Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-06 / 184. szám

Fiíág proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK HEGYEI ÉA HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^!S£vSáz!f^ Tizenöt éves a Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek XVIII.évfolyam, 184.szám. Ara: 80 fillér 1{X>' 1967. augusztus 6., vasárnap r Az állami gazdaságokban végei ért, a szövetkezetekben az utóját járja az aratás Fennállásuk óta a legnagyobb búzatermést az idén takarították be a Szolnok megyei állami gazdaságok Szolnok megye állami mezőgazdasági üzemeiben befejeződött az aratás, a cséplés. Már véglegesítet­ték a termelési adatokat is, b kiderült, a 37 ezer hold kalászoson az idén ragyo­gó terméshozamokat értek el. A 21 700 hold búzave­tésről megyei átlagban 18 mázsa (!) — a hozam. Ez a rekord. A Szolnok me­gyei állami gazdaságok 17 esztendeje működnek, de ilyen búzatermésük még sose volt. A megyei átla­gon belül pedig néhány üzem igazán kiemelkedő bú­zaterméssel dicsekedhet. A Szenttamási Állami Gazda­ságban 28, a Héki Állami gazdaságban pedig 27.5 má­zsa a búzatermés! végered­mény holdanként. S az utóbbiban 1850 holdról van szó. örülnek az állami gazda­ságokban annak is, hogy a megye legjobb kom- bájnosai beleszólnak az országos versenybe. A megyénkben gazdálkodó 13 állami gazdaságban a mezőtúri Pálinkás Imre a legjobb 97 vaganos teljesít­ményével, s az ugyancsak mezőtúri Ciff Ernő a má­sodik 98.5 vagoncs ered­ményével. Ök egyébként az állami gazdasági kombáj- nosok országos versenyében a másdik, illetve harma­dik helyet tartják. Az állami gazdaságokban gyorsuló ütemben végzik most a talajmunkákat. — Megközelítő pontosság sze­rint legalább 170 traktor dolgozik éjjel-nappali vál­tásban, hogy mielőbb el­münkéi ják a tarlókat. Az utóját járja a szal- maletakarítás is. Ezzel 95 százalékra van­nak készen, még a Tisza- sülyi és a Nagykunsági Ál­lami gazdaságban maradt kint a tarlón kevés szalma. Lényegében véget ért az aratás a megye termelőszö­vetkezeteiben is. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától azt a tájékoztatást kaptuk, mindössze egy százaléknyi hiányzik a teljes befejezés­hez. Ez azt jelenti, hogy a 240 ezer hold aratni- valóból ezer, esetleg más­félezer hold van hátra. Az is a Jászság néhány ke­vésbé igyekvő közös gaz­daságában. Bér a még tal­pon álló gabonában a szemveszteség most már el­éri az 5 százalékot, ezzel együtt rekordbúzatermésre számítanak a szövetkezeti üzemekben is. A mostani adatokból következtetve a szövetkezeti üzemek me­gyei átlaga 13.5—14 mázsát ígér búzából. Ilyen még nem volt a megye történe­tében. Megtudtuk azt is, a szö­vetkezetek a learatott terület mint­egy 85 százalékán végez­tek a szalmaletakarítás- sál is. A talajmunka azonban nem halad mindenhol megfele­lően s amire számítani Is lehetett, a szárazság miatt egyre nehezebben boldo­gulnak a gépek. A megye vezető mezőgazdasági szak­emberei azonban agrotech­nikai hibákra is felhívták a figyelmet. Arról van szó, hogy több szövetkezetben a szántás után két-három nappal zárják le a talajt, Gazdát cserél a karcagi „baromfikombinát" Első fmsz üzem a megyében Napok óta tart a leltá­rozás a karcagi TÖVALL baromfi kombinátjában. A város öt termelőszövetkeze­tének