Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-05 / 156. szám
iS#?, július 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Hiánycikk a cucli Februárban kisfiam született. Akkor a gyógyszer- tárakban csak csücskös üvegre való cumit lehetett kapni. Most azonban hiába keresem, nincs. Nemcsak Szolnok megyében, hanem már nagyon sok helyen érdeklődtem. Nem is volna baj, de a kicsi nem szopja azt a cumit, amit most beszerezhettem, mivel az előbbihez volt hozzászokva. Bizonyára nemcsak az én egyéni panaszom ez, hanem nagyon sok kismamáé. Szabófi Sándorné Kengyel I an és mégsincs külön öltöző A tiszafüredi strandon tavaly még külön épületben volt a női és férfi öltöző. Az idén, talán takarékossági okokból egy épületben helyezték el, mind a kettőt. Elvileg el van izolálva. Ugyanis az egyik oldalra ki van téve a tábla: női öltöző, a másikra: férfi öltöző. A gyakorlat viszont az, hogy mindenki ott vetkőzik, ahol üres kabint talál. Az ajtókon olyan a ráfordító, hogy a legváratlanabb pillanatban sarkig tárulnak, s ott áll mez nélkül az ember. Egy válaszfallal meg lehetne oldani e problémát, ugyanis két bejárata van az épületnek. S akkor nem fordulnának elő ezek a kellemetenségek. Vajkó Ferencné Tiszafüred Becsületből jeles Napjainkban sok szó esik arról, hogy a buszkalauzok közül némelyik meglehetősen udvariatlan. Én ennek az ellenkezőjét szeretném bizonyítani. — A napokban Cserkeszöllőre utaztam. A bérlet felmutatásakor kirántottam a táskából egy százast; amelyet akkor nem vettem észre. Másnap a kalauz visszaadta, mondván, hogy ott találta meg, ahol én ültem. Nagyon jól esett ez a figyelmesség. — Ezért mondok köszönetét a MÁVAUT ismeretlen kalauzának, akinek sajnos csak a keresztnevét tudom, Istvánnak hívják. Kovács Lászlóné Kunszentmárton Jól vizsgáztak az acél-kékek Nemrég tartotta zárógyakorlatát Tószegen a polgári védelem két önálló egészségügyi szakasza. A feltevés szerint a Szolnok kö rnyéki ipartelepeket ellenséges bombatámadás érte. A légelhárítás több gépet menekülésre késztetett, amelyek bombaterhüket a Roncsó híd környékén szórták le. A parancs kiadása után az acél-kék gyakorlóruhás rajok azonnal a veszélyeztetett helyre siettek. Egymás után hozták be a szerencsére csak imitált sebesülteket. A két körzeti orvos ellenőrizte a sérültek ellátását, melynek során azok a rajbeosztottak, akik a sérültet elsősegélyben részesítették, elmondták, hogy milyen jellegű volt a sérülés, mit kell ilyen esetben tenni, hogyan kell bekötözni és a segélyhelyre szállítani. Az értékelő bizottság véleménye szerint a két egészségügyi szakasz tagjai a helyzetismeret szellemében a senki által sem kívánt igazi állapotnak megfelelően hajtották végre a gyakorlatot, melynek végén a kinevezett segélyhely vidám szórakozóhellyé alakult át, ahol a résztvevők sörrel koccintottak a sikerre. Bakos György polgári védelmi egészségügyi szakaszparancsnok Hozzászólás cikkeinkhez Csak Jutka csalódott ? A hat éves kis Tutka életének első nagy csalódását éli át, amikor beiratkozik az első osztályba. „Már otthon megtanulta mit kell mondania, ha megkérdezik, hol lakik, hová járt óvodába, vagy bármi mást. A tanító néni .száraz’ hangon érdeklődött a- gyermek adatai felől ..; jószerével rá sem nézett.. i egy kis figyelmességgel ezt a csalódást el lehetett volna kerülni” — olvasható a Néplap június 25-i számában a Csalódás c. kis írásban. A cikk Jutkája nem íratható be az általános iskola első osztályába. Nem, mert túlkoros. A. harmincas évek gyermeke ő. Csak akkor állt Juliska, Jóska ennyi szorongással a tanító néni