Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-05 / 156. szám

iS#?, július 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Hiánycikk a cucli Februárban kisfiam szü­letett. Akkor a gyógyszer- tárakban csak csücskös üvegre való cumit lehetett kapni. Most azonban hiába keresem, nincs. Nemcsak Szolnok megyében, hanem már nagyon sok helyen érdeklődtem. Nem is vol­na baj, de a kicsi nem szopja azt a cumit, amit most beszerezhettem, mivel az előbbihez volt hozzá­szokva. Bizonyára nem­csak az én egyéni pana­szom ez, hanem nagyon sok kismamáé. Szabófi Sándorné Kengyel I an és mégsincs külön öltöző A tiszafüredi strandon tavaly még külön épület­ben volt a női és férfi öltöző. Az idén, talán taka­rékossági okokból egy épületben helyezték el, mind a kettőt. Elvileg el van izolálva. Ugyanis az egyik ol­dalra ki van téve a tábla: női öltöző, a másikra: fér­fi öltöző. A gyakorlat viszont az, hogy mindenki ott vetkőzik, ahol üres kabint talál. Az ajtókon olyan a ráfordító, hogy a legváratlanabb pillanatban sarkig tárulnak, s ott áll mez nélkül az ember. Egy válaszfallal meg lehetne oldani e problémát, ugyanis két bejárata van az épületnek. S akkor nem fordulnának elő ezek a kellemetenségek. Vajkó Ferencné Tiszafüred Becsületből jeles Napjainkban sok szó esik arról, hogy a buszkalau­zok közül némelyik meg­lehetősen udvariatlan. Én ennek az ellenkezőjét sze­retném bizonyítani. — A napokban Cserkeszöllőre utaztam. A bérlet felmu­tatásakor kirántottam a táskából egy százast; ame­lyet akkor nem vettem észre. Másnap a kalauz visszaadta, mondván, hogy ott találta meg, ahol én ültem. Nagyon jól esett ez a figyelmesség. — Ezért mondok köszönetét a MÁVAUT ismeretlen ka­lauzának, akinek sajnos csak a keresztnevét tudom, Istvánnak hívják. Kovács Lászlóné Kunszentmárton Jól vizsgáztak az acél-kékek Nemrég tartotta zárógyakorlatát Tószegen a pol­gári védelem két önálló egészségügyi szakasza. A fel­tevés szerint a Szolnok kö rnyéki ipartelepeket ellen­séges bombatámadás érte. A légelhárítás több gépet me­nekülésre késztetett, amelyek bombaterhüket a Ron­csó híd környékén szórták le. A parancs kiadása után az acél-kék gyakorlóru­hás rajok azonnal a veszélyeztetett helyre siettek. Egymás után hozták be a szerencsére csak imitált se­besülteket. A két körzeti orvos ellenőrizte a sérültek ellátását, melynek során azok a rajbeosztottak, akik a sérültet elsősegélyben részesítették, elmondták, hogy milyen jellegű volt a sérülés, mit kell ilyen esetben tenni, hogyan kell bekötözni és a segélyhelyre szállí­tani. Az értékelő bizottság véleménye szerint a két egészségügyi szakasz tagjai a helyzetismeret szellemé­ben a senki által sem kívánt igazi állapotnak meg­felelően hajtották végre a gyakorlatot, melynek vé­gén a kinevezett segélyhely vidám szórakozóhellyé alakult át, ahol a résztvevők sörrel koccintottak a sikerre. Bakos György polgári védelmi egészségügyi szakaszparancsnok Hozzászólás cikkeinkhez Csak Jutka csalódott ? A hat éves kis Tutka életének első nagy csaló­dását éli át, amikor beirat­kozik az első osztályba. „Már otthon megtanulta mit kell mondania, ha megkérdezik, hol lakik, hová járt óvodába, vagy bármi mást. A tanító néni .száraz’ hangon érdeklő­dött a- gyermek adatai fe­lől ..; jószerével rá sem nézett.. i egy kis figyel­mességgel ezt a csalódást el lehetett volna kerülni” — olvasható a Néplap jú­nius 25-i számában a Csa­lódás c. kis írásban. A cikk Jutkája nem íratható be az általános is­kola első osztályába. Nem, mert túlkoros. A. har­mincas évek gyermeke ő. Csak akkor állt Juliska, Jóska ennyi szorongással a tanító néni elé, hiszen csak beiratkozáskor