Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-30 / 204. szám

c A Világ proletárjai, egyesüljetek! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MEGYEI XVIII. évfolyam, 204. szám. A Ara t 5© filler 1967. augusztus 30„ szerda. Szakmunkásképzés, a szakközépiskolák fejlesztése, csökkentett munkaidő .1* i/jiísn«* elhelyezkedéséről tárgyalt a megyei tanács vb Évad előtt Kiadják Siolnok történetét — Zenebarátok klubja — A mezőgazdasági szakmunkásképzésért A megye! tanács végre­hajtó bizottsága tegnap délután ülésezett, önálló napirendi pontként tár­gyalta az ifjúság elhe­lyezkedéséről és bérezési problémáiról szóló kor­mányhatározat végrehajtá­sát, s a teendő további in­tézkedéseket; A jelentés tartalmazza, hogy az utóbbi évek során egyre növekedett a szak­munkásképzésben résztve­vő fiatalok száma. A be­iskolázást a területi sajá­tosságoknak megfelelően külön kell választani; A megoldásra váró feladatok ugyanis minőségileg kü­lönböznek a megye iparo­sított — Szolnok, Jászbe­rény, Törökszentmiklós vá­ros — és egyéb területei között. Kiemelt szerepe van a szakmunkásképzés­ben Szolnoknak. Az itt lé­vő iparitanuló intézet ka­pacitása meghaladja a vá­ros területén szakmunkás- képzést igénylő fiatalok számát. A megfelelő mér­vű beiskolázás érdekében Kisújszálláson, Karca­gon, Túrkevén, Tiszafü­reden, Jászapátiban és Kunszentmártonban szük­séges a tantermi kapaci­tás bővítése és az ezzel kapcsolatos személyi feltételek biztosí- lása. A lányok beiskolázá­si arányának növelését szolgáló intézkedések még az idén sem hozták meg a kívánt eredményt. Igen alacsony a szakmunkás- képzésben résztvevő lányok aránya. A mezőgazdasági szak­munkásképzésnél is gond a tanterem és a kollégium hiánya. A jászapáti mező- gazdasági szakmunkástanu­ló iskolában négy tante­rem áll rendelkezésre, s csak negyven tanuló el­helyezése biztosított kolié- giumban. Hasonló a hely­zet Jászberényben is; Az általános iskolát vég­zett és tovább nem tanuló fiatalok munkába való el­helyezését is elemezte a beszámoló. Két irányú . a feladat. Az ipari közpon­tokban kevesebb a gond, ami egyrészt abból adódik, hogy a beiskolázási lehe­tőségek következtében ke­vesebb olyan fiatal van, aki az általános iskola el­végzése után elhelyezke­dik. Másrészt ezeken a helyeken nagyobb létszám­ban tudnak foglalkoztatni fiatalkorúakat 4—6 órás munkaidővel. Más terüle­teken nincs meg ez a ked­vező lehetőség. A mezőgazdaság által nyújtott munkalehetőség­gel csak részben élnek a fiatalok. A nyolcadik általános is­kolát végzett fiatalok el­helyezkedésénél Is külön gond a tovább nem tanu­ló lányok számára munka- alkalom biztosítása, A szakmunkás vizsgát tett fiatalok munkavállalá­sa általában biztosított. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e téren nincs tenni­való. Mert vannak olyan szakmák, illetve olyan te­rületek, ahol megszerzett szakmájában nem tud el­helyezkedni a fiatal. Nem megoldott a mezőgazdasági szakmunkások munkába helyezése sem. A végzett mezőgazdasági szakmunká­soknak általában 15—30 százaléka nem a mezőgaz­daságban dolgozik. A szakközépiskolákból ki­kerülő fiatalok elhelyezési gondjai sem egyformák­Az ipari, valamint a ke­reskedelmi képzést nyújtó iskolák hallgatói számára jelenleg és a jövőben is biztosított az elhelyezkedés. Az ilyen iskolatípusok to­vábbi