kezelésében lévő üzemet átadják a helybeli fmsz-nek. Kevés a takar­mány, a meglevőt a tsz-ek saját gazdaságukban hasz­nálják fel, ezért adják el a néhány évvel ezelőtt közös erőből épült kombinátot.. A megállapodást az fmsz irányító szervei, sőt az ille­tékes minisztérium is jóvá­hagyta. A kombináthoz kel­tető üzem, 10 ezer férőhe­lyes tojóház, egy 20 ezer és egy 15 ezer férőhelyes árubaromfinevelő tartozik. A keltető üzemben 12 gép­egységgel egyszerre 120 ezer naposcsirkét lehet ki­keltetni. A kombinát állóeszközei­nek értéke 7,5 millió, a forgóeszközöké egymillió forint. A beruházáshoz an­nak idején 20—20 százalé­kos arányban járultak hoz­zá a tsz-ek. Az fmsz hitelt kap, s kiegyenlíti a tsz-ek követelését. Vajon hogyan hasznosítja az fmsz a baromfikombiná­tot? Erre már megfelelő tervet dolgoztak ki. A 10 ezer férőhelyes tojó­házban jelenleg gödöllői fajtájú szülőpárok vannak. Ennek szaporulatát, a G—33- as tojóhibridet, valamint a nagyüzemek részére hús­hibridet állít elő. Ezeket a gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet nemesítette ki. A tojóhibridek évi to­jáshozama 200—220. tehát jóval több, mint a hagyo­mányos fajtáké. A szövetkezet most első­sorban Karcag város és környékének háztáji terme­lőit akarja ellátni a tojó­hibridekkel. Ötvenezer elő­nevelt G—33-ast adnak a háztáji gazdaságoknak. Le­hetővé teszik, hogy kicse­réljék az alacsony hozamú, hagyományos fajtákat. Az üzem ezenkívül 10 vagon árubaromfit állít elő éven­te. Ezzel besegítenek Szol­nok város ellátásába. — m. I. — KÉPÜNKÖN AZ ÜZEM HARMADIK, LENGYEL GYÁRTMÁNYÜ KÉNSAV­GYARA LATHATÓ GELKA: 1,3 millió ügyiéi Tartalékban : ISO millió forintnyi alkatrész Kollektív antennák a lapostetőn A GELKA ÉVENKÉNT EGYMILLIÓ HÁROM­SZÁZEZER ÜGYFÉLLEL DOLGOZIK. A MAJD MÁSFÉLMILLIÓ ÜGYFÉL EGYRÉSZE KIFOGÁSOL­JA. MÁSRÉSZE DICSÉRI MUNKÁJÁT. — Mit tesznek a Vénu­szok csökkentéséért és ho­gyan készülnek fel az őszi, illetve téli csúcsforgalomra Kutyaágyikók angol megrendelésre Kis szövetkezet, jelentős export — Kevés a bedolgozó — Ami majd a leg jobban fizet A törökszentmiklósi házi­ipari szövetkezet cikkei ke­resettek a külföldi piacon. Az első félév során gyer­mekruhákat szállítottak a Szovjetunióba, Olaszország­ba kötött holmikat. Fran­ciaországba és Belgiumba szőnyeget exportáltak. Áru­tíaiszáz pecsenye-bárány Olaszországba A karcagi Lenin Tsz ezer pecsenye-bárány exportálá­sára szerződött. A belföldre szánt állatokat csak nyolc, a „külföldieket” 20 forin­tért veszik át kilogram­monként. Ám ezeket csak tejjel szabad tartani, míg el nem érik a 30 kilogram­mos átlagsúlyt Csütörtökön délután olasz kereskedő járt a 12 ezer holdas gazdaságban, s meg­győződött a karcagi bárá­nyok jó minőségéről. Pénte­ken reggel ugyanis a szö­vetkezetből 600 pecsenye­bárányt indítottak útnak Olaszországba. ik nyolcvan százalékát tő­kés és szocialista országok­ban értékesítette a külke­reskedelem­A szövetkezet magas, 13.2 százalékos nyereséget ért el. A következő hóna­pokban a belföldre és kül­földre való termelés ará­nya nem változik. Ebben az évben több mint hatmillió forint értékű árut exportál­nak. Külön érdekesség, hogy a nagy állatbarát an­golok fonott kutyakosara­kat rendeltek. Ezekben az ágyikókban szundikálnak