Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-20 / 196. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. augusztus 20. SZABVÁNY MŰVESZET Katonai szemleírónktól--------------------i7r-------------------------------Ö sszeszoknak a hadseregek EBpM|H ásmmu-tu'' K5«tw<; ^ímmn a • w-' mm- t^mmn mm •‘wa m<% W®9T'% “W mmmm HP wWmméMwn korunk építészetében A régi templomok hagymakupolái és meredek tetői felett korszerű épületek tömbjei törnek az ég felé. Szemünk előtt emelkednek magasba a csupaüveg betonpaloták, toronyházak és szinte szédül az ember, ha felnéz a legfelső emeletre. Így épül, növekszik Moszkva. A régi, aprócska utcák útvesztőjében sugárutakat vágnak, az ősi települések való áttérés. Ebben az esetben festői erővel hat a nyílt, de mégis összefüggő térség látványa. Az ember már nemcsak egy épületet lát és érzékel, hanem az épületek komplexumát és annak kapcsolatát a természet szabad formáihoz — a növényzethez, a geológiai képződményekhez, stb. A házgyárak 7, 8, 11 és 15 emeletes, különböző méretű házakat, és „pontházakat” is gyártanak. Leningrád és Vilnyusz építészei nagypanelekből, olyan lágyan ívelő épületeket emeltek, amelyek követik a talaj domborulatait; növelték az épületekhez alkalmazott szabványos elemek épületen belüli kombinációinak lehetőségeit, s legyőzték a túlzott egyszerűséget és a rideg alakzatokat is. iWínrerY rövid közleményt olvashattunk a sajtóban arról, hogy a Varsói Szerződés egyesített erőinek közös kiképzése keretében június 14—19 között Magyarország és Csehszlovákia területén a magyar, a szovjet és csehszlovák haderők hadműveleti törzsei és parancsnokságai közös törzsvezetési gyakorlatot tartottak. A kommunista- és munkáspártok Kariovi Vary- ban megtartott értekezletének nem sokkal korábban nyilvánosságra került állás- foglalása egyebek között a Varsói Szerződéssel is foglalkozott Megállapította, hogy ha a NATO 1969. augusztus 24-én lejáró húszéves szerződését nem hosz- szabbítják meg, s ezzel az Európa békéjét fenyegető agresszív imperialista tömb megszűnik, a szocialista országok sem ragaszkodnak a Varsói Szerződés fenntartásához. Mindaddig azonban, amíg más mód nincs a béke védelmére, szükséges a szocialista országok közös haderőinek fenntartása és fejlesztése. Az i*r«á*»Ofrf?*ó az ilyen közleményeket gondolatban önkéntelenül is egymás mellé helyezi és összefüggéseket keres. Vajon hogyan egyeztethető össze ez a magas szintű gyakorlat az előbb említett nyilatkozattal? Néphadseregünkben is rendeznek harcgyakorlatokat, s ezekben néha nemcsak az éppen katonai szolgálatot teljesítő sorkatona«, hanem tartalékosok is részt- vesznek. Előfordul ezért, hogy az ország egyik-másik területén a posta behívóparancsokat kézbesít. Ilyenkor katonai járművek oszlopai is gyakrabban láthatók az utakon. Sokan hajlamosak arra, hogy ezeket a helyi eseményeket is összefüggésbe hozzák a nemzetközi életről tájékoztató hírekkel. Mindez együtt időszerűvé teszi, hogy néhány szót szenteljünk annak, mi a katonai gyakorlatok jelentősége, mi a különbség a különféle típusú katonai gyakorlatok között, miért van szükség a Varsói Szerződésben résztvevő országok közös gyakorlataira. As or szán? férfilakosságának nagy többsége teljesített katonai szolgálatot, saját tapasztalatból tudja, hogyan halad a kiképzés az egyszerű elemi ismeretek megszerzésétől a bonyolult feladatok végrehajtásáig. Amikor a katona már elsajátította a kézi lőfegyver, a fegyvernemek megfelelő harci technika kezelését, sor kerül a kisebb, majd nagyobb kötelékben végrehajtandó gyakorlatokra. A katonák számára ezért a gyakorlat mindennapos munka, a harckészség fenntartásának eszköze. Az egyszerűbb gyakorlatokon kisebb kötelékek részfeladatokat oldanak meg. A lőgyakorlatokon például csak a célok leküzdése, menetgyakorlatokon terepnehézségék, akadályok leküzdése árán a kitűzött cél elérése, harcgyakorlaton egy feltételezett ellenséges védelmi körlet, betonerőd, elfoglalása a feladat. Magasabb szinten ezek az elemek együttesen jelentkeznek, a katonák nagyobb kötelékben egymásután, vagy egyidejűleg hajtják végre a részfeladatokat. Az együttműködési gyakorlatokon már nemcsak egv-egy csapat különböző részei vesznek részt, hanem különféle fegyvernemekhez tartozó csapatok végeznek összehangolt mozgást. A hazai méretekben legmagasabb szintű összfegyverne- mi har egy akartatok már Andrej IUonnyikov határait átlépik az új ke-' rületek hatalmas épületei — az épülettömbök százai, a lakások ezrei, a csillogó ablakok megszámlálhatatlan sokasága. Az egyenes vonalak csodálatos geometriája, a nyitott terek és a formák ritmikusan változó katonás rendje, a napfény özöne jellemzi az új lakótelepeket. A családok ezrei jutnak korszerű otthonhoz. Moszkvai utcarészlet — (APN-foto) Éhség mardossa a világot Naponta 165 ezer emberre! szaporodik a Föld lakossága A régi kerületeket évszázados falak, a félhomályos udvarok jellemzik. Az összkép sok-sok emberöltő építészeti stílusát őrzi. A mai kor követelményei nem engedik meg az ilyen építészeti tradiciók folytatását. Teljesen újszerű, a szociális követelményeknek megfelelő kellemes környezetet kell teremteni. Csak az ipari jellegű termelés teszi lehetővé a jóminőségű és olcsó termékek előállítását. Csakis ily módon lehetséges biztosítani a szükséges lakóterületet, mely nemcsak komfortos, hanem olcsó is. A „tégláról-téglára” épülő ház technológiáját felváltotta a nagyblokkos építkezés, amely az előbbitől úgy különbözik, mint a nagyipari termelés a kézművességtől. A szabványosítás és gépesítés alkalmazásával nem lehet szépet alkotni a múlt kánonjai szerint. De az ipari méretű építészet a reá jellemző eszközökkel — a geometriai pontossággal, a ritmikus ismétlődéssel — új esztétikai értékeket teremthet. Bár az egyes lakóházakban elkerülhetetlen a szabvány előtérbe kerülése, de a terület beépítésének megtervezésekor sok mindent figyelembe kell venni. íev például a táj és az épületek összhangját stb. Szükséges a nyitott rendszerű területbeépítésre 1965 derekán a Földön 3 295 000 000 lakos élt, vagyis 209 000 000-val több, mint öt évvel korábban. A szaporulat évente átlag 1,9 százalékkal növekedett — természetesen nem mindenütt egyenletesen. A legnagyobb volt Latin-Ameri- kában, — 2,8 százalék, azután Afrikában — 2,3 százalék és Ázsiában — 2 százalék, a legalacsonyabb pedig továbbra is Európában maradt — 0,9 százalék. 1967-ben és ez a számadatok alapján nyugodtan feltételezhető — az évi nép- szaporulat legalább 60 milliót tesz ki. Amennyiben e feltételezés mellett maradunk, egyszerű számítással megállapíthatjuk, hogy az emberiség — mivel az élet a halállal egyenlíti ki mérlegét — naponta 165 00U fővel szaporodik. Ez a növekedés aránytalanul tükröződik az élet más területein. Mindössze 7 esztendő alatt (1958—1965) a világ ipari termelése (Kína kivételével) szinte háromnegyeddel emelkedett (67 százalékkal) Minden idők rekordját érte el a nemzetközi árucsere is; a világ exportjának értéke az elmúlt évben 200 milliárd dollárt tett ki. Es soha nem volt a világon több rádióvevő (551 millió) és tv-készülék (181 millió) vagyis egy rádió jutott nem egészen hat lakosra és egy tv-készülék közel 16 lakosra! Több kávé és kevesebb gabona Természetesen növekedett a mezőgazdasági termelés is: 1965-ben 1 százalékkal volt magasabb, mint 1964- ben és 1,6 százalékkal magasabb. mint 1958-ban. A mezőgazdasági termelők 1965-ben sokkal több kávét, gyapotot. kukoricát. tejet és rozsot termeltek. mint az előző esztendőkben. de kevesebb árpát. rizst és búzát. Ebben az esztendőben 232 millió tonna kukoricát termeltek, ebből 45 százalékot az Egyesült Államokban. 274 millió tonna burgonyát, vagyis 19 millióval kevesebbet mint 1964-ben. mert csők kentek a hozamok Lengyelországban és a Szovjetunióban. Négy százalékkal csökkent a rizs termelése is. ezzel szemben növekedett a tejtermelés és a halkitermelés. Mindezek ellenére a világ lakosságának több mint a fele továbbra is éhezik, illetve elégtelenül táplált. A fejlett és elmaradott országok között fennálló különbségek, amelyek állandó konfliktusok forrásai és veszélyes neokolonia- lista összeesküvések ürügyei — más területeken is tükröződnek. Vannak országok amelyekben egy orvos jut 700 lakosra, viszont vannak mások, mint például Ruanda. Csád. Etiópia. Niger és Felső-Volta, ahol egyetlen orvos lenne hivatott gyógyítani 60 000 lakost. (Hazánkban kb. 1000 lakosra jut egy orvos.) Szellemi táplálék Sokatmondóak az adatok a sajtó terjesztéséről is Svédországban például ezer lakosra 505 