Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-27 / 202. szám
1967. augusztus 27, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kommunisták feladatai a sportegyesületi vezetőségválasztások segítésében i. Az MTS Országos Tanácsa április 7-én határozatot hozott ez év végére a II. kongresszus összehívására. A kongresszus előkészítése során szeptember 1-től meg kell tartani a sportegyesületi közgyűléseket, október 20-tól a járási, városi és megyei konferenciákat. Ez igen fontos esemény lesz a testnevelési és sportszervek életében. Számot adni arról, hogy az I. kongresszus célkitűzései hogyan valósultak meg, kidolgozni a további feladatokat, igen körültekintő, elemző munkát kíván a sportegyesületek vezetőségeitől, az ott dolgozó kommunistáktól. A pártszervek és a kommunisták feladata mindenekelőtt azt vizsgálni; hogyan érvényesültek az elmúlt években a testnevelési és sportszervek tevékenységében a párt határozatában megjelölt sportpolitikai elvek; hogyan tudják a jövőben még eredményesebben segíteni a sportpolitikai célkitűzések megvalósítását. A számadás mindig eredményekről, gondokról, feladatokról szól. így van ez a sportegyesületekben is. Megyénkben a sportegyesü- ietek, a TS-szervek tevékenységét úgy itélhtetjük meg, hogy eredményesen dolgoztak a testnevelési és sport-célkitűzések megvalósításáért. Az e területen dolgozó kommunisták a pártszervezetek segítségével egészében biztosították S párt idevonatkozó határozatainak megvalósulását. Ennek hatásaként fejlődött a megyében a testnevelési és sportmunka, egészséges fejlődés tapasztalható a sportkörök többségének tevékenységében, Jelentősen növekedett a rendszeresen sportolók száma, s az elmúlt évben mintegy 12 és félezer fő volt. Ha nem kielégítően, de gyarapodott a sportköri tagok és sport- barátok száma. Kezdeti, de biztató eredmények vannak az egyes sportágak fejlődésében, mint például kézilabda, atlétika, vívás, vízisport és labdarúgás. Több sportágban szerepelnek sportolóink országos válogatott, illetve utánpótlásválogatott keretben. Fejlődött a testnevelési és sportmunka az istkolákban, javult — bár még nem kielégítően — az iskolai és egyéb sportegyesületek kapcsolata. A tömegsport fejlődésében történt jelentősebb előrelépésben nagy szerepe volt a sportkörök tevékenysége mellett a KISZ, a szakszervezetek, a KIOSZ. a MÉSZÖV és más egyéb szervek keretében folyó sport-tevékenységnek. Eredményeink — a lehetőségeket figyelembe véve — azonban igen szerények. A különböző területeken, a különböző sportágakban nem egyenlő a fejlődés. Igen sok sportkörben nem fordítanak figyelmet jelentős sportágak fejlesztésére, mint például az atlétika, kézilabda, kosárlabda, birkózás. A sportegyesületek tevékenységének fejlődéséhez hozzájárult, hogy minden szinten javult az irányító és szervező munka, nőtt a tagság aktivitása, egyre többen vállalnak aktív szerepet a testnevelési és sportmunkában. Fejlődött a kollektív vezetés az MTS járási, városi, megyei szerveiben és a sportkörök jelentős részében. Ugyanakkor a falusi sportkörök egy részében a vezetés igen gyenge, kevés az irányító munká- a szakképzett, politikailag felkészült, tapasztalt vezető. A testnevelő tanárok jelentős része nem kapott megfelelő feladatot a testnevelési és sportmunka irányításában. A vezetésben tapasztalható gondok, másrészt a pártirányítás gyengesége miatt a sportkörökben nem fejlődött megfelelően a politikai-, erkölcsi-, kulturális nevelőmunka. Sok helytelen szemlélet és abból adódó gyakorlat nehezíti még a testnevelési és sportmunka gyorsabb fejlődését. A sport szerepének és helyének helytelen megítélése, a nevelőmunka háttérbe szorítása e téren negatívan hat A párt