majd az ölebek. A számítások szerint a szövetkezet évi több mint százezer dollárt és nyolcezer rubelt hoz az országnak. A növekvő kereslet lehető­vé tenné a termelés bővíté­sét. Ennek csupán az az akadálya, alig jelentkeznek a városban bedolgozónak. A szövetkezet elnöke el­mondotta hogy a második félévre „telt há­zuk” van, egy jottányi felesleges kapacitásuk sem maradt. Bőségesen kaptak rende­lést. Ezért a külkereskede­lemmel már a jövő évi szerződésekről tárgyal. Hogy mit gyártanak majd. az attól függ. mely cikkek fi­zetnek a legjobban. Már az új devizaszorzók figye­lembevételével kötik meg a szerződést­Fennállásának 15. évfor­dulóját szeptemberben ün­nepli a szövetkezet- A ju­bileumon arról Is beszá­molhatnak majd. hogy az idén kétmillió forinttal na­gyobb értékbe exportál­nak. mint 1966 ban. — kérdeztük a vállalat köz­pontjában. — Üzlethálózatunk száz­negyvenhárom függetlení­tett szervizállomásból áll. ■ ezeregyszáz szerelőt alkal­maz: nagyrészüket, mint­egy 800 embert a 120 vi­déki állomás foglalkoztatja. Jórészük kifogástalanul, a .egnagyobb szaktudással végzi feladatát. Viszont a lelek a rádió- és a tv-adá- aok ideje alatt szinte per- «ek alatt kívánják meghi­básodott készülékeiket ki­javíttatni- Bár, már ott tartunk, hogy a hibás készülékek 85 szá­zalékát a helyszínen tud­juk újra üzemképessé tenni. bizonyos szerelési hibák adódnak. Ezt úgy kívánjuk a minimumra csökkenteni, hogy szerelőgárdánkat ál­landóan továbbképezzük. Az alkatrészhiány már nem nagyon gátolja a munkát. Jelenleg 150 millió forint értékű alkatrészt tartaléko­lunk. — Miután a súlyos ké­szülékeket nehezen tudjuk szállítani, javításra a hét bizonyos napjain, mi szál­lítjuk el és mi visszük vlsz- sza a javított berendezése­ket, amivel sok felesleges utánjárástól mentesítjük fe­leinket. Sajnos. autópar­kunk kicsi, s ennek bőví­tése szükséges- Addig is. hogy a gyors szolgáltatá­sunkat növelhessük, lépéseket tettünk Tra­bant kiskocsik beszerzé­sére, hogy szerelőink egy­szerű telefonkérésre is azonnal a helyszínre utaz­hassanak. — Budapesten és vidéken mind több a rádióval fel­szerelt gépkocsi. Ezért ezek javítására és karbantartásá­ra is be kell rendezked­nünk. — Terjednek a pesti és vidéki lakótelepeken a la­pos tetejű házak is. A kö­zeljövőben rendelet jelenik meg, hogy a lapostetejű, többlakásos házakra egyé­ni tetőantennákat felszerel­ni nem lehet, miután az egyéni szereléseknél „ki­lyuggatott” tetők milliós ká­rokat jelentenek. Az ipar által gyártandó központi antennák szak­szerű felszerelésére is be­rendezkedtünk. Egy-egy központi anten­nára legfeljebb 25 laká3 antennáiét tudjuk közpon­tilag felszerelni, ami la­kásonként nem jelent a készülékek tulajdonosainak nagyobb anyagi megterhe­lést. mint az egyéni an­tennák szerelése. — Nagyobb városainkban bevezettük az ünnepi szol­gálatot és ezt is fejleszteni kívánjuk. Noha a készülé­kek minősége megjavult, mégis számítunk 1968-ra nagyobb forgalomemelke­déssel. mert vidéken is óri­ási módon nő az igény tv. rádió és háztartási gépek fokozottabb beszerzésére, s ezért munkánkat jobban és gyorsabban kell elvégezni — fejezték be tájékoztatá­sukat a GELKA termeié«! osztályának vezető' Zs. I»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents