Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-16 / 166. szám
ISST, JúBaa 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Fock Jenő miniszterelnök vitazáró beszéde az országgyűlésen / Az országgyűlés pénteken zárult ülésszakán a kormány beszámolója feletti vitában elhangzott 57 hozzászólásra Fock Jenő a Minisztertanács elnöke válaszolt Bevezetőben örömének adott hangot hogy valamennyi felszólaló magáévá tette a kormány expozéját és sokirányú, gazdag tapasztalatokkal támogatta a kormány munkáját — Nem volt hiány a bírálatban sem — folytatta Fock elvtárs. — S bár a kormány nevében nem mondhatom, hogy örül a bírálatoknak (derültség), de mindenképpen köszönettel veszi a bírálatot hiszen igen sok értékes javaslat hangzott el a képviselő elvtársak részéről. A miniszterelnök közölte, hogy a kormány összegezni fogja a felszólalásokból adódó, konkrétan megfogalmazott —, vagy megfogalmazható feladatokat s ezeket egy hónapon belül megtárgyalja, majd az or- szággyűlés elnökének, illetve a javaslatot tevő képviselőnek záros határidőn belül megadja a választ — Elhangzott azonban néhány olyan javaslat észrevétel, amelyről többen is szóltak, s ezekre itt országgyűlés előtt szeretnék válaszolni. Fock elvtárs részletesen válaszolt azokra a felszólalásokra, amelyek a Balatonpart további fejlesztését sürgették. Tájékoztatta az ország- gyűlést arról, hogy a kormány három héttel ezelőtt megtárgyalt egy javaslatot a belvízvédelemről. E javaslat hasonlít az árvíz- védelem hosszú lejáratú tervéhez. Ennek a lényege: másfélszeresére kell növelni a belvízvédelmi károk megelőzésére szánt összegeket. Persze a terv részletes kidolgozásához bizonyos idő kell, ezért a kormány úgy döntött, hogy a Tervhivatal az érdekelt minisztériumok bevonásával készítse el a belvízvédelmi tervet Addig is a kormány több tízmillió forinttal megemelte a belvíz- védelemre fordítható összeget Összetetten kell látni a felvásárlási rendszert A felvásárlási rendszert bíráló felszólalások többségével a miniszterelnök egyetértett. De hozzátette: — Nem szabad elfelejteni, hogy sok termék felvásárlását ez a szervezet rendben bonyolítja, csakhogy az ilyesmit nem nagyon veszik észre. Persze a kifogásolható, káros eseteket minden esetben ki kell vizsgálni. Es nemcsak olyan oldala van a felvásárlásnak, hogy olcsón megvásárolja a terméket és drágán adja. En, mint a kormány elnöke, korábban tsgja. évek óta igen gyak- rai tapasztalom ennek a foiMtottját is. A múlt évben például a jó burgonyatermésnél minden burgonya felvásároltunk. 150 —200 millió forintos ráfizetéssé, hogy a termelési kedv mgmaradjon. Hallottam olyp javaslatot is, hogy a birból csak 30 százaiéira lellene szerződni, a 70 szállókét decinként litereiként kellene kimérni, hcjy jtbban járjon a tsz. Her? az állam hogyan járna ty, egyelőre még nem tut>m, gondolkodni kellene \}ta. De, úgy vélem, annjj a tsz_elnöknek is gondkodnla kellene egy kicsitek! ilyesmit javasol. Me emlékezzenek csak rá. aikor olvan szőlőtermés vt hogy öt és fél millió l-toliter bor tett, s még ok Is kiabál- Mk. vegye ái41ük ^ lám, akik fél literre sem szerződtek. Szidták a kormányzatot, mert nem tudtuk mindet átvenni, és az öt és fél millió hektóból talán százezer hektoliter tönkrement. Nem tesznek jó szolgálatot azok, akik abból indulnak ki, hogy volt két rossz esztendő, amikor lehetett decizni a bort, s így jobban jöttek ki, s ennek alapján akarják a felvásárlási szerződéses rendszert megváltoztatni. A felvásárlásnak, a szerződési rendszernek minden vonatkozását világosan látni kell. a jót is, a kevésbé jót is. Nem volna célszerű, ha olyan viszonyok alakulnának ki, amelyek közepette ez érvényesülhetne: „Ha sok termés van, akkor szerződöm, és követelem, hogy mindent átvegyenek, ha a másik évben kevés van, nem adok semmit”. Ez káros volna az országnak is, káros a kis gazdasági egységek tagjainak is. Hallottam például olyan kérdést: miért nem kapják meg a tsz-ek az exportadót a borra? őszinte legyek? Nem kívánom nekik, hogy csak annyit kapjanak. Jó esetben is hat dollárcentet kapunk az exportborért, de volt rá eset, hogy csak négyet A külkereskedelmi forgalomban kialakult devizaszorzóval számítva a dollárt, kapnának a borukért nagyon jó esetben három és fél forintot, rossz esetben két és felet. így aztán megkérdezhetik önmaguktól, érdemes-e odaadni az államnak 6 forintért vagy pedig ők exportálják 3 forintért Mindenképpen felépül az ötéves tervben előírt lakásmennyiség Több felszólalónak válaszolva szól4- Fock elvtárs az építőanyagok áráról és ezzel kapcsolatban a lakásépítésről. Rámutatott: a lakás talán a legfontosabb szociális kérdés ma Magyarországon, és a kormány ezt így is kezeli. A harmadik ötéves tervben megjelölt számú lakást a kormány mindenképpen megépítteti, s ezt a számot olyan alsó határnak tartja, amelyet feltétlenül meg kell tartani. Többen is szóvá tették, hogy a tanácsok már évek óta tudják, menynyi állami lakás épül a területükön, ehhez meg is kapták a pénzt. Mivel az állami kivitelezésű lakásoknál, a házgyári lakásoknál többletköltség jelentkezik majd az eredetihez képest, hiszen bizonyos építőanyagok ára emelkedik, joggal él az a kétely, mi a mérvadó: a lakásszám vagy a forintkeret? Fock elvtárs közölte: a lakásszám a mérvadó, hiszen edd..: sem a pénz volt az elsődleges probléma, hanem a kapacitás és a nyersanyag Mivel nem többletkapacitást és nem többletanyagot kérnek a tanácsok, hanem többletpénzt. a kormány ezt az összeget biztosítani fogja az államhatalom helyi szer- veinek — Képviselőtársaim közül többen szóvá tették, hogy az összes lakás közül a kívánatosnál kevesebb épül a nagyvárosokban Valóban így van, s ezen igyekszünk segíteni. A Jelenlegi ötéves tervben már nem nagyon tudunk ezen változtatni, bár az ötéves tervben megjelölt, szövetkezeti kivitelezésben készülő 20 ezer többszintes társasházlakás helvett előreláthatólag 35—40 ezret fosunk felénfteni. Ez valamelyest envhít az említett problémán, de jelentősebb arányváltozást a városok javára csak a negyedik ötéves tervben fogunk tudni elérni. Kis Pál képviselő- társam közölte, nem tudna egyetérteni azzal, hogy az építőanyagok és ezzel együtt a magánlakás-építkezések is megdrágulnának. Egyet is értek vele. De közölhetem, hogy az építőanyagok árszínvonala nem emelkedik az új mechanizmusban, ezért a magánlakás-építkezés átlagban nem lesz drágább, mint eddig volt Az átlag szót nem túlzott óvatosságból teszem hozzá, hanem azért mert természetesen, egyik másik építőanyag árában lehet majd változás, emelkedhet vagy csökkenhet. Sok képviselő szólt a vidéki iparosításról. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy Budapest részaránya az országos foglalkoztatottság tekintetében 1957-ben még 45 százalék volt 1965-ben már csak 41 százalék, s ez 1970-ben 39 százalékra csökken. A kormány azzal számol, s annak a megvalósítására törekszik, hogy az ötéves tervben megjelölt beruházások 83—85 százaléka vidéken valósul meg, s ennek több mint egyharmada az iparilag elmaradottabb országrészeken. Mivel ezután is az állami beruházásak teszik ki az összes beruházásoknak a felét ezeknél a párt ipar- telepítési politikája természetesen továbbra is érvényesülni fog, s a kormány előnyben részesíti a vidék iparosítását. Ez a szempont érvényesül majd a bankhiteleknél is, továbbá az állam adókedvezményben fogja részesíteni azokat az üzemeket, amelyek vidéken létesítik új beruházásaikat A forint értékálló, az árszínvonal szilárd tesz Az életszínvonal alakulásával foglalkozó hozzászólásokra a kormányelnök ezt válaszolta: — Két év alatt tavaly és az idén, az ötéves tervben célul tűzött 14—16 százalékos életszínvonalnövekedésből majdnem 10 százalék megvalósult. Ha a további három esztendőben az ipari, mezőgazdasági termelés csak a tervnek megfelelően fejlődik — tehát nem úgy, hogy a tervnél jobban, mint tavaly és feltehetően az idén —, akkor is körülbelül 20 százalékkal emelkedik majd az életszínvonal. Ehhez kapcsolódik az a kérdés is, vajon értékálló lesz-e a forint. Az expozéval igyekeztem erre pozitív választ adni, mert az a kormány meggyőződése: a forint értékálló lesz, a fogyasztói árszínvonal szilárd lesz. Amikor tehát arról beszélünk. hogy stabil az árszínvonal, arra gondolunk, hogy esetleg egy-két százalékkal emelkedik, lehet csendes stagnálás, lehet egy-két százalékos csökkenés is. Az látszik valószínűnek, hogy évenként egykét százalékos árszínvonalemelkedéssel számolhatunk, figyelembe véve az állandóan megjelenő modernebb árucikkeket. A foglalkoztatottságról szólva Fock elvtárs válaszában kifejtette, hogy bár a következő években jelentékeny méretű munkaerő- áramlással kell számolni, de semmiképpen nem munkanélküliséggel, s minden esztendőben növekedni fog a foglalkoztatottság. Idézett több képviselőt a kormánvelnök, akik a mechanizmussal kapcsolatos pontos, részletes, mindenre kiterjedő tájékoztatást szorgalmazták a MinisztertaNyolc agrármérnököt szerződtetett a mezohéki Táncsics Tsz A hajdani híres mező- héki Táncsics Termelőszövetkezet fejlődése megrekedt az utóbbi években. A közös gazdaság vezetői keresik a kiváltó okokat Az egyiket abban látják: kevés volt a nagy gazdaság irányításában a képzett szakember. — Ezért most azon fáradoznak, erősítsék a szakember- gárdát Rövid időn belül nyolc agrármérnököt szerződtetett a Táncsics Tsz, Exportra készülnek a torontáli szőnyegek a Jászárokszállási háziipari szövetkezet szőnyegszövő részlegében — N. Zs. — „Mindig tanulunk egymástól" ]%émet termelőszövetkezeti vezetők Jászapátin Idegen rendszámú személygépkocsik parkíroznak e napokban a jászapáti Ve- lemi Endre Termelőszövetkezet székházának udvarán Tulajdonosaik messziről jöttek. A Berlintől délre eső Globig falu Vörös Csillag Termelőszövetkezetéből. A községben várták már őket. Megszokták, hogy néhány esztendeje nyaranta német szó hangozzék fel az utcán. Ezúttal azonban az apátiak strandfürdőjében találunk rájuk. Délelőtt határjáráson ismerkedtek a Velemi Endre közös gazdasággal. A portól szabadulnak most. Bár azt mondja Richard Oschwin agronómus, megérte, mert nem győzték fényképezni a jászapátiak ötletes szal- malehúzóját. Otthon ők is szerkesztenek egy ilyet. — Mi is újítottunk a német földön látottakból — újságolta Horváth István elnök. — Kinn volt tőlünk Urbán László, a főgépészünk. Az ott látott vil- lanypásztor alapján készített elektromos gulyást a mi szarvasmarháink vigyá- zására. nácstól. Mások viszont a kormány és a Gazdasági Bizottság gyors, konkrét határozathozatalait dicsérték. Fock elvtárs közölte: ennek ellenére jogosnak érzi a sürgetést, hogy a hátralévő időben a kormány pontosabb eligazítást adjon az üzemeknek. Persze olyan pontosan nem lehet eligazítani az üzemeket, hogy 1968-ban minden tekintetben zökkenőmentesen tudják munkájukat indítani. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök több olyan példát említett, amelyek azt illusztrálták, hogy sok ütemnek már hónapokkal ezelőtt fel kellett adnia megrendelését, éppen exportkötelezettségei miatt, ök hiába kapják meg a következő egy-két hónapban a pontos tájékoztatást — hiszen egy sereg rendelkezés még csak ezután születik meg —, a folvamatos termelést biztosítaniuk kell, s ez kétségtelenül bizonyos zökkenőkkel jár majd 1968 elején. 1968 átmeneti év lesz abból a szempontból. hogy az év első felében az üzemek sok vonatkozásban még nem tudnak az úi mechanizmus „játék- szabályai” szerint dolgozni. Hangsúlyozta: a kormányt természetesen érdemes és kell is sürgetni, hogv gyorsítsa meg a hátralévő dolgok rendezését, a így ponA vendég főagronómus ellenpéldát sorol. — Nagyon tetszik, Jászapátin milyen egyszerű anyagokból építkeznek, * hogy kihasználják. Két évvel ezelőtt különben búza vetőmagot vittünk innen. Bevált. Nálunk is 20 mázsát ad holdja. A búzával mindjárt témánál is vannak. Mit fizet Apátín — kérdezik a németek. — Hektárra számítva olyan 24 mázsát — válaszol Horváth elnök és Lu~ zsi József főagronómus. — Hát ez kevés. Nálunk legalább 40 mázsát termesztünk. Azt ajánljuk, a trágya, a műtrágya a búza kenyere — kapcsolódik a beszélgetésbe Kurt Gänsic- ke műszaki vezető. Három esztendeje, hogy nyaranta delegációt cserél a két szövetkezet. Majdnem azonos nagyságú és gazdálkodási szintű közösség. Az egyiknél ez jobb, a másiknál amaz. A németeket meglepte, hogy a jászapátiak legelőn tenyésztenek pulykát. Az itthoniakat az, hogy Globigban tosabban lássák az üzemek, mivel számoljanak beruházásban, — visszahagyott amortizációban, mit vonnak el tőlük, miben kapnak támogatást stb. Erősítsük tovább a szociális vívmányokat Sok képviselő beszélt féltőén az úgynevezett szociális vívmányokról: mi lesz a bölcsődékkel, az óvodákkal, az üzemi étkeztetéssel, stb. az új mechanizmusban? Fock elvtárs rámutatott, Rogy a kormány eddig is támogatást adott az üzemeknek ilyen vonatkozásban. Azt a támogatást, amit a kormány eddig adott, a továbbiakban az üzemeknek adja át, s az ő gondjuk lesz, mit hogyan fognak bővíteni. — Nekem az a véleményem. hogy túl minden humánus meggondoláson, ha az üzem a saját távlati érdekeit szemmel tartja, mindenképpen erősítenie kell ezeket a szociális vívmányokat, és semmiképpen nem szabad leegyszerűsítve úgy felfogni a kérdést, hogy mondjuk, ha az étkezést az üzem dolgozóinak csak egvharmad része veszi igénvbe. miért fizessen a másik kétharmad is. Az étkezést, a bölcsődét. olyan a gépesítés, átlagosan 8 óránál többet nem dolgoznak a szövetkezeti tagok. Bizony emitt még a 10 óránál is több kijön.' A testvérkapcsolatokra szép tervek vannak. Cserélnek egymással állattenyésztőket, gépesítésben dolgozókat, fizikai munkásokat is. A német szövetkezetnek üdülője van a Keleti-tenger partján. Szeretnék szövetkezeti családok kölcsönös barátságát is kiépíteni. Gyorsan telnek a napok. A német főagronómus már másodízben jár Jászapátin. Azt mondja: — Mindig tanulunk egymástól. Három esztendeje leveleznek, kölcsönösen meglátogatják egymást a jászapáti Velemi. Endre és a Globig-i Vörös Csillag Termelőszövetkezet A jászapátiak kezdeményezték a barátkozást A jászboldog- házi példán. Ugyanis a Globiggal szomszédos falu pedig a jászboldogháziak- kal tart kapcsolatot Jó dolog ez. Legyen belőle minél több. B, L. az óvodát általában azok veszik igénybe, akik a leginkább rá vannak szorulva, vagy azért, mert kevesebb a keresetük, vagy azért, mert nagyobb a családjuk, vagy mert a feleségük is dolgozik, s a családnak szüksége van az asszony keresetére is. Azt is figyelembe kell venni, hogy ha az üzemi étkezést a dolgozók egyharmada veszi igénvbe, a bölcsődét az óvodát is a dolgozóknak egy része, esetleg nem ugyanazok. S bár igaz, azt mondtuk, mindez az üzemek dolga lesz, de mivel szociális vívmányokról van szó, a kormány álláspontját Is meg kell mondanunk: ez pedig az, hogy szociális eredményeinket nem elsorvasztani, hanem fejleszteni kell. Végül Fock elvtárs hangsúlyozta: az új mechanizmus minden bizonnyal sokkal jobb lesz, mint az eddigi volt, de csak a lehetőségét teremti meg annak, hogy jobban, hatékonyabban érvényesüljön a muft- ka, „az élet anyja”, a gyorsabb társadalmi fejlődés alapja. Az országgyűlés tanácskozásából kitűnt. —■ hogy a képviselők tudatában vannak ennek — mondotta a miniszterelnök, s beszéde végén jó oihenést kívánt a szabadság elŐlS álló képviselőknek.
