Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

KÖLNÖK MEGYEI NÉPLAP n VÁLÓOK — Tisztelt bíró­ság! Mint kerese­temben is kifejtet­tem: válm kívánok feleségemtől. Az ok. hoov nejem teljesen elhideaült tőlem... Nem. nin­csenek konkrét bizo­nyítékaim, de ezt az ember megérzi, kár. hogy a tisztelt bíróság nő. így nehezebben érti meg a szempontjai­mat­Tízéves házasok vagyunk. Ennyi telt el. megértésben, szeretetben. boldog­ságban. A dolog körülbelül egy éve kezdődött— Elöljáróban azon­ban el kell monda­nom. hogy imádom a csirkecombot. Mi­kor elvettem Elvi­rát. anyám elmond­ta ezt neki• Akkor az álnok lesütötte a szemét és áhitato- san rebegte. hogy ez direkt szerencse, mert ő ki nem állhntia a csirkének a combiát, csak a hátát meg legfel­jebb a szárnyát tvdja megenni. Ak­kor éreztem, minket az isten is egymás­nak teremtett, ép­pen olyan, mint az anyám. Minden vasárnap csirkét vágtunk• Nekem jutott a két combja és a melle. 6 ette a hátát szár­nyát és az aprólék­ját Sosem szóltam érte: hadd egye, ha egyszer azt szereti Az ember tisztelje a házastársa ízlését, még akkor is. ha nem egyezik az övével. Egy évvel ezelőtt történt­Későn mentem haza, a vacsorám az asztalon volt. Én sosem kívántam tó­té. hogy megvárjon a vacsorával. Olyan enyhe sza- lon-mólém volt de azt azért észrevet­tem. hogy a csirke­pörköltben nincs comb. nincs melle húsa• Egy hatalmas csontos hát és kél szárnya úszkált a piros szaftban. Már akkor sejtet­tem, hogy ez nyílt támadás. De az is eszembe jutott az­nap. hogy eovszer6 is megkóstolhatja a combot is... Bár az egyiket azért meg­hagyhatta volna. Nem vagyok önző. tessék elhinni- Ha odaáll elém és azt mondja: — Te Jenő. én is megszerettem a combot. ezentúl egyik legye a tiéd. a másik az enyém... Hát tessék elhinni, beleegyezem, elvég­re emberek va­gyunk. nem igaz? De igv? Se tzó. te beszéd! Másnap azért nem tettem szemre­hányást Egy hétig nem szóltam hozzá A következő va­sárnap megint csirke volt• Ezúttal riztesen. Imádom. A rizsbe borsót kever a feleséaem. meg húst... Természete­sen mindia két combot rejtett el a rizsben. Izgalmas művelet nekiállni a rizshegyney és ki­bányászni belőle a combokat• Ezen az estén megint kicsit későn mentem ha­za. A vacsora a szó. kott helyén Nagy kupac rizs. benne zöld borsószemek... Látványnak is szép­Nekiülök. eszem lefelé a rizst, eszem, eszem. Előjön egy szárnya, aztán a másik, aztán a püspökfalatja.-. De comb sehol. Érthető. tisztelt bíróság, hogy ek­kor már megfogal­mazódott bennem a gyanú: ennek a nő­nek van valakije. Annak adja a com­bokat- Csak erre gondolhatok kérem, miután ő az én sze- aénv anyámnak is megvallotta. hogy ki nem állhatja a csirke combját. Igen! Csakis a sze­retőjének adj a eze­ket a finom falato­kat... Ekkor már nem lepleztem a sértett­ségemet- Egy hűt­len asszony ne vár­jon jó szót az em­bertől- Én nem va­gyok naív. kérem. Tudom, minden sze­relemnek vége sza­kad egyszer. ne­kem is voltak bot­lásaim. kérem... Na de ez több a sok­nál. Ez nyűt kihi- vás, durva árulás, még szerencse, hogy szegény édes­anyám nem érte meg... Azután nagyon rosszul éltünk. So­sem emlegettem ne­ki a csirkecombokat- Többször sütött rán­tottcsirkét, és újra nekem adta a com­bokat. Ekkor azon­ban én már óriási önuralommal, eltol­tam magam elől és azt mondtam: — Add a szere­tődnek! Képzeljék el. Megjátszotta, hogy sír- A comb ott állt napokig az aszta­lon. Azt hitte, ezzel eltereli a figyelme, met. Igen... Megismer, kedtem Alizzal. Kedves