Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-07 / 158. szám
I Nem divatos játékszabály iHág proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI 1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A XVIII. évfolyam, 158. szám. Ara 50 fillér 1967 július 7„ péntek. Nem pusztába kiáltott szó volt... A szakszervezeti választások tapasztalatai Mi lett a sorsa a dolgozók javaslatainak ? ÜLÉST TARTOTT AZ SZMT Tegnap délelőtt Tabák Lajos elnökletével ülést tat“ tott Szolnokon a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Egyebeken kívül megtárgyalta és megvitatta a szak- szervezeti választások megyei tapasztalatairól készített írásos jelentést, melyhez Dósa János, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Ez utóbbi arról szólt, hogy a dolgozók javaslatainak megvalósítása, észrevételeinek és bírálatainak hasznosítása érdekében milyen intézkedéseket tettek az illetékes vezetők, állami és társadalmi szervek. mi mindennapok gyakorlatában a dempkrácia alkalmazása egyáltalán nem könnyű dolog. Van egy vállalati vezető isme- Bösöm, aki szakmai tudása, érettsége mellett valóban őszinte szándékkal igényli munkatársai segítségét, — tudja, hogy a tudomány, a szerteágazó műszaki ismeretek mellett — ha helyesen akar dönteni — támaszkodni kell közvetlen munkatársai és általában a dolgozók véleményére. Ennek, ellenére egy intim baráti beszélgetés során ő maga mondotta el, hogy esetenként nehéz másokra hallgatni, a demokratizmust következetesen érvényre juttatni. ö, mint vezető, természetesen behatóan, lelkiismeretesen foglalkozik a hatáskörébe tartozó kérdésekkel, a körülményeket gondosan mérlegelve alakítja ki álláspontját és akkor jön valaki, vagy valakik és azt mondják: ilyen meg olyan kiegészítő észrevételünk, vagy módosító elképzelésünk van, ami jobb mint az övé... Előfordult, hogy egy-egy vitában elvesztette a türelmét és érvek helyett vezetői hatalmát „hívta segítségül” ... Pedig ez az ismerősöm őszintén demokratikus módszerekkel óhajt vezetni.., Jól tudjuk, hogy a különböző vezetőszervek — pártbizottságok, vállalati és tsz vezetőségek — ma már sokoldalúan ismerik a dolgozók véleményét. Számos összefoglaló jelentést is olvastam már ezekről a véleményekről, amelyek szépítés, kozmetikázás nélkül fogalmazták meg az emberek észrevételeit — Egyre ritkább a hamis, a felszínes, az íróasztalnál kigondolt óhajokat kifejező értékelés. De elegendő-e érvényesülni hagyni a szólásszabadságot, a valóságnak megfelelően összegezni az emberek felfogását, vélekedését és reálisan megítélni a tényeket, a helyzeteket? — A válasz természetesen egyértelmű: nem. Attól még egyetlen vezető, vagy vezetőszerv sem lehet nyugodt, megelégedett hogy valósághűen látja a társadalmi, politikai, gazdasági viszonyokat. Napjainkban az emberek minimális követelménynek tekintik a vezetői tisztánlátást, természetesnek tartják, hogy az illetékes szervek, akár kedvező, akár kedvezőtlen dolgokról is van szó — szembenéznek a tényekkeli Es mit várnak az emberek? Reflexiót, választ és a jogos észrevételek, a reális értékítéletek nyomán: intézkedéseket, tetteket. A helytelen megnyilatkozáAz Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium építőipari vállalatainak dologzói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kezdett versenyben jelentősen túlteljesítették első félévi tervüket: mintegy 440 millió forint értékű munkát végeztek el az előirányzaton felül. Az év első hat hónapjában összesen 5543 lakást építettek fel az országban, s ebből több mint ezret a félévi terven felül adtak át. A Csongrád megyeiek kivételével valamennyi lakásépítő ÉM