elé, hiszen csak beiratkozáskor találkoztak először. A Zagyva-parti iskola első osztályába jelentkezett Jutkák május hónapban nevükre címzett szabályos meghívót ^kaptak az első hivatalos találkozóra. Nem is gép sokszorosította ezeket a sorokat számukra, hanem a negyedikes pajtások írták sok szertettel. Édesanyával, édesapával, a nagymamákkal ültek be a kedves ifjú vendégek az első osztályok padjaiba. — Csillogó szemmel, kíváncsian, mások félénken hallgatták a „nagyok tudományát”. Nem egy új elsős kapott szólásjogot a tanító nénitől, nem egy szavalt, énekelt. A foglalkozás végén eltűntek a félénk arcokról az aggódás vonásai, bátrabb lépésekkel sétálták be az iskola épületét, tornatermét, folyosóit. Féltve őrizték az elsősök által készített kedves tarka apróságokat, forgókat. Másik alkalommal az Iskola orvosi rendelőjében álltak a doktor bácsi elé, hogy megkapják az első osztályra jogosító orvosi igazolást. Az óvodásokat több alkalommal meglátogatták az elsős tanító nénik, hogy a foglalkozások során ismerkedjenek meg. Ha az újságíró ismerné az iskola ilyen tevékenységét, márpedig ezt elvárjuk tőle — akkor nem egy pillanat képét ábrázolná, nem a véletlen Jutkáját formálta volna a tragikus csalódás hősévé, hanem az előkészítő gondos nevelői munka szereplőiről, a Jutkákról írt volna, s a pedagógus munka átfogó, hűséges képét tolmácsolta volna. S akkor a pedagógus sem csalódott volna. N. G. Jóleső érséssel olvastuk a június 30-án megjelent „Kukák és guberálók” című cikküket, mivel az in-, tézményünk munkájával foglalkozott, problémáinkat, eredményeinket tárta az olvasók és a váyos lakossága elé. Reméljük, így talán több megértésre találunk, mivel a cikk írója feltárta, mennyi gonddal kell megküzdenünk az egyszerűnek és természetesnek látszó szemét elszállítással. Szeretnénk továbbra is úgy dolgozni, hogy minél kevesebb panasz legyen munkánkra. — Ehhez természetesen a város lakóinak megértése és segítőkészsége is szükséges. Például a szeméttároló K- N. I. Törökszentmik- lós: panasza orvoslásához mi nem tudunk segítséget nyújtani. Munkaügyi vitában kizárólag a munkaügyi döntőbizottság határozhat. Annyit közölhetünk, hogy az Mt. 54- §-a így szól: az igazolatlanul mulasztott munkanapot a rendes szabadságból le kell vonni, erre a napra munkabér nem jár. Levélírónk négy napot mulasztott igazolatlanul. természetes tehát, hogy ennyit is vonnak le szabadságából, illetve eny- nyi napra nem kap munkabért sem. Jogában áll a kórház — mint munkaadó — munkaügyi döntőbizottságához fordulni panaszával- Nem hisszük azonban. hogy a határozatot módosítani fogják. ueyan;s annak meghozatala jogos volt. K. J• Öcsöd: a társadaedények megvédésénél és a guberálók ténykedésének megakadályozásánál is. Közöljük még, hogy a rendelkezésünkre álló három gépkocsi félpormente- sítésre való átalakítása folyamatban van. A lovaskocsik átalakítására anyagi eszközök hiányában nincs lehetőség, de ez nem is volna célszerű és gazdaságos. A jövőt illetően a kövezett utak építésének előrehaladásával egyre több lovaskocsit tudunk a forgalomból kivonni és gépesítéssel a pormentes szemétszállítást megoldani. Városi tanács vb városgazdálkodása Szolnok lombiztosítási szabályok szerint a dolgozót azon a napon. amelyen már legalább négy órát munkában töltött, nem lehet táppénzes állományba venni. Erre a napra a ledolgozott órák arányában munkabér jár és csak a következő naptól kaphat táppénzt. F. L- Tószeg: kérdésére közöljük, hogy mind az általános. mind a középiskolákban egyre több koedukált osztály indul. Ez azt jelenti, hogy a fiúk es