Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-20 / 196. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! (Jd(dé, mindig, eiak Idjfdz/ SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA s XVIII. évfolyam, 196. szám Ara 80 fillér 1967. augusztus 20., vasárnap ÜNNEP 2 ünnep, — augusztus húsza­dika — csak úgy érthető meg igazán, — s ezért csak úgy gyarapítható s használható jel mind bölcsebben a jövőben — ha megkeressük múltját. Az egymásra következő társadalmak örök rendje szerint mi a hajdani Szent István király napját Alkotmány ünneppé avattuk. Megfűszerezve még az Üj kenyér ünnep­lésével, amivel ködbe vesző ősidők ünne­pét támasztottuk fel, imitt-amott formáli­san, ntásutt meg szinte eredeti pom­pájában. Foghatjuk fel úgy is, hogy már a leg­régibb időktől kezdve az új termés beta­karításakor az emberek hálát adtak az isteneknek az égi adományokért; de fel­foghatjuk sokkal igazabban: a maguk munkáját ünnepelték, diadalukat a ter­mészeten, mélytől véres verítékkel kicsi­karták emberi létük feltételeit. De az ember harca a természettel az ismert történelemben elválaszthatatlan a társadalmi harctól. A természet vak erői­vel való küzdelmet hol nehezítette, hol könnyítette annak a küzdelemnek siker­telensége vagy sikere, melyet az emberek, legalábbis legjobbjaik, a társadalmi hala­dásért vívtak. S tudjuk, hogy e harcoknak, egyáltalán a termelésnek és társadalomnak minden kérlelhetetlen törvénye — éppen mert az emberek nem ismerték, nem ismerhették — úgy hatott, olyan vakon és sorsszerű­én, akár a szintén felfoghatatlan termé­szet a maga szakadatlan villámaival, özönvizeivel és vulkánkitöréseivel. Óhatatlanul ezért minden Üj kenyér ünnep, minden áldozat az új termés be­takarításakor egyben ünnepe az ember, az emberiség küzdelmes útjának a sötét­ség birodalmából a világosság birodalmá­ba; a természet törvényeinek nem-isme­résétől a természet törvényeinek fokoza­tos és gyorsuló meghódítása felé vezető út ünnepe, a társadalom még nehezebben megismerhető törvényeinek meghódítására vezető út ünnepe. Amelyet éppen a ma élő nemzedékek kezdhetnek igazán és biza­lommal ünnepelni, midőn az emberiség előtt mindinkább kitárul egy valóban em­beri jövő horizontja, melyet legjobb re­ményei szerint maga alakít a maga tiszta szándékai szerint. S mi, akik Marx és Lenin tanítványai­ként megtanultuk a társadalom alakítha- tóságának első törvényeit, éppen ezekben az években, évtizedekben nemcsak győzel­meink, de vereségeink és szenvedéseink árán értettük meg, hogy ezeket a törvé­nyeket sem büntetlenül megsérteni nem lehet, sem tétlenül várni elkerülhetetlen érvényesülésüket. Megtanultuk immár nem csupán elmé­letből, hogy csak emberi tömegek értel­mes és tudatos cselekvése, küzdelme vál­toztathatja szabaddá, s fejlesztheti igényei­hez mérten termelőképessé, hatékonnyá a társadalmat. Éppen most, az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésének küszöbén különös je­lentősége van ennek az ünnepnek. A betakarított termés, az új kenyér, a természeten aratott diadal s a társadalmi tevékenységünket szabályozó, időnként megújuló Alkotmány együttes ünneplése természetszerűen válik az újnak és az új harcokra való készülésnek az ünnepévé. Ipari üzemeinkben és a mezőgazdaság­ban egyaránt akárha a munka felsorako­zott csapatainak seregszemléjét tartanánk meg az idén. Áí tvözhetünk-e jobban közös ün- mW nepbe tiszta és ősi hagyomá­nyokat a jövő építésének leg­nemesebb szándékaival és 'lelkesítő ter­veivel? Jelentés a betakarításról Tizennégy mázsás rekord búzatermés Szolnok megye termelő­szövetkezeti gazdái igazán nyugodt lelkiismerettel ün­nepelhetik