a testnevelést és sportot mint a kultúra részét tekinti, melynek célja a kulturált szórakozás és szórakoztatás mellett, hogy szolgálja a szocialista ember nevelését, ellenállóbbá tegye szervezetét, növelje küzdőképességét, erősítse egészségét. Az ilyen ember tevékenysége a szocializmust építő munkában is eredményesebb. A pártszervezetek és a sportegyesületekben dolgozó kommunisták feladata küzdeni azért, hogy helyesen ítéljék meg a sport helyét, szerepét társadalmi életünkben. Felelősek a párt politikájának e területen való érvényesítéséért, hogy fellépjenek minden helytelen szemlélet és gyakorlat ellen, amely sérti a sporterkölcsöt, a párt sport- politikai elveit. Ne engedjék meg hogy a sportot és a munkát egymással szembe állítsák, ami még sokszor előfordul. Több helyen az alacsony színvonalat azzal indokolják, hogy a sportolók nem kapnak elég munkaidő-kedvezményt, vagy nem tudják a sportolókat „megfizetni”. Ez a nézet káros még akkor is, ha az tény, hogy mind a nemzetközi, mind a hazai versenyeken való jó szerepléshez szívós, rendszeres edzésre, felkészülésre van szükség. Ehhez idő kell, de az időmennyiség szintenként más, még az élsportolóknál Is. Ezért törekedni kell arra. hogy e célra is csak annyi időt vegyenek a munkaidőből igénybe, amennyit a törvényes rendelkezések, előírások erre biztosítanak. Küzdeni kell olyan helytelen és káros szemlélet ellen, hogy egyesek a sportolóknak nyújtandó jogtalan előnyök biztosításával, túlzott dotálásával, indokolatlan munkaidő kedvezményben való részesítésével akarnak eredményt elérni. Ez arra ösztönzi a sportolókat, hogy ne a munkát tekintsék az érvényesülés, az anyagi javak megszerzése alapjának, hanem a sportot. Az ilyen módszerek politikailag, erkölcsileg rombolják a sportolók. sőt az egész ifjúság felfogását. 2. A sportégyesületek feladata, hogy hatékonyabb nevelőmunkával segítsék elő a sportolók és sportköri tagok politikai, kulturális nevelését, a szocialista erkölcsi felfogás erősödését. A sportvezetők, a sportolók kulturált magatartásával hatást gyakoroljunk a szurkoló közönség magatartására, amely egyes esetekben nem a legsportszerűbb a pályákon. A mostani egyesületi vezetőségválasztások és konferenciák megtartása jó lehetőség arra, hogy ezzel kapcsolatos feladatainkat kialakítsuk. E szempontból javítani kell a pártszervezetek, a pártalap- szervezetek irányító, segítő tevékenységét, mindenekelőtt a sportkörökben dolgozó kommunisták aktivitásának. felelősségérzetének növekedését, a párt politikájának és határozatainak érvényesítésében. A pártszervezeteknek rendszeresebben kell foglalkozni, napirendre tűzni egyes sportkörökben dolgozó kommunisták tevékenységét és segítséget nyújtani e pártmegbízatásaik teljesítéséhez, a párt sportpolitikai elveinek érvényesítéséhez, a jelentkező torzulások felszámolásához. A nevelőmunka szempontjából aktívabb segítő tevékenységre van szükség a KlSZ-szer- vek és szakszervezetek részéről. A sportolók és sportegyesületek tagjainak* többsége KISZ, vagy szak- szervezeti tag. így nemcsak lehetőségük van, hanem kötelességük is ezek politikai, kulturális nevelésével foglalkozni. A sportegyesületeken belüli politikai, kulturális, erkölcsi nevelőmunka elsősorban azonban a vezetőség, a szakosztályok, az edzők feladata. A sportegyesületek vezetőségének nagyobb figyelmet kell fordítani a sportolókkal való foglalkozásra. Követeljék meg az edzőktől, hogy a szakmai foglalkozással együtt politikailag is neveljék a sportolókat és formálják erkölcsi felfogásukat. A nevelőmunkában a sportolók munkaszeretetére, eredményeink megbecsülésére, a szocialista emberi tulajdonságok alakítására kell nagyobb figyelmet fordítani. Egyetlen