találkoztak először. A Zagyva-parti iskola első osztályába jelentke­zett Jutkák május hónap­ban nevükre címzett sza­bályos meghívót ^kaptak az első hivatalos találko­zóra. Nem is gép sokszoro­sította ezeket a sorokat számukra, hanem a negye­dikes pajtások írták sok szertettel. Édesanyával, édesapával, a nagymamákkal ültek be a kedves ifjú vendégek az első osztályok padjaiba. — Csillogó szemmel, kíván­csian, mások félénken hallgatták a „nagyok tudo­mányát”. Nem egy új el­sős kapott szólásjogot a tanító nénitől, nem egy szavalt, énekelt. A foglal­kozás végén eltűntek a félénk arcokról az aggódás vonásai, bátrabb lépések­kel sétálták be az iskola épületét, tornatermét, fo­lyosóit. Féltve őrizték az elsősök által készített ked­ves tarka apróságokat, for­gókat. Másik alkalommal az Is­kola orvosi rendelőjében álltak a doktor bácsi elé, hogy megkapják az első osztályra jogosító orvosi igazolást. Az óvodásokat több alkalommal megláto­gatták az elsős tanító né­nik, hogy a foglalkozások során ismerkedjenek meg. Ha az újságíró ismerné az iskola ilyen tevékeny­ségét, márpedig ezt elvár­juk tőle — akkor nem egy pillanat képét ábrázolná, nem a véletlen Jutkáját formálta volna a tragikus csalódás hősévé, hanem az előkészítő gondos nevelői munka szereplőiről, a Jut­kákról írt volna, s a pe­dagógus munka átfogó, hűséges képét tolmácsol­ta volna. S akkor a pedagógus sem csalódott volna. N. G. Jóleső érséssel olvastuk a június 30-án megjelent „Kukák és guberálók” cí­mű cikküket, mivel az in-, tézményünk munkájával foglalkozott, problémáin­kat, eredményeinket tárta az olvasók és a váyos la­kossága elé. Reméljük, így talán több megértésre ta­lálunk, mivel a cikk írója feltárta, mennyi gonddal kell megküzdenünk az egyszerűnek és természe­tesnek látszó szemét el­szállítással. Szeretnénk továbbra is úgy dolgozni, hogy mi­nél kevesebb panasz le­gyen munkánkra. — Ehhez természetesen a város la­kóinak megértése és se­gítőkészsége is szükséges. Például a szeméttároló K- N. I. Törökszentmik- lós: panasza orvoslásához mi nem tudunk segítséget nyújtani. Munkaügyi vitá­ban kizárólag a munkaügyi döntőbizottság határozhat. Annyit közölhetünk, hogy az Mt. 54- §-a így szól: az igazolatlanul mulasztott munkanapot a rendes sza­badságból le kell vonni, erre a napra munkabér nem jár. Levélírónk négy napot mulasztott igazolat­lanul. természetes tehát, hogy ennyit is vonnak le szabadságából, illetve eny- nyi napra nem kap mun­kabért sem. Jogában áll a kórház — mint munka­adó — munkaügyi döntőbi­zottságához fordulni pana­szával- Nem hisszük azon­ban. hogy a határozatot módosítani fogják. ueyan;s annak meghozatala jogos volt. K. J• Öcsöd: a társada­edények megvédésénél és a guberálók ténykedésének megakadályozásánál is. Közöljük még, hogy a rendelkezésünkre álló há­rom gépkocsi félpormente- sítésre való átalakítása fo­lyamatban van. A lovasko­csik átalakítására anyagi eszközök hiányában nincs lehetőség, de ez nem is volna célszerű és gazdasá­gos. A jövőt illetően a kövezett utak építésének előrehaladásával egyre több lovaskocsit tudunk a forgalomból kivonni és gépesítéssel a pormentes szemétszállítást megoldani. Városi tanács vb városgazdálkodása Szolnok lombiztosítási szabályok szerint a dolgozót azon a napon. amelyen már legalább négy órát munká­ban töltött, nem lehet táppénzes állományba ven­ni. Erre a napra a ledol­gozott órák arányában munkabér jár és csak a következő naptól kaphat táppénzt. F. L- Tószeg: kérdésére közöljük, hogy mind az ál­talános. mind a közép­iskolákban egyre több koe­dukált osztály indul. Ez azt jelenti, hogy a fiúk es lányok nevelése, tanítása együttesen