most a munkás­paraszt szövetség ünnep­napját. Szó esett már ed­dig is többízben a mostani kiváló gabonatermésről. Ez idáig elsősorban üzemi eredményekről számolt be lapunk is. Ám a Szolnok Megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tálya összesítette a mostani betakarítás adatait. Igaz, nagyon kevés csépelnivaló még maradt hátra a me­gyében, de ez már olyan minimális mennyiség, hogy aligha változtat a számokon. Márpedig a statisztika olyan búzatermésről vall, amilyen eddig még soha nem volt Szolnok megyében. A kis­paraszti gazdálkodás évei­ben a megye búzatermésé­nek átlaga tartósan hét­nyolc mázsa körül mozgott. Tavaly a megye szövetkeze­tei 11,1 mázsát takarítottak be holdanként átlagosan. Az idén pedig 160 ezer hold vetésről 2 millió 226 ezer mázsa búzát vettek le. Az egy holdra eső át­lagos hozam 14 mázsa! A megyei rekordon belül még kiemelkedőbb járási. városi átlagos hozamok van­nak. A törökszentmiklósi járás termelőszövetkezetei érték el a legmagasabb át­lagot, 15,6 mázsát. Ám 15 mázsán felüli átlagtermésük van a kunszentmártoni já­rás, Mezőtúr és a szolnoki járás közös gazdaságainak. Rozsból a mi megyénk nem termeszt sokat. Az idén va­lamivel több. mint három­ezer holdról takarítottak be 7.3 mázsás megyei átlagot a tavalyi 6,6 mázsa ellenében. Kiemelkedő a tiszafüredi já­rás szövetkezeti gazdaságai­nak rozstermése, 14,8 má­zsával. A takarmánygabona ter­méshozamai is jóval fölöt­te vannak aa, előző évinek. Zabból például — három és félezer holdon — 9,4 mázsa a mostani termésátlag, ta­valy pedig 4,1 mázsa volt. Őszi árpát 56 ezer holdról takarítottak be a megye szövetkezetei, 13,1 mázsás átlagterméssel a múlt évi 11.3 mázsa helyett. A török­szentmiklósi termelőszövet kezetek 17,1, a szolnoki já­rás közös gazdaságai pedig 16 mázsás őszi árpa termést tudhatnak magukénak. Még nagyobb az eltérés a tava­szi árpát tekintve. Ebből tavaly csupán 8,4 mázsa volt a megyei átlag, most 12,1 mázsa. De 14 mázsán felüli járási, városi átlag született Mezőtúron, a kun­szentmártoni járásban és J ászberényben. Végleges adatok szerint a Szolnok megyei szövetkeze­tek 242 ezer hold gabonát takarítottak be 1967-ben. A terület 99.1 százalékát gépek aratták le. A közös gazdaságokban osz­tatlan az öröm a termés- eredmények fölött, de azért már előretekintően a jövő évi kenyér megteremtésén fáradoznak. Eddig 163 ezer hold tarló részesült talajmunkában, az összterület 63 száza­léka. A legjobban Kisújszálláson, Túrkevén haladnak a tarló elmunkálásával. a török­szentmiklósi járásban ,a ^leg­kevésbé. Őszi gabonaveté­sek alá 60 ezer holdat szán­tottak fel a termelőszövet­kezetekben. Arányosan a legtöbbet Túrkevén, Jász­berényben, Törökszentmik- lóson. Míg a szolnoki já­rásban, Kisújszálláson és Karcagon osztoznak az utolsók sorrendjében. Ma: Nemzeti önismeret és nemzeti ábránd Dolmányos István történész írása a 8—9. oldalon ÉP Internacionalista egység, antiimperialista összefogás Darvasi István cikke a 7. odálon ÉP Összeszoknak a hadseregek Katonai szemleírónk tanuU mánya tP A mezőgazdaság gépesítéséről A statisztikai hivatal ta­nulmányát ismerteti cik­künk a 3. óldalon ÉP Irodalmi mellékletünkben Tabi László, Szakonyi Ká­roly, Molnár Géza írásai, Csanádi János verse, Megy- gyes László grafikái Konzervált tudós Mesterséges gyermek Repülő csészealjak 1 Az éhező világ Tudományos érdekességek a 10—11. oldalon # A tiszaörsi intrikus Lukács Imre írása az 5. oldalon # Látta már a halott meny­asszonyt ? Mielőtt megtekinti, olvassa el cikkünket az 5 oldalon. tf> Mi lesz a MÁV- MTE rangadón? Sportrovatunk ma egész oldalon jelenik meg s

Next

/
Thumbnails
Contents