fejlesztése tehát in­dokolt Nem ilyen kedvező a helyzet a közgazadságl szakközépiskolát és a me­zőgazdasági technikumot végzett fiatalok elhelyez­kedésénél. A szakképzést nem nyúj­tó középiskolákban végző és tovább nem tanuló fiatalok munkába helye­zése a legnehezebb fel­adat. Iskolai végzettségüknél fog­va csak igen kis hányaduk fogadja el az egyetlen megoldási lehetőségként kí­nálkozó fizikai munkakört. A jelentés és a hozzászó­lók javaslatai alapján ál­lapította meg a végrehajtó bizottság, hogy minden le­hetőséit meg kell terem­teni ' -nunkáslképzés­re. já, hogy a kis­iparosoknál is szüksége« a tanulóképzés, főleg a kiha­lófélben lévő szakmákban. Korábbi állásfoglalásához híven szorgalmazza a vég­rehajtó bizottság a tovább­képző iskoláik szervezését is. Szükséges az is, hogy a tanács szakigazgatási szer­vei és a szakszervezet mér­je fel a vállalatoknál, na­gyobb üzemekben annak lehetőségét, hogy csökken­tett munkaidőben biztosít­sanak a fiataloknak mun­kát, keresetet. Célszerű, ha a KISZ szervezetek is fo­kozottabban törődnek azok­kal a fiatalokkal, akik négy­hat órás munkaidőben dol­goznak. Egymillió zsák — úton A Terményraktározási és Zsákellátó Vállalat Szol­nok megyei kirendeltségót úgyszólván „kimerítette” a kedvező gabonatermés, Minden eddiginél nagyobb volt az idén a zsákigény a megyében. A szezon eleién tervezettnek csaknem a kétszeresét, mintegy 850— 300 ezer zsákot kértek ed­dig a vállalattól. A jelen­leg még szabadban tárolt termények szállításához, tá­rolásához kiadott mennyi­séggel már megközelítik az egymilliót Az őszi terménybetaka­rításhoz is sok zsákot ad­nak ki. Csak a legfontosabb termények — a rizs. a lu- cemamag és a napraforgó- mag — szállításához, táro­lásához is csaknem fél­millió zsákra lesz maid szükség a megyében. A túrkevei autójavító vállalatnál gondot fordíta­nak a legjobb munkások erkölcsi elismerésére is. A üzem vezetősége evégből kötött szerződést a városi művelődési ház fotoszakkö- rével. A fotosok vállalták, hogy a szocialista munka- versenyben kitűnt dolgo­zókról százhúsz fényképet készítenek. A nagyformá­tumú — 18x24 centiméte­res — portrékat dicsőség­falon állítják majd ki. Az üzem szocialista bri­gádjai pedig szintén Ú1­Elkészült a műszárító, az alagút-kemence, valamint a présház a’ap.ia a kunszent­mártoni téglagyári rekonst­rukció során. Áprilisban Tegnap értekezletet tar­tottak Szolnokon, a városi tanács épületében. Napi­renden a város népművelé­sében elért eredmények és az új évad célkitűzéseinek meghatározása szerepelt. Vitaindító előadást Berecz Bernadette népművelési fel­ügyelő tartott A tanácskozáson elhang­zottak szerint Szolnok egy­séges népművelési prog­ramjának megvalósítása eredményes volt a múlt évadban. Figyelemreméltó- an fejlődött a népművelés tartalma, az eddiginél job­ban alkalmazkodott a vá­ros társadalmi és gazdsági követelményeihez. Javult a szerű kapcsolatot teremtet­tek a művelődési házzal. A brigádok minden tagi a gé­pelt példányú életrajzot kap a névadókról. A mini monográfiák végén feltün­tetik a névadókról szóló irodalmat, is. Azért, hogy az érdeklődő természetű mun­kások bővebben utána néz­hessenek azok életéne';, akiknek nevét a brigád vi­seli. Már elkészült többek között Kossuth Lajos. Ger­mán Tyitov rövidített éle*- rajzs. kezdték meg a régi üzem legeüavultablb