Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! > XVIII. évfolyam, 178. szám. Arat 80 fillér 1067. július 30, vasárnap. Arak és bérek A gazdasági élet fogaskerekeinek sebességváltása. az új fordulatszám felvétele — hogy a ma oly népszerű autós nyelvem fejezzük ki magunkat —, nem olyan könnyen érthető és világos az egyszerű emberek számára. A minap egy pártnapom. ahol az országgyűlés legutóbbi ülésének anyagáról volt szó. a legfeszültebb érdeklődés akkor kísérte az előadó szavait, amikor az árak és a bérek várható alakulásáról ejtett néhány szót. A szemekből sugárzott a nagy figyelem és az érdeklődés — de némelyikből az is kiolvasható volt: ..Maid mealátruk. egyelőre hiszem is. meg nem is-” Mármint azt. amit az előadó meggyőző érvekkel bizonyított: a kormány eltökélt szándéka, hoav az új gazdasági mechanizmus hatására az eddiainél gyorsabban növekedjen a lakosság életszínvonala, s ez folyamatosan nyomon követhető legyen az árak és bérek alakulásában is. Cemmt csodálkoznivaló nincs azon. hogy a tapasztalható. általánosan bizakodó hangulatba — amellyel az ország lakossága a gazdasági reformok bevezetését vária — itt-ott belevegyül a fentihez hasonló kétkedés és bizonytalanság is. A legutóbbi országgyűlésen a Minisztertanács elnöke is szólt azokról a kérdésekről, amelyek leginkább foglalkoztatták a közvéleményt. Természetes, hogv ezekre a kérdésekre mégis újra és újra vissza kell térni. Ugyanis egy sor olvan új dologról van szó. amelynek a megértése. a széles közvéleménybe való ..betáplálása” nem könnyű dolog- Valóságos új közgazdaság fogalomrendszert keli a köztudat’'a átvinni. Nem beszélve arról, hogy elég sok az olvan ..kávéházi közgazdász”, aki mindent ..lobban” tud. s bizony ezeknek a fontoskodó, olvkor kimondottan rosszhiszemű magyarázatoknak a helyreigazítása is nehezíti a dolgot Akad. aki rosszalja. hogy a dolgozók:: az úi gazdasági mechanizmus szerteágazó problémáiból főként — olykor kizárólag — az árak és a bérek várható alakulása érdekli Váltig magyarázzák az Ilyen tü- relmetlenkedők. hogy az árak és a bérek alakulása csak következmény. (Mindenféle gazdasági rendszerben azh Függvénye a termelésnek; Qe mégsem ítélendő el az az egyszerű ember. aki következetesen azt a kérdést teszi* fel: ..Jó, jó. de mégiscsak azt szeretném tudni, kereshetek-e majd többet, s hoavan alakulnak maid az árak” Sajátságosa r realisztikus kérdés-feltevés ez. Nem a tömegméretű anyagiasság megnyilvánulása. hanem annak a szocialista alapelveken nvugvó szándéknak az egyszerű tudomásulvétele, amelv a kormány életszínvonal -politikáját is diktálja- Mert hisz a szocializmus legfőbb célkitűzése mégiscsak abban foglalható össze hogv legyen a magyar név élete mini szebb, tartalmasabb, gazdagabb. S. hogy ezt a fizetési borítékok vastagságával, a kirakati árakkal is mérni szeretnék a dolgozók? Természetes igény ez, olyan igény, amely találkozik a megvalósítandó gazdasági reformok egyik alapelvé— vei: legyen az anyagi érdekeltség kézzelfoghatóbb, érthetőbb, s ettől az eddiginél ösztönzőbb. A már említett oártnap tapasztalatai is arra utalnak, hogy — ha vannak — a kérdések körül vannak előzetes aggályok. A műhelyekben a munkások között hivatalokban, intézményekben egyik legáltalánosabb beszédtéma az. hogy a már ismert és helyes bérezési