Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-04 / 182. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP JSffL augusztus 4. Az arab országok nem tárgyalnak Izraellel A Minisztertanács ülése Az arab külügyminiszte­rek folytatták tanácskozá­sukat. A nap folyamán há­rom, egyenként két-két árás ülésen vitatták meg az arab világ helyzetét, s ezen belül behatóan tanul­mányozták az egyes arab országoknak az ENSZ-köz- gyűlésén tanúsított maga­tartását. Értekezleti források sze­rint Egyiptom, Szíria és Irak küldötte sürgette va­lamennyi arab országot, sza­kítsák meg kapcsolataikat az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Nyu- gat-Németországgc 1 és von­ják ki betéteiket ezen or­szágok bankjaiból. Bisti líbiai külügyminisz­ter beszámolt arról, hogy Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság al- kancellárja és külügymi­nisztere csütörtökön hivata­Mint hivatalosan jelentik, Egyiptom hozzájárult Odd Bull tábornoknak, U Thant főtitkár személyes képviselő­jének ahhoz a javaslatához, hogy egy hónapon át nem közlekedtetnek hajókat a Szuezi-csatornán. A megállapodásról, amelynek feltétele, hogy iz­raeli részről azonos állás­pontot foglaljanak el, a augusztus 10-én kezdődnek a tárgyalások az Egyesült Államokkal a hatalmas wheelusi légitámaszpont megszüntetéséről. Elmon­dotta, hogy noha Líbia fenntartja az olajembargót Angliával és az Egyesült Államokkal szemben, s kapcsolatokat nem szakít­hatja meg velük. Az értekezlethez közelál­ló források úgy tudják, hogy a már vitatott jemeni probléma nem kerül napi­rendre. A Reuter értesülése szerint az arab külügymi­niszteri értekezlet elutasí­totta az Izraellel folytatan­dó tárgyalások minden for­máját. Az arab külügyiminszte- rek csütörtök délelőtti ülé­los látogatásra Romániába érkezett, hogy viszonozza Manescu román külügymi­niszter bonni látogatását. Kairóból visszatért Odd Bull tábornok tájékoztatta az izraeli kormányt. Az izraeli külügyminisz­térium szóvivője a bejelen­téshez nem fűzött kommen­tárt, de az izraeli felelős személyiségek többszöri ki­jelentései alapján a megfi­gyelők bizonyosrá veszik, hogy Izrael nem támaszt nehézséget. 9én az egyiptomiak javasol­ták a jemeni probléma rendezését, minthogy ez a konfliktus megmérgezi a légkört az EAK és Szaud- Arábia viszonyában, s meg­nehezíti az arabközi biza­lom helyreállítását. A vita keretében két fő álláspontot foglaltak el: az egyik szerint csak azokról a kérdésekről kell tanács­kozni, amelyekben egyetér­tésre lehet jutni és egyálta­lán nem kell hozzáfogni a jelenleg megoldatlan prob­lémák tanulmányozásához. A másik irányzat szerint a napirenden szereplő vala­mennyi kérdést meg kell vi­tatni, függetlenül attól, hogy létrejöhet-e az egyetértés vagy sem. • nali órákban a szabadság- harcosok heves ágyútűzzel árasztották el a dél-vietna­mi fővárostól 12 kilométer­re délkeletre fekvő NhaBe kikötőt. A támadás során találat ért több benzintar­tályt, amelyek közül egy teljesen megsemmisült. A partizánok egyidejűleg ra­kéta támadást intéztek a rakpart közelében fekvő amerikai haditengerészeti támaszpont, valamint kato­nai épületek ellen. Bár a mintegy félórás támadás kezdetekor valamennyi őr­naszád és aknaszedő hajó sietve elhagyta állomáshe­lyét, egy hajó súlyosan ■ n ni in r Lövöldözés izraeli és jor- dániai katonák között Csütörtökön — már a harmadik egymást követő napon — újabb golyó vál­tás volt izraeli és jordániai katonák között Az incidensről egyelőre csak az izraeli katonai szó­vivő közölt jelentést, amely szerint a húsz perces lövöl­dözés a Jordán folyón át­vezető Dinia hídtól hat ki­lométerre