szakvezető, edző mun- káia sem tekinthető eredményesnek, ha a szakmai felkészültség nem párosul a sportolók politikai és kulturális fejlődésével, a helyes erkölcsi felfogás kialakulásával. Ezért felelősségteljesebb munkát kell követelni az edzőktől, ugyanakkor segíteni őket, biztosítani politikai kultú- rális továbbképzésüket, emberi jellemük formálását. A múlt években még előfordult, hogy politikailag, erkölcsileg súlyosan kifogásolható emberekre bízták egyes sportkörökben a sportolók nevelését Ez ellen fel kell lépni. Ugyanakkor Segíteni kell a fiatal szakképzett vezetőket, edzőket munkájukban. Nagyobb türelemre van szükség az edzőkkel szemben, ha egyik napról a máskra nem érnek el kiugró eredményeket. A sportban is tartós, megalapozott eredményre van szükség, annál inkább, mert a nem sportszerű módon elért pillanatnyi eredmény később mind a sportolók. mind a dogozók szemléletére károsan hat vissza. A sportegyesületi vezetőségeknek többet kell foglalkozni a tagok és szurkolók szemléletének formálásával. A közgyűléseken, szakosztály üléseken többször meg kell vitatni a nevelőmunka helyzetét, a sportpolitikai célkitűzések megvalósulását. Következetesen fel kell lépni a helyenként a pályán előforduló sportszerűtlen, kultúrálatlan magatartással szemben (bírók, ellenfél durva sértegetése, szidalmazása stb.) Az ilyen magatartást tanúsítókkal szemben ■ szervezeti úton is léoipnek fel. Szükség esetén ki kell zárni a tagság soraiból, illetve eltiltani a rendezvények látogatásától. Nagvobb gondot kell fordítani az egészségtelen rivalizálás felszámolására. Az egyesületek színeinek kép- viselése. aonak eredményeire való büszkeség loffa, senkit sem hatalmazhat fel más egyesületekkel szemben elfogult, rosszindulatú magatartásra. A párt továbbra is feladatának tartja, hogy az állami, gazdasági szerveket ösztönözze a testnevelési és sportmunka anyagi támogatására, a törvényes keretek között, a lehetőségek figyelembe vételével. Megyei tapasztalataink azt mutatják, hogy a tanácsi, gazdasági, tsz-vezetők többsége a lehetőségekhez mérten segíti is a sportot, elsősorban a feltételek megteremtésében. Az elmúlt évben több pálya, öltöző épült ilyen támogatással, közös összefogással. Jó példa erre a Mezőtúr, Jászberény városi és legutóbb a törökszentmiklósi városi kezdeményezés. Bár találkozunk még gazdaságvezetővel, tsz- elnökkel. sőt községi tanácsi vezetővel is, akik a törvényes lehetőségeken belül sem támogatják a testnevelési és sportmozgalmat Ugyanakkor nem szűnt még meg mindenütt teljes mértékben a törvénysértő, a sporterkölcsöt romboló elvtelen támogatás, az egyes kedvelt sportolóknak az érdemtelen dotálása, a különböző törvénytelen előnyökben való részesítése és bizonyos anyagi eszközök törvénytelen felhasználása. A következő években az állami, gazdasági szervek támogatása csak a termelés gazdaságosságának növekedésével, a vállalati és állami jövedelem nagyobb arányú gyarapodásával nőhet. Ezt figyelembe véve körültekintőbben kell felhasználni a rendelkezésünkre álló eszközöket a feltételek javítása érdekében. Községekben jobban kell hasznosítani a különböző szervek közös támogatásából eredő anyagiakat, a testnevelési és sportmunka feltételeinek további javítására. A jövőben nagyobb szerepet kap a sportkörök gazdálkodásában a saját bevételeik növelése. Mindenekelőtt a rendszeres és nagyobb tagdíj, a sport- és egyéb rendezvények bevételei. A sportszervek tevékenységének fejlesztése érdekében a pártszervek segítsék elő, hogy a sportegyesületek vezetőségei, a TS-szervek újjáválasztása során tovább javuljon a személyi feltétel. Támogassák, hogy olyan pártonkívüliek', párttagok és KISZ-tagok kerüljenek be a sportegyesületek és TS-ek vezetésébe, akik értik a sport helyét, szerepét és feladatát; akik ismerik és értik a párt politikáját és hajlandók annak megvalósításáért dolgozni, szabadidejük egy- részét erre fordítani. Olyan vezetőséget kell kialakítani, amelyek bátran fellépnek a helytelen szemlélet és gyakorat ellen, képesek megértetni és elfogadtatni a sportéletben is a helyes elveket, célkitűzéseket. Biztosítani tudják a sportolók és a sporttagság politkai, kulturális, erkölcsi nevelésének irányítását. Segítsék elő, hogy a KISZ és szak- szervezetek még nagyobb szerepet kapjanak a sportkörök irányító, szervező tevékenységében. a sport előtt álló feladatok megvalósításában. mindenekelőtt a tömegek még fokozottabb bevonásának biztosításában. Segítsék a közgyűlések előkészítését, megtartását, irányítsák a figyelmet az egyesületek előtt álló legfontosabb feladatok meghatározására. Vad András az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Párt- és Tömegszervezetek Osztályának vezetője A KISZ Szolnok megyei Bizottság augusztus 21-től 26-ig mintegy kétszáz fiatal részvételével tanfolyamot rendezett a Tisza-liseti táborban. A tanfolyamon a megye összes középiskoláinak KISZ vezetői arról tanultak, milyen feladatok várnak- rájuk az új tanév kezdetén, s milyen munkamódszereket al- kalmazzanak. Ezt a tanfolyamot házi vezetőképzők követik. ahol az alapszervi vezetőket tájékoztatják e megyei tanfolyamot végzettek a tennivalókról. Tegnap este Szolnokon, a Tisza-ligeti táborban ünnepélyes zászlólevonást tartottak A fiatalok hazautaztak. Kezdődhet az új tanév. Ismét lesz Ki mit tud? Jövőre Szófiában kerül megrendezésre a IX. Világifjúsági Találkozó. Ezért a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Televízió ismét megrendezi a Ki mit tud? vetélkedőt. A műsor kiválasztásánál első szempont népszerűsíteni a IX. Világifjúsági Találkozót, a népek barátságának gondolatát, megismertetni hazai irodalmi és művészeti értékeinket A televízió adásaiban sor- rakerülő elődöntőket városi, járási, megyei bemutatók előzik meg. Viszont ezekre a bemutatókra is mór előzőleg a helyi versenysorozaton érdemelhetik ki a szereplést a fiatalok. Az alapszervi vetélkedőket az üzemek, a termelő- szövetkezetek, hivatalok, iskolák november 1-től december 31-ig rendezik meg az októberi forradalom 50. évfordulójának rendezvényeként. A járási, városi versenyek 1968. január 1- től február 28-lg lesznek. A megyei bemutatóra előreláthatólag 1968. március végén' kerül sor. A KISZ Szolnok megvei Bizottsága az idei Ki mit tud? döntőre tizenkét versenyzőt nevezhet be. Az országos selejtező után a tv-ben az elődöntőket 1968. április 21-től június 15-ig közvetítik. Az országos döntő szintén június hónapban zajlik majd le. A vetélkedőket a következő művészeti ágakban hirdetik meg: ének (népdal, éppúgy szerepelhet műsoron mint műdal, pool-beat, sanzon vagy táncdal.) A zenei kategóriában hangszeres szólisták, a duótól a kamarazenekarokig tánczenészek, hangszeres szólisták. klasszikus, modem és népzenészek vetélkedhetnek egymással. A prózai kategóriában vers és prózamondás, irodalmi ösz- szeállftás szerepelhet műsoron. Táncban néptánc, balett. művészi torna, társastánc. S az egyéb kategóriákban ismét színrelépnek majd a paródisták, a bábosok, a bűvészek, az akrobaták. Reméljük mind a tv elődöntőkön, mind az országos döntőn Szolnok megyei fiatalok is vetélkednek majd a díjakért. A fő díjat ugyanis ismét a IX. Világifjúsági Találkozóra való kiutazás lehetősége jelenti. A többi győztesek különböző külföldi jutalomüdülésben részesülnek. A döntőből kiesett versenyzőket pedig 1000. 500. illetve 200 forint értékű tárgyjutalomban részesítik,