özvegyasz- szony- Hiába. az embernek hiányzik a gyengédség. ö mindig nekem ad­ta a csirke comb­ját. mert ő is olyan, mint az én szegény jó édesanyám, isten nvuaossza. ő is csak azt a jó csontos há­tát szerette leszo­pogatni... Ennyit tudok elő­adni. tisztelt, bíró­ság. és kérem a válás kimondását, annál is inkább, mert Alizkám anyai örömöknek néz elé­be... Ekkor a birósáa az asszonynak adta meg a szót: — Én nem tudok mit mondani... Én... Tetszik tudni. hi­szen a tisztelt bí­rónő is nő... Ez abban az időben volt. amikor csak azt a* Mirelit fa­gyasztott csirkeap- rólékot lehetett kapni... Ősz Ferenc Próbálja onmatjáf rábeszélni • •. r Álmatlanság, Hideg, fáradtság ellen: onszuggesztió Égy férfit kivittek a dermesztő hidegbe és azt sugalmazták neki, hogy erősen fűtött szobában tar­tózkodik. Hamarosan tö- rölgetni kezdte verejtéke­ző homlokát. Nemcsak hogy nem érezte a hide­get, hanem — s ez a leg­csodálatosabb — szerveze­tének valamennyi fiológiai funkciója úgy ment végbe, mintha valóban túlfűtött szobában lenne. Felvetődik a kérdés: va­jon az ember önszuggesz- tió révén nem idézhet elő saját szervezetében fizioló­giai és pszichológiai vál­tozásokat? Kiderül, hogy megteheti. A karagandai Orvostudományi Egyetem munkatársai által, A. Szvjadocs professzor veze­tése alatt végrehajtott kí­sérletek azt mutatták, hogy az önszuggesztiót bizonyos fokig minden ember hasz­nosíthatja. Azon ötven sze­mély közül, akik az egye­temen rendszeresen auto­gén-edzést végeztek, negy­venen a szó szoros értel­mében véve néhány má­sodperc alatt megtanulták, hogyan növelhetik és csökkenthetik 3—4 fokkal bőrük hőmérséldetét, ho­gyan gyorsíthatják és las­síthatják a szívműködés ritmusát. Képesek voltak önmagukat elaltatni és fel­ébreszteni bármely helyen és megadott időben, alvás közben appercipiálni a be­szédet, fokozni az érzékelés gyorsaságát, elnyomni a félelem, a rettegés érzését* Kiállítás a magyar népszokásokról a Néprajzi Múzeumban Húsvéti hímes almák... — Ezeket a jelmezeket, maszkokat méa 1964-ben is használták a Tolna me­dvéi Kakasd közséaben élő Bukovinából áttelevült szé­kelyek. akik a betlehemes játék kellékeiként alkalma­zott öltözékek segítségével bibliai alakokat utánoztak, a jellegzetesen magvar nép­viseletben... — világosít­ja fel a látogatót a felirat a budapesti Néprajzi Mú­zeumban. ahol „Magyar Népszokások" címmel ren­dezték meg az úi kiállítást „Ezt a Luca székét ké­szítette és használta 1900- ban Kovács Béla. gvőrsza­badhegyi közhuszár” — ol­vasható az aláírás egy kis székecsfce felett- Mellette egy díszes faraeású fada­rab látható. „Hoov « %*­kok jól tojjanak, fát kell fúrni ezen a napon” — szól a mellékelt használati uta­sítás. s hogy a tulajdonos hitt is ebben, azt a sok apró lyukacska bizonyítja. Ugyancsak karácsonyi népszokás a regölés. Ezek az énekek ..bőségvarázsló” szerepet töltöttek be a néphitben, de hogy a gaz­dagságot még félreérthetet- lenebbüi kívánják. nem­csak hangos síppal kísérték a resölést. de még fából faragott kardokat is ráz­tak közben- Ezek a ..ve­szedelmes” fegyverek most a kiállítás érdekes darab­jai Az egyik mátrai község szlovák lakossága körében ma is szokás a női farsang megrendezése. Húshagyó kedden nőuralom van a faluban, a népviseletbe öl­tözött asszonyok és lá­nyok felkeresik a férfia­kat és megborotvál iák őket- A borotvál ást — amint ezt a bemutatott eszközök szemléltetik — lúdtollal-oa- maccsal végzik, s tükör gyanánt lyukas szitákat tar­tanak