lányok nevelése, tanítása együttesen történik. Maga a szó. koedukáció. la+vn eredetű. H. A■ Jászberény: az állami gazdasági dolgozók {a gazdaságtól ka nőtt illetményföldjük után jövedelemadót, valamint l özség- fejlesztési hozzájárulást fizetnekSzerkesztői üzenetek Jogi tanácsadó Felelősség a munkahelyen elvesztett ingóságokért A munka végzésével kapcsolatban a munkáltató köteles biztosítani azokat a feltételeket, amelyeket a munka zavartalan teljesítése megkíván. E feltételek közé tartozik az is, hogy a dolgozó munkahelyre bevitt személyes ingóságait — az adott helyzetnek megfelelően — elhelyezhesse. A dolgozó nem kötelezhető arra, hogy munkájának ellátása közben személyes ingóságaira külön is ügyeljen. Ennek keretében szükséges, hogy a vállalat — az Mt. 83. paragrafusában foglaltak alapján — öltöző helyiséget, jól zárható szekrényekkel, ruhatárt, stb. létesítsen a dolgozó számára, ahová ruhájukat és egyéb apróbb ingóságaikat le tudják rakni. Ha a vállalatnak több olyan dolgozója van, aki saját közlekedési eszközzel (kerékpár, motorkerékpár) jár be a munkahelyére, a közlekedési eszközök őrzéséről is gondoskodni kell. Kívánatos, hogy a vállalat külön is tájékoztassa a dolgozókat, miként kell eljárniuk bevitt vagyontárgyaik elhelyezésekor (például „öltözőrend”-et függeszt ki). Igen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a vállalat az említett kötelezettségeinek kellően eleget tegyen. Egyrészt a nyugodt munkavégzést segíti elő, ha a dolgozó abban a tudatban látja el feladatát, hogy közben személyes ingóságai (ruhája, órája, kerékpárja stb.) biztonságban vannak. Másrészt a vállalat is sok felesleges későbbi kiadástól óvja meg magát, ha a dolgozók személyi tárgyainak megőrzése érdekében a szükséges intézkedéseket foganatosítja. Amennyiben a munkahelyre bevitt valamely vagyontárgy eltűnik és emiatt a dolgozó a vállalattal szemben kártérítési igénynyel lép fel, ez a munka- viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összeKifelé lehet, csak befelé nem... Ismertették Szolnok új közlekedési rendjét A Ságvári Endre művelődési ház Ady termében tegnap a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya ankétot rendezett hivatásos és magán gépkocsivezetők meghívásával. A résztvevők előtt ismertették azt a tervezetet, amelynek megvalósításával lehetővé válik a Szolnokon áthaladó 4-es számú főközlekedési út forgalmának meggyorsítása és a baleseti veszély csökkentése. A város belterületén sürgető feladat a közlekedés korszerűsítése, lépést kell tartani a járművek számának rohamos emelkedésével. Sarkadi Imre százados bevezetőjében elmondta, hogy a gépkocsik száma az utóbbi esztendőben körülbelül 12—13 százalékkal növekedett, a baleseteké pedig pontosan 21,4 százalékkal. Ez akkor is igen nagyarányú növekedés, ha tekintetbe vesszük, hogy a halálos balesetek száma körülbelül egyharmadával csökkent. Az új, korszerűsített közlekedés tervezetét Kádár György hadnagy ismertette a jelenlévőkkel. A tervezet legfőbb célja a Beloiannisz utca és a Kossuth Lajos utca tehermentesítése és a forgalom átterelése a párhuzamos. Ady Endre utcára és a Mártírok útjára. Ezt a forgalom egyirá- nyúsításával fogják elősegíteni. A keresztutcákban bevezetendő egyirányú forgalom elősegíti, hogy a város közlekedési tengelyét alkotó utcáról szinte valamennyi keresztutcába be lehet majd fordulni, de vissza csak néhány ponton jöhetnek a járművek. Ezekkel az intézkedésekkel egyidőben a forgalom gyorsítása, az utca áteresztő képességének növelése érdekében a lovaskocsikat kitiltják a Szabadság-tér és az