északra zajlott le. megrongálódott. A támasz­pontról felszálló helikopte­rek ellentámadást intéztek. A szabadságharcosok egy helikoptert lelőttek. A rak­parton tomboló tüzet csu­pán a támadás megkezdése után három órával sikerült megfékezni. Egy saigoni amerikai katonai szóvivő szerint harminc amerikai katona megsebesült. Da Nangtól harmincöt ki­lométerre nyugatra szerdán dél-vietnami szabadsághar­cosok egy nagyobb egysége rajtaütésszerű támadást hajtott végre amerikai ten­gerészgyalogosok ellen. Ti­zenöt amerikai életét vesz­tette. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A kül­ügyminiszter előterjesztése alapján úgy határozott, hogy a kambodzsai királyi kormány felhívására kor­mány-nyilatkozatban vála­szol. A Minisztertanács meg­tárgyalta az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a kép­viselők felszólalásában el­hangzott észrevételeket és javaslatokat. Felhívta az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvaló­sításának lehetőségeit, s te­gyék meg a szükséges in­tézkedéseket. A művelődésügyi minisz­ter előterjesztésére a kor­mány határozatot hozott ar­ra, hogyan alkalmazzák az új gazdasági mechanizmus elveit a művelődésügy terén. A Minisztertanács Ta­nácsszervek Osztályának vezetője, a pénzügyminisz­ter és az Országos Tervhi­vatal elnöke együttes elő­terjesztése alapján a kor­mány határozatokat hozott a tanácsok végrehajtó bizott­ságai és szakigazgatási szerveinek irányításáról, a tanácsok gazdasági tevé­kenységével összefüggő ha­tósági jellegű feladatok jog­szabályi rendezéséről, vala­mint a különböző szintű ta­nácsok és tanácsi szervek gazdasági feladatairól. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a Ma­gyar Honvédelmi Sportszö­vetség Országos Elnöksé­gének azt a jayaslatát, hogy a Magyar Honvédelmi Sportszövetség jogutódaként megalakul a Magyar Hon­védelmi Szövetség. A Mi­nisztertanács köszönetét és elismerését fejezte t ki az MHS szerveiben dolgozó ak­tivistáknak fáradságot nem ismerő, lelkes munkáju­kért. s arra kéri őket, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetségben folytassák to­vább értékes tevékenységü­ket. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Elnökségének javaslatára a kormány mó­dosította a dolgozók társa­dalombiztosítási nyugdíjra vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseit. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter beszámolt a szociális követelmények­nek meg nem felelő lakó­telepek fokozatos felszámo­lására tett intézkedésekről. A Minisztertanács a jelen­tést tudomásul vette és az ilyen telepeken élő csalá­dok lakáshelyzetének, élet- és munkakörülményeinek további javítására határoza­tot hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Brandt Romániában Vietnam Partizánok rakéta támadása Csütörtökön a kora haj­Egyiptom elfogadta Odd Bull jayaslatát Űjabb késés az Apolló tervben Kanada „francia viharban” Miért aratott vihart De Gaulle tábornok? A NASA (az Egyesült Államok űrkutatási hivata­la) szerdán bejelentette, hogy újabb probléma me­rült fel az amerikai hold- rakéta építésénél. Az Apol­lo űrhajóban január 27-én keletkezett tűz, amely három űrhajós életébe került, már kerek egy évvel vetette vissza a programot. A hiba ezúttal abban az 1587 kilo­A MOGÜRT képviselői a közelmúltban kezdték meg Rajkán az ez évben Cseh­szlovákia részére szállítan­dó 300 Ikarus autóbusz első szállítmányának átadását. A grammos szerkezetben van, amelynek feladata lenne az űrhajósokat a Hold körül keringő űrhajóról a Hold felszínére, illetőleg onnan az űrhajóra juttatni. A szer­kezet hibája miatt az első