lappéldány esik, Nagy-Britanniáhan 479, Japánban 451, Izlandon 435, Luxemburgban 425, Norvégiában 384, Magyarországon 100. Hasonló a helyzet a rádióval és a televízióval is. Az adat. mely szerint a világon 551 millió rádió-vevőt tartanak nyilván, e jelentős tájékoztató és művelődési eszköz jelentős elterjedése mellett szól ugvan Egyszerű számítással meg lehetne állapítani hogy a világ minden hatodik lakosa rendelkezik rádióval. Az említett számból azonban — 260 millió rádióvevő esik csupán az Egyesült Államokra. A Szovjetunió 74 millió készüléket jelentett be, az NSZK 26 milliót. Japán 20-at, Britannia 16-ot, Franciaország 15 milliót Megközelítően hasonló a helyzet a tv készülékekkel is. 181 millióból — 79 esik Észak-Amerikára, ebből 70 millió az Egyesült Államokra. Európában 59 millió készüléket tartanak nyilván, ebből 16 milliót a Szovjetunióban és 14 milliót Nagy-Britanniában. Ugyanezen források szerint Óceániában 2 millió tv-készülék van, Ázsiában IS millió s ebből 18 Japánban. A fennmaradt 1 millió ázsiai készülék jut tehát a világ lakosságának. több mint felére! Éppen e közvetett összehasonlítás módszerével fedik fel a statisztikusok a mai világ veszélyes betegségeinek okait is. Ha köztudomású azonban a diagnózis, ismertek a kórokozók, már nem szabadna olyan nehéznek lennie az „orvosságok” felfedezésének. A háborús veszély elhárítása és annak a rengeteg eszköznek a megtakarítása, melyet most fegyverzetre költenek, minden bizonnval egyike lenne a leghatékonyabb gyógyszereknek. szinte minden olyan harc- feladat-elemet tartalmaznak, amelyek megoldására néphadseregünk képes. A harchelyzetet azonban még ezeken a legmagasabb szintű hazai harcgyakorlatokon sem sikerülhet teljesen megközelíteni, hiszen agresszió esetén néphadseregünk nem egyedül állna szemben az ellenséggel. A Varsói Szer- ' ződést aláíró országok együttes ellenállásra, harcba szállásra vállaltak kötelezettséget Gyakorolni kell tehát az együttes harcot is. Néphadseregünk alakulatai a múlt év őszén vettek részt ilyen közös harcgyakorlatokon Csehszlovákiában. A „Vitává” néven ismert gyakorlatról annak idején részletesen beszámolt a sajtó, tudjuk, hogy az ott résztvett alakulataink parancsnokai és katonái jól megállták a ne- lyüket. Az eddig tartott közös hadgyakorlatoknak a fel- adattartalma természetesen más és más volt, közös vonásuk azonban, hogy több baráti ország katonái együttesen oldották meg a harcfeladatokat, ennek során megismerték egymást, „összeszoktak”, s a közvetlen katonai jellegű tevékenységen túl nagy jelentősége volt a politikai nevelésnek, a néphadseregekre jellemző internacionalizmus elmélyítésének is. Katonai *séminél nagyon fontos ezeken a közös gyakorlatokon, a más baráti országokban a mienknél erőteljesebben kifejlesztett fegyvernemekkel vajó együttműködés. És viszont: a baráti hadseregek is megismerhetik azt, ami nálunk jobb, fejlettebb. Ahogyan ugyanis a KGST keretében az egyes szocialista országok más gazdasági részfeladatokat vállalnak, ugyanúgy a Varsói Szerződésben résztvevő hadseregek is — a hadműveleti feladatok önálló megoldására való képesség megőrzése mellett — bizonyos, a hazai feltételeknek leginkább megfelelő „specialitásokat” egymástól eltérő mértékben fejlesztettek ki. A bevezetőben említett közös törzsvezetési gyakorlat célja sem volt más, mint a köz” 8 haderők legmagasabb szintű vezetésének ..edzése”. Ott ugyanis a magyar, szovjet és csehszlovák hadseregek vezetői az előbb említett valamennyi gyakorlatelemet magába foglaló hadműveleti feladatokat hajtottak végre — papíron. A törzsvezetési gyakorlatok jellemzője, hogy a parancsnokok feltételezett helyzetben intézkedéseket hoznak, amelyeket azonban nem követnek valóságos csapatmozdulatok. A résztvevő alakulatok száma minimális, csupán annyi, amennyi a törzsek mozgását, védelmét közvetlenül biztosítja. Távoli és általános jellegű összefüggés természetesen van hazai és közös hadgyakorlataink, valamint a vietnami és más külpolitikai események között. A Varsói Szerződést és az ennek keretében végrehajtott közös gyakorlatokat, saját néphadseregünk harckészen tartását és a baráti hadseregekkel való magas fokú együttműködésének képességét az imperialista hatalmak agresszív politikája teszi szükségessé. K. S.