vállalat dolgozói teljesítették, illetve megtetézték lakásátadási elő- Mayaatukat Többek kősók, vélemények esetében a józan, türelmes válasz már a tett szintjére kerül; hasonló a helyzet akkor is, ha a kérés, észrevétel jogos, de nincs mód megvalósítására, ám ilyen esetben az intézkedés várható dátuma szinte kötelező „előírásként” vehető, A demokratizmus nem valamiféle divatos játékszabály. Bár — sajnos — némely vezető annak veszi és csupán arra vigyáz, hogy — labdarúgó nyelven kifejezve — ne szaladjon lesre .:. \Azaz maximum a formális választ adja meg, gondosan vigyázva arra, hogy a „felelet” elfogadható, papírral és mindenféle objektív okkal körülbástyázott legyen. Az egyik lakótelepen hat éve húzódik a bekötő járda építése. Két tanácstag „vérzett már el” rajta, az illetékes szervek hol azt ígérték, hogy megcsinálják, hol pénzhiányra hivatkoztak, a legutóbbi verzió szerint a két szerv, amely az ügyben tehetne valamit, azon az állásponton van: nem őrá tartozik, tehát a meg nem született járda helye a senki földjévé vált... A baj csupán az, hogy ezen a senki földjén emberek járnak, minden tanácstagi beszámolón a fejére olvassák a tanácstagnak, hogy nem tud intézkedni, holott nem is intézkedhet, mert nem rendelkezik a szükséges eszközökkel. A választók pedig, az érdekelt házban egyszerűen nem törődnek azzal, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a járda megépítése, hogyan vélekedik az egyik, vagy a másik illetékes szerv, ők kizárólag azt látják, hogy hat éve semmi, de semmi érdemleges intézkedés nem történt az. ügyben. A lakók maguk is dolgozó etnberek, ismerik az ügyek menetét, „kitanulták a taktikát”, A húsz esztendő nem múlt el a fejük felett nyomtalanul — tudják általában, hogy miben lehet és miben nem lehet intézkedni. Az a vezető, aki főként arra fordítja energiáját, hogy „minél mu- tatósabb” választ adjon, vagy olyant adjon, hogy ne kelljen intézkedni — súlyosan téved. A lakosság, a dolgozók értenek a szóból, a nemleges, kedvezőtlen választ is elfogadják, belátják, ha az nyílt, egyenes, ám megérzik, felismerik a taktikázást, a kibúvókat kereső, mondjuk ki kereken — félrevezető szavakat. Mert a szavak értékmérője így, vagy úgy, de végül is csak a tett lehet. zött a Fejér megyeiek 141. a Tolna megyei építők 77, a szolnokiak 74 és a borsodiak 72 terven felüli új otthont adtak át. Budapesten a munkaerő- hiány nagy gondot okozott, de ezt jelentősen enyhítette, hogy a legjobb megyei ÉM vállalatok szakmunkásokat és ipari tanulókat kölcsönöztek a fővárosi építkezéseknek. A szolnokiaknak és a Tolna megyei építőknek még arra is jutott erejükből, hogy a Vízivárosban csankem 400. az Őrlő utcában pedig 52 lakás teljes felépítését átvállalják a budapestiektől. A megyei vállalatok támogatásával a fővárosi építők koncentrálhatták erőiket a legsürgősebb feladatokra. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány elnöke beszámolt az általa vezetett delegációnak az ENSZ rendkívüli ülésszakán kifejtett tevékenységéről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszternek és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének javaslatai alapján a Minisztertanács határozatot hozott arra, hogy 1968. július 1-étől a népgazdaság mely ágazataiban és milyen feltételekkel lehet megvalósítani a munkaidő általános csökkentését. (Folytatás a 2. oldalon) ÍJ gépműhelyt építenek Szenttamáson A Szenttamási Állami Gazdaságban 2.2 millió forintos költséggel új javító üzemet hoznak létre. Az idén 900 ezer forint értéket építenek be, s az építkezés a jövő évben fejeződik be. A korszerű gépjavítóműhely ki fogja elégíteni a gazdaság