űrhajós kísérleti repülést jövő tavaszra halasztották, de a tudósok szerint, ha a probléma nem oldódik meg gyorsan, további eltolódá­sokkal kell számolni. van százalékban országúti közlekedésre alkalmas, 38 ülőhellyel rendelkező Ikarus 630, kisebb részben a váro­si közlekedésre használható Ikarus 620 típusú autóbu­szok nemsokára munkába állnak. A kanadai világkiállítás­ra látogató De Gaulle el­nök drámai kiáltása, amelyben a „francia Kana­dát” és „Quebec szabadsá­gát” éltette — új és várat­lan feszültségű gócot te­remtett a nyugati szövet­ségen belül. Közismert, hogy a kanadai kormány miniszterelnöke, Pearson „elfogadhatatlannak” mi­nősítette a francia elnök kijelentéseit, mire De Gaulle idő előtt hazatért anélkül, hogy látogatást tett volna Ottawában, a kanadai kormány székhe­lyén. A francia államfőt bírálatok és kételkedés özö­ne fogadta — ám Kanadá­ból oldaltámogatás érke­zett: Daniel Johnson, Que­bec tartomány miniszterel­nöke egyetértéséről biztosí­totta a francia kormányfőt és a kanadai szövetségi kor­mány ellen fordult. S hét­főn a francia miniszterta­nács erősítette meg De Gaulle kanadai cselekede­teit. visszautasítva a táma­dásokat. ám egyúttal ma­gyarázva is némely de- gaulle-i szavak igazi értel­mét. Tény, hogy De Gaulle út­iéval, — ha lehet —, még nyíltabbá vált Kanadának, az amerikai földrész máso­dik és a világ ötödik ipari államának gyötrő belpoli­tikai-nemzetiségi problé­mája. Kanada szövetségi állam, ámely tíz tarto­mányból és két terület­ből áll. A hatalmas ország összesen mintegy 20 millió lakosából 44 száza­lék brit, 30 százalék pedig francia származású. E 30 százalék legnagyobb része, több mint hatmillió em­ber Quebec tartományában tömörül, ahol a lakosság 81 százaléka francia. A Que- bectől közvetlenül keletre levő kis New Brunswick tartományban 36, a tőle nyugatra fekvő és az or­szág ipari-gazdasági szívét jelentő Ontario tartomány­ban 15 százalék a francia lakosság aránya. Ez a fran­cia tömörülés történelmi­leg annak a gyarmatosító akciónak a maradványa, amelynek során az 1600-as években a franciák kiépí­tették a maguk kanadai gyarmatbirodalmát. Ezt vol­taképpen csak a hétéves háború után. a XVIII. szá­zad utolsó harmadában ve­szítették el, amikor egész Kanada az angolok birto­kába került, s megkezdő­dött a nagyarányú angol benépesítés. Lappangó elégedetlenség Quebec tartomány francia lakossága — noha a kana­dai alkotmány kifejezetten biztosítja a tartomány egyenjogúságát és különle­ges jogait — úgy érzi. hogy a központi kormány és a brit származású többség politikája felelős a tarto­mány viszonylagos gazda­sági elmaradottságáért — elsősorban Ontarióhoz ké­pest A második világháború utáni években ez az elé­gedetlenség mindig ott lap­pangott a kanadai belpoli­tikai élet felszíne alatt Az utóbbi időben, amióta cse­kély többséggel az úgyne­vezett „nemzeti egység­párt” vezetőiét Daniel Johnsont választották a québeci tartományi kor­mány elnökévé, a feszült­ség határozottabb politikai formákat öltött Daniel Johnson kormánya „külön­leges elbánást” követel Quebec tartomány számára, s azt, hogy a tartomány e különleges státusát a ka­nadai alkotmányban is rög­zítsék. Ezen túlmenően azonban Quebec tartomány­ban egy kicsiny, de politi­kailag rendkívül aktív cso­port egyenesen szeparatis­ta politikát hirdet — tehát azt. hogy Quebec szakadjon el Kanadától és kezdjen külön, önálló állami életet. Noha Dániel Johnson kormánya sohasem he­lyezkedett nyíltan sze­paratista álláspontra — igen gyakran olyan akciókba kezdett, amelyek­ből következtetni lehetett a szeparatistákhoz való kap­csolataira. s azok