a ..szőrös” férfiak elé A busójárás eevik ér­dekessége viszont abban rejlik, hogy a kifordított bundáid, két csoportból ál­ló sereg ielkéoes küzdelme során a haragosok bizony nemcsak a levegőbe suhin­tottak. a bunkók vége 1ó- kora ütéseket osztogatott, cserébe az év során fel­gyülemlett sérelmekért. A busójárást a felvonuláshoz használt kellékekkel és fényképsorozattal elevení­tik fél a rendezők. A húsvét a legvidámabb ünnepek egyike- Az ehhez kapcsolódó népszokások el­választhatatlanok a tojás­tól. amelvet a termékeny­ség jelképének tartanak. Sok helyen ilyenkor tojá­sokat ásnak él a szántóföl­deken A hímes tói ásókból gazdag gyűjteményt mutat be a kiállítás — s nem marad ki a sorból a meg­patkolt tói ás sem. amely ügyes kovácsok technikai bravúrja- Érdekes szokás alakult ki a Baján élő bu- nyevácok között. Húsvétkor a lányok nem tojásokat hanem almát festenek, pin- gálnak. s azzal ajándékoz­zák meg a locsoló legénye­ket A mai modem lakások­nak is díszei lehetnének az aratási búzakoszorúk. Az utolsó napon levágott ga­bonából fonták, nagy tü­relemmel s műgonddal- Hónapokig függött a lakás főhelyén, csak vetéskor vet­ték le onnan, kicsépelték belőle a szemeket s a ve­tőmagba keverték. Ez a ré­gi szokás ma sem vesztett népszerűségéből- Az egyik aratási rizseskoszorún büsz­kén hirdeti a felirat hogy a szép munka a Tiszai gari Tsz aratóbrigádiát dicséri. & B. L megszüntetni a nyilvános szereplések, vizsgák, mű­tétek előtti izgalmi állapo­tot Mindenki megtanulhatja Pavlov tanításából tud­juk, hogy a szó feltételes- reflektórikus inger, befo­lyásolni tudja az agy ideg- központjait, amelyek a szervezet egyes funkcióit irányítják. Ám az ember a megszokott körülmények között más, olykor homlok- egyenest ellenkező hatású ingerek — zaj, fény stb. — hatásának van kitéve. A vizuális effektusok gyen­gíthetik a szóbeli paran­csot, s az idegközpont nem engedelmeskedik. Ezért el­sősorban „odahaza” kell rendet teremteni, elnyom­ni az idegingerületek ro­hamait, az agyban kelet­kező rengeteg elektromos jelzés feLlobbanását De hogyan ? Igen egyszerűen. Az idegingerületek mindig izomfeszültséggel kapcsola­tosak. Kölcsönösen befo­lyásolják egymást Ha tel­jesen elernyesztjük az iz­mokat, ezzel az agykéregre bizonyos megnyugtató ha­tást gyakorolunk; Amint ez a karagandai Orvosi Egyetem munka­társainak kutatásaiból ki­tűnt, az izmok elemyesz- tését az agy hipnotikus ál­lapotának kialakulása kí­séri. Az illető az álom éa az ébrenlét között van. — Ilyenkor a szavak befolyá­solni tudják az idegköz- pontokat A hatékonyság fokozása végett bizonyos szavakat többször megkell ismételni Ilyenkor ezek a szavak parancsként hang­zanak. Az önszuggesztiős gya­korlatokat legjobb ülő- és felkvőhelyzetben végezni. Ülő helyzetben a fejünket hajlítsuk kissé előre, a kézfej és az alkar nyu­godjék szabadon a combon és a térden, a lábakat te­gyük szét kényelmesen. A fekvő helyzetben végzett önszuggesztiős gyakorla­toknál feküdjünk hanyatt, a fejünket tegyük alacsony párnára. A könyökben haj­lított karjaink a törzs mel­lett helyezkednek el te­nyérrel leiedéi Elnehezednek a végtagok Az első gyakorlat célja annak az érzésnek a kivál­tása, hogy ízületeink, vég­tagjaink elnehezednek. — Ajánlatos naponta három­szor a megadott testhely­zetet elfoglalva gondolat­ban többször megismételni: „A jobb karom nagyon ne­héz”. öt-hatszori ismétlés után gondolatban egyszer kiejtjük a következő mon­datot: „Teljesen nyugodt vagyok”. Olykor