elvek hogyan érvényesülnek majd a gyakorlatban. Miként jut majd kifejezésre a bérezésben a ió munka és a hanyag munka közötti különbség, megszűnik-e az egvemlősdi. valóban többet kap-e az a munkás. aki becsületes munkával kifogástalan munkadarabot ad ki a kezéből. mint a seleitgvártó. a lógós- Az egyenlősdi megszüntetése, a magasabb szakképzettség, a nagyobb tudás elismerésének honorálása — egyszóval a vas- tagabb. vagy lavosabb boríték szerepel az ilyen beszélgetések napirendién- Az aggályokra még nem mindig kielégítsek a válaszok. Sokszor még alig tudnak többet a dolgozók annál 9 kávéházi közgazdászok által kiagyalt ..reformalao- eivnél”, mely szerint ..olyan bérezési elvek lesznek, hogy az igazgatók az eddiginek a tíz—húszszorosát fogják keresni.” Valóban kereshet egy igazgató a jelenlegi fix fizetésénél többet. (Ennek nincs ugyan plafonja, de nevetséges találgatás a tíz—húszszoros jövedelem emlegetése.) Fontosabb ennél annak a megmagyarázása. hogyan kereshet maid jobban a munkás, a műhely. az üzem kollektívája, hoavan jut nagyobb bér- alavhoz egy egész avár munkássága• Ami a dolog másik oldatát. az árarányok alakulását illeti, az aggályok talán még érthetőbbek, hisz „mindenki a piacról él”- Nagyon fontos dolog, hogy megnyugtatóan megmagyarázzuk a dolgozóknak: szocialista rendszerünk alap- élveivel ellenkezne, ha az áru és pénzviszonyok szabad játékának tennénk ki a lakosság ellátását. Reformunktól idegen a kereslet-kínálat törvényének kapitalista módon való érvényesülése. A rugalmasabb gazdálkodás lehetősége, a gazdasági ösztönzők érvé- nvesítése. a nyereségszámolás. mint főkritérium — mind-mind legfőbb szocialista alaoelvünk szolgálatában áll: hatása csak egyféle lehet, segíteni a la- » kossáa életszínvonalának az eddiainél avorsabb emelkedését. A fő kérdés valóban a M termelés. Nyilvánvaló. hogy állami és társadalmi szerveinknek most a termelés szféráiéban bekövetkező reformokkal kell a legtöbbet foglalkozni. De — elsősorban a felvilágosító munkára hivatottaknak — a már kidolgozott új elvek várható hatását, érvényesülési feltételeit is. meg kell magyarázni. A reform kedvező légkörben való megvalósításának ez taen fontos feltétele. ARATJÁK A LENT A VEZSENYI TISZÁMÉN TI TSZ-BEN (Foto; Nagy Zsolt) Budapestre érfeesett a japán külügyminiszter Megalakult a Keletmagyarországi Erdőgazdasági és Faipari Egyesülés Szolnok székhellyel tíz gazdaságot és három nagyüzemet vontak össze Péter János külügyminiszter meghívására szombaton hazánkba érkezett Miki Takeo japán külügyminiszter feleségével és kíséretével. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János külügyminiszter, — Szarka Károly külügyminiszterhelyettes és a külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Ott volt Yagi Masao, budapesti japán nagykövet és a nagy- követség több tagja* Szolnoki székhellyel megalakult a Keletmagyarországi Erdőgazdasági és Faipari Egyesülés. Az országban három egyesülést — Dunántúli (veszprémi székhellyel, Középmagyarországi (budapesti székhellyel) — hoztak létre. A keletmagyarországihoz — a szolnoki erdőgazdaságon kívül — tartozik az egri, a miskolci, a sárospataki, a nyíregyházi, a debreceni, a gyulai, a szegedi, a kecskeméti és a bajai erdőgazdaság. Az egyesülés felügyelete alá vonták a Mohácsi Farost Lemezgyárat, a Szegedi Far lemez Műveket és az Északmagyarországi (Eger melletti) Fűrészeket. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a keletmagyarországi egyesülés vezetésével Marton Tibort, a Szolnok megyei Erdőgazdaság igazgatóját bízta meg. Százezer vagon kenyérgabonát vásároltak fel Husxonhétexer vagonra pótazerxődés Az idei aratás 8—10 napos késéssel indult, a gabonafelvásárlás mégis jóval előbbre tart, mint a múlt év hasonló időszakában. S ebben — a kedvező, jó időjáráson kívül — nagy része van a számottevően megnövelt, s az eddiginél minőségileg is jobb gépparknak. Rékai Gábor, a gabona tröszt vezérigazgatója az MTI munkatársának adott tájékoztatójában közölte, hogy a legutóbbi összegezés szerint máris több mint százezer vagonnyi kenyérgabonát vásároltak fel. Ez körülbelül 25 százalékkal haladja túl a múlt év hasonló időszakában elért, s eddig rekordnak számító teljesítményt. lók az úgynevezett kom- bájngabona széleskörű átvételével. Tavaly a teljes betakarítási idényben 40 000 vagonnyi gabonát vásároltak fel közvetlenül a kombájnok alól, az idén máris túlhaladták az 50 OOO-ret és a jelek szerint aratás végéig megközelítik, vagy elérik a 100 000 vagont. Az átvétel minőségi tapasztalatai is kedvezőek* dig csupán Somogy, Zala és Vas megyében volt szükség. Nehezebb a helyzet a raktározással — hangsúlyozta Rékai Gábor, a vezérigazgató. Noha az 1966—67-es gazdasági évben 12 000 vagonnal növelték a raktárkapacitást, számos megyében máris birkóznak az elhelyezési gondokkal. A szakemberek számítása szerint augusztus elején, — főleg Békés, Szolnok, Fejér, Tolna és Baranya megyékből több mint 11000 vagonnyi gabonát keU majd átszállítani a aki továbbra is ellátja a megyei gazdaság irányítását. Ismeretes, hogy a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megalakulásával megszűnt a középirányító szerv, az Országos Erdészeti Főigazgatóság. Most a minisztériumnak két főosztálya (a fejlesztési és a közgazdasági, ellenőrzési) valamint az Erdészeti Hivatal (kis létszámmal) foglalkozik az erdészeti ügyekkel; A létrejött egyesülések sem középirányító szervek. Az ide tartozó gazdaságok, üzemek önállóak. Az egyesüléseket azért hozták létre, hogy elősegítsék a vállalatok szervezettebb együttműködését, elejét vegyék a párhuzamos fejlesztésnek, s biztosítsák a rendelkezésre álló kapacitás maximális kihasználását és a szükségletek kielégítését. A keletmagyarországi . egyesülést most szervezik. Jellemző, hogy július 5—22 között kereken 22 000 vagon kenyérgabona értékesítésére kötöttek pótszerződést a termelőszövetkezetek; A szerződésekkel országosan már 104 000 vagonnál tartanak. Ugyancsak a betakarítás gyorsítását segítették a felvásárA gabonák általában szárazait és tiszták, a búzák acélosak. A nedvességtartalom alig 14—15 százalékos, a búza hektolitersúlya zömmel 78—80 között váltakozik, de sokhelyütt a 80-at Is túlhaladja. Szárítására ednagyobb raktározási területtel rendelkező országrészekbe. Elsősorban Budapest, továbbá Szabolcs-Szatmár. Borsod és Heves megye raktárai fogadják a másutt már nem tárolható terményt. Működési helye a József Attila utca (a szolnoki gazdaság székhazában) lesz. Két osztálya lesz: műszaki fejlesztési és közgazdasági. Az új szerv apparátusa mindössze tizenöt személy- lyel dolgozik.