részednek, épületeinek a lebontását, a terep rendezését. A mo­dem. nagy kapacitású üze­met. amelyben 1969-ben már 25 millió kisméretű téglát és 13 millió cserepet termelnek maid. 39 mil­lió forintos költséggel épí­tik. Az idén összesen mint­egy tízmillió 'forintot érő munkát végeznek el. Az építők úgy készítik elő a külső munkálatokat, hogy télen se kellien kényszerpi­henőt tartaniuk. Hozzá­kezdtek az irodaház alap­jainak a lerakásához, s ta­vaszra ez is tető alá kerül. Hamarosan befejezik a~ üzemcsarnok, az ú.í kazán­ház alapozását is. honvédelmi ismeretterjesz. tés is. Bizonyság erre: 1967 első félévében 23 katonai témájú előadást kevés hí­ján háromezren hallgattak meg. Az elmúlt évad és az ok­tóberi szocialista forrada­lom 50. jubileumára ki­dolgozott program részletes elemzése mellett a következő időszak fon­tosabb tennivalóira is fel­hívta a figyelmet ez a ta­nácskozás. így például arra, hogy be­hatóbban kell foglalkozni az új gazdasági mechaniz­mus kérdéseivel. Ezért ja­vasolták a TIT-nek, hogy a megyei művelődési házzal együtt szervezzen egy ebbe a témába vágó rövid tanfo­lyamot. A kísérletező tevékenység fejesztésére javasolták a vízügyi igazgatóságnak, a fűtőháznak, a papírgyár­nak, s még néhány válla­latnak természettudomá­nyos szakkörök, klubok létrehozását. Felvetődött az a gondolat is, hogy a megyei művelődési házban még az idén hoz­zanak létre egy központi kísérletező, bemutató ter­met. A forradalmi munkás- mozgalom emlékeinek gyűj­tését is halaszthatatlan ten­nivalóként jelölte meg a tanácskozás. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kezdeményező lépéseket még az idén meg kell ten­ni azért is, hogy Szolnok története a felszabadulás 25. évfordulójára megjelen­jék. A gazdasági eredmények növelésének segítésére is jelölt meg feladatokat a népművelők számára ez a tanácskozás. Többek között azt, hogy ismételten szer­vezzék meg a 250 órás me­zőgazdasági szakmunkás- képzést elősegítő tanfolya­mot. A közízlés feljesztése ér­dekében töbv gyakorlati tennivalót jelöltek meg a résztvevők. így például a színházbarátok körének, illetve a zenebarátok kö­rének megszervezését. Elhatározták azt Is, hogy ebben az évadban ismét megrendezik a Verseghy Diáknapokat. A népművelés hatóköré­nek bővítése érdekében többek között a .munkás­szállásokkal és a tsz-tagok- kal való fokozottabb törő­désre hívták fel a figyel­met Bőrén termett a mák Az idén 49 termelőszövetkezetben és számos háztáji gazdaságban vetettek mákot, összesen 1700 holdat kitevő mennyiségben. Több gazdaságban igen jó termést hozott a mák. A lioldankénti átlagtermés meghaladja a 4—4.5 mázsás átlagot. Ez azt jelenti, hogy a közös gazdaságok holdanként mintegy 15 ezer forintos bruttó árl>evételre tesznek szert. Megyénk földművesszövetkezeteiben javában tart a mák felvásárlása. Eddig több mint 20 vagonnal vettek át a közös gazdaságoktól és a háztáji termelőktől. A további­akban még tíz vagon átadására számítanak. A becslések szerint a termelőszövetkezetek 15 millió forintos árljevé- telre tesznek szert. Dicsőségfal Túrkevén a legjobb munkásoknak Új alagút-kemence, présház és műs&árító A termesztés iránt nagy az érdeklődés. Megyénk föld- művesszövetkezetei már megkezdték az 1968. évi termelés- szerződések megkötését az egyéni és háztáji gazdaságokká

Next

/
Thumbnails
Contents