ellenőr­zés végett megpróbálhatjuk kissé felemelni a kezün­ket, hogy meggyőződjünk róla: valóban nehéznek érezzük. Az önedzés során a nehézség érzését ugyan­így a másik kézben is, majd mindkét kézben egy­idejűleg, mindkét lábban, mindkét kezünkben és lá­bunkban egyszerre, majd az egész testünkben ki­váltjuk. Amikor a testré­szek elnehezedését határo­zottan érzékeljük, a gya­korlatot elsajátítottuk. A másik gyakorlat célja a hőérzékelés előidézése. Előzőleg a nehézség érzé­sét váltjuk ki, majd dt­ször-hatszor gondolatban megismételjük; „A jobb (a bal) kezem meleg, s egyszer gondolatban kiejt­jük: „Teljesen nyugodt va­gyok”. A további foglal­kozások során a meleg ér­zését ugyanúgy folyamato­san idézzük elő, amint ezt a nehézség érzésének ki­váltását ismertetve leírtuk. Szabályozható szívműködés A harmadik gyakorlat a szívmunka ritmusának szabályozását szolgálja — Mielőtt ebbe a gyakorlat­ba belekezdenénk, meg kell tanulnunk gondolat­ban számlálni a pulzust Ezt a gyakorlatot eleinte hanyattfekve végezzük. A jobb kezünket a szívünk fölé tesszük. A jobbkéz izomfeszültségének csök­kentése végett a könyö­künk alá valamilyen puha tárgyat teszünk. Azzal kezdjük, hogy a nehézség és a meleg érzését váltjuk ki, majd áttérünk az aláb­bi szuggesztív mondat gon­dolatban történő ötszört- hatszori megismétlésére: *A szívein nyugodtan és egyenletesen ver", egyszer pedig gondolatban kiejt­jük: „Teljesen nyugodt vagyok”. Ezt a gyakorlatot akkor sajátítottuk eL, ha kialakult bennünk az a képesség, hogy tetszés szerint sza­bályozzuk a szívműködés ritmusát A negyedik gyakorlat a légzéssel kapcsolatos; — Mielőtt hozzákezdenénk, először a nehézség; a me­leg érzését kell kiválta­nunk és azt kell szuggerál- nunk magunknak, hogy a szívünk lassan és egyenle­tesen ver; Ezután gondo­latban öt-hatszor megismé­teljük: „Teljesen nyugod­tan lélegzetű”, egyszer pe- dig_ gondolatban a követ­kező mondatot ejtsük ki: i,TV»ljesen nyugodt va­gyok”. Ezt a gyakorlatot akkor sajátítottuk el, ha kialakul bennünk az a képesség, hogy az egész autogén edzés folyamán nyugodtan és ütemesen lé­legzőnk. f Álmatlanság ellen Az érzelmi feszültség, az aggodalom és a nyugtalan­ság megszüntetése végett az autogén-edzés idején ajánlatos így szuggerálnl önmagunkat: „Nyugodt, teljesen nyugodt vagyok”. Ezenkívül közvetlenül az izgalmat kiváltó esemény lefolyása előtt ernyesszük el a vállöv izmait. — Az m hasznos, ha ujjainkat ökölbeszorítjuk, majd el­ernyesszük és gondolatban kiejtjük „Nyugodt vagyok”. Álmatlanság esetén az első gyakorlatot közvetle­nül az elalvás előtt (az ágyban) végezzük, s ilyen esetekben a gyakorlat ter­mészetesen mélv álomba- merüléssel ér véget. Gyógykezelési célokból autogén-edzést csakis az orvos írhat elő és Ilyen gyakorlatok csakis orvosi felügyelettel végezhetők. — Ilyen esetekben az auto­gén-edzést nem önálló, el­szigetelt módszerként al­kalmazzuk. hanem úgy, mint az általános nszicho- terápia egvik értékes se­gédeszközét. Az onszuggesztió hatásá­ra az akarat erősödik és megedződik. Ezenkívül, a nagy figyelemösszpontosí­tás képességét megszerez­ve. az ember sokkal gyor­sabban és eredményeseb­ben végezheti munkáiét Nem hiába tanúsítanak oly nagy érdeklődést a kozmi­kus orvostudomány szak­embered az autogén-edzés módszere iránt X PoikevnyOw F ületlen szamárfejek — karácsonyi játékhoz öltöt­ték fel egykor Varjas község lakót (MTI foto — Maár Marianne felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents