Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-23 / 198. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJÄ"BaSBmfigfiBM XVIII, évfolyam, 198, szám Ara S SO ^filier 1967. augusztus 23., szerda A tények erejével SJj géptípusok az őszi betakarítás segítésére Napraforgó- és silósó adaptereket gyárt a Tószegi Gépjavító Atlomás Kezünkben Volt az a jelentés, melyet a Hűtő­gépgyár szakszervezeti bi­zottsága készített az SZMT elnöksége számára. Ebben többek között ezeket olvas­hatjuk: „...a dolgozóknál még tapasztalható bizo­nyos bátortalanság, mivel nem látják az új gazdasá­gi mechanizmus kibontako­zását.” Vagyis tájékozatla­nok. Éppen abban a nagyüze­münkben, ahol tervszerűen, jól készülnek az új gaz­dasági mechanizmusra. Mi­ben lehet akkor a hiba? Abban, hogy a dolgozóknak még nem a vállalat konk­rét előkészületeiről, hanem az új mechanizmus elvi alapjairól beszéltek. Holott már a vállalat intézkedé­seit kellene ismertetni, azokból általánosítva meg­magyarázni az új mecha­nizmus fő kérdéseit. Tény, hogy a vezetők tervszerű képzésén túl a taggyűléseken, termelési ta­nácskozásokon és egyéb fórumokon megragadják az alkalmak hogy az új me­chanizmusról beszéljenek, (így a vegyiművekben, a papírgyárban, a mezőgaz­dasági gépjavító vállalat­nál és másutt.) Minthogy a vállalatok új elképzelé­sei és konkrét intézkedései csak az utóbbi hónapokban láttat; napvilágot, azokat az ugitációban januárban még nem lehetett hasznosítani. A kezdeti lépések tehát he­lyesek voltak. Áz azonban tény, hogy lépést még nem mindenütt váltottak. Övári Géza, a Tisza Cipőgyár megbízott szb titkára például az SZMT elnökségének ülé­sén elmondta. dolgozóik nem ismerik a vállalat ve­zetőségének intézkedéseit, nem bontakozott ki előttük a lövő Tisza Cipőgyára. Pedig számos, közérdeklő­désre számottartó döntés született már. (Például hét műhelyre kidolgozták az önálló elszámolás új rend­szerét. Volna tehát miről beszélni.) A képlet azonos, mint a hűtőgépgyárban. f Honos pedig, hogy a dolgozókat folyamatosan kell tájékoztatni a felké­szülés menetéről. De tudo­másul kell venni, hogy az esztergályos nem közgaz­dász. Ennélfogva értelmet­len és nem lehet eredmé­nyes az elmélgtieskedés. Ma legnépszerűbb formája az új mechanizmus magya­ré zásának az, ha az adott vállalat terveit ismertetik, s elmagyarázzák az embe­reknek, hogyan érvényesül majd a saját üzemükben az új mechanizmus. Az agitációban a mát ezért úgy helyes felfogni, mintha már holnap lenne, anélkül, hogy elszakadnánk a realitásoktól. Horváth László, az Országos Gu­miipari Vállalat Kossuth- díjas vezérigazgatója is er­re figyelmeztet: „A re­form következtében a vál­lalatnál dolgozó emberek tömegesen és érzékenyen reagálnak majd a vállalat gazdasági helyzetére és állandóan igénylik maid a« erről szóló információ­kat- • (Társadalmi f.zem- le, 1967. június, 109 oldal) A felkészülés mai szakaszára alkalmazva ezt a gondolatot: a dolgozókat a tájékoztatás során arról kell meggyőzni, a vállalat vezetősége eredményesen dolgozik azon. liogj ma­gabiztosan vegye a startot a kollektíva január elsején. Egyúttal a vállalat vezetői­nek érdeke, hogy megtud­ják. mi foglalkoztatja a dolgozókat. Választ kell adni a kérdéseikre és be­folyásolniuk keU az üzem közvéleményét A kollektí­va cselekvési egységének megteremtése elengedhetet­len a felkészülés időszaká­ban. és az új gazdasági mechanizmusban is. Magától értetődő, hogy az emberek elsősorban saiát vállalatuk újszerű működé­se alapján értik meg az új mechanizmust, mert rra is, a jövőben is ott érzéke­lik a konkrét változásokat és követelményeket. Ha azokat megértik és magu­kévá teszik, értik és saiát ügyüknek tekintik az új gazdasági mechanizmust