Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-20 / 196. szám
1967. augusztus 20. SZOLNOK MEGYEINÉPLAP 3 Elkészült az MHS új székhaza Az épület műszaki átadása a napokban megtörtént A mezőgazdaság gépesítettsége a számok tükrében A mintegy hárommillió forintos költséggel épült létesítmény ünnepélyes átadására előreláthatólag szeptember 2-án kerül sor. Ez természetesen függ attól, hogy az építők még ezen a héten elvégzik-e az ^Ütpisó simításokat Az új . székházban a különböző oktatótermeken, tantermeken kívül klubszobák is lesznek, s a földszinten az ezermester bolt kap helyet Az ünnepélyes átadással egyidőben az épületben kiállítás nyílik a Vörös zászló útján címmel. Képeken, tablókon mutatják be az októberi forradalom. az 1919-es Tanácsköztársaság eseményeit, képeket közölnek a Varsói Szerződés tagállamainak életéből, s az MHS munkájáról. Ugyanezen a napon rendezik meg Szolnokon, a megyei tanács székházában délután a polgári védelmi vetélkedő megyei döntőjét A kiállítás előtt ugyancsak a megyei tanács épületében megnyitják a nagyszabású polgári védelmi kiállítást. Érdekes képet mutat az újonnan beszerzett traktorok típusonkénti megoszlása. 1961—1963 között az új traktorok 29 százaléka lánctalpas, 40 százaléka Zetor volt. 1964—1965 között a beruházott gépek fele MTZ é« Utos traktor. Tavaly az MTZ 33. a DT— 54-es típus 29 százalékkal szerepelt. — örvendetes, hogy a múlt év végén az össztraktorállomány 80 százalékát az univerzális és könnyű lánctalpas traktor Tegnap Bárdi Imre, megyei tanács vb elnökhelyettese adta át a miniszter megbízásából a Szocialista kultúráért kitüntetést Vári Györgyné túrke vei népművelési felügyelőnek és Or- dögh Imrének, a cibakházi művelődési otthon igazgatójának. Ugyanezt a kitüntetést kapta még Rankai Jenő tanár, a túrkevei irodalmi színpad vezetője, aki betegsége miatt az ünnepségen nem tudott megjelenni. Kiváló dolgozó kitüntetést kapott Gonda Gézáné, a mezőtúri művelődési ház gazdasági előadója. özv. Csontos Gyuláné, a megyei tanács vb igazgatási osztályának főelőadója művelődésügyi miniszteri dicséretben részesült. MA : kiállítás Túrkevén Ma de. tíz órakor kiállítás nyílik a túrkevei Finta Múzeumban. Zombori Lajos, a szolnoki művésztelep volt tagjának grafikáit mutatják be. A kiállítást a művész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezik. Kitüntetések a Csaknem 328 millió forint jutott erőgépekre Kevés a betakarító munkagép képezte. De még mindig magas (8 százalék) az izzófejes traktor aránya. A KSH kiadványa foglalkozik az igaerő alakulásával is. Az igaerőt traktoregységre számítja át. (Egy redukált kettős lófa- gat traktoregységben — 0.295). 1960-ban 2895.5 igás állatállomány volt traktoregységben. tavaly már 838- cal kevesebb. A kiadvány összehasonlítja Szolnok megye gépesítettségét az országos adatokkal. Ebből kitűnik, hogy megyénk vonóerő ellátottsága az országos átlagnál tavaly 6.6 százalékkal volt magasabb; Eltérő az állami gazdaságok és tsz-ek vonóerejének alakulása. Tavaly a gépek 15 százaléka az állami gazdaságokban. 71.3 száza’éka a tsz-ekben működött. (Ide számolták a tsz-ben dolgozó gépállomási gépeket is.) A vizsgált időszakban az állami gazdaságban. a gének évenkénti növekedése két, a tsz-ekben nyolc százalékos volt. A gépesítettség foka az állami gazdaságokban még mindig magasabb, mint a tsz-ekben. A szövetkezetek ugrani« még tavaly sem érték el az állami gazdaságok I960, évi szintjét. A traktorok telie- sftőkéne',«égében is van különbség. Az állami eaz- da«ágokban már nincs iz- zófeie« traktor és több az eszköahordorönóp. két szektor közti különbség egyre kisebb és tovább csökken* A munkagépekről A KSH elemzi a saját vonóerő alkalmazását a termelőszövetkezetekben. 