történik. Maga a szó. koedukáció. la+vn eredetű. H. A■ Jászberény: az ál­lami gazdasági dolgozók {a gazdaságtól ka nőtt illet­ményföldjük után jövede­lemadót, valamint l özség- fejlesztési hozzájárulást fizetnek­Szerkesztői üzenetek Jogi tanácsadó Felelősség a munkahelyen elvesztett ingóságokért A munka végzésével kap­csolatban a munkáltató kö­teles biztosítani azokat a feltételeket, amelyeket a munka zavartalan teljesí­tése megkíván. E feltételek közé tartozik az is, hogy a dolgozó munkahelyre bevitt személyes ingóságait — az adott helyzetnek megfele­lően — elhelyezhesse. A dolgozó nem kötelezhető arra, hogy munkájának el­látása közben személyes in­góságaira külön is ügyeljen. Ennek keretében szüksé­ges, hogy a vállalat — az Mt. 83. paragrafusában fog­laltak alapján — öltöző he­lyiséget, jól zárható szek­rényekkel, ruhatárt, stb. lé­tesítsen a dolgozó számára, ahová ruhájukat és egyéb apróbb ingóságaikat le tud­ják rakni. Ha a vállalatnak több olyan dolgozója van, aki saját közlekedési esz­közzel (kerékpár, motorke­rékpár) jár be a munkahe­lyére, a közlekedési eszkö­zök őrzéséről is gondoskod­ni kell. Kívánatos, hogy a vállalat külön is tájékoz­tassa a dolgozókat, miként kell eljárniuk bevitt va­gyontárgyaik elhelyezésekor (például „öltözőrend”-et függeszt ki). Igen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a vállalat az említett kötelezettségeinek kellően eleget tegyen. Egy­részt a nyugodt munkavég­zést segíti elő, ha a dolgozó abban a tudatban látja el feladatát, hogy közben sze­mélyes ingóságai (ruhája, órája, kerékpárja stb.) biz­tonságban vannak. Másrészt a vállalat is sok felesleges későbbi kiadástól óvja meg magát, ha a dolgozók sze­mélyi tárgyainak megőrzé­se érdekében a szükséges intézkedéseket foganato­sítja. Amennyiben a munka­helyre bevitt valamely va­gyontárgy eltűnik és emi­att a dolgozó a vállalattal szemben kártérítési igény­nyel lép fel, ez a munka- viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel össze­Kifelé lehet, csak befelé nem... Ismertették Szolnok új közlekedési rendjét A Ságvári Endre művelő­dési ház Ady termében teg­nap a megyei rendőrfőka­pitányság közlekedésrendé­szeti osztálya ankétot ren­dezett hivatásos és magán gépkocsivezetők meghívásá­val. A résztvevők előtt is­mertették azt a tervezetet, amelynek megvalósításával lehetővé válik a Szolnokon áthaladó 4-es számú főköz­lekedési út forgalmának meggyorsítása és a baleseti veszély csökkentése. A város belterületén sür­gető feladat a közlekedés korszerűsítése, lépést kell tartani a járművek számá­nak rohamos emelkedésé­vel. Sarkadi Imre száza­dos bevezetőjében elmond­ta, hogy a gépkocsik szá­ma az utóbbi esztendőben körülbelül 12—13 százalék­kal növekedett, a balesete­ké pedig pontosan 21,4 szá­zalékkal. Ez akkor is igen nagyarányú növekedés, ha tekintetbe vesszük, hogy a halálos balesetek száma kö­rülbelül egyharmadával csökkent. Az új, korszerűsített köz­lekedés tervezetét Kádár György hadnagy ismertette a jelenlévőkkel. A terve­zet legfőbb célja a Beloi­annisz utca és a Kossuth Lajos utca tehermentesíté­se és a forgalom átterelése a párhuzamos. Ady Endre utcára és a Mártírok út­jára. Ezt a forgalom egyirá- nyúsításával fogják elősegí­teni. A keresztutcákban be­vezetendő egyirányú forga­lom elősegíti, hogy a város közlekedési ten­gelyét alkotó utcáról szin­te valamennyi keresztut­cába be lehet majd for­dulni, de vissza csak né­hány ponton jöhetnek a járművek. Ezekkel az intézkedések­kel egyidőben a forgalom gyorsítása, az utca áteresztő képességének növelése ér­dekében a lovaskocsikat ki­tiltják a Szabadság-tér és az Eötvös-tér (Gólya) közöt­ti