Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-15 / 165. szám

29». Július 15, SZOLNOK HEGTE! NÉPLAP 3 Kétszázötven házhely Közművesített területen építhetnek kislakást, társasházat a jászberényiek Jászberényben kielégítő ütemben halad a har­madik ötéves terv időszakára előirányzott kislakás­építési feladat végrehajtása. A tanács végrehajtó bizottsága rajta tartja ezen a kezét. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy az idén már második al­kalommal tűzték napirendre ezt a témát. Július 12-én is erről tárgyaltak. A kislakásépítés elősegí­téséért szorgalmazzák a foghíjtelkek beépítését. Ez egyrészt városképi, tele­pülésfejlesztési, döntően azonban gazdasági szem­pontból fontos. E telkek nagy része ugyanis leg­alább részlegesen közmű­vesített területen van, s így nem növeli a városfej­lesztéssel kapcsolatos kom­munális költségeket. — A városban jelenleg mintegy 250 közvetlen, vagy megosz­tás ntán beépíthető te­lek van. Az ide vonatkozó rendele­tek értelmében az ilyen ingatlanok tulajdonosait a városi tanács vb építési­közlekedési osztálya fel­szólítja, hogy két éven be­lül biztosítsák a telek be­építését. Ha ez nem tör­ténik meg, a területet épí­tés céljára kisajátítják. Az újonnan kialakított, illetve kialakításra kerülő kislakás és társasház épí­tési területek előközműve- sítése nemcsak a beépítés, hanem az értékesítés szem­pontjából is lényeges. Feb­ruár óta — ekkor szerepelt ez a téma a vb ülésen — már egy sor intézkedés történt a közművesítésre. A Mező út és környéke az egyik terület, ahová a kis­lakásokat tervezi ki A vízvezeték nyomvona­lának, valamint a csa­padékvíz elvezető csa­tornahálózat tervei dön­tő részben már rendel­kezésre állnak. Ezen a területen az ÉMÁSZ kivitelezésében még az Idén megépül mint­egy 800 méter kisfeszültsé­gű hálózat. A Pelyhes-parti társas­ház építési terület kőzmű­és közlekedési tervei is ké­szülnek. A harmadik ne­gyedév végén megkezdő­dik az ivóvízhálózat ge­rincvezetékének építése. A tanács házilagos építő cso­portja pedig év végéig el­készíti a csapadékvíz el­vezető csatornát. E feladat megvalósítására beruházási hitelből 560 ezer forintot fordítanak; Az eddig tett Intézkedé­sek kedvezően hatnak a magánlakás építkezé­sekre. Szükséges azonban, hogy a városrendezési terv — amely már sok vonatko­zásban irreális — átdolgo­zása során a tervező in­tézet és a tanács szakigaz­gatási osztálya többször konzultáljon. Csak így le­het kellően előkészíteni az egy-egy területre vonat­kozó építési tilalmakat, s azok intézését időben meg­oldani. A több évre szóló tervek — közművesítés, csatornaépítés — végrehaj­tása csak akkor biztosí­tott, ha a részfeladatokhoz már hozzáfoghatnak. Jól sikerültek a földművesszövetkezeti zenekarok országos középdöntői Vadon a park kellős közepén Szolnok egyik leg­szebb parkja a Tisza- parti Marx park. A város lakói gondosan figyelik, hogyan szépül, hogyan heveri ki a Tisza hídi nagy épít­kezést. Nem csoda te­hát, ha azt is szóváte- szlk, hogy a Damja­nich uszodához fúrott kút környékét mivé tették; Pontosabban, mivé nem tették. A kút fúrását ugyan­is befejezték, a kör­nyékét azonban úgy hagyták. Talán újabb építkezést remélve, — aminek egyelőre sem­mi jele. A felforgatott parkot azóta felverte a gyom, benőtte a gaz; A szomszédos autópar­koló helyre érkező ko­csik utasai — olykor külföldiek is — meg­megnézik s csak úgy megcsóválják a fejü­ket, mint mi szolno­kiak. miközben meg­kérdezik: Itt a park kellős kö­zepén miért kell ez a vadon? Csak nem az építkezők emlékét őrizni!? (B) Cutortökon, péntekén ke­rült sor megyénkben a földművesszövetkezeti ze­nekarok országos közép­döntőire. Tegnapelőtt Me­zőtúron találkoztak az or­szág valamennyi megyéjé­ből összesereglett népize­nekarok. A hagyományok­nak megfelelően került sor erre a versenyre. A népize­nekarok színvonalas verse­nyét a földművesszövetke­zet nyári kerthelyiségében tartották szépszámú érdek­lődő előtt Az együttesek kötelező és szabadon vá­lasztott