Eötvös-tér (Gólya) közötti útszakaszról és a párhuzamos utcákra terelik. A Beloiannisz és a Kossuth Lajos utcán megállási és parkolási tilalmat vezetnek be. A két utcán a legszűkebb, 11—12 méter széles szakasz Kivételével párhuzamos közlekedés lesz. Külön probléma volt eddig a Beloiannisz utca és a Ságvári körút kereszteződésének forgalma. Az új rendelkezések itt csak átmeneti megoldást jelentenek, a végleges rendezés a lámpairányítás bevezetése lesz. A közlekedésrendészeti osztály járműszámlálást végzett ezen a szakaszon és megállapította, hogy egyes napszakokban több mint 1500 egységnyi jármű halad át óránként. Mivel 1300 fölött már indokolt a közlekedési jelzőlámpa felszerelése, a közlekedésrendészeti osztály javaslatot tett a megyei tanácsnak a berendezések felállítására. Remélhető, hogy jövőre sor kerül a lámpák üzembehelyezésére és ezzel a baleseti veszély csökkenése mellett a közlekedés is gyorsabb lesz a nagyforgalmú kereszteződésben. Az új rendelkezések bevezetését nehezíti, hogy olyan utcákon növekszi?: majd a forgalom, melyeknek a burkolata korszerűtlen, elhasználódott, elsősorban vonatkozik ez az Ady Endre utcára. Az ankét végén a jelenlévő gépkocsivezetők hozzászólásaiból kiderült, hogy a tervezett intézkedésekkel egyetértenek és támogatják a közlekedésrendészeti osz^ tálynak a forgalom gyorsítását elősegítő intézkedéseit, melyek részben még júliusban bevezetésre kerülnek. B. A. függésben' keletkezik, következésképpen azt munkaügyi vitának kell tekinteni és elbírálásra a Munkaügyi Döntőbizottságnak van hatásköre. A munkáltató által a dolgozónak okozott kár eseteiben a Polgári Törvény- könyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A PTK. 471. paragrafusának alkalmazása közelebbről azt jelenti, hogy: o) a vállalat felelőssége csak olyan dolgokra terjed ki, amelyet a dolgozók a munkahelyükre rendszerint magukkal szoktak vinni (nem tekinthető ilyen ingóságnak például a tranzisztoros rádió, a fényképezőgép, stb). A kerékpárt ebből a szempontból a munkahely megközelítésére szolgáló eszköznek kell tekinteni. b) amennyiben a vállalat a dolgozók ingóságainak megőrzése céljából külön helyet, berendezést létesít, (például öltözőszekrény, ruhatár, kerékpármegőrző stb.) a vállalat csak az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel. A vállalat — a PTK. rendelkezéseire figyelemmel — a felelősség alól akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a kár olyan rajta kívül álló okból történt, amelynek bekövetkezését kellő gondossággal nem akadályozhatta meg — vagy a kárt a dolgozó vétkessége (hanyagsága, gondatlansága) idézte elő (például az öltözőszekrény ajtaját nyitva felejtette, a vállalat előírásait nem tartotta be). Megemlítjük, hogy az üzemi étkezdében elveszett ruháért (kabátért) is felelősséggel tatozik a vállalat a PTK. 471. paragrafusa alapján. Az üzemi étkezde az éttermekhez hasonló vállalatnak minősül, (nem egyszer más vállalat dolgozói is ott étkeznek). Az üzemi étkezésben résztvevő dolgozók nincsenek abban a helyzetben, akárcsak a nyilvános éttermekben étkezők, hogy az oda bevitt ruházati cikkeiket állandóan szemmel tartsák, éspedig rendszerint már a ruhafogasok elhelyezése miatt sem, de ettől függetlenül elsődlegesen azért, mert természetszerűleg az étkezéssel vannak elfoglalva. Az eset körülményeinek alapos vizsgálata mellett kell eldönteni, hogy a vállalat milyen mértékben tartozik gondoskodni a dolgozói részére biztosított munkásszállás őrzéséről, és mennyiben felelős, ha a dolgozónak valamely elhelyezett vagyontárgya eltűnik. (Or. V. Ni