útszakaszról és a párhu­zamos utcákra terelik. A Beloiannisz és a Kos­suth Lajos utcán megál­lási és parkolási tilalmat vezetnek be. A két ut­cán a legszűkebb, 11—12 méter széles szakasz Ki­vételével párhuzamos köz­lekedés lesz. Külön probléma volt ed­dig a Beloiannisz utca és a Ságvári körút kereszte­ződésének forgalma. Az új rendelkezések itt csak át­meneti megoldást jelente­nek, a végleges rendezés a lámpairányítás bevezeté­se lesz. A közlekedésrendészeti osz­tály járműszámlálást vég­zett ezen a szakaszon és megállapította, hogy egyes napszakokban több mint 1500 egységnyi jármű halad át óránként. Mivel 1300 fö­lött már indokolt a közle­kedési jelzőlámpa felszere­lése, a közlekedésrendészeti osztály javaslatot tett a megyei tanácsnak a beren­dezések felállítására. Re­mélhető, hogy jövőre sor kerül a lámpák üzembehe­lyezésére és ezzel a bale­seti veszély csökkenése mel­lett a közlekedés is gyor­sabb lesz a nagyforgalmú kereszteződésben. Az új rendelkezések be­vezetését nehezíti, hogy olyan utcákon növekszi?: majd a forgalom, melyek­nek a burkolata korsze­rűtlen, elhasználódott, el­sősorban vonatkozik ez az Ady Endre utcára. Az ankét végén a jelenlé­vő gépkocsivezetők hozzá­szólásaiból kiderült, hogy a tervezett intézkedésekkel egyetértenek és támogatják a közlekedésrendészeti osz^ tálynak a forgalom gyorsí­tását elősegítő intézkedé­seit, melyek részben még júliusban bevezetésre kerül­nek. B. A. függésben' keletkezik, követ­kezésképpen azt munkaügyi vitának kell tekinteni és elbírálásra a Munkaügyi Döntőbizottságnak van ha­tásköre. A munkáltató által a dol­gozónak okozott kár esetei­ben a Polgári Törvény- könyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A PTK. 471. paragrafusá­nak alkalmazása közelebb­ről azt jelenti, hogy: o) a vállalat felelőssége csak olyan dolgokra terjed ki, amelyet a dolgozók a munkahelyükre rendszerint magukkal szoktak vinni (nem tekinthető ilyen ingó­ságnak például a tranzisz­toros rádió, a fényképező­gép, stb). A kerékpárt eb­ből a szempontból a mun­kahely megközelítésére szolgáló eszköznek kell te­kinteni. b) amennyiben a vállalat a dolgozók ingóságainak megőrzése céljából külön helyet, berendezést létesít, (például öltözőszekrény, ru­határ, kerékpármegőrző stb.) a vállalat csak az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősség­gel. A vállalat — a PTK. ren­delkezéseire figyelemmel — a felelősség alól akkor mentheti ki magát, ha bi­zonyítja, hogy a kár olyan rajta kívül álló okból tör­tént, amelynek bekövetke­zését kellő gondossággal nem akadályozhatta meg — vagy a kárt a dolgozó vétkessége (hanyagsága, gondatlansága) idézte elő (például az öltözőszekrény ajtaját nyitva felejtette, a vállalat előírásait nem tar­totta be). Megemlítjük, hogy az üzemi étkezdében elveszett ruháért (kabátért) is felelősséggel tatozik a vállalat a PTK. 471. parag­rafusa alapján. Az üzemi étkezde az éttermekhez ha­sonló vállalatnak minősül, (nem egyszer más vállalat dolgozói is ott étkeznek). Az üzemi étkezésben részt­vevő dolgozók nincsenek abban a helyzetben, akár­csak a nyilvános éttermek­ben étkezők, hogy az oda bevitt ruházati cikkeiket állandóan szemmel tartsák, éspedig rendszerint már a ruhafogasok elhelyezése miatt sem, de ettől függet­lenül elsődlegesen azért, mert természetszerűleg az étkezéssel vannak elfog­lalva. Az eset körülményeinek alapos vizsgálata mellett kell eldönteni, hogy a vál­lalat milyen mértékben tar­tozik gondoskodni a dolgo­zói részére biztosított mun­kásszállás őrzéséről, és mennyiben felelős, ha a dolgozónak valamely elhe­lyezett vagyontárgya eltű­nik. (Or. V. Ni

Next

/
Thumbnails
Contents