igényeit. A felszabaduló régi műhelyben anyagtárolóhelyet létesítenek. Majd városnézésre indult Losonczi Pál. Elsőként az épülő félben lévő Ságvári körút északi csomópontját tekintette meg, utána az új városrész, a Tallinni kerület következett. A megye vezetői elkalauzolták Losonczi elvtársat a vasárnap átadandó háromszáz ágyas új szolnoki MÁV-kórház- hoz. Elmondták neki, milyen építkezési bravúrral létesült ez a szép intézmény. Az államfő nagyon elismerően nyilatkozott róla. Csakúgy, mint a Tiszall- getről is. Itt elsőként az úttörővárosban és a Bagi Ilona leánytáborban állt meg a megye vendége. Csáki István és Nyíri Béla elmondták a Tiszaliget további fejlesztési tervét is. A camping táborban dr. Muray Pálné, a Szolnok megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője az alpesi házba kalauzolta Losonczi Pált. Az írásos jelentésből ki* tűnt, hogy a szakszervezeti választásokat a SZOT és az SZMT elnöksége által meghatározott program szerint bonyolították le a megyében. A bizalmi választásokon 76, a műhely^ osztály bizottságok megbízatását megszavazó taggyűléseken 70—80, míg a szakszervezeti bizottságokat és tanácsokat megválasztó küldöttértekezleteken a szervezett dolgozók 85—95 százaléka vett részt. A választott testületek beszámolójának megvitatása során háromezren hallatták szavaikat. Dósa János szóbeli kiegészítésében elmondotta, hogy az SZMT ülését megelőzőleg összesen húsz üzemben, Intézményben, hivatalban ellenőrizték, vizsgálták meg, mi lett,a sorsa a választási taggyűléseken előadott javaslatoknak, észrevételeknek. Már a déli órákban ért Losonczi Pál a Palotási Állami Gazdaságba. Itt dr. Bozsik Tibor megyei főosztályvezető és Carai Lajos, az üzem vezetői fogadták. Előbb fényképeken mutatták be a szépen fejlődő gazdaságot. Garai Lajos igazgató elmondta, az 1949- ben alakult mezőgazdasági üzem 1961 óta nyereséges. Tavaly 31 millió forint értéket termeltek, s tervük szerint 1970-re elérik a 43 millió forintot. Mindezt többek között az esztendőnként felnevelt majd 200 ezer kacsa, az 1600 holdas lucernatelep, s a lucernaszárító üzem biztosítja. Az Elnöki Tanács elnökét a baromfitelepre — ahol a Millér vizét szinte nem látni a temérdek, most Is 40 ezer kacsától — Caál András telepvezető és Bagi Károly főállattenyésztő kalauzolta. A holland rensze- rű lucernalisztkészítő gyárat pedig Nagy György JáMegállapították, hogy a szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők egyaránt gondoskodtak arról, hogy a dolgozók javaslatait a tervezésben figyelembe vegyék, a panaszokat gyorsan orvosolják. Sok helyen az élet- és munkakörülmények megjavításáért emeltek szót. Például az olajipari munkások kifogásolták a bérezési rendszert, a lakáshelyzet megjavítására is intézkedést vártak. A tröszt vezérigazgatója a Bányász Szakszervezet elnökségével egyetértésben az eredeti bérfejlesztés anyagi fedezetét további három millió forinttal növelte. Elvi álláspontra jutottak abban is. hogy 1972-ig 500 lakást keli építeni Szolnokon az olajipari dolgozók számára. Ennek érdekében azonban még további Lépéseket is kell tenni. nos főagronómus és Kardos Mihály telepvezető mutatta be. Garai Lajos bemutatta a majort, ahol már 29 család lakik. Tájékoztatta arról is Losonczi Pált, hogy ismét tizenketten szeretnének ide építeni, de a tanács nem tartja belterületnek, s megakadályozza az építkezést. Palotásról Kiskörére, a II. Tiszai Vízlépcső építkezéseinek színhelyére vezetett Losonczi Pál útja. Ott Karczagi Gábor, a szolnoki vízügyi igazgatóság vezető főmérnöke, Mándi Sándor, dr. Erdélyi Ferenc, a tiszafüredi járás párt és állami vezetői