műveket mutattak be. Tavaly ugyancsak itt ke­rült sor erre a versenyre. Az elmúlt évben a szol- noki Halászcsárda népi­zenekara nyerte el az or­szág legjobb földműves- szövetkezeti zenekara cí­met. Az idén július 25-én kerül megrendezésre az országos döntő Balatonbogláron. A mezőtúri országos közép­döntőből öt zenekart java­solt a zsűri a döntőbe. Mégpedig, a - szolnoki Halász- csárda népizenekarát, amely kimagasló teljesítményt nyújtott, a fehérgyarmati, abonyi balassagyarmati és a bal­mazújvárosi földműves­szövetkezet népizeneka- rát A mezőtúri földműves­szövetkezet jól felkészült a vendégek fogadására. A fiúgimnázium udvarán sát­rakat állítottak fel, hűsítő és szeszesitalokat árusítot­tak. Este itt került sor Nyíri Erzsébet, Dóri József, Mozsár Imre és Kovács Apollónia magyarnóta éne­kesek, valamint a döntőbe jutott népizenekarok sze­replésére. Négyezer ember élvezhette az éjfélig tartó műsort. Fellépett a gyulai szövetkezetek ének-, zene- és tánckara is. Tegnap Kisújszálláson tartották meg a földműves- szövetkezetek tánczeneka­rainak országos középdön­tőjét. Tizennégy együttes részvételével már a dél­előtti órákban megkezdő­dött a vetélkedés. A VÁGY Délután négy­kor találkoztak. A férfi megállt előtte és össze­csapta a tenyerét. Felsóhajtott „Is­tenem! milyen régóta vágyom utánad”, de han­gosan egy szót sem szólt. Körül járta Megnézte élőiről, hátulról, majd önkéntelenül megnyalta a szája- széíét Szerette volna mindjárt megsimogatni. Közelebb lépett kereste a tekinte­tét, de csak fásult pislogásával talál­kozott: szemmel- láthatólag meg­szokta, hogy né­zik. Megszokta, hogy szeretik. Társai közül min- di* kitűnt ringó járásával, büszke tartásával. Nincs benne semmi cso­dálatos, hogy ez a jóképű férfi most már percek óta mustrálgatja. Leg­szívesebben báto­rítaná „gyere si­mogass meg! Lá­tod milyen sely­mes, pihés va­gyok”. Gondolta: inkább ezé a fér­fié lesz, minthogy szégyenszemre visszautazzon a ta­nyára. A férfi azonban még habozott. De a vágy egyre han­gosabban súgta neki: „Kell ne­kem, kell nekem!” Elképzelte a reá váró élvezeteket, és ellágyult. Ek­kor határozott. Zsebéhez nyúlt Megtapogatta a tárcáját. Ma ka­pott prémiumot Egyszer igazán megengedheti ma­gának, tudta, hogy az élet kisebb-na- gyobb örömeiért valahogyan min­dig fizetni kell, s neki Igazán megér ez egy százast! Hirtelen mozdu­lattal előkapta a pénzt és átnyúj­totta. Szatyorba gyömöszölte a fia­tal teremtést. Fut­va vitte haza a feleségének, aki még aznap este levágta, kirántotta és tejfeles ubor­kasalátával feltá­lalta vacsorára. E. L Korszerűsítik az országos építésügyi szabályzatot Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter új rendelkezést adott ki az országos építésügyi sza­bályzat kiegészítésére. A minisztérium már meg­kezdte az új szabályzat ki­dolgozását, de a munka befejezése csak néhány év múlva várható. Ezért most úgy rendelkezett a minisz­ter, hogy feloldja a régi szabályzat változtathatat­lan merevségét és lehető­vé teszi a korszerűségnek, a műszaki fejlődésnek, a gazdaságosságnak fokozot­tabb érvényesítését Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) készült, nagy tapasztala­tokkal rendelkező központi tervező szervák munkájá­ról, Típusterv, adminisztratív rászórítás nélkül Továbbra is súlyt helye­zünk a korszerű és gazda­ságos megoldást elősegítő típustervek, illetve típus- szerkezetek széleskörű fel- használására. Az új mód­szereknek megfelelően azon­ban e törekvéseinket a jö­vőben elsősorban nem ad­minisztratív úton, hanem valóságos gazdasági előnyök biztosításával kívánjuk ér­vényesíteni. — Az építőipari árre­form kidolgozásánál abból az elvből indultunk ki. hogy ha a megefelelő fel­tételek adottak, az építmé­nyek árai hatósági intéz­kedések nélkül is — a köz­gazdaságilag indokolt szin­ten legyenek és stabilizá­lódjanak. Ezért az árszabá­lyozó rendelkezések lehető­vé teszik, hogy a tervezési és kivitelezési munkák árait egyre szélesebb kör­ben az építtetők és a