is, anélkül. hogy hivatásos közgazdászok lennének. Ennek a fontosságát is­merték fel a törökszent­miklósi mezőgazdasági gép­gyárban. A szakszervezeti aktivisták műhelyről mű­helyre járva összegyűjtöt­ték a munkások kérdéseit. A többség a gyáregység jö­vője iránt érdeklődött. Varga Sándor igazgató a szakszervezeti aktívaülésen valamennyi kérdésre vá­laszolt. A bizalmiak, tiszt­ségviselők vitték el a fele­letet személy szerint an­nak. aki várt rá. Ha vita kerekedett a műhelyben, az aktivisták tényekkel tud­tak érvelni. Ta vadhataifan, hogy ez a módszer sem biztosít a dolgozóknak le­hetőséget arra, hogy „sza­vazással” vegyenek részt a vezetésben, az új mecha­nizmusra való felkészü­lésbe operatívan beleszól­janak. De ha kellően tájékozot­tak, akkor kifejthetik vé leménvüket, feltárják a maguk tapasztalta hibákat, a tartalékokat, tehát köz­vetve részt vesznek a veze­tésben. És erre az előisko- lára szükség van. mert az új gazdasági mechanizmus­ban az egyszemélyi veze­tés és a demokratizmus el­ve nem ütközik egymással sőt a közös érdekeltség ré­vén az üzemi demokrácia még inkább kiteljesedik A tapnsztalaiok szerint több helyütt még nem sikerült megtalálni azt a formát, amelynek segít­ségével az új gazdasági mechanizmus tartalmát a leghatékonyabban közvetít­hetnék a vezetők az agitá­torok, Ügy tűnik, itt-ott a mechanizmustól nem lát­ják a mechanizmust. Pedig az már „ott van” az üzemben, a megtett in­tézkedések. tervezett dönté­sek, belső átalakulás for­májában. Itt az Ideje a lépésvál­tásnak. Fábián Péter A Tószegi Gépjavító Ál­lomás ipari tevékenysége teljes egészében a mező- gazdaságot szolgálja. Az idén 24 millió, jövőre már 35 millió forint termelési értéket akarnak produkál­ni. Ez a mezőgazdasági üzemek belső villamosítá­sából, az állattenyésztési gépek javításából és a me­zőgazdasági kisgépek gyár­tásából tevődik össze. A kisgép gyártás előké­szítéséhez ez év elején fog­tak hozzá. Kétszáz tonnás hidraulikus présgépet és egyéb felszerelést szerez­tek be. Egymillió forintba került a felszerszámozás. Szűcs Károly főmérnök Irányításával egy kollektí­va kidolgozta az SzK—3- as és az SzK—4-es kom­bájnra szerelhető naprafor­gó adapterek gyártásának tervét. Korábban a makói mezőgazdasági gépgyár volt a napraforgó adapte­rek profilgazdája. Ám ez csak az AC kombájnokhoz volt alkalmas. Ezt a két géptípust viszont már alig használják a betakarílás- ban. Az SzK kombájnokhoz senki sem gyártott adap­tert. Ezért is figyelemre méltó a tószegiek kezdeménye­zése. A napraforgó kézi beta­karítása munkaigényes. — A megye KISZ szerveze­teinek tagjai buzgón ké­szülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünnep­lésére. Munkaversenyben épp úgy résztvesznek, mint kultúrális és különböző sportrendezvények lebonyo­lításában. A KISZ Szolnok megyei bizottsága, hogy ezt a re­mek munkát dokumentálja, megyei akciót hirdetett „7 hét 7 bizottság” cimmel. Két vándorzászlót alapított. A zászlókhoz két nagymé­retű album járul. Ezek a zászlók egy-egy hétig lesz­nek hét városi, öt járási és két nagyüzemi bizottságnál, és egy-egy napig a járás, város vagy nagyüzem öt legjobb alapszervezete őrzi ezeket. Az albumokba ez idő alatt beírják a fiatalok magyar és orosz nyelven fényképek kíséretében —, hogyan készülnek november 7-re. A zászlók és az albumok szeptember 10-én Indulnak el hét hetes körútjukra. Az első állomás Tiszafüred és Karcag. A KISZ megyei bizottsá­ga november 2-án az egyik zászlót és albumot átadja annak a tíz megyénkbeli ifjúkommunistának, akik majd Moszkvában a három­száz személyes magyar de­legációban képviselik Szol­nok megyét a moszkvai ün­nepségeken. A tíz fiatal ünnepség keretében adja át Egy-egy ember