közleke­dést, ha annak minden fel­tételét biztosítani tudják. Ezért meg kellene szüntet­ni a Beloiannisz úton a gépkocsik parkolását, az áruk lerakását, ritkítani kellene a gyalogátkelőket, villanyrendőrrel kellene el­látni az Alföldi Állami Áru­ház előtti kritikus útke­reszteződést Ezek hiányában még e jó elgondolás, a párhuzamos közlekedés sem hozhat meg­felelő eredményt. Az úttest szélén álldogáló járműve­ket azért nem lehet a már kialakított parkírozó he­lyekre (Dózsa György út baloldala, Irodaház mögötti rész, Magyar utca balolda­la, a volt tűzoltó laktanya mögötti rész, Úttörő utca kiszélesített része) terelni, mivel a parkírozást tiltó táblák még nem készültek el. A városi tanács építési és közlekedési osztálya sze­rint a táblák festését idő­ben megrendelték.!?) Rendkívül fontos vol­na azonban a már említett útkereszteződésben a közle­kedést gyorsabbá és biz­tonságosabbá tevő villany- rendőrnek a felállítása, ugyanis 1300 egység jármű­nél a lámpás irányítás már indokolt. Délután 4 órakor e helyen 1500 jármű átha­ladást számláltak meg. A villanyrendőr felszerelésére már határozat is született Ennyit a sok gondot oko­zó, városon átmenő forgar lomról, amely már sok vita íárgyát képezte. Többe« között azt, hogy a főutcáról eltereljék-e a 4-es számú főútvonalat. A vita még nem dőlt el. Annyi azonban már most leszögezhető, hogy a viták anyagi alapja nem biztosított. A megyei beruházási iroda igazgatója elmondotta, hogy jelentős módosításra csak 1975 tá­ján számíthatunk, amikor az új városközpont kiala­kul. Akkor a nagy forga­lom két utcában oszlik meg, a kiszélesített Beloi­annisz úton és az ugyan­csak, korszerűsített és tá­gassá tett Ady Endre úton. Addig azonban az Ady End­re úton szóra érdemes ja­vítást és újjáépítést nem végeznek. Jsrr néx ki, így bonyo­lódik le Szolnok nagy és állandóan tovább növekvő forgalma. A „felhőkarcolók­nak” titulált, de koránt sem toronymagas, ám szép épületek között korszerűt­len, de azért egyáltalán nem „dűlőutakon” robog az egyre szaporodó járművek sokasága. Ez pedig arra kell, hogy figyelmeztesse a tervezőket, a jövőben ne csak a házak magasságát növeljék, s ne csak azt a területet hasz­nálják fel útnak, amely az épületek mellett kimaradt, hanem, hogy korszerű köz­lekedés* biztosító utak mel­lé kerüljenek az impozáns lakónegyedek. *— bognár — Harminc diák haza tart Tegnap utazott el Kun- szentmártonból harminc NDK-beli diák. akik a kunszentmártoniak vendé­gei voltak, Tiszteletükre a közelmúltban műsoros es­tet rendeztek, s a bevétel­ből elvitték őket Szegedre, a Mojszejev-együttes elő­adására.

Next

/
Thumbnails
Contents