kivi­telezők megállapodásai rög­zítsék. Ennek megfelelően az építőipar jelenlegi me­rev árszabályozásáról fo­kozatosan áttérünk a maximált, illetve irány­Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A nemzetközi élet, a vá­ratlan események és for­dulatok sorozata egyre nö­vekvő erővel, új arányok­ban veti fel a háború és bé­ke kérdését, új meg új dön­téseket követel a kormá­nyoktól, felelősségteljes ál­lásfoglalásokat a népektől. Fock elvtárs a kormány beszámolójában felvázolta a nemzetközi helyzet fó vo­násait, s kifejtette állás­pontunkat a legfőbb ese­ményekkel kapcsolatban, is­mertette kormányunk kül­politikai tevékenységének alapelveit és céljait. Ennek figyelembe vételé­vel abban látom mostani feladatunkat, hogy a nem­zetközi élet váratlan fordu­lataiban keressük milyen mértékig változik most a háború és béke esélyeinek aránya, s milyen új utakat kell tömünk a béke meg­erősítése felé. Két tendencia egyre erő­sebb ütközéseinek vagyunk tanúi, hol szenvedő, hol ak­tív részesed a jelenlegi nem­zetközi események során. Az egyik tendencia a nem­zetközi viszonyok javításá­ra, a másik a nemzetközi viszonyok rontására irá­nyul. Ennek a2 egész folya­matnak a gerincét a szo­cializmus és az imperializ­mus világméretű hares al­kotja, de ez a folyamat több és kevesebb is, mint ez a harc. Azoknak az elveknek megfelelően, amelyeket Fock elvtárs ismertetett, a magyar nép ügyét úgy szol­gáljuk a kormány külpoli­tikai tevékenységével, hogy erősíteni igyekszünk a nem­zetközi viszonyok javítására irányuló tendenciát és fé­kezni, hatástalanítani törek­szünk a nemzetközi viszo­nyok rontására irányuló tendenciát. Külpolitikai té­ren így kapcsoljuk egybe a nemzeti és nemzetközi fel­adatainkat. így járulunk hozzá ahhoz, hogy a Ma­gyar Népköztársaság minél kedvezőbb nemzetközi lég­körben haladhasson előre a fejlődés útján. Lehetősé­árakkal szabályozott — megegyezéses árak rend­szerére. Felszólalása végén a mi­niszter bejelentette, hogy már ebben az évben kidol­gozzák a IV. ötéves terv­időszak várható építési igényeihez igazodó műszaki fejlesztési koncepciókat, — körvonalazzák az építőipar kapacitásfejlesztésének kö­vetendő irányát, s kidol­gozzák az építésiparosítás anyagi-műszaki bázisának továbbfejlesztésére vonat­kozó javaslatokat Trautmann Rezső építési és városfejlesztési minisz­ter felszólalása után Csi- kesz Józsefné budapesti, dr. Szilágyi Gábor Hajdú- Bihar megyei Nagypataüd Imre Fejér megyei és dr. Noszkay Aurél budapesti képviselő kért és kapott szót a napirend vitájában. Azután szünet követke­zett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folyta­tódott az ülés, amelyen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára is. A következő felszólaló dr. Bognár János buda­pesti, dr. Hornung Mátyás Szabolcs megyei, Varga Károly Somogy megyei és Varga B. István Győr me­gyei képviselő volt Ezután szünet következett; Szünet után az elnöklő Beresztóczy Miklós beje­lentette, hogy a Miniszter- tanács beszámolójához Pé­ter János külügyminiszter kíván hozzászólni geink mértéke szerint kül­politikai tevékenységünkkel abban szeretnénk segíteni hogy a békés egymás mel­lett élésnek és a nemzetközi együttműködésnek 1963 ősze óta fokozatosan sorvadás­nak indult kedvező jelensé­gei újra sarjadjanak. A közel-keleti helyzetről szólva Péter János kijelen­tette: Bizalommal jelentem az országgyűlésnek, hogy a baráti országok vezetőinek budapesti értekezlete reáli­san tárta fel a közel-keleti válságból adódó nemzetkö­zi problémákat. Közös erő­vel, mindent megteszünk a közelkeleti agresszió követ­kezményeinek felszámolá­sáért, a békés megoldásért. Kormányunk üdvözli az országgyűlés külügyi bizott­ságának javaslatát az or­szággyűlés állásfoglalásának kifejezésére a közel-keleti kérdésben. Kormányunk, a Magyar Népköztársaság növekvő belpolitikai és külpolitikai erejével arra törekszik, hogy ezeket az erőket, a nemzetközi viszonyok javí­tására irányuló folyamatok érvényesülését segítse nem­zetközi kapcsolatainak ápo­lása útján is. Ehhez kérem az ország- gyűlés támogatását, a kor­mány beszámolóját elfoga­dásra ajánlóm. Péter János után Kovács Pál budapesti képviselő ka­pott szót, majd megyénk or­szággyűlési képviselője Oláh János következett. Oláh elvtárs egyebek között — a népgazdaság egészséges fejlődését taglal­va — utalt arra, hogy az idei esztendő első öt hónap­jában az ipar az elmúlt év- hasonló időszakához képest jócskán megtetézte terme­lését. Kedvezően alakult a készletgazdálkodás, javult a munka termelékenysége, bővült a foglalkoztatottak köre, emelkedett a lakosság pézubevót^et % a társadal­mi juttatásokra fordított anyagiak összege is. Szűkebb hazánk, Szolnok megye dolgairól, eredmé­nyeiről beszélt ezután a felszólaló. Korszerű, szocia­lista nagyipar született, il­letve van alakulóban az or­szágnak azon a vidékén, ahol hajdanán a kézműipar volt túlsúlyban. A második ötéves terv krónikájából idézve a kép­viselő elmondta, hogy mint­egy 7 milliárd forintot for­dítottak Szolnok megyében a szocialista szektor fejlesz­tésére. A jelentős összeg csaknem 40 százalékát az ipar kapta: új, nagykapa­citású üzemek épültek, ré­gebbi gyáregységek egész sorát bővítették modern termelő berendezésekkel. Az eredmény: 52,7 százalék­kal nőtt az ipar termelése a második ötéves terv idő­szakában. Szolnok az iparilag jelen­tős megyék sorába lépett. Ugyanakkor megerősödött szocialista nagyüzemi mező- gazdasága is, itt a termelés növekedése 22 százalékos volt öt év során. A ter­melőszövetkezeti gazdák, a tagság, a vezetők, a szak­emberek közös erőfeszítései megszilárdították a gazda­ságok alapjait, a közös gaz­daságok tiszta vagyonának értéke körülbelül 2,5 mil­liárd forintra emelkedett. Javult a munkakedv. a munkafegyelem is; különö­sen a IX. pártkongresszus után született intézkedések éreztetik ezekben a hóna­pokban kedvező hatásukat. A következőkben Rádóczi Antal Vas megyei, Antalfia Jenő Pest megyei, dr. Lu­kács János Zala megyei, dr. Petri Gábor szegedi, Csiz­madia Béla Veszprém me­gyei képviselő szólt a napi­rendhez. Ezután szünet követke­zett, majd az elnöklő Kállai Gyula felkérte Fock Jenőt, a Minisztertanács Elnökét* hogy válaszoljon a kormány beszámolója feletti vitában elhangzott kérdésekre, ja­vaslatokra. A Minisztertanács elnö­kének beszéde után Kállai Gyula szavazást rendelt eL A Minisztertanács beszámo­lóját és Fock Jenőnek a vi­tában elhangzott kérdések­re adott válaszát az ország- gyűlés egyhangúlag jóvá­hagyta, illetve tudomásul vette. Az országgyűlés ezután áttért a második napirendi pont, a külügyi bizottság határozati javaslatainak megtárgyalására. Ezután Bugár Jánosné az országgyűlés külügyi bizott­ságának titkára a külügyi bizottság nevében határoza­ti javaslatot terjesztett elő az európai biztonság kérdé­séről, illetve a közel-keleti kérdésről, Pethő Tibor budapesti képviselő a külügyi bizott­ság határozati javaslataival kapcsolatban hangsúlyozta: az európai biztonsági kér­désben és a közel-keleti válság ügyében állást fog­laló javaslat határozott, nem kelt illúziókat és min­denkit arra buzdít, hogy a nemzetközi politikai helyze­tet a maga valóságában reá­lisan szemlélje. Mind nemzetközi, mind belpolitikai tekintetben hasznos és szükséges, hogy az ország legmagasabb tör­vényhozó testületé állást foglaljon az említett két kérdésben. A két határozati javaslatot elfogadom és az országgyűlésnek elfogadás­ra ajánlom. Ezután Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke szava­zásra tette fel az európai biztonság kérdéséről, vala­mint a közel-keleti kérdés­ről szóló határozat-terveze­teket, amelyeket az ország- gyűlés egyhangúlag elfoga­dott. Kállai Gyula ezt köve­tően köszönetét mondott a képviselőknek az ülésszak alapos és sokrétű munkájá­ban tanúsított aktivitá­sukért Az országgyűlés ülésszaka eszei befejezte munkáját, A háború és béke kérdései Péter János külügyminiszter beszéde Többezres nézősereg — Megfelelő ellátás

Next

/
Thumbnails
Contents