naponta 500—300 négyszögöl termé­sét tudja levágni. Hátra van még az elcséplése. Ezért célszerű e munkafo­lyamat gépesítése. Az SzK—3-as kombájn­ra szerelt adapterrel na­ponta 8—10 hold, az SzK— 4-essel 10—12 hold napra­forgó termését lehet levág­ni és elcsépelni. Az előb­bi gép 20—32, az utóbbi 24—38 ember nehéz fizikai munkáját helyettesíti. A kalkuláció szerint az adap­ter 3537, illetve 3930 fo­rintba kerül. A sorozatgyártás meg­kezdődött Tószegen. Naponta (íz garnitúrát tudnak elkészíteni. A megrendelések egymás után érkeznek a javító ál­lomásra. Az AGROKER vállalatok is érdeklődnek a tószegiek új gyártmánya iránt. Az olajos növénv Idei betakarítására 200 adaptert' készítenek el az állomáson. Elsősorban a Szolnok megyei gazdaságok igényét ó'»áriák kielégíteni. A másik új termék Tó­szegen a silózó adapter. Ez az SzK kombájnra sze­relhető szerkezet zöld siló, kukoricaszár és csövesku­korica betakarítására, il­letve a kombájnná] való morzsolásra is alkalmas. A szerkezet az I 15 M típusú szovjet gyártmányú adap­ter magyar változata. a szovjet ifjúság képvise­lőinek a megye fiataljainak ajándékait és jókívánságai!. A másik zászlót és albu­mot 1968 júliusában Tal- linban adják át az ottani komszomolistáknak. — A tószegiek SA— 15/1-es elnevezést adták gyártmányuknak. A gép teljesítménye zöld silóból 15 kilogramm másodper­cenként. Ezt a gépet a Gépkísér­leti Intézet is minősítette, s gyártásával egyetért. A .silózó adapterből 25 ké­szül el, az igény azonban jóval nagyobb. 1968-ra az AGROKER már 300-at rendelt meg. A tószegiek kezdeménye­zése sikert aratott. Az állomás dolgozói újabb munkalehetőséghez jutot­tak, a szövetkezetben pe­dig könnyebb lesz az ősziek betakarítása. A Tégla- és Cserépipari Tröszt tavaly kezdte meg az iparág gyorsított fej­lesztési programját. — A gyorsított fejlesztés első üteme szerint hat új tég­lagyárat építenek, és öt ré­gi üzemben teljes rekonst­rukciót végeznek. A ceg­lédi és a debreceni 1-es számú régi üzem korsze­rűsítését már az első fél­évben befejezték. Ceglé­den évi 6, debrecenben évi 8 millió téglával növelik a termelést. A következő hónapokban pedig már megkezdi a munkát az tíi devecseri, hajdúszoboszlói, köröshegyi, pilisborosjenői, putnoki és teskándi gyár is. Eredményeként az idén ti bük házár ól Olaszonzscha A cibakházi Vörös Csil­lag Tsz az idén 180 hízott marhát szállít a kereskede­lemnek. Hétfőn az Állat- forgalmi Tröszt export fő­osztályának és a Terim- pex Külkereskedelmi Vál­lalat képviselőinek kísére­tében — az idén már má­sodszor — olasz kereskedő járt a közös gazdaságban. Az exportőr 24 hízott marhát — köztük 10 bikát — kiválogatott. Az A-mi- nőségű állat kilogramm­jáért 22,50 forintot, tehát igen jó árat fizet az állat­forgalmi vállalat. — Aj üzletet megkötötték. Az állatokat Homokon vagoní- rozzák be és az olaszorszá­gi Proseceóban rakják ki. ötven, jövőre hetven és 1969-ben további 36 millió téglával bővül az iparág termelése. A gyorsított program második ütemében Bala- tonszentgyörgy, Keresztes­puszta, Kisbér, Kisújszál­lás és Székesfehérvár kap új téglagyárat. Hét régi üzemben pedig teljes re­konstrukcióra kerül sor. — Megkezdték már a gyorsí­tott fejlesztés harmadik ütemének előkészítését is. A harmadik ötéves terv­ben összesen mintegy negyven új gyárat építe­nek, vagy régit korszerű­sítenek. Végeredményben 1970 végéig évi 500 millió téglával bővül az iparág kapacitása. A hatvani konzervgyár paradicsomlé nyerő állomásán Jászfényszaruban júÜM eleje óta dolgozzák fel a helyi termelőszövetkezetek paradicsomát Hét hét — hét bizottság — m. I. — í j téglagyárat kap Kisújszállás 1970-!© évi 500 millió téglával több készül

Next

/
Thumbnails
Contents