1960-ban a rendelkezésre álló erőgépeknek csak egynegyede volt a tsz-ek tulajdonában. Ezek szinte kivétel nélkül izzófejes traktorok voltak, s a teljesített munkanapok 76 százalékában szállítást végeztek. Tavaly már a rendelkezésre álló traktorállomány 90 százaléka saját gép volt. A ledolgozott műszakoknak csak 44 százaléka volt szállítás. Ez az arány még mindig magas. A jelentés kimutatja, hogy 1000 katasztrális hold mezőgazdasági területre tavaly 7,2 traktoregység jutott átlagosan. Ez a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben 8.4- re, a niezőhéki Táncsics Tsz-ben 9,4-re, a rá- Kóczifalvi Rákóczi Tsz-ben 9.5- re növekedett. Ezekben a tsz-ekben az egy kataszt- ráiis holdra jutó nettó jövedelem meghaladja az ezer forintot. Ebben a gépesítés is közreiátszik. A kiadványból kitűnik, hogy a 100 traktorra jutó munkagépek száma elegendő, a burgonya, cukorrépa és csöveskukorica betakarító gépek száma azonban kevés, főként a tsz-ekben. A kalászosok géni betakarítása már megoldódott, a kenősöké csak gyermekcipőben jár. A gépek ki használásáról Az erőgépek kihasználása igen eltérő. Kevés a kettős műszak. Az állami gazdaságokban tavaly egy traktorra 261 műszak jutott, a tsz-ekben csak 249. E számadatok is figyelmeztetnek: nagyobb gondot kell fordítani a gének kihasználáséra. Hasonló a helvzet a gépkocsiknál, sőt a fogatoknál is. Az állami gazdaságokban tavaiv 274. a. tsz-ekben csak 207 téliesített fozatnan jutott egy keHns lőtogatra. A KSH megvei kiadvá- nva sok hasznos tanácsot és lehetőséget ad az elemző munkára. Kár. hogv mindössze 30 példányban jelent meg. — m. 1. — A háiom követelmény 4 közelmúltban leváltottak egy gazdasági vezetőt. Pedig előélete becsületes, évtizedek óta végez társadalmi munkát, megszerezte az egyetemi diplomát is. Csak vezetni nem tudott. Furcsa a képlet: politikai és szakmai felkészültsége látszólag megfelelő volt, de az emberek között mégis felkészületlennek találtatott. Bizalmatlanság, elzárkózás jellemezte, a segítőkész véleményeket figyelmen kívül hagyta, elhamarkodott döntéseket hozott: ez volt a mérleg nehezebb felében. A példa tehát azt mutatja; politikai tisztesség, szakmai fel- készültség adott esetben mit sem ér, ha a vezető rosszul vezet..* Szocialista módon vezetni, — ma már ennek a fogalomnak is története van. A gazdaságirányítás reformjának első tavaszán, a jövő év márciusában lesz húsz esztendeje, hogy a bankok és vállalatok után államosítottuk a száz főnél többet foglalkoztató nagyüzemeket is, élükre pedig harcokban kipróbált, szakmájukhoz értő munkásemberek kerültek. Nem sokkal később új útra lépett a magyar mezőgazdaság, a szövetkezeti kollektívák élére becsületes, de kisüzemi vagy földmunkás tapasztalatokkal rendelkező parasztembereket választottak:. Ha az újonnan elismert vezetők csak azt mondták: „Fogjuk meg emberek a munka nehezét”, százak és ezrek váltak hasonlóvá a népmesék hőseihez; Később bonyolódni kezdtek a gazdasági viszonyok. A mennyiségi igény fokozatosan a választók iránti követelménnyel bővült, szükségszerint tért nyert a csín, a használhatóság vizsgálata, s nem volt közömbös a ráfordítás mértéke, a korszerűség színvonala sem. Már kevesebbet ért a ..hórukk”- stílus, követelőzni kezdett az összehasonlító gazdasági elemzés, a statisztika, a korszerű üzemszervezés. Megjelent a Minisztertanács 1021-es rendelete, amely képesítéshez kötött sok vezetői munkakört. Ezekben a hónapokban ismét sok szó esik a korszerű vezetés tudo- mányáróL A korszerű vezető... De milyen is lesz az? Kezdjük ott, hogy a vezetők túlnyomó többsége nem lesz új, de megedződve, mint korszerűbb ismeretek, tapasztalatok birtokában várja az új feladatokat. Hiszen a két szocialista évtized zömében felkészült, rátermett, kultúrált kádereket nevel. — Eleget tudnak tenni — az új körülmények között is — a párt Politikai Bizottsága által nem régen hozott határozatnak: hűségük, gyakorlati tapasztalatuk. áttekintő képességük és emberismeretük együtt teszi őket alkalmassá a megnövekedett feladatokra. Az említ élt párthatározat a kádermunkáról, a személyzeti munkáról, e terület politikai ellenőrzéséről és fejlesztéséről intézkedik. Azt célozza, hogy a gazdaságirányítás reformiának bevezetésekor, a fokozott követelményeknek kellő önállósággal cselekedve eleget tudjanak tenni a vezetők: a reájuk bízott társadalmi vagyonnal és a vagyont gyarapító emberek munkájával, alkotó szándékával hatékonyan gazdálkodjanak. Az új gazdasági mechanizmus az imént említett hármas követelményt sürgeti az élet minden szintjén. — Mert egyszemélyben dönthet és dönt is a gazdasági vezető. De az önállósággal szabad teret kapott vezető akkor dolgozik jól, intézkedéseit akkor kíséri elismerés, ha azok vállalati és népgazdasági érdekek szempontjából eredményesek, ha kivívják a párt- és szakszervezetek helyeslését, s döntéseiben sűrítve ott található a dolgozók többségének tapasztalata, igenlése* A kádermunkáról szóló párthatározat ilyen és hasonló gondolatokat tartalmaz. Rendelkezik a minősítésekről, az iskoláztatásról, az új káderek neveléséről is. Az előttünk álló időszakban helyi pártszervek és alap- szervezeti taggyűlések értékelik és vitatják tovább a sokrétű feladatokat. A helyi önállóság növekedésével párhuzamosan egyre több irányítási és beleszólási jogot kapnak a városi, járási és kerületi pártbizottságok. Megmozdul majd az állami apparátus is, hogy a személyzeti munkában mindenütt érvényre jusson a politikai* a szakmai és vezetési eredmények hármas szabálya. Ezzel párhuzamosan kerül tető alá az új Munka Törvénykönyve, amely ledönt sok — vezetői cselekvését bénító — korlátot, ám ezzel együtt megfogalmazza a szakszervezetek érdekvédelmi és vétójogát is! , Nem lesz abszolút határvonal vagy választóvíz az 1968-as év első napin. De attól kezdve vizsgázni kezd a sokoldalúan felkészült vezető, s az őt segítő, véle egy mechanizmusban” élő irányító szerv és termelő kollektíva. A vezető s az általa irányított, illetve helyes terveiben őt támogató közösség az önállóságot jelentő nagykorúság küszöbére lép. hogy az egyéni és társadalmi érdekeket összehangolva gyorsítsa a gazdaság fejlődését, az emberek boldogulását. Történelmileg isimét magasabb fokon folytatódik a szocialista építés munkája. Megnyugtató és sokat mondó az a tény, hogy a kádermunkáról szóló párthatározat egyik folyamatos következménye a reformról szóló alaphatározatnak. Az előre tett lépést itt is a kpmmunistak kezdeményezték, elsősorban tehát a párttagság fórumain vitatják meg a gazdasági vezetés további javításának helyi feladatait is. A végleges bizonyítvány pedig már — a következő években — csak az együttes munka gyümölcse lehet. Jurmics László Rákócziújfalu községi tanács 1967. évi l. sz. rendelete a közterületek tisztántartásáról. Rákócziújfalu községi tanácsának 1967. évi 2. sz. rendelete a csorda útvonalának kijelöléséről, állatok utcán való legeltetésének szabályozásáról. A fenti számú rendeletek megtekinthetők mindennap délelőtt 9 h-tól—11 h-ig a községi tanács vb-titkárá- náL i A traktorok típusairól A Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei igazgatósága a közelmúltban érdekes kiadványt adott közre. Ebben elemzi Szolnok megye mezőgazdaságának vonóerő helyzetét és a gépesítettség fontosabb jellemzőit az 1960— 1966 években. Megyénk mezőgazdaságilag művelhető területének 80 százalékán a termelő- szövetkezetek 14 százalékán az állami gazdaságok gazdálkodnak. A szocialista átszervezéssel egyidőben megkezdődött az igaerő felszámolása és a gépesítés. 1966 végén a mezőgazdaság 10 843 traktoregységgel rendelkezett, ami 26 százalékkal több mint 1960ban volt. A gépi vonóerő évenkénti átlagban 3,2 százalékkal növekedett. A gépi vonóerőnek — 1966 végén —. 84.5 százaléka volt a traktor (a többi tehergépkocsi és kombájn). A traktorállomány 1960—1962 között csak kismértékben fejlődött. — Főként a kiselejtezett gépeket pótolták. Ekkor az erőgépek 39 százaléka izzófejes traktor volt. Az állománv főként 1963-tól növekedett nagyobb arányban. A mezőgazdaság 1961— 1966 között 2492 új traktort (traktoregységben 4267,5) kapott. A beruházás értéke megközelíti a 328 millió forintot.