követelé­seinek figyelembevételére, így például Kanada álla­mi életében páratlan mó­don 1965 folyamán Párizs­ban és Quebecben a John- son-kormány kétoldalú francia—québeci együttmű­ködési szerződések egész sorát írta alá. Kanada központi kormá­nyára ilymódon éppen a nyílt gyarmati státus meg­szűnésének százesztendős évfordulóján rendkívül erő­teljes francia szeparatista nyomás nehezedett. De Gaulle kanadai látogatása, s az ott elhangzott, a ka­nadai francia szeparatiz­must alig burkolt módon támogató nyilatkozatok ily- módon legfájóbb és leg­érzékenyebb pontján érin­tették a kanadai kormányt Kockázatos manőver A De Gaulle-utazást kí­sérő kommentárok szinte egybehangzóan azzal ma­gyarázzák a québeci sze­paratizmus e hivatalos francia támogatását hogy az része a tőkés világ fe­letti amerikai hegemónia ellen küzdő De Gaulle- koncepciónak. Ha ezt az elképzelést a maga egé­szében helyesnek és pozi­tívnak kell is ítélni..^.— annyi bizonyos, hogy Ka­nada esetében a québeci szeparatizmus támogatása rendkívül kockázatos és veszélyes manőver, amely könnyen visszájára fordul­hat. Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy a kanadai ipar, s általában a kana­dai gazdaság voltaképpen minden dicséretreméltő po­litikai függetlenségi tö­rekvéstől eltekintve az amerikai gazdasági élet hatása alatt áll. (Az autó­ipar 95, az elektromos ipar 64, a vegyipar 50, a bá­nyászat 52 százaléka van amerikai kézben.) Kanadai szakértők szerint Quebec tartomány tényleges elsza­kadása esetén számolni'kel­lene a megmaradt angol nyelvű csonka-Kanada még fokozottabb amerikai ori­entációjával. Sőt. esetleg azzal is, hogy az angol nyel­vű tartományok csatlakoz­nak az Egyesült Államok­hoz. Ilyen körülmények kö­zött egy hatmilliós québeci, francia nyelvű és orientá­ciójú állam önállósága pusztán fikció lenne. Ez az államalakulat óhatatlanul teljes gazdasági függésbe kerülne a kialakuló ameri­kai—kanadai konglomerá­tummal szemben. Ebben a különleges esetben tehát a québeci szeparatista ten­denciák végletes kiélezése éppen Kanada széthullásá­hoz és az Egyesült Álla­mok befolyásának további erősödéséhez vezetne. A realitások kedvéért meg kell jegyezni, hogy e végső következtetések le­vonása aligha következik majd be. De Gaulle tájé­koztatási minisztere ezért is fejtegette újságíróknak, hogy a „szabad Quebec” nem szükségképpen jelent függetlent. Az új francia- kanadai vihar legfeljebb olyan eredményeket hoz­hat. hogy az ottowaj köz­ponti kormány esetleg meg­adja a „francia tartomány­nak” a helyi kormány áj- tal követelt különleges jo­gokat- ;~i—ri—r piros és krémszínű, nyolc­ul* ÉRDÉRT Vállalat felkészülve a gazdasági irányítás új rendszerére már most felveszi az állami vállalatok, tanácsi vállalatok, kisipari szövet­kezetek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és általában valamennyi faanyagfelhasználó rendeléseit. hogy a következő év első napjától kezdve közvetlenül raktárról, ütemes szállítással biztosíthassa a megrendelés szerinti fenyöfflrészáru-, lombosfűrészáru, lemez- bútor­lap és furnértélék széles skálájú választékait, valamint a fenyőgömbfáből előállított összes készterméket. Egyidejűleg felhívjuk a figyelmet, hogy az ÉRDÉRT Vál­lalat megbízásából a termelők és megrendelők minden­nemű faanyag vételét és eladását is lebonylltja — meg­állapodás szerint. Részletes felvilágosítást nyújt? a vállalat Kereskedelmi Igzagatőságán működő Diszpécserszolgálat. Cto: ÉRDÉRT Vállalat, Budapest, V., Akadémia utca 8. Vmetoa: 318—550/1*4. Telex 945. sz. Táviratcím: ÉRDÉRT BUDAPEST. Ikarus-bussoh Csehszlovákiában

Next

/
Thumbnails
Contents