jelenlétében Mátrai István, a dunai és tiszai vízi létesítményeket beruházó vállalat főmérnöke es Rásonyi Viktor a kiskörei főépítésvezető tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét. Szó esett a most folyó munkálatokról, s a jövendő elképzelésekről. Losonczi Pál a leendő duzzasztómű helyén tanulmányozta a felépítendő gigantikus művet, Búcsúzóul az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezetbe Indult megyénk vendége. Itt a közös gazdaság kiemelkedő állattenyésztő telepével büszkélkedtek az abádszalókiak. A vasutasok az utazó'’ személyzet (mozdonyvezetők, fűtők, fékezők, kalauzok) bérezési feltételeinek javítását és a munkaidő csökkentését kérték. Az eredmény: az utazó), éjszakai pótlékot kapnak. A mozdonyvezetők havi munkaideje a korábbival szemben 15—20 órával kevesebb lett. A Tiszamenti Vegyiművek szervezett dolgozóinak bírálatát elfogadva a vezetők megoldották a munka, és védőruhaellátás’ sál kapcsolatos problémákat, s javítanak az üzemélelmezésen. Az előadó hosszasan sorolta a példákat, amelyek bizonyították: általában mindenütt messzemenően igyekeztek a választási taggyűléseken elhangzottakat figyelembe venni, hasznom sítani; A szakszervezeti munka színvonalát a felszólalók sűrűn említették. Az az álláspont alakult ki, hogy az érdekvédelmi munka határozottságából és következetességből semmit -nem engedve fejleszteni kell a világnézeti-politika és ideológiai nevelés módszereit. A különböző szakszervezeti szervek ennek érdekében több jó eredménnyel kecsegtető lépést tettek. Sok helyen megalakították a szocialista brigádvezetők klubját, a termelési tanácskozások nem egy esetben a politika fórumává váltak. Az eddig elértek azonban korántsem adnak okot a megelégedésre. A jelentés és a szóbeli kiegészítés vitája nagyon színvonalas és főként érdemi volt. Számos olyan problémára derítettek fényt a felszólalók, amelyeknek megoldását elvárják a szervezett dolgozók. Ilyen például a kommunális vállalatok kollektíváinak szinte tarthatatlan szociális helyzete, az útőrök bérezésének megjavítása, az egyedülálló nyugdíjas pedagógusok otthonának megteremtése — hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Az SZMT a vita lezárása után több kérdésben állást foglalt. Jóváhagyólag tudo- rriásul vette az előterjesztett jelentést, elfogadta a szóbeli kiegészítést. Megállapította, hogy a szakszervezeti választások során elhangzott javaslatok; bírálatok sorsa gondos kezekbe került. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a már megtett intézkedések a dolgozók megelégedésére szolgáltak. Az SZMT véleménye: hogy azokat a problémákat, amelyeket helyileg is orvosolni lehet, a jövőben ne terjesszék felsőbb szervek elé, hanem a választott testületek megnövekedett jogkörükkel élve, felelősségteljesen cselekedjenek. A tegnapi ülés további részében az SZMT kidolgozta saját, illetőleg jóváhagyta az elnökség második félévi munkatervét. Kalocsai Tibor A szolnoki épilők dicsérete Több mint 1000 lakás épült fel terven felül a% országban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Szolnok megyében Látogatás a megyeszékhelyen, Palotáson. az épülő Tisza ll-nél és Abádszalókon Csütörtökön az a megtiszteltetés érte Szolnok megyét, hogy Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét fogadhatta. Losonczi elvtárs a reggeli órákban érkezett Szolnokra, ahol Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára, a KB tagja, Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára, Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese üdvözölte a pártszékházban